Nyírségi Magyar Nép, 1948. szeptember (5. évfolyam, 200-225. szám)

1948-09-19 / 216. szám

^Vi^THagyar Nép Ara 60 fillér 0 C fi Ifi fii V. évfolyam, 216. szám. f m0 Um»» 1948. szeptember 19. VaSáUlSP Nézzünk szét saját portánkon Irta: Vajda Márton Pártunk Politikai Bizottsá­gának szeptember 2-i határo­zata a párttagság körében, de azon kívül is, országszerte nagy figyelmet, nagy érdeklő­dést és — tegyük hozzá — sokakban nagy riadalmat is keltett. A figyelem, az érdeklő dés, amelyet a határozat ki­váltott: indokolt, a riadalom azonban nem, vagy csak rész­ben indokolt. Megállapíthat­juk: az ijedősök egy része té­vesen értelmezte Politikai Bizottságaink határozatát, má­sik része azonban nagyon is éleslátóan értelmezte azt, amennyiben rájött, hogy róla és a hozzá hasonlókról szói a határozat, elméletünk napsu­garának füzében az ő fejükön olvad majd el a vaj. Tévednek, mert nem tanul-- mányozták kellően Pártunk szervezeti szabályzatát azok, akik a. határozatba eddigi ei- veinkből eltérő rí jdonságot igyekeznek belemagyarázni. Szervezeti szabályzatunk 7. pontja szabályozza a Párt tag­felvételének kérdését, a 8. pont a tagjelöltek felvételéről intézkedik, a 9. pont kimondja hogy! aki a Párttal szemben támasztott kötelességét hanya­gul teljesíti, magát nem képe­zi, pártmunkát nem végez, azt tagjelöltté lehet visszaminősí­teni. Ezideig nem szereztünk kellő érvényt szervezeti sza­bályzatunk pontjainak, s hogy a mulasztásokat e téren pó­tolhassuk, vált szükségessé a féléves, 1948. szeptember 6-t® 1949. márci|js 6-ig tartó tag- és tagjelöltfelvételi zárlat. S zükséges-e még a Szabad Nép cikkei és elsősorban Révai József elvtárs cikke után, majd Farkas Mihály elv­társnak a nagyibudapeisti párt- aktívák előtt tartott, a rádió által is közvetített beszéde után szükséges-e, hogy szétnézzünk saját portánkon? Nagyon is szükséges é? nem annak elle­nére, hanem éppen azért, mert mind Révai elvtárs cikkében, mind Farkas elvtárs pénteki beszédében nevén nevezte a gyermeket, rólunk, szabolcsi­akról is szó volt. Nem önmar- cangolás céljából, hanem azért, hogy feltárjuk a hibák okait és javítsunk munkánkon, ke’l önkritikát gyakorolni. Mert nagyon nagy baj, elkövetkező hibák tömkelegének okozói lennénk, ha nem látnánk, hogy kétségtelenül létező eredmé- 'nyeink mellett a Politikai Bi­zottság által felsorolt szinte valamennyi, a szervezésben történt hiba nálunk, Szabolcs­ban előfordult: ha nem látnánk hogy megyei pártszervezete­ink szociális összetételében is túlságosan megnövekedtek a .polgári elemek, hogy nemkí­vánatos, osztályidegen sze­mélyek furakodtak be a mun­kásosztály, a dolgozó nép él­csapatába, ami miatt megyénk ben is halványult Pártunk él­csapatjellege. Most, amikor ideiglenesen lezárjuk a Párt kapuit, 'hogy fél év alatt Pártunk rendbe­hozása céljából kisöpörjük a szemetet és „emeljük'* aktivi­záljuk párttagságunk még passzív, elméletileg még fej­letlen részét“ — már ni out fo­gadjuk meg Farkas Mihály elvtárs tanácsát, aki azt mond­ta: legjobb azzal kezdeni a munkát, hogy megvizsgáljuk; bennünket milyen mulasztá­sok terhelnek Pártunk élcsa­patjellegének megőrzése terén Ez munkánk eleje, s minél körültekintőbben látunk hoz­zá, annál jobb. H a munkánkat a volt szo­ciáldemokrata szervezési módszerek bírálatával kezdjük azt azért tesszük, mert meg­győződtünk róla, hogy a volt szociáldemokrata elvtársak velünk együtt látják az éte­rén elkövetett hibákat és nem lesz a volt szociáldemokraták és kommunisták körött különo ség a hibák korrigálásának őszinte szándékában sem. A szociáldemokrata szervezési módszerekben ideges kapko­dás, mohóság mutatkozott Szabolcs legtöbb részében, de különösen Nyíregyházán. A felszabadulás utáni első hóna­pokban kezdődtek meg ezek a hibák. A szakszervezetbe be­lépni szándékozókkal szociál­demokratapárti belépési nyi­latkozatot töltettek ki; az OTI ban azzal érveltek, hogy ve­szedelmes dolog a párton kí­vül maradni, de még veszélye sehlb kommunistának lenni; a kisvasúti dolgozók felé pedig azzal a mesével jöttek, hogy a Szociáldemokrata Párt a Kom munista Párt előiskolája. Ké­sőbb, amikor a Kommunista Párt is megnyitotta a belépni szándékozók előtt a kapukat, a két munkáspárt között egész­ségtelen versengés kezdődött, amely versengés nagymérték­ben kedvezett az oeziályellen- ségnek. Ki ne eriilékezne az- 1947-es választásokat megelőző szoci­áldemokrata szervezkedési kampányra, amelynek során a I egnagyobbfoku elvtelenség mutatkozott. A Kossuth-téren hangszóró1 bömbölte nap-mint nap, hogy a Szociáldemokrata Párt „megvédi“ párttagjait és égy botcsinálta propagandista a legképtelenebb sületlensé­gekkel traktálta a szcializmust illetően a korzó sétálóit fel­szólítva tüzet és vizet, füt és fát, hogy lépjen be a Szociál­demokrata Pártba. A szoc'áldemokrata dolgo­zóik velünk együtt rosszaivá látták, hogy az elvtelen pro­paganda hatására senki sem lett szocialista, de annál töb­ben léiptek be a „védelem“ re­ményében a Szociáldemokrata' Pártba olyanok, akik: a válasz­tásokon Pfeifferra, Baranko- vtcsra adták le szavazatukat. Mi sem volt ezekután termé­szetesebb, minthogy a iszociál- demokratapárti dolgozók nagy része a kommunistákra szava zott. Amikor pedig a két mun­káspárt egyesülése megtörtént még a szociáldemokrata látha­tó‘jobboldal eltávolítása után is tömegesen jöttek a Magyar Dolgozók Pártjába polgári mentalitású elemek, azonkívül karrieristák, akik tagkönyvük által igyekeztek egyengetni egyéni érvényesülésük útját. S ha már arról beszélhetünk —• és joggal —; hogy: eggyé ko vácsolódtak a Magyar Dolgo­zók Pártjában a volt szociál­demokraták és kommunisták, ugyanakkor azt is meg kei! látnunk, hogy. ezek a polgári mentalitású, elveinktől és a műnkái-;osztálytótt idegen, kar­rierista, korrupt elemek, akik igazán sem szociáldemokra­ták, sem kommunisták nem volíbk, s nem is szándékoztak azzá lenni, ezek az elemek kilógnak tömör, fegyelmezett, párthű sorainkból. Bőven ideje, hogy megtisztítsuk tő­lük sorainkat. A szervezési módszereket megvizsgálva városi és megyei viszonylatban egy­aránt találunk hibákat. Ami­kor a lenini stratégia és takti­ka helytelen értelmezéséből kiindulva a ligetaljai járási és szervezési kampány során pártunkba csőditettük a köz- tisztviselők döntő többségét, vájjon megkérdeztük-e vala­mennyit, hogy magáévá teszi-e elveinket, elismeri-e ügyünk igazát? Elmulasztottuk ezt elvtársak, azért kell arról hal­lanunk a rádióban, hogy a nyirbogdánvi járásban a járási bizottságba is befurakodott egy volt csendőr. Vagy néz­zük meg a baktalórántházi já­rási pártbizottság szociális összetételét, ahol hat értelmi­ségi, három iparos, két paraszt foglal helyet a járási pártbi­zottságban. Vagy itt van a büdszen tmihályi pártszervezet. Ebben a kulák községben a pártvezetőség nem dolgozó pa­rasztokból tevődik össze. így néz ki a pártvezetőség össze­tételei Hat értelmiségi, két iparos és egy dolgozó paraszt. Soraink között van az a Szerit irmay nevű görbeházi főjegy­ző is, aki Horthynalc „jó“ ka­tonatisztje volt, régebbi köz- igazgatási beosztásában aynép ellen tevékenykedett és ma is népellenes magatartást tanusit Nyíregyháza városi viszonylat ban a negyedik kerületi szer­Elkészült a csehszlovákiai magyarok egyenjogúságáról szőlő törvényjavaslat Prágából jelentik: Elkészült a csehszlovákiai magyarok egyenjogúsításáról szóló törvényjavaslat. A törvénytervezet hatályon kivül helyezi Benes volt elnöknek 1945 augusztus 2-án kelt 33. számú alaprendeletének azokat a cikkelyeit, amelyek megfosztották a magyarokat a csehszlovák állam- polgárságtól, a szavazati .fogtól és legtöbb esetben földjük­től és házuktól is. * 1 A törvényjavaslat végre szabályozza a csehszlovákiai ma­magyarok szabad nyelvhasználatát és a szlovákiai magyar iskolák ügyét is. A törvénytervezetet már a legközelebbi na­pokban letárgyalja a minisztertanács. A törvénytervezet ez­után a nemzetgyűlés elé kerül. t Ismeretes, hogy a csehszlovákiai magyarok egyenjogúsá­gának kérdését a Magyar Kommunista Párt, illetve a Ma­gyar Dolgozók Pártja állandóan napirenden tartotta. 1947. nyarán Rákosi Mátyás és Farkas Mihály elvtársak a Cseh­szlovák Kommunista Párt meghívására Prágába látogattak és több napon át megbeszélést folytattak az illetékes cseh­szlovák tényezőkkel a magyar lakosság jogainak visszaállí­tásáról. A csehszlovák reakció hosszú ideig akadályozta a kérdés megoldását, ennek feltételei a népi demokrácia febru­ári győzelme után most alakultak ki. Elkerilhetetlennek látszik az ellentétek kirobbanása Franciaországban A párizsi sajtó jórésze nyug talanitó jelet lát abban, hogy szombaton reggel rendkívüli minisztertanács ült össze amely felhatalmazta Queuille miniszterelnököt, hogy a pénz­ügyi terv vitájával kapcsolat­ban felvesse a bizalom kérdé- v sét. A Franc tireur felveti a kér­dést, vájjon felrobbantja-e a kormányt a községi választá­sok nagy problémája. A köz- társasági tanács hirtelen elha­tározása, Hogy a községi vá­lasztásokat október folyamám kívánják megtartani, könnyen újabb kormányválságot idéz­het elő. A Parisienne Liberée ugyan őzen véleményen van, de még hozzáfűzi, hogy a komoly el­lentétek kirobbanása elkerül­hetetlennek látszik. Togliatti Rómába Érkezet! Togliatti, az Olasz Kommu­nista Párt/főtitkára északolasz országi betegszabadságát be­fejezve szombaton hazaérke­zett Rómába. Időjárás Mérsékelt, időnként élénk nyugati-északnyugati szél, né­hány helyen kisebb eső. A hő­mérséklet lényegesen nem vál­tozik. vezet mutatja legélesebben a hibákat, ahol nemcsak a párt­tagság felvételénél kötelező éberséget mulasztották el, de még zagyva, Pártunktól ide­gen elméletek is helyet kaptak M indezek hibák és sok függ attól, hogy a most kö­vetkező félévben hogyan vi- szonylik majd Pártunk ezek­hez a. hibákhoz. Marx, Engels, Eenin, Sztálin pártjának irány tűjével *£ünkben tárjuk fel továbbra w nyiltan hibáinkat, nézzük meg. a hibák okait, hogy további munkánkból ki­küszöbölhessük a hibákat. Rö­vid idő telt el.' csupán a politi­kai bizottság határozata óta, de, ez az idő is elegendő volt ahhoz, hogy a magyar dolgozó nép kinyilváníthassa helyeslé­sét a határozattal szemben. A Pártunkhoz érkező megnyilat­kozások mind azt. mutatják, hogy a tömegek helyesen i* értelmezik a határozatot, tud­ják, hogy a tagjelöltség nem büntetés, hanem a párttagság előiskolája, tudják, hogy a ha tározat nem a vblt szociálde­mokraták, nem is az értelmi­ségiek, vagy általában köz- tisztviselők, kisiparosok, kis-" kereskedők ellen szól, hanem az osztályellenség ellen. Ismé­teljük: akik a határozat ellen agitálnak, azért teszik, mert érzik, tudják, hogy róluk van szó. Ez utóbbiak távozása nem fog zavarni bennünket feladataink jó végrehajtásában .abban, hogy erősítsük, helyre­állítsuk Pártunk élcsapat jelle­gét, olyanná tegyük Pártunkat amelyre az osztályharc élese­désének viszonyai között biz­ton számíthat a magyar nép.

Next

/
Thumbnails
Contents