Nyírségi Magyar Nép, 1948. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)
1948-08-01 / 175. szám
1948. AUGUSZTUS Hó 1. NYÍRSÉGI HAGYAB NÉP 3. oldri Folynak a kísérletek a cellulózegyártásra A petőházi cukorgyárban folyó asllulózegyártási nagyüzemi kísérletek során megóv dult a harmadik kísérleti folyamat. Az első két kedvező kísérleti folyamat után ennek az a, célja, hogy megállapítsa, vájjon a cukorgyártás meneté ben több főzőüstben egyidőben történhet-e a gyártás. A kéz deti eredmények igen biztatók. Lngbóoldatot ivott egy fiatal lány Szatmári Mária 22 éves lakos öngyilkossági szándékból nagyobb mennyiségű lugkö- vet oldott fel és ivott meg. Haldokolva szállították be a nyíregyházi Erzsébet kórházba, ahol néhány órai szenvedés után meghalt. Tettének oka ismeretlen. Szétszaggatott egy gyermeket a felrobbant kézigránát Július 27-én, borzalmas szerencsétlenség történt Ujfehér- t'ó község határában. — Özv. Nagy Lajosi lé 10 éves István nevű gyermeke a mezőn egy kézigránátot talált, melyet ad dig ütögetett, amíg a gránát felrobbant és valósággal széttépte a szerencsétlen gyerme két. ,,A demokratikus nevelés egységének biztosításáért...“ gi \Ma ür a 8®, most ni alapira ápol a taoiipazpalas Másfél óra a tanfelügyelőnél A munkásság, dolgozó parasztság, haladó értelmiség, az egész dolgozó nép pártja programjának egy része már testet öltött. A demokratikus nevelés egységének biztosításáért... a tanügyigazgatás egységesítését és korszerű reformját, az egyházi iskolák államosítását követelte a Magyar Dolgozók Pártja az egész dolgozó nép érdekében és a Párttal együtt akarta az egész dolgozó nép: a népé lett az iskola is. * A Széchenyi utca egyik épületében nincs talán ilyen nagy forgalom, mint itt, a tanfelügyelőségen. Nem cső da, töméntelen munka van most, őszre pedig mindennek rendben kell lenni, hogy Szabolcs valamennyi állami iskolájában meginduljon a tanulás Tanítók jönnek-menek, nyíregyháziak, vidékiek, jelentéseket hoznak, kérelmeik, panaszaik vannak, percenként cseng a telefon1 öt Írógép kattog egyszerre vészesen. Az ajtó, amelyikben egy kis réztábla van: Bácskai János tanfeuigvelö szaporán nyilik-csukódik. * Tarján Béláné beosztott állami tanítónő vágyok a Nagy- kálló, Vadas-tanyai iskolából -— nyújtja a kezét egy fiatal tanítónő Bácskai elvtárs tan- lelügyelőnek. Férjével áthelyezésüket kérik a Dunántúlra. Természetes semmi akadálya nincs, most, az átcsoportosításoknál az ő szempontjaikat is figyelembe veszik. Az útiköltséggel sincs baj, ötven százalékos kedvezményt kapnak. A pedagógusok ügye szívügye a demokrácia kormányának. — A föld ügyében jöttem, tanfelügyelő úr, úgy halottam elveszik tőlünk a földet — mondja Novotni Lajos oro- si tanító. — Dehogy veszik kartársam! Az a föld a tanítói javadalmazás. a tanítóké az. Igaz, hogy sokan bérbe adták. Ez még kevesebb baj, de olyannak adták bérbe, akinek 80, meg száz holdja van és még a tanítókéból is hasznot akar huzni. Aztán belátták a tanítók is a huncutságot és visszavették a kulákoktól a földet. i — En nem adom az én földemet. Eddig is magam mü- yeltem, dehogy adom a kuláknak! Hogy még jobban zsi- rosodjék? ! Bácskai elvtrás megnyugtatása után könnyű szívvel távozik. miért venné el a demokrácia a tanítók földjét? Inkább ad hozzá, meg annak, akiek nincs. Görbeházán is földdel várja a falu az uj ta- uitókat! * Cseng a telefon közben, Fábián János nyirkarászi tanítónak várni kell egy kicsit, félénken áll meg az ajtóban. — Halló, itt tanfelügyelőség! — ... I j 1 — Persze, hogy lehetséges! Mindig tarthatnak istentiszteletet az államosított iskolákban. j _i i — Kéremszépen, viszonthallásra. I l — Török Dezső római katolikus kanonok volt — mondja felém Bácskai elvtárs. — A siposbokori államosított evangélikus iskolában szeretnének vasárnaponként katolikus istentiszteletet tartani. Persze, ennek semmi akadálya nincs. Most legalább Török kanonok úr is láthatja, hogy az államosított iskolában nem hogy nem lesz vallásoktatás, de; még istentiszteletet is tarthatnak. * E sküszöveg kerül az asztalra és Fábián János nyirkarászi ,.átvett állami“ lesz az eskütétel után. Aztán az iskolák helyreállításáról érdeklődik. Nyirka- tász a világtól elzárt kisköz- község, de napok múlva odáig is eljutt a mozgalom: „Dolgozók az iskoláért“. A nyirkarásziak felépitik, kijavítják iskoláikat. Fábián Jánosnak felcsilan a szeme ezek hallattán. Látszik, hogy szívügye az iskola. Hogyne, hiszen ott pergett le eddigi élete. — En, is segítek! Rendezünk majd műkedvelő előadásokat, a bevételből meg javítjuk az iskolát, padokat veszünk, felszerelést! És amikor elment, mintha új Fábián János ment volna ki. Lelkesen indul neki az új feladatoknak, szavai még itt csengtek a szobában „feladataimat a nép érdekeinek szem előtt tartásával végzem...“ * — Halló?! Szén jött a kó- taji iskolának? Két vagon? — Nincs pénzük? Majd mi adunk kölcsön, amig meg jön a VKM. kiutalás. Nemsokára megjön a kóta- ji tanító az 1.500 forintért, hogy kiváltsa a két vagon szenet, amit már most elküldött az állam a kótaji államosított iskolának. Jó meleg tantermek lesznek télen! * E zeket Írja alá tanfelügyelő elvtárs, Egy halom kimutatás az iskolákról. áz igazgatókról, a tanerőkről, tanerőcsoportosi- tás, iskolaöszevonás, iskolakörzetek — ezeket már csak alá kell irni, milyen jó, hogy segítenek a munkatársak is. — János este nyolcra össze kell hívni az igazgatókat és a tanárokat a tanerők arányos szétosztásának megbeszélésére. Most megyek ebédelni. , ; % Félhárom. Egy órától vágj-ok itt a tanfelügyelőségen, de olyan forgalmat láttam, mint még sehol. Úgy megy t reggeltől késő estig, de men- * ni kell a munkának, mert a nép iskoláiban ősszel kezdődik a tanítás. P. J. Ma este lesz a Vörös- kereszt táncestélye a „Dolgozók az iskolá* ^rt‘ mozgalom javára Megírtuk, hogy a Vörös- kereszt nyíregyházi szervezete is bekapcsolódott a „Dolgozók az iskoláért“ mozgalomba és műkedvelő előadások, táncestélyek bevételét fordítják az akció javára. A Vöröskereszt első táncest élye ma kezdődik az Iparosok Székházában. A jótékoúy célú táncmulatság — tekintet tel a nagy előkészületekre — jó szórakozásnak ígérkezik. A táncestély bevételéből tanszereket vesznek az államosított iskoláknak. iieiil 12 Olcsó Iliit Ifiül! Még nincs egészen két hónapja, hogy országszerte m?g rendezték a könyvnapokat, amely a legtöbb városban nemvárt sikerrel zárultak. — Százszámra keltek el a könyvek, vásárolt mindenki, aki csak tehette, a munkái?, a paraszt, az értelmiségi. Most a könyvnapokhoz hasonló olcsó könyvhetet rendeztek ismét, amely Nyíregjr- házán csütörtökön nyílt meg. Augusztus 10-ig, csaknem két hétig rendkívül olcsó áron adják a könyveket a város ösz- szes kereskedői. Az árleszállítás vonatkozik mindenféle könyvre — tankönyveket kivéve. Minden könyvet legalább 10 százalékkal olcsóbban adnak, de nem egy olyan könyv is van, amelynek árát 60 százalékkal szállítót'ák 'e. Mindenki vásárolja szívesen a magyar- 6? a világirodalom remekeit. Helyreállították a bakfaléróntházi középületeket A baldalórnátházi középületeket a háborús évek során nem tatarozták, a háború u'áni évek költségvetési nehézségei pedig nem tették lehetővé, hogy a község áldozzon a háború során még jobban megrongálódott épületekre. Az idei költségvetési év azonban már lehetővé tette, hogy erre a colra is áldozzon Baktalóirántháza. Már helyre is állították, tatarozták a községházé t, a körorvosi lakást és a közi-ég vágúhídját Három nap alatt 10 vagon terményt szolgáltattak be a nyiregyliázakömyéki kisparasztok Alig lehet átfurakodni a nagy forgatagon. A Buza- térnél lelassul a forgalom, valóságos bábeli ztir-zavar. A városból kifelé igyekvő gépkocsik vészes tülkölése ló- nyeritésbe, tehénbőgésbe fül, a Buza-téren többszáz szekér zsúfolódik egymás hegyére- hátára. A szekereken kövérre dagad zsákok; újgazdák, dolgozó kisparasztok hozták a beszolgáltatást a gyűjtő Sóstóhegyi Földmivesszö vetkezet nek. A szövetkezet két átvevő helyén gyorsan megy a munka. sok szekér vár kint. Izzadnak az emberek, megfeszülnek az izmok a kövér zsák engedelmesen emelkedik a mázsáról a vállra, aztán petyhüdten hullik a földre, a gabona-, meg a buzahegyek pedig egyre emelkednek az öt raktárhelyiségben. # Három nap alatt 10 vagon terményt vett át a földmives- szövetkezet. Hiába igyekeztek zavart kelteni a zsirospa- rasztok. hiába hangolták a beszolgáltatás ellen a dolgozó kisparasztságot, azok cséplés után másnap már teljesítették kötelességüket. A beszolgáltatok a mázsánkénti megállapított ár mellett mázsánként 10 forint prémiumot kaptak. * —, Jól jött ez a tiz forint is mázsánként, de nem azért siettünk a terménnyel —- mondja derűs arccal Hován András újgazda a Rozsréti- szöllöből. —Szépen termett az idén a föld. nekünk van már kenyerünk. de kell a városiaknak is. a munkásoknak, meg a többi ellátatlanoknak. Én csütörtökön csépeltem, ma hajnalban aztán el is indultam ide, behoztam az életet. * Ivékoveralos villanytelepi munkás kiált az egyik szekér felé: — Mi jót Hozott a városba Pista bácsi?! — Maguknak kenyeret, hogy jobban tudják bűzni a drótot! Aztán jöhetnének már mifelénk, hogy jöjjön az az elektrika hozzánk is. — Jövünk Pista bácsi! Lesz kenyér, szebb. * nagyobb karéj. A szövetkezeti raktárban egyre nőnek az életmaghegyeli, hozzák a dolgozó parasztok a terményt mert kell a városiaknak, a „jegyeseknek“. Kezet fog a város és a falu, a kisparaszt és a munkás, meg a tisztviselő. Megszorítják egymás kezét-, szétválaszthatatlan, örökig tartó szövetségre lépnek: együtt a bajban, együtt az örömben, együtt a jobb életért. P. J. SÚPTJA t MiriiB UIMHiUimvil n, tlíRNir MÜVEK BUŰAPESf V. MARX-TÉR S.
