Nyírségi Magyar Nép, 1948. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1948-08-27 / 196. szám

2. oldal NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP 1948. AUGUSZTUS 27. Az iskolaépítők <MI) Munka és építés, ter­melés és alkotás: most ez az életünk. Eddig mind a két ke­zünket romba döntött hazánk újjáépítése, a termelés béke- színvonalra emelése kötötte re. Ma azonban már ott tartunk — hála jó gazdaságpolitikánk­nak és erős karunknak —, hogy ceak félkézzel folytatjuk az újjáépítést, másik kezünk már a jövőt formálja. Sokat dolgoztunk eddig, hiszen sok volt a rom, sok volt a múlt bű­nös mulasztásai miatt elvég­zendő feladat. Most is sokat- dolgozunk, mert még mindig van jócskán a múltból nya­kunkba varrt csődtömegből, de ugyanakkor saját hazánk és saját, jövőnk építése is komoly munka elvégzését igényeli. És mindezek mellett válla'- tuk az iskolák helyreállítását, újjáépítését is. Elhanyago't, lezüllesztett, sokhelyütt ablak- és ajtónélküli, hiányos felsze­relésű, becsorgó tetejű, kor­hadt padlójú egVházi iskolá­kat vettünk át az államosítás­kor. Miénk már ez az ország, így miénk lettek az iskolák i?. Ezért tudtuk vállalni az isko­lák helyreállítását is. Városon mi építettük, falun és tanyán pedig segítséget nyújtottunk szövetségesünknek, a dolgozó parasztságnak, hogy város és falu gyermeke, a dolgozók gyermekei egészséges, rendbe- tiozott iskolában kezdhessék meg ősszel a tanulást. Minden egyes iskola, min­den egyes kanál ma'ter, mész és minden egVes padlódéi? zka, amit a parasztsággal közösen építettünk he, minden iskola­tábla és térkéj), minden fogas, amit munkás- és1 parasztkéz akasztott a nép iskoláinak fa­lára, a munkás-paraszt szö­vetséget erősítette, szilárdítot­ta meg. Építő, alkotó, szövet­ség ez a mi szövetségünk, gyá­rat, mezőgazdaságot,' isko’át: hazát építő szövetség. Megtán- toríthatatlan, szilárd . és har­cos a mi szövetségünk: szo­cializmust teremtő és ezt a teremtő munkát megvédő szö­vetség. Még néhány nap és befejez­zük az iskolák helyreállítási munkáit Szabolcsban is. — A nyíregyházi szakszervezetek szakmai exportjai szeptember 5-ig átadják az általuk helyre­állított, újjáépített, vagy fel szerelt iskolákat. A bálsal is­kolát» az építőipariak és vasa­sok, a kállósemjénit az élelme­zésiek, malom-, hús-, édes- és vegyipariak, a berkeseit a vá­rosházi, vármegyeházi és tör­vényszéki tisztviselők, a Büd- szentmihály—józseftanyait a Kisvasutak és a Máv. dolgo­zói, \a Gógény—tölgyestanyait' az egészségügyiek, az orvosok és házfelügyelők, a kirá'yte- lekszőlősit a dohánybeváltó dolgozói adják át szeptember 5-én, illetve 6.-án ünnepélyes keretek között. Joggal ünnepelnek ezeken a napokon az iskolaépítő mun­kások és parasztok. Uj dia­dalt, új győzelmet és meg­újult, megszilárdult szövetsé­get ünnepelnek. Ezt a feladatot is megoldot­tuk éts tettekkel bizonyítottuk be, hogy magunkénak tudjuk az iskolát. Magunkénak tud­juk és magunknak, gyerme­keinknek állítottuk helyre, épí­tettük újjá a nép iskoláit. A szovjet állattenyésztés uj sikerei A szovjet állattenyésztésben nagy gondot fordítanak az ál­latállomány minőségi javítá­sára és új értékes fajták kite- nyésztésére. A ,’,posztosoké­nak nevezett tejelő tehenek | kitenyésztését a háború alatt kezdték meg. Az egyik ilyen tehén egy év alatt 16J62 liter tejet adott, de már 1943-ban 264 tehén átlag 5.449 litert, 10 tehén átlag 8.000 litert, 10 te­hén pedig több, mint 10.000 liter tejet adott. Tejük zsírtar­talma 3.9 százalék. A tehenek élősúlya 600—700 kg. Ma már sokezer ilyen tehén van a gazdaságokban. A háború alatt kitenyész­tett „szibériai sertés“ jól bír­ja a szibériai éghajlati viszo­nyokat, gyorsan fejlődik, zsír- képződése