Nyírségi Magyar Nép, 1948. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1948-07-04 / 151. szám

2. oldal S YlKífÉM MAÖ-YAJB SÉF 1948. július hó 4. Rákosi Mátyás beszéde a Jugoszláv Kommunista Párt kérdéséről Pénteken délután a buda­pesti Sportcsarnokban az MDP nagybudapesti funkcio­náriusai előtt Rákosi Mátyás főtitkár elvtárs beszámolt a jugoszláviai helyzetről. — A Tájékoztató Iroda egy­öntetűen arra az eredményre jutott, hogy a JuKP vezetői pártellenes és szovjetellenes nézeteikkel, amelyek össze­egyeztethetetlenek a marxiz- mus-leninizmussal, egész ma­gatartásukkal és azzal, hogy megtagadták a megjelenést a Tájékoztató Iroda ülésén, szembehelyezték magukat a Tájékoztató Irodában tömö­rült kommunista pártokkal, az imperialistaellenes, egységes szocialista frontról való elsza­kadás Htjára, a dolgozók nemzetközi szolidaritása el­árulásának útjára léptek es átmenőben vannak a naciona­lizmus álláspontjára — idézte Rákosi elvtárs a Tájékoztató iroda közleményét. A jugoszláv eseményekkel kapcsolatban felvetődött a kérdés, hogyan juthatott ide az a Jugoszláv Kommunista Párt, amelynek a német fa­sizmus ellen vívott hősi narti- zánharcait annyit dicsértük és joggal dicsértük. Rákosi Mátyás rámutatott arra. hogy a Jugoszláv Kom­munista Párt tagadva az ipa­ri munkásság vezető szerépét felolvadt a. Népfront, sőt az egész nép tömegében. Az 1920 óta illegalitásban dolgozott jugoszláv párton belül elke­seredett frakcióharcok dúltak. A' háború alatti partizánharc viszonyai is ráütöttek jelleg­zetességüket m a pártéletre, mert a megbeszélések és kon­ferenciák helyett a jugoszláv, kommunisták hozzászoktak ahhoz, hogy parancsoljanak vagy parancsokat fogadjanak el. Nem fordítottak időt a kom­munista elmélet művelésére, a marxizmus-leninizmusnak a jugoszláv viszonyokra való kimunkálására. Ä , felszaba­dulás után a JuKP 400.000 tagja közül csak 4000 volt aki már 1941 előtt lépett be a pártba. A párt a felszabadu­lás után is lényegében illegá­lis vagy féllegális, láthatatlan maradt. Amikor 1945-ben fi­gyelmeztették a jugoszláv elv­társakat Helytelen magatar­tásukra, Tito és Kardelj elv­társak azt válaszolták, hogy ez a féllegális lét azért helyes, mert ezáltal a tömegek előtt nem a Kommunista Párt. ha­nem a Népfront szerepel és ezért a pártonkivüli tömegek lemondanak majd a Kommu­nista Párt elleni szervezke­désről. Azt. hitték, Hogy ezzel az olcsó ravaszsággal meg­szüntethetik a történelmi ha­ladás törvényeit. Amig az ellentétes osztá­lyok léteznek, létezni fog kö­zöttük a harc is. A Helytelen politika követ­keztében a marxista-leninista elvekkel összeegyeztethetet­len -nézetek terjedtek el igy azt állították, hogy a jugoszláv állam alapja a parasztság hol­ott égy országnak, amely a, szocializmust építi nem a pa­rasztság, hanem az ipari munkásság éfs a dolgozó parasztság szö­vetsége az alapja, vezető ereje pedjg az ipari munkásság, nem pedig .— amint Tito állítja — az egéz parasztság, amelyben tudva­lévőén benne vanak a kulá- kok, a zsíros parasztok is. A Jugoszláv Kommunista Párt azáltal, hogy a nép előtt nem domborította ki a párt vezető szerepét, hanem azt állította, hogy a JuKP-nak nincs más programja, mint a Népfront­nak ezáltal maara tompította el a munkásosztály fegyverét, lefegyverezte a munkásosz­tályt. A Tájékoztató Iroda hatá­rozata szi’int a jugoszláv párt­ban nincs belső demokrácia, nincs választás, nincs bírálat és önbirálát. A falun szabad teret enged­tek a kapitalizmusnak és a burzsoa szellem a pártban is • érvényesülve oda vezetett, bogv a JuKP magatartása a Szovjetunióhoz és az imperi- i alisták ellen küzdő fronthoz | helytelenné vált. Az olyan országokban, ahol a dolgozó nép élén a mun­kásosztály és pártja áll, ez a párt a nemzet érdekeinek biz­tosítását a Szovjetunióval és n néni demokráciákkal szoros összefüggében látja, mert fel­ismeri. hogy saiát népének jogos nem­zeti érdekeit és szabad­ságát úgy biztosíthatja legiobban, ha ezt össze­köti és kölcsönviszonyba hozza a többi országok, az egész világ szabad haladásával és fejlődésé­vel. A JuKP-ban érvénvrejutott a polgári nacoinalizmus, amely már 1941-ben katasz­trófába vitte Jugoszláviát és újra katasztrófába fogja vin­ni. Ha a Kommunista Párt ve­zetői tovább mennek az ed­digi utón. Rákosi elvtárs a JuKP-nak a Tájékoztató Iroda kritiká­jára adott válaszával foglal­kozva bebizonyította, Hogy ez a kritika nem alapult sem „té­vedésen11, sem „rágalmazá­son“. A kommunista és mun­káspártok mindent megtettek. Hogy jobb belátásra bírják a jugoszláv elvtársakat, mielőtt nyilvánosság elé vitték volna az ügyet. Az. hogy nyilvánosság elé vittük határozatunkat nem a gyengesség, hanem az erő jele — mondta Rákosi Mátyás. A jugoszláv elvtársaknak akik nagy érdemeket szerez­tek a felszabadító Harc veze­tésével, fejükbe szállt a di­csőség. hozzászoktak a hízel­géshez és ahhoz, hogy senki se bírálja őket, Sok elvtárs felveti a kér­dést, nem jelenti a Tájékoz­tató Iroda határozata, hogy, pártunk napirendre tűzi a kol­hoz problémáját. Amikor programunkat irtuk és kong- resszuunkat tartottuk, már is­mertük a jugoszláv kérdést. Ennek ellenére nem változott a Magyar Dolgozók Pártjának ed­digi falusi politikája. Aki fölveti a kolhozkérdést, az csak zavart akar'kelteni, félre akarja vezetni a paraszt­ságot. v A parasztság a demokrácia három és fél esztendeje alatt igen komolyan fejlődőt és erő­södött, de a parasztságon be­lül sokkal gyorsabban erősö­dött a zsíros paraszt, a nagy­gazda. A tízéves öntözési terv a szövetkezetek, az állami gépüzemek -mind azt célozzák, hogy a dolgozó parasztság megtalálja benőnk előrelátó, segítő, hű szövetségesét, amely megvédi őt a falu vér- szivó piócáinak mohóságától is Rákosi elvtárs befejezésül arról beszélt, liogv n reakció azt reméli, hogy a jugoszláv feilemények meggyengitik a népi demokráciák frontját és rést ütnek rajta, holott az ilyen elvi harcok ered­ménye a szocializmus uiabb megerősödése. Meg vagyunk győződve róla — fejeze be beszédét Rákosi elvtárs — hogy a sokat szen­vedett jugoszláv nép is visz- szátér a haladó nemzetköziség egyedül járható útjára. Ma tartják az aratóversennye! egybekötött aratási ünnepet a Sulyán-bokorban A nyíregyházi járás tá­rva világa, mintegy 50 ta­nyáimkor népe mái napok óta készül a Sulyán-bokor­ban megtartandó arató ün­nepre. Feldíszített 'fogatok százai vesznek részt a fel­vonuláson. óriási tömege­ket szállít ki az ünnep ren­dező-ege a Súlyán bokorba, aliol délután 5 órakor Pálfv Ernő, Szabolcs vármegye főispánja az első kaszavá­gással megnyitja az arató- ünnepet. Az aratói erseny és a felvonulás mellett a nyíregyházi járás tömegeit ' az vonzza a Súlyán-bokor­ba, hogy az ország felül­emelkedése, az újjáépítés érdekében megalakuló Füg­getlenségi Front hatalmas megnyilvánulása is ez a mai. ünnep». Az ünnep szónoka Pálfy Ernő főispán lesz Az ara­tási verseny és a gyűlés után népünnepély, híszehéd, majd reggelig tartó tánc következik. Á rendezőség a közönség visszaszállításá­ról is gondoskodik. Nagyarányú dollárcsalást lepleztek le Nyíregyházán Hamis dollárokkal árasztották el a várost Az elmúlt héten Jakabo- vies Zