Nyírségi Magyar Nép, 1948. szeptember (5. évfolyam, 200-225. szám)

1948-09-15 / 212. szám

4. oldal NYIHSIGI FAGYAI! N4B •1948. szeptember hó 15. A „titkolólók“ A magyar mezőgazdaság elindult a fejlődés utján. Mint minden vonalon, ahol megindult a dolgozó nép az líj, a jobb élét felé, itt is jobban kezdett rugkapálni az akció reakciója. Mint miden vonalon, itt is akadá­lyokat igyekszik emelni a kizsákmányoló tőkés, a dol­gozó parasztok bőrén meg­gazdagodott zsíros paraszt­ság. (Amikor megjelent a ren­delet, hogy be kell jelenteni a 25 holdon felüli földbérle­teket, mert azokat nincste­len földmunkásoknak adják haszonbérbe, minden igye­kezetükkel azon voltak, hogy kereskedőknek, orvo­soknak, jól kereső ügyvé­deknek bérbeadott földjei­ket eltitkolják, nehogy ke­vesebb legyen azoknak a nincstelen földmunkásoknak a száma, akiket olyan jól tudtak felhasználni ötven­hatvan holdjukon, mert rá voltak kényszerintve arra, hogy munkaerejüket olcsón áruba bocsássák. Nyíregyházán is akadt ti Zenegy „titkolózó“ zsirosua- raszt. ők sem jelentették be bérbeadott földjeiket. A földbérlő bizottság feljelen­tése alapján a rendőrség el­járást indít a „titkolózó“ zsi- rosparasztok ellen. Meri nem az a cél, hogy tovább zsírosod jón a dolgozó sze gényparasztsóg bőrére a kulák, a hatvan-nyolvan holdas nagygazda. A cél egy olyan ország, amelyben mindenki munkája minősége és mennyisége szerint ré­szesül a termelt javakból. A nincstelen földmunkások­nak juttatott haszonbérietek kel és a földbérlő szövetke zetekkel pedig egy lépést tesz a parasztság, a szocia­lizmus felé. Szombaton Nyíregyházán is megkezdik a szabadkenyér sütését Ili a fehérbuci ét a szabadiifit Ismeretes1 a Gazdasági Fő­tanácsnak az a nagyjelentő­ségű döntése, amellyel gaz­dáink lelkiismeretes beszol­gáltatása és a jó termés alap­ján lehetővé tette Budapesten és a vidéki városokban a sza- badkenyér bevezetését. Nyíregyházán még ezen a héten, legkésőbb szombaton megkezdik a szabadkenyér sütését. Szabadkenyeret a sü­tőiparosoknál és az élelmiszer elárusitásával foglalkozó ke­reskedőknél lehet majd be­szerezni. A kenyér ára kiló- gramonként 2.60 Ft lesz. A szabadkenyér minősége telje­sen egyforma lesz a hatósági kiutalásra kapható kenyérével A pékek a készletükben lévő kenyérmennyiségből elsősor ban a hatósági fejadagot kö­telesek kiszolgálni és csak azután adhatják el szabad áron a kenyeret. Egyelőre napi 30 mázsa szabad kenye­ret sütnek. A sütőiparosok és a keres­kedők nem darabszámra, ha­nem pontosan lemért állapot­ban adhatják csak el a szabad kenyeret. Természetesen ez a rendel­kezés nem jelenti azt, hogy a hatósági jegyrendszert meg­szünteti, csupán azt a célt szolgálja, hogy azok, akiknek nem elegendő a jegyre adott kenyér, ne 5—6 forintos áron jussanak kenyérhez, hanem 2.60 forintért. Tüzoltónap Nyíregyházán A nyíregyházi állami tűzol­tóság rendezésében szeptem­ber 19-én, vasárnap megyei tüzoltónapot tartanak. A tüz- oitónap versennyel kezdődik fél ll órakor a tűzoltólakta­nyában. Ezen résztvesz a vár­megye minden tűzoltó csapa­ta. A nyertes csapat vándor­dijat kap. Ezután a tűzoltók bemutatót rendeznek: torony- mászó gyakorlatokat, motor- szerelést, mentőgyakorlatot a 3. emeletről. A tűzoltó szak­szervezet este 8 órától regge­lig tartó bált rendez a Gazda­körben. A kenyéren kívül egységes minőségű búza és rozslisztet is forgalomba hoznak hatósá­gi kiutalás nélkül. A szabad lisztet a Népi Szövetkezet és a MÁV Konzum üzletei fog­ják árusítani. Rövidesen meg­jelenik a jegyes buci is amely 50 százalék finomlisztből és 50 százalék rozslángból ké­szül. Háláiba rohant egy nyíregyházi motorkerékpáros- Tegnap reggel tragikus motorkerékpárszerencsétlen­ség történt Cegléd közelében az országúton. Egy nyíregy­házi motorkerékpáros utasá­val együtt nekirohant egy te­herautónak és az összeütkö­zés következtében mindketten meghaltak. Lédeczi József füszerkeres- kedö, aki hosszú ideig a vá­rosnál, a közellátási hivatal­ban dolgozott, a vadul szá­guldozó kerékpárosok közé tartozott. Barátai többizben figyelmeztették, iiógy rossz vége lesz az észnélküli vi­tatásoknak. Ez a jóslat a teg­napi napon be is következett. Lédeczi József utasával, Ambrus Jánosné nyíregyházi lakossal Budapest felé tartott amikor Cegléd közelében az országúton bekövetkezett a, katasztrófa. Egy teherautót akart megelőzni, és a teljes sebességgel haladó motorke­rékpár belerohant a Mate- osz kocsiba. Lédeczi József és Ambrus Jánosné a szeren­csétlenség színhelyén ször­nyethaltak. A motorkerékpár darabokra tört. A baleset két áldozatát ha­zaszállítják és itt temetik el. Begiut burgonyások Mint már többször, megír­tuk, a Gazdasági Rendőrség erélyes tisztogató munkát in­dított a Szabolcsban rajzó burgonyaspekulánsok ártal­matlanná tételére. Egyre-más ra kerülnek hurokra a bur­gonya élősdijei, utók valótlan mesék terjesztésével felverik a burgonya árát, hogy még magasabban adhassák a váró si dolgozóknak és amikor túl­kínálat keletkezik, akkor új­ra becsaphassák a dolgozó parasztságot. Tegnap a vizs­gálat során Szőke Sándor ilki Kulcsár Barnabás bészterecl, Kun Lászlóné sz. Thuróczy Erzsébet vásárosnaményi, Tóth Balázs balsai burgonya- kereskedőket vették őrizetbe burgonyaspekuláció, árdrágí­tás miatt. A Gazdasági Rendőrség kö nyörtelenül felszámolja a dol­gozók vámszedőinek frontját. Konyhakéssel akarta megélni Ismerését András Jánosné Luther tér 9 szám alatti lakos a rendőr­ség védelmét kérte ismerőse, Nemes Ilona ellen. Elmondta Andrásné, hogy a napokban összeszólalkozott Nemes Ilo­nával mire az egy konyhakés­sel támadt rá azt - kiabálva, hogy „most megöllek“. A konyhakés Andrásné balkar­ját sértette meg. Nemes Ilona ellen könnyű testisértés és életveszélyes fenyegetés miatt eljárás in­dult. Pócsi Károlyné tokaji la­tost életveszélyes állapotban Borjut rágott engedély nélkül A nagykállói rendőrség egyik járőre azt vette észre, hogy Varga Ferenc hentes udvarán nagy sürgés-forgás van. Frissvágásu liusdarabo- kat hordtak az udvar végében lévő füstölőbe. Bement az ud­varba és kivallatta a hentes- , mestert. Az beismerte, hogy egy bikaborjut vágott le en­gedély nélkül és a húsát fel­dolgozta kolbásznak. A vétkes hentes uzsorabi- róság elé kerül, szállították az elmúlt hét szer dáján a nyíregyházi Erzsébet kórházba, mert Bodrog utcai lakásán megmérgezte magát. Az orvosi beavatkozás már nem járt sikerrel, Pócsi Ká­rolyné vasárnap meghalt. 240 hold bérlet került eddig nincstelen földmunkások kezébe Egy héttel ezelőtt alakult meg Nyíregyházán a földbér­lő bizottság, hogy lebonyo­lítsa a nincstelen földmunká­soknak adott haszonbérietek megkötését. ,A bizottság a nyíregyházi járásban eddig 223 hold és 1.593 négyszögöl szántót és 16 hold gyümöl­csöst adott bérbe a nicstelen földmunkásoknak. Jóska a Kossuth Akadémiára megy Szőke haját a szél marko- lássza, amint Kemecse íöut-r cáján a plakátot nézi. Szemei isszák a falragasz színeit, fel­írását. A képen világostekin- tetü ifjú honvéd á^l és a há- romszinü zászló nyelét mar­kolja. Mögötte békésen dol­gozó falu és város, pipáló gyárkémények, munkálkodó parasztok látszanak. „Munkás és parasztiíjak, vár bennete­ket a Kossuth Akadémia“ — hirdeti a felírás. Vágyakozva nézi a képet, a felírást Varga Jóska, hiszen gyermekkorában is mindig katona akaít lenni, munkás és paraszt bajtársainak be­csületes, igazi vezetője... * Hej, de korán került árva­ságra szegény .Varga Jóska. Négy éves volt, alig emlék­szik rá, hogy édesanyját fe­kete koporsóba zárva kiki- sérték a faluszéli temetőbe. Apja-anyja nélkül nevelke­dett. Hetvenéves nagyapja vette gondjaiba. — Nagyapám, én tovább tanulok — mondta öregapjá- uak, amikor 12 éves korában kijárta a hat elemit. — Fiam, én már öreg va­gyok — volt a felelet. — Még egy kicsit bírom, elka- pálgatok a kertben. A* *ítán nem tudom, hogy lesz. Ta­nulhatnál 'tovább, de hát olyan szegények vagyunk és senkisem gondol velünk. Te- benned van egyetlen remé- ségem, hogy öreg napjaimra ittmaradsz mellettem. Menj el, Józsikám valahova dolgoz­ni, mert a jövő héten bizony azt sem tudom, hogy mit adok neked enni. Tarisznyát varrt kedves unokájának és fájó szívvel engedte útnak. — Egyszer én még úgyis tanulni fogok — búcsúzott a fiú és nekivágott a széles ha­tárnak. Kopott csizmáját vál­lára vetette, úgy járta be a környéket, a nagygazdákat, a föídesurak birtokait. Ha egy-egy helyre bekopo­gott, a kutyával kergették ki vagy kövét Tiajitottak utána. Délben megette a karaj ke­nyeret és tovább vándorolt. Már jócskán estére hajlott az idő, amikor egy helyen mé­gis megszánták, egy tányér üres levest adtak neki és aludni küldték az istállóba. ■Az istállóba, hiszen hol jut­hatott volna hely másutt egy nagybirtokon a béresgyerek számára, mint a barmok közt Hajnalban az ispán káromko­dására és rúgásaira ébredt. — Lusta külyke, mozogj ki azokkal az állatokkal a mezőre. Mit gondolsz? Egyéb dolgom sincs, mint ilyen pa- rasztkölykökkel törődni? — Reggelit mikor kapok? — akarta kérdezni a gyerek, de ekkor már az udvar má­sik végén ordítozott fértél- mesen az ispán. Tgy teltek szegény Jóska napjai, hetei, hónapjai, évei. Ahogy nagyobbacska lett, mezei munkára osztották be. Hosszú évekig szántotta a más földjét, másnak vetett, másnak aratott és csépelt, más helyett izzadt a forró mezőkön. Szabadidejében könyveket olvasgatott, könyveket, ame­lyek padlásokon porosodtak, pincékben penészedtek. Ami­kor már egy-egy helyen nem birta tovább a kegyetlen bá­násmódot, a kis karéj kényé* .......................mi»™——■ imsoKamtm rét, más helyre szegődött, de hamarosan rájött, hogy vala­mennyi nagybirtokon, nagy- gazdánál egyforma a sorsa. Nagy terveiről csak kis ba­rátainak beszélt, akikkel ösz- szekötötte a közös sors, a nehéz munka, a keserves fe­kete kenyér. Társai büszkék voltak rá és bizakodva gon­doltak arra az időre, amikor Jóska-félék fogják vezetni a népet. * Jóska ma 19 éves. Nézi a falraragasztott képet, olvassa a feliratot: Vár benneteket a Kossuth Akadémia. Megyünk, mi, munkás és parasztinak, megyünk. Jóska mégegyszer kiment a nagygazdához, de csak azért, hogy összeszedje holmi ját. Utána megírta felvételi kérelmét a Kossuth Akadé­miára. Most már tanulhat, munkás és paraszt bajtársai­nak igazi vezetőjévé válhati Megmérgezte magái

Next

/
Thumbnails
Contents