Nyírségi Magyar Nép, 1948. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)
1948-08-22 / 192. szám
f. öldal NYÍRSÉGI BlAGYAR NIE 1948. AUGUSZTUS 22. bOdszentmihaly SZERKESZTETTE: MEILING ER ISTWÁN j ■ II lllllli Uli IIM1IIB A szövetkezet o űotsozö népé és nem a dolgozíatóké. Nem azoké a szövetkezet, akik dolgoztatnak es kizsákmányolnak, akik nem a dolgozo parasztság javaért, hanem saját egyéni gazdagodásuk, hízásuk érdekében sürgolodnek. íNepi demokráciánk szövetkezetpoli tikája dolgozo parasztságunk felemelését és boldogulását segíti elő. Elérkezett annak az ideje, hogy megtisztítsa szövetkezeteit a dolgozó parasztság, hogy kiseperje a szövetkezetek vezetésébe beépült, beszivárgott zsirosparasztokat, akiknek nem érdeke az, hogy virágzóvá .tegyék a dolgozó parasztság szövetkezetét. A büdszentmihályi szegényparasztok is látják ennek szükségességét. Hogy a büdszentmihályi íöldmivesszövetke- zet eddig nemi eredményt ért el, az semmi szín alatt sem a szövetkezet vezetésében ülő Olasz József ügyvezetőnek, Lénard István könyvelőnek, Kató I. Lajosnak és a többi zsírosparasztnak köszönhető, hanem az újgazda vezetőségi tagoknak. __.. Az eredményeket leértékeli az, hogy a szövetkezet például egyetlen grammnyi műtrágyát nein vett igénybe. A szövetkezet négy cséplőgépe mindössze 8.000 mázsa terményt csépelt ei akkor, amikor a község 18 cséplőgépe mintegy 300 vagon kenyérgabonát csépelt ki. A cséplőgépeket nem hozták rendbe idejében, holott a gép kezelője joelóre felhívta a figyelmet ennek szükségességére. A szövetkezet gépei emiatt háromnapos késedelemmel kapcsolódtak be a eséplési kampányba, nem beszélve arról, hogy az egész idény alatt állandó üzemzavarral küzdöttek, ts mindennek a tetejébe: a szoralmatosi szöv etkezeti szegényparasztok kérése ellenére nem náluk, hanem a zsirosparasztoknál csé- ' pelt a szövetkezet gépe, a szorgalmatosiak magángéppel -voltak kénytelenek kicsépeltetni terményüket. Hát mi ez, ha nem a szöv etkezeti vezetésbe besettenkedett hintósparasztok szabotázsa, mi ez, ha nem a szövetkezett szegényparasztok érdekeinek elárulása, boldogulásának megakadályozása, a szövetkezeti gondolat céltudatos lejáratása? .. Ezért időszerű a kormány új rendelete, amely lehetővé teszi dolgozó parasztságunknak, hogy kiseprüzze szövetkezetei vezetéséből a szabotáló zsirosparasztokat. Biidszeutmi- hályon is elérkezett ennek az ideje és a büdszentmihályi földművesszövetkezet szegényparasztjai élni is fognak ezzel a lehetőséggel. Éberebbek lesznek a jövőben, nem engedik soraikba férkőzni többé érdekeik ellensségeit, boldogulásuk gáncsolóit, fejlődésük fékezőit, a zsirosparasztokat. A földművesszövetkezet a dolgozó parasztságé, azé lesz a vezetése is. Munkások, parasztok Iasifiákiazliskoiákat Javában folyik Büdszent- mihály községben is az államosított iskolák helyreállítása és tatarozása. Munkások, parasztok vállvetett munkával meszelik, ablakozzák, vakolják az elhanyagolt iskolaépületeket, tantermeket. A központi iskolát, a Szorgalmatos-telepi, Bodor-tanyai, Paula tanyai, kashalmi, forgácsháti és józsefházi iskolákat az Alkaloida, az EPOSz brigád, az MNDSz, a nyíregyházi vasutas és postás szak- szervezetek dolgozói javítják, a község dolgozóival. A volt r. kát. iskolát a község kisiparosai javítják. Szeptemberben kijavított, beablakozott, kimeszelt iskolákban kezdik meg a tanulást a 'büdszentmihályi iskolások. ÁzFM összeesküvőinek szabotázsa miatt ^üs^kös Sxenímihály búzatermése A földművelésügyi minisztérium nemrég ben leleplezett összeesküvői súlyos kárt okoz rak mezőgazdaságunknak és állattenyésztésünknek. — Az összeesküvők szabotázsának a büdszenfcmihá'.vi szegény parasztok is érzik hatását. 12 vagon csávázott búzavetőmagot kaptak a vetőmagakció keretében. Mint később kiderült őket is rútul rászedték az összeeskiüyők: a búza csávázatlan volt és a 12 vagon vetőmagból üszkös búzájuk termett. 100 holdon kezdi meg a táblás művelést a tiszabüdi földműves- szövetkezet A tiszabüdi földmű vessző • vetkezet még az ősz folyamán 100 holdon kezdi meg a táblás gazdálkodást. Nagyjelentőségű a szövetkezet elhatározása, mert másként tudják a’.kal- maznia a vetésforgót, a gépek kel tökéletesebben meg tudják munkálni a földet és így az észszerűbb műveléssel lényegesen tudják emelni termelésüket. Peregnek az orsók a szentmihályi gyapjufonöban 60 orsós a Tiszántúl egr@tien fonodája Selymes tapintású, fehér bunda kúszik lassan a kártoló- gépbe. Forog a nagydofo, perdülnek rajta a munkáéhenge- rek. A kártolószalagok fésűinek tömegén megoszlik a gyapjú, olyan lesz, mintha fehér köd úszna a géip hengerei közt. Mint finom pókháló!, úgy megy át a gyapjú az előfonóiba. — Svájci előfonó — mondja jogos büszkeséggel Sziráki Mihály elvtárs — magam terveztem és egyik büdszentmihályi géplakatossal készítettük el. Munkás1 voltam az Első Magyar Gyapjúfonónál, ott dolgoztam ilyep gépen, most meg csináltam magamnak is. Csattogva fon az előfonoda. Gumis hengersorok forognak és sodornak. Kövér Mária áll a gép mellett, szemét egy pillanatra sem veszi le a fonalakról. Válogatja. A gyengébben sodort fonalakat külön hengerre vezeti. Közben arra id van gondja, hogy a kürtőmből ki ne fogyjon az anyag. — Most kevés a munkánk, de remény van rá, hogy bekapcsolódhat üzemünk a Háziipari Rt. munkájába és akkor teljes kapacitással termelhetünk — mondja Büdszent- mihál y ipari munkáslánya. — Ha fel tudjuk emelni a termelést, amire van is reményünk, még tölbb női munkanélkülit tud majd foglalkoztatni az üzem. Bent az orsózólban 60 orsó pereg. Huncsik Julia szeme 60 orsó 60 szálára vigyáz. Ha túl- sorodt a szál és összeugrik, azonnal ott terem, fonathoz szokott kifinomult ujjai végig- siklanak a szálon és újra simán futhat a gyapjú. — 20 mechanikai, vagy 250 kézi szövőszéket tudnánk ellátni. Teljes kapacitásunk kihasználásával egész Tiszántiíl háziiparát elláthatnánk fonállal, hiszen az egész Tiszántúlon a mi üzemünk az egyetlen gyapjúfonóda és a 60 orsót véve alapul komloy üzemnek is számít.. Peregnek az orsók a büdszentmihályi gyapjúfonóiban, finom pókhálót ereszt a kár- toló, épül, fejlődik a fonoda, Büdszentmiihály textil iparának az alapja. Negyven Agyas íanulóotthont létesítenek a tanyák gyermekeinek A kultuszminiszérium még nem áhította be tervébe a büü szentmihályi tanulóotthon lé- tesitét. Mivel a község környékén hét tanyából mintegy 2U0 gyermek jár iskolába, akik közül sokan helyezkednének el . lanuióoDtüonban, tervbe vették tanulóotthon létesítését. ügy tervezik, hogy» egyelőre negyven ágy- gyai kezdenék el. A volt L>e- ssewft'y kastély 52 terme közül a gazdaképző iskola két teremben dolgozik, és igy ebben az épületben helyezik el a ta- nulóotthont is. tieteiezoditl a csépiéi Csütörtökön délre Büdszent- mihál'y egész határában befe jezték a csóplést, A fagyká tok miatt búzából gyenge közepes a termés, viszont árpából és zabból kitűnő. — A község gabonatermése a eséplési eredmények szerint 300 vagonra tehető. Kulturházat építenek a szorgaimatostelepiek Két kulturház építését kéz- , dik meg a közeljövőben j Büdszentmiihályon. Az egyiket magában a községben, a j másikat pedig Szorgalmatos- ! telepen. A szorgalmatostele- ’ piek már üsszehordták az j épííésanyagot is, saját erejük- j bői fogják felépíteni kultúr- J házukat, _ I A büdszentmihályi kultúr- ház sokkal nagyotobniétretű lesz, mint a 900—1000 lakosú Szorgalmatos-telepé. Ha felépül, a község" legszebb épülete lesz. Büdszentmihály és Szorgalmatos-telep népe szívesen áldoz kultúrája felemeléséért. Vasvári Pál Tiszabüdé Ádáz vita folyik Tiszabüii és Nyírvasvár községek között: melyik község adta 1848. nagy ifjúsági vezérét, Vasvári Pált? Hónapok óta tart ez a vita, beleavatkozott már az Országos Ceníenárimi Bizottság is, hírlapi vita és polémia folyik, anélkül azonban, hogy nyugvópontra hozták volna a kédest. Nyírvasvár tiz körömmel ragaszkodik Vasvári Pálhoz. Itt akarják megrendezni szeptemberben a Vasvári Pál centenáris ünnepségeket. Váltig hangoztatják, hogy Vasvari Pál Nyírvasvár község ben született, ezért változtatta meg nevét is Fejérről Vasvárira. Tiszabüd község viszont nem ilyen érvekkel támasz ija alá igazát, hanem hiteles anyakonyvvel, a tiszabüdi gó- rögkatolikus plébánia napjainkig megmaradt anyakönyvé- vej. A község már el is készíttette Vasvári Pál szobrát, azonban mindaddig nem kezdhetnek hozzá a centenáris Vasvári ünnepségek megrendezéséhez, míg a vitát végre el nem döntik, mégpedig illetékesek megnyugtató és félreérthetetlen döntésével. Kié hát Vasvári Pál? Nyírvasváré, vagy Tiszabüdé? — Nyílvasvár azon a címen követeli magának, hogy ott nevelkedett, nevét a községről vette, azonban hiteltérdemlően nem tudja' bizonyítani, hogy ott is született. Tiszabüd viszont beismeri, hogy Vasvári Pál 16 hónapos korában Nyírvasvár községbe került, azonban be tudja bizonyítani, hogy a községben született. A tiszabüdi görögkatolikus plébánia 1826-os anyakönyvében a 36. sorszám alatt ezt jegyezték fel: „Születés napja: 1826. július 14. Név: Paulus. Apa: Fejér Pál helybeli lelkész. Anya: Méhay Erzsébet. Keresztszülők; Luppesz István timárl lelkész és Keresztesi Anna. Vallása: görögka tolí- kus. Születési helye: Büd.‘‘ Vasvári Pál tehát elvitatha- tatlanul Tiszabüd községé. Ajánlatos lenne, ha végképp pontot tennének erre a vitára, hogy Tiszabüd népe méltó ünnepségeket nendezhessen Vasvári Pál centenáriumára. Hatkilős gyapjuáilagot nyírtak a törzstenyészet juhairól A büdszentmihályi juhtörzs- tenyészet az ország egyik legkomolyabb és legnagyobb törzstenyószete. A tavasz folyamán került nyírásra a törzs 275 juha. Az állatok jó kezelése, a jó legelő és a jó juhász meg is hozta a maga eredményét. Átlagosan 6 kiló gyapjút nyírtak a juhokrol darabonként. Az ország föld- müvesßzövetkezeteinek juhte- nyészetei közül ez volt a ieg- jobb országos állag. . ^
