Nyírségi Magyar Nép, 1948. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1948-08-25 / 194. szám

1948. AUGUSZTUS 25, NYÍRSÉGI MAGYAR NSP ? 8. oldal. A Kossuth-téren a templom előtt négy szegény asszony rémüldözik. Az egyik rákezdi: — Szörnyűség, hogy mit csinálnak az emberrel. Kép­zelje, szomszédasszony, luO formt beiratási dijat kérnek a Benczúr iskolában. Szegény két fiacskámat nem tudom be­íratni, honnan is tudnék most hirtelen előteremteni 2U0 fo­rintot. Tudtam, hogy ez« lesz a vége az egész államosítás­nak. Államosították az isko­lákat, most aztán fizethetünk. Kellett ez nekünk? Arra megy egy ötödik asz- szony. Csak néhány szót hall a beszélgetésből: államosítás, beiratkozás, 200 forint.. Es már siet tovább. A Bessenyei téren találkozik ismerősével és újságolja neki a „ hírt“. Jó hangosan beszél, eredménye, néhány perc múlva az egész piac erről beszél. A beiratko­zási dij közben felnő 300» fo­rintra és „különböző pótlé­kok“ is születnek 100 forint értékben. Az egyik asszony aztán mégis elmegy az iskolába és megkérdezi az igazgatót, hogy mi igaz a 400 forintos beirat­kozási díjból. 400 forint* — csapja össze nevetve a kezét az igazgató. Még 100 gyermektől sem ké­rünk összesen 400 forintot. Két forint a beiratkozás és „különféle pótlékok“ címén 3 forintot szedünk, ebből fedez­zük a gyermekek balesetbiz­tosítását és ebben, benne van a sportköri hozzájárulás is És ha valaki szegénységi bi­zonyítványt mutat fel, mind­ebből egy fillért sem kell fi­zetnie. Akkor talán a tandíj drága. — próbálkozik mégegyszer az asszony. A tandíj? Ebben az öt fo­rintban aztán minden benne van. Ezen felül semmit nem kérünk a szülőktől. Egy* pénteki újság kerül elő, amiben ‘olvasható, hogy a Gazdasági Főtanács a közéjp- és felsőfokú iskolák tandíját 25 százalékkal csökkentette. Ameliett tehát, hogy az álta­lános iskolában jóformán tan­díj nélkül tanítják a gyerme­keket, csökkent a _ tandíj a gimnáziumokban, kereskedel­mi iskolákban és az egyete­meken is. Csökkentek a tan­díjak, hogy ezután a szegé­nyebb néprétegek tehetséges gyermekei is járhassanak fel­sőbb iskolákba, ,hogy a tudás necsak egy kiváltságos, tehe­tős osztály monopóliuma le­gyen. Szinte egy napon érkezett Nyíregyházára a rémhír a 400 forintos beiratkozási díjról é 1 az örömhír arról, hogy 25 szá­zalékos tandíjcsökkentés lesz ősztől a középiskolákban. Ez­zel újabb pofont kapott a re­akció, amely még most sem nyugszik, két vagon kolhoz­zal, az iskolásgyérmekek ello­pásával, 400 forintos beiratko­zási díjjal és egyéb dajkame- sékkel riasztja a békére, megnyugvásra vágyó lakossá­got. (^s.) Jól fogyott a sör a kánikulában 165.000 litert ittak meg a nyíregyháziak Nem lehet panaszunk, az idei nyár jól befutott. Június ban esős napok biztosították a jő munka és jó gazdaságpoli­tikánk mellett kenyerünket, á júliusi meleg időjárás pedig a csépied munkák elvégzését segíti elő nagymértékben. Tehát nem panaszkodhatunk nyarunkra, mert — amint mondogatni is szokták mosta­nában — rendelni sem lelie tett volna különb időjárást. — Július és augusztus hónapok a kirándulók és üdülő dolgo­zók napfényét biztosították és — bár nem vagyunk jósok — számíthatunk arra, hogy az ősz is szép tesz. Az utóbbi hetek kánikulai ■hőséget hoztak, úgyannyira, hogy már kezdtük megsoka!- ni néhanapján. Ennek is nmg volt azonban a haszna, in­dául fogyott a -sör. Nyíregy­házán -- beleszámítja a k- - vésbbé m-ueg júniust is — kereken 1651 hektoliter, tehát 165.100 liter sör fogyott el. — Ez természetesen még nem végleges szám, mert ha to­vábbra is ilyen jó napos idők lesznek, városunk sörfogyasz­tása jóval túlhaladja a 200.000 litert. A város javadat mi hivatalá­nál megállapították, hogy 1947-ben meg sem közelítette a város sörfogyasztása ezt a mennyiséget, sőt a békeévek sörfogyasztása sem volt lénye­gesen több ennél. Dolgozóink életszínvonala emelkedik és mint a nyíregyházi fogyasz­tás mutatja, az elsőrendű szükségletek kielégítése mel­lett egy-egy pohár sörre is te­lik már. 2000 méter táviró vezetéket loptak el Csengerben A Posta debreceni műszaki igazgatósága lopás miatt felje­lentést tett ismeretlen tettesek ellen, akik a csengeri MÁV. állomás és az országhatár közötti részen elloplak 1500 méter aluminium- és 500 méter acéldrótot a táviró és távbe­szélő oszlopokról, Csenger és Porcsalma között pedig 50 porcellánszigetelőt vettek le a telefonpóznákról. A csengeri állomás közelében lakóknál megtalálták -a nagymennyisé­gű drótot és §líenük vonalron­gálás miatt megindították az eljárást. * A Magyar Orvosok Szabad Szakszervezeté szeptember 4— 12. között Centenária Orvosi Nagyhetet rendez Budapes­ten. Az előkészületek befeje­zéshez közelednek. Az Orvos­szakszervezet igen nagy súlyt helyez arra, hogy a vidéki Kartársak minél nagyobb számban vegyenek részt a Nagyhéten. A Nagyhét tudo­mányos, társadalmi és más eseményeinek részletes pro­gramja felöleli a több mint 700 magyar és 150 külföldi előadás címét, helyét és idő­pontját, a társadalmi esemé­nyeket, a társas kiránduláso­kat, az egészségpolitikai és or­vostörténelmi kiállításokra vo­natkozó tudnivalókat, a tudo­mányos filmek vetítéseinek időrendjét és így tovább. A Szakszervezet ingyenes la­kással ,igen olcsó, ízletes élel­mezéssel segíti azokat a Kár- tómkat, akik igényüket írás­ban bejelentik (levelek: Bu­dapest, V. Nádor utca 32. “Uentenáris Orvosi Nagyhét.‘‘ — Bereczky Al­bertet, a duna- melléki reformá­tus egyházkerü­let uj püspökét szeptember 28-án rendkívüli közgyűlés keretében iktatják be hivata­lába. —Könyvégetés Argentíná­ban. Argentína fővárosában a városi tanacs elhatározta, a „destruktív müvek“ meg- seminisitesét. A könyvtaruk­ból Eldobáltak Balzac és Ko­máin, Holland könyveit és elér gettek ókét. Peron diktátor országában épugy égetik a kouyveket, mint 1933-ban a berlini Unter dén Lindenen. — Üt évig nem lesz gyer­mekbénulás. A gyermekbénu­lás Magyarországon 1947-ben fordult elő a legtöbb esetben. Minthogy hazánkban ez a be­tegség csak 5—Ü évenként je­lentkezik járványként, most néhány évig nem keli gyer- mekbénulási járványtól tarta­ni. — Pamutot textilvásárlási könyv nélkül továbbra sem vásárolhatnak a fogyasztók. A kiskereskedők ezután is kö­telesek az eladott pamutáru­kat feljegyezni a textilvásár­lási könyvbe. — Izrael font a neve Izráel állam uj valutájának. A bank­jegyeket az Angol-Palesztina Bank bocsátja ki. Az uj pénz szeptember 15-én lép érvény­be. — 1Ö0 kisülni készül az Álla­mi Filmgyártó Vállalat Köny­ves Kálmán úti telepén. Az állami kiáíümgyártás a jövő­beni havonként átlag hat-nyolc kisfilmet fog gyártani. A ké­szítők előtt példakép- áll a szovjet kisiilmek fejlett tech­nikája és egyszerű eszközök­kel elért művészi realitása. — ocszicrce ostroma a cí­me ami ax a niumcK, amelyet a Hungária tiimszumaz leg­közelebb műsorra tűz. A „ueszterce ostroma“ iviikszátn ivaiman örokoeosu regényé­ből készült, a íeiszabaduias utam uj magyar tiimgyártás nataimas alkotása. — tíodonyi Marton, a nép­ügyészség vezetője es Gyar­mati István nepugyesz oefe- jezte a kihallgatásokat a íöiü- mivelésügyi minisztériumban • leleplezett összeesküvés és sza botazs ügyében. Újabban négy személyt tartóztatott le a népügyészség. — Izrael ailam külügymi­nisztériuma most döntött ar­ról, hogy ki legyen az állam budapesti követe. Singer Ar- noldot, az Általános Cionista Párt egyik vezetőjét küldik követként Budapestre. — Ugyanő képviseli lzráelt Ro­mániában és Bulgáriában is. A budapesti konzulátus veze­tője Péterfi Endre. — A hónaljkereskedők műkő dését, akik a tisztességes ke­reskedőkkel szemben előnyt élveznek, a gazdasági kor­mányzat erélyes intézkedéssel kívánja megnehezíteni. Ren­delkezés készül, amely szerint nyilvántartásba veszik őket és különadót rónak ki rájuk. Még nem érkeztek meg a gabonavásárlási engedélyek Nap mint nap tömegesen keresik fel az őstermelők, vagy a kenyér jegyükről le­mondani szándékozók a közel­látási hivatalt és gabonavá- sárlási engedélyt kérnek. — Mint a közellátási hivatal kő zölte lapunk szerkesztőségé­vel, a gabonavásá.rlási enge­délynyonitatványok még nem érkeztek meg Budapestről. — Az engedélyek megérkezését lapunk útján közli a hivatal az érdeklődőkkel, ezért kérik a közönséget, ne akadályozzák feleslege^ érdeklődésükkel a hivatal munkáját. Sok, olcsó, jó áru életszínvonal emelkedés Ezt mutatja be a BUDAPESTI ŐSZI OÁSÁRI szeptember 3—13. Városliget A feldolgozó ipar bemutatója \ A tél textilipari, tüzelóstechni- í kai bőripari szükségletei Rádió és világítástechnika Bútor, lakberendezési és ház­tartási kiállítás Népművészet és háziipar köze­gészségügyi kiállítás Téli sportcikkek, téti idegen- forgalom, közszükségleti ruha­bemutató Mezőgazdasági kiállítás A szövetkezeti gazdálkodás A magyar mezőgazdaság gépe­sítése A felszabadult parasztság szük­ségletei Apróállat-kiállitás Az uj gazdák terméseredményei A mezőgazdaság továbbfejlesz­Építési, útépítési és kútfúrási kiállítás 50% utazási kedvezmény Vásárvizum. nemzetközi betörő- öanoat fogtak el egy nyíregyházi zugszáiióban A nyíregyházi rendőrség nyomozod nemrég razziát tar­tottak egy Géza utcai zug- szállóban és ott több g)tamüs ismeretlen férfit találtak. Iga­zoltatásuk alkalmával kide­rült, hogy egy nemzetközi be- löröbandának a tagjai, akik két és fél éve rettegésben tar­tották a magyar-román határ­menti szatmármegyei falvak lakosságát, A rendőrkapitány­ságra kísérték őiket és meg­kezdték kihallgatásukat. Horváth Táncos János, Var­ga Ferenc, Kovács Oláh Ká­roly, Lakatos Ödön, Horváth Sándor, Kalucza Endre és B. Horváth Sándor kölesei lako­soknak mondták magukat és bevallották, hogy 1946. feb­ruár hava óta nem dolgoznak, azóta csak lopásból élnek. Ök lopták el többek közt dr. Föl­des Lajos jánkmajtisi köror­vos két lovát, ők törtek be Ba­kos János kocsordi lakos Há­zába és onnan 2500 forint ér­tékű ruhaneműt zsákmányol­tak, ezenkívül elkötötték Nagy Sándor csaholci gazdálkodó lovát, kifosztották Cseh Gyű- láné csaholci lakos házát, Do­bi János mátészalkai szabó­tól elloptak 150 méter férfi­szövetet, két bundát és négy öltöny férfiruhát mintegy 40 ezer forint értékben. A betörők a lopások elköve­tése után mindig átszöktek a «határon és román területen ér­tékesítették a zsákmányt. — Ugyanekkor ott is bűncselek­ményeket követtek el, amiért sürgősen vissza kellett szök­niük magyar területre. Egy ilyen átszökés alka‘- mával a múlt hónapban elfog ták őket a határőrök és Köl­esére kísérték. Éjszaka azon­ban kibontották a fogda falál és valamennyien NyíAgyba zára jöttek és itt sikerült őkel ártalmatlanná tenni. A szatmári falvak rémei minden valószínűség szerint statáriális bíróság elé kerül­nek. . „ „j, .. Újabb pofon a reakciónak-2/IREK CeiÉis orvosi ligetei resAnl iiiajestia Marólúggal akarta - arculönteni szomszédneiéí : hallgatni*Süveg Antalnét, Sü- j vég Máriát, Pál Irént és Mol- , nár Juliannát. Krizbai Antalné újfehértói lakos feljelentette szomszéd- ! ját, Suták Istvánnét és a bűn- ' vádi eljárás megindítását kér­te ellene. Krizbainé feljelenté­sében elpanaezolta, hogy szorn- szédnője a nyílt utcán egy póhár marólúggal akarta ar- • culönteni, de ebben megakadá­lyozták. Azóta is állandóan fe­nyegeti és többször kijelen­tette: „Addig élsz, amíg én aláírom“. Krizbai Antalné állításainak igazolására tanúként kérj ki-

Next

/
Thumbnails
Contents