kiváló. Kazaksztán- ban kitényésztették a „kazáki merino juhot“. Ez egyesíti a merinó juhok legjobb tulaj­donságait és egész éven át a szabadban tarthatók. Az azer- bajdzsáni köztársaságban ki­tenyésztett „hegyi merino juh‘‘ nagy testi erejével tűnik ki. A lótenyésztésben is szép ered­ményeket értek el nagy, erős igáslovak és egy fürge moz­gású hátasló tenyésztésével. — Középeurópa legnagyobb iparvidékét építik fel 12 év alatt a lengyel-csehszlovák gazdasági együttműködés ke­retében Katowicze és Ostrava között. A gyár kezdetben évi ötmillió, a későbbi években pedig évi 10 millió acélt fog termelni. / — „összesen csak“ — ezt a két szót tette az USA orszá­gos kivizsgáló irodája közle­ményében az Amerikában el­követett bűncselekmények száma elé. így: „összesen csak 1.665.110 bűncselek­ményt követtek el.“ Jellemző az amerikai viszonyokra, hogy a bűncselekményeknek ilyen szörnyű nagy száma a ható­sági közegeket örömteljes megállapítások leszögezésére készteti. Vájjon mennyi lehet Amerikában a bűncselekmé­nyek száma olyankor, amikor nem — „csak“ ? Újabb 572 iskolában kezdik meg a tanítást szeptemberben Szabolcs vármegyében 30 iskolát állítanak helyre Alig egy hónap telt el azóta, hogy a ma- gj^ar népi demokrácia kormánya visszaverte a klerikális reakció támadásait s a magyar nép kívánságára az ország felekezeti iskoláit álla­mosította. így már az új tanévben az eddiginél egészségesebb környezetben, magasabb szín­vonalon folyó nevelésben részesülhetfcminden tanuló. Az állam kezére került iskolák közül 572 olyan iskolaépületet találtak, amelyekben még az ősszel sem kezdődhetet volna meg a tanítás, mert azok eddigi, gazdái elhanyagol­ták a használat következtében előállott tető, menyezet, vakolat, padozat, ajtó, ablak, stb. károk kijavítását. Az Országos Tervhivatal és a Gazdasági Főtanács 572 ilyen iskola helyre- állítására 6 millió forintot irányzott elő a munkálatok lebonyolítására. Az építés- és közmunkaügyi miniszter a tervhitel felhasználásával rohammunka-szerű tempóban indította meg az építkezési munká­latokat, hogy az új iskolai év kezdetére 572 iskolában megindulhasson a tanítás. Ezek közül Szabolcs vármegyében 315.000 forint költséggel 30 iskolát állít helyre az állam augusztus 28-ig. ROMBOLÁSSAL ÚJJÁÉPÍTÉS Roncskocsibontók dolgoznak Nyirbogdányban Meglendülnek a hatalmas kerekek, sistereg a gőz és máris robog tovább a vonat. Ahogy lassan elhal a dübör­gés, mintha kisebbfajta ágyú- 1 övé;eket hozna valahonnan a szél. Elnézek irányába — jó messze, ahol a sinek is össze­szaladnak már, embereket lá­tok. Megindulok feléjük. Végig a sinek mellett még óit van pák a háború emlékei. Rozsdás, Összebombázott, le­égett vasúti kocsik hevernek egymás mellett. Egy tartály- egészen az árokba bukott, ég­felé meredő kerekeivel úgy néz ki, mint egy elhullott ál­lat. Odaérek az emberekhez. Íz ín O;', félig meztelen barna testükön csillog a verejték. — Izzad tságpatakok csíkoznak hátukon. Lendül a karjuk, csattan a kalapács, hullik a vas. Nem zavartatják magu­kat, dolgoznak, megszokták már, hogy nézik őket. — Vigyázzon elvtárs, odalö­vünk — kiált rám az egyik nagytestű munkás, Csordás Jancsi. Félreugrom. Jancsi meg­igazítja lábát fenn az ingadozó kocsivázon, barátja rátartja a csavarra „srézeocerét“ és már dörren is a nyólckilós „nép­szava“, repül a csavar nagy ívben, éppen oda, ahol áll­tam. — Látja csak, égjük szeme nélkül ment vo’na haza. Mi már tudjuk pontosan, hova pattan a csavar. Hosszúhajú, nagydarab em­ber lép hozzám. Kun Sándor, a munkavezető. Egymás között „Borzasnak" nevezik. Megsi- mogatja lengő, nagy haját, az­tán kimért, lassú léptekkel át­lépdelünk a szerteszórt vasa­kon. Vigyázni kell minden darab csavarra — Itt már rendberaktuk, — mutat egy nagy halom vasra. Még a legkisebb anyákat is összegyűjtötték. — Vigyázni kell az alkatré­szekre nagyon, mert ez mind a dolgozóké, az országé. Hatalmas robaj hallatszik hátam megett, porfelhő kava­rog. Az előbb volt kocsi, most nincs kocsi. Ott hever a föl­dön darabokban. . Az emberek leülnek pihenni, fújnak ket- tőt-Mrmat, aztán rágyújtanak. A dörejt még mindig vissz­hangozzák a környező* dom­bok. —• Sietni kell a munkával, mert kevés még a vasúti ko­csink, — magyarázza Grecz Józsi bácsi, a 19 es öreg har­cos. Már most is milyen ne­héz a szállítás, pedig az idei termés és termelés még foko­zódni fog a következő évek­ben. N / — A használható alkatrésze­ket újra behasználják, a rosz- szat pedig újra öntik — mond-, ja Kun Sándor. Már kapják is újra a kala­pácsokat, nekiesnek a követ­kező kocsinak, pattog a rozs­da, szikrázik a vas. Mellettünk éppen akkor húz el egy teher­vonat piros új kocsikkal. — Nemsokára ezek is így szaladnak majd —• kiált felém egyikük és erámutat a szerte­heverő vasakra. (S. I.) — Szinés anya­got hófehérre festeni — ezzel kísérletezik Ma­karov szovjet vegyész. Kísér­leteit titániuiyoxiddal kevert szerves anyaggal végzi. Kü­lönböző színű textil anyagokat már sikerült szürkére festeni és az eredeti színek mosásnál sem tűnnek) elő. A ruhatisztító és mosóiparban nagy jelentő­séget tulajdonítanak az új el­járásnak. — 31 bolgár élmunkást hí­vott meg JnnJapesti üdülésre a Szakszervezeti Tanács. A bolgár élmunkások már meg is érkeztek Budapestre. — Rosszul bűvölte a kígyót Makón a Czája-cirkusz büvö- lője. Az óriási hüllő rátekere- dett a szerencsétlen ember derekára és a közönség szeme- láttára, megkezdődött az élet­halálharc. A rosszul járt bii- völőt alig tudták kiszabadí­tani a halálos ylelésből, így is súlyos belső sérüléseket szen­vedett és a tüdejében több ér megpattant. — Itt a magyar Nylon! Az állami áruházak már meg is kapták az első magyar nylon- harisnyákat és árúsításukat néhány nap múlva megkezdik. Tartóssága tizenöt-húszszoro­sa a selyemharisnyának és 58 forintba kerül párja. — Húst akarunk, családunk éhezik — ilyen feliratokkal vonultak utcára a napokban az amsterdami asszonyok. Hol­landiában egyre jobban rom­lik a közellátás helyzete. Az elmúlt hetekben már husadag- ját sem kapta meg a lakosság. — Hipervagativ burgonya ter­mesztéssel kísér­leteznek egy év óta Egresi Gábor és Dóra Fe­renc pusztaföldvári ujgazdák. A kísérletek jó eredménnyel folytatódtak és ezt látva már igen sokan rátérték a hiper- vegativ burgonya termelésére. —Szigorú tél uralkodik Ke- letausztrália legnagyobb ré­szében. Sokhelyütt a havazás mennyissége felülmúlt minden eddig észlelt mértéket, Sid- neyben 65 mérföldes óránkén­ti sebességgel száguldó szél­vihar dühöng. — Mindszenty katonája va­gyok — mindenki lógni fog, ordítozta Budapesten a XIV. kerületi elöljáróság előtt Sas- vári József. Mindszenty kor- hej „katonáját“ őrizetbe vet­ték és eljárást indítottak el­lene. , — Egyre tombol a kinai infláció és már katasztrofá­lis méreteket ölt. A kinai la­pok nemrégiben, szemléltető táblázatot közöltek arról, mit lehetet vásárolni az utolsó dollárért. A táblázat igy fest: 10 esztendő íflatt 10 kinai 1937- ben két tehenet, 1938- ban másfél.tehenet. 1939- ben 1 tehenet. 1940- ben J bor jut. , 1941- ben 1 disznót 1942- ben egy, sonkát 1943-ban 1 csirkét 1944 ben 1 zacskó rizst 1945- ben 1 hálát 1946- ban 1 tojást 1947- ben 1 fél doboz gyufát 1948- ban: csaki az Isten tud ja, hogy mit. Férfi kalapok legújabb divatszinekben és mintákban Papp Kalap és textilüzletében, Luttier-utca 6 Férfi kalapok szakszerű tisz­títása és formálása ugyanott *2/ ÍREK

Next

/
Thumbnails
Contents