Nyírségi Magyar Nép, 1948. szeptember (5. évfolyam, 200-225. szám)
1948-09-19 / 216. szám
^Vi^THagyar Nép Ara 60 fillér 0 C fi Ifi fii V. évfolyam, 216. szám. f m0 Um»» 1948. szeptember 19. VaSáUlSP Nézzünk szét saját portánkon Irta: Vajda Márton Pártunk Politikai Bizottságának szeptember 2-i határozata a párttagság körében, de azon kívül is, országszerte nagy figyelmet, nagy érdeklődést és — tegyük hozzá — sokakban nagy riadalmat is keltett. A figyelem, az érdeklő dés, amelyet a határozat kiváltott: indokolt, a riadalom azonban nem, vagy csak részben indokolt. Megállapíthatjuk: az ijedősök egy része tévesen értelmezte Politikai Bizottságaink határozatát, másik része azonban nagyon is éleslátóan értelmezte azt, amennyiben rájött, hogy róla és a hozzá hasonlókról szói a határozat, elméletünk napsugarának füzében az ő fejükön olvad majd el a vaj. Tévednek, mert nem tanul-- mányozták kellően Pártunk szervezeti szabályzatát azok, akik a. határozatba eddigi ei- veinkből eltérő rí jdonságot igyekeznek belemagyarázni. Szervezeti szabályzatunk 7. pontja szabályozza a Párt tagfelvételének kérdését, a 8. pont a tagjelöltek felvételéről intézkedik, a 9. pont kimondja hogy! aki a Párttal szemben támasztott kötelességét hanyagul teljesíti, magát nem képezi, pártmunkát nem végez, azt tagjelöltté lehet visszaminősíteni. Ezideig nem szereztünk kellő érvényt szervezeti szabályzatunk pontjainak, s hogy a mulasztásokat e téren pótolhassuk, vált szükségessé a féléves, 1948. szeptember 6-t® 1949. márci|js 6-ig tartó tag- és tagjelöltfelvételi zárlat. S zükséges-e még a Szabad Nép cikkei és elsősorban Révai József elvtárs cikke után, majd Farkas Mihály elvtársnak a nagyibudapeisti párt- aktívák előtt tartott, a rádió által is közvetített beszéde után szükséges-e, hogy szétnézzünk saját portánkon? Nagyon is szükséges é? nem annak ellenére, hanem éppen azért, mert mind Révai elvtárs cikkében, mind Farkas elvtárs pénteki beszédében nevén nevezte a gyermeket, rólunk, szabolcsiakról is szó volt. Nem önmar- cangolás céljából, hanem azért, hogy feltárjuk a hibák okait és javítsunk munkánkon, ke’l önkritikát gyakorolni. Mert nagyon nagy baj, elkövetkező hibák tömkelegének okozói lennénk, ha nem látnánk, hogy kétségtelenül létező eredmé- 'nyeink mellett a Politikai Bizottság által felsorolt szinte valamennyi, a szervezésben történt hiba nálunk, Szabolcsban előfordult: ha nem látnánk hogy megyei pártszervezeteink szociális összetételében is túlságosan megnövekedtek a .polgári elemek, hogy nemkívánatos, osztályidegen személyek furakodtak be a munkásosztály, a dolgozó nép élcsapatába, ami miatt megyénk ben is halványult Pártunk élcsapatjellege. Most, amikor ideiglenesen lezárjuk a Párt kapuit, 'hogy fél év alatt Pártunk rendbehozása céljából kisöpörjük a szemetet és „emeljük'* aktivizáljuk párttagságunk még passzív, elméletileg még fejletlen részét“ — már ni out fogadjuk meg Farkas Mihály elvtárs tanácsát, aki azt mondta: legjobb azzal kezdeni a munkát, hogy megvizsgáljuk; bennünket milyen mulasztások terhelnek Pártunk élcsapatjellegének megőrzése terén Ez munkánk eleje, s minél körültekintőbben látunk hozzá, annál jobb. H a munkánkat a volt szociáldemokrata szervezési módszerek bírálatával kezdjük azt azért tesszük, mert meggyőződtünk róla, hogy a volt szociáldemokrata elvtársak velünk együtt látják az éterén elkövetett hibákat és nem lesz a volt szociáldemokraták és kommunisták körött különo ség a hibák korrigálásának őszinte szándékában sem. A szociáldemokrata szervezési módszerekben ideges kapkodás, mohóság mutatkozott Szabolcs legtöbb részében, de különösen Nyíregyházán. A felszabadulás utáni első hónapokban kezdődtek meg ezek a hibák. A szakszervezetbe belépni szándékozókkal szociáldemokratapárti belépési nyilatkozatot töltettek ki; az OTI ban azzal érveltek, hogy veszedelmes dolog a párton kívül maradni, de még veszélye sehlb kommunistának lenni; a kisvasúti dolgozók felé pedig azzal a mesével jöttek, hogy a Szociáldemokrata Párt a Kom munista Párt előiskolája. Később, amikor a Kommunista Párt is megnyitotta a belépni szándékozók előtt a kapukat, a két munkáspárt között egészségtelen versengés kezdődött, amely versengés nagymértékben kedvezett az oeziályellen- ségnek. Ki ne eriilékezne az- 1947-es választásokat megelőző szociáldemokrata szervezkedési kampányra, amelynek során a I egnagyobbfoku elvtelenség mutatkozott. A Kossuth-téren hangszóró1 bömbölte nap-mint nap, hogy a Szociáldemokrata Párt „megvédi“ párttagjait és égy botcsinálta propagandista a legképtelenebb sületlenségekkel traktálta a szcializmust illetően a korzó sétálóit felszólítva tüzet és vizet, füt és fát, hogy lépjen be a Szociáldemokrata Pártba. A szoc'áldemokrata dolgozóik velünk együtt rosszaivá látták, hogy az elvtelen propaganda hatására senki sem lett szocialista, de annál többen léiptek be a „védelem“ reményében a Szociáldemokrata' Pártba olyanok, akik: a választásokon Pfeifferra, Baranko- vtcsra adták le szavazatukat. Mi sem volt ezekután természetesebb, minthogy a iszociál- demokratapárti dolgozók nagy része a kommunistákra szava zott. Amikor pedig a két munkáspárt egyesülése megtörtént még a szociáldemokrata látható‘jobboldal eltávolítása után is tömegesen jöttek a Magyar Dolgozók Pártjába polgári mentalitású elemek, azonkívül karrieristák, akik tagkönyvük által igyekeztek egyengetni egyéni érvényesülésük útját. S ha már arról beszélhetünk —• és joggal —; hogy: eggyé ko vácsolódtak a Magyar Dolgozók Pártjában a volt szociáldemokraták és kommunisták, ugyanakkor azt is meg kei! látnunk, hogy. ezek a polgári mentalitású, elveinktől és a műnkái-;osztálytótt idegen, karrierista, korrupt elemek, akik igazán sem szociáldemokraták, sem kommunisták nem volíbk, s nem is szándékoztak azzá lenni, ezek az elemek kilógnak tömör, fegyelmezett, párthű sorainkból. Bőven ideje, hogy megtisztítsuk tőlük sorainkat. A szervezési módszereket megvizsgálva városi és megyei viszonylatban egyaránt találunk hibákat. Amikor a lenini stratégia és taktika helytelen értelmezéséből kiindulva a ligetaljai járási és szervezési kampány során pártunkba csőditettük a köz- tisztviselők döntő többségét, vájjon megkérdeztük-e valamennyit, hogy magáévá teszi-e elveinket, elismeri-e ügyünk igazát? Elmulasztottuk ezt elvtársak, azért kell arról hallanunk a rádióban, hogy a nyirbogdánvi járásban a járási bizottságba is befurakodott egy volt csendőr. Vagy nézzük meg a baktalórántházi járási pártbizottság szociális összetételét, ahol hat értelmiségi, három iparos, két paraszt foglal helyet a járási pártbizottságban. Vagy itt van a büdszen tmihályi pártszervezet. Ebben a kulák községben a pártvezetőség nem dolgozó parasztokból tevődik össze. így néz ki a pártvezetőség összetételei Hat értelmiségi, két iparos és egy dolgozó paraszt. Soraink között van az a Szerit irmay nevű görbeházi főjegyző is, aki Horthynalc „jó“ katonatisztje volt, régebbi köz- igazgatási beosztásában aynép ellen tevékenykedett és ma is népellenes magatartást tanusit Nyíregyháza városi viszonylat ban a negyedik kerületi szerElkészült a csehszlovákiai magyarok egyenjogúságáról szőlő törvényjavaslat Prágából jelentik: Elkészült a csehszlovákiai magyarok egyenjogúsításáról szóló törvényjavaslat. A törvénytervezet hatályon kivül helyezi Benes volt elnöknek 1945 augusztus 2-án kelt 33. számú alaprendeletének azokat a cikkelyeit, amelyek megfosztották a magyarokat a csehszlovák állam- polgárságtól, a szavazati .fogtól és legtöbb esetben földjüktől és házuktól is. * 1 A törvényjavaslat végre szabályozza a csehszlovákiai mamagyarok szabad nyelvhasználatát és a szlovákiai magyar iskolák ügyét is. A törvénytervezetet már a legközelebbi napokban letárgyalja a minisztertanács. A törvénytervezet ezután a nemzetgyűlés elé kerül. t Ismeretes, hogy a csehszlovákiai magyarok egyenjogúságának kérdését a Magyar Kommunista Párt, illetve a Magyar Dolgozók Pártja állandóan napirenden tartotta. 1947. nyarán Rákosi Mátyás és Farkas Mihály elvtársak a Csehszlovák Kommunista Párt meghívására Prágába látogattak és több napon át megbeszélést folytattak az illetékes csehszlovák tényezőkkel a magyar lakosság jogainak visszaállításáról. A csehszlovák reakció hosszú ideig akadályozta a kérdés megoldását, ennek feltételei a népi demokrácia februári győzelme után most alakultak ki. Elkerilhetetlennek látszik az ellentétek kirobbanása Franciaországban A párizsi sajtó jórésze nyug talanitó jelet lát abban, hogy szombaton reggel rendkívüli minisztertanács ült össze amely felhatalmazta Queuille miniszterelnököt, hogy a pénzügyi terv vitájával kapcsolatban felvesse a bizalom kérdé- v sét. A Franc tireur felveti a kérdést, vájjon felrobbantja-e a kormányt a községi választások nagy problémája. A köz- társasági tanács hirtelen elhatározása, Hogy a községi választásokat október folyamám kívánják megtartani, könnyen újabb kormányválságot idézhet elő. A Parisienne Liberée ugyan őzen véleményen van, de még hozzáfűzi, hogy a komoly ellentétek kirobbanása elkerülhetetlennek látszik. Togliatti Rómába Érkezet! Togliatti, az Olasz Kommunista Párt/főtitkára északolasz országi betegszabadságát befejezve szombaton hazaérkezett Rómába. Időjárás Mérsékelt, időnként élénk nyugati-északnyugati szél, néhány helyen kisebb eső. A hőmérséklet lényegesen nem változik. vezet mutatja legélesebben a hibákat, ahol nemcsak a párttagság felvételénél kötelező éberséget mulasztották el, de még zagyva, Pártunktól idegen elméletek is helyet kaptak M indezek hibák és sok függ attól, hogy a most következő félévben hogyan vi- szonylik majd Pártunk ezekhez a. hibákhoz. Marx, Engels, Eenin, Sztálin pártjának irány tűjével *£ünkben tárjuk fel továbbra w nyiltan hibáinkat, nézzük meg. a hibák okait, hogy további munkánkból kiküszöbölhessük a hibákat. Rövid idő telt el.' csupán a politikai bizottság határozata óta, de, ez az idő is elegendő volt ahhoz, hogy a magyar dolgozó nép kinyilváníthassa helyeslését a határozattal szemben. A Pártunkhoz érkező megnyilatkozások mind azt. mutatják, hogy a tömegek helyesen i* értelmezik a határozatot, tudják, hogy a tagjelöltség nem büntetés, hanem a párttagság előiskolája, tudják, hogy a ha tározat nem a vblt szociáldemokraták, nem is az értelmiségiek, vagy általában köz- tisztviselők, kisiparosok, kis-" kereskedők ellen szól, hanem az osztályellenség ellen. Ismételjük: akik a határozat ellen agitálnak, azért teszik, mert érzik, tudják, hogy róluk van szó. Ez utóbbiak távozása nem fog zavarni bennünket feladataink jó végrehajtásában .abban, hogy erősítsük, helyreállítsuk Pártunk élcsapat jellegét, olyanná tegyük Pártunkat amelyre az osztályharc élesedésének viszonyai között bizton számíthat a magyar nép.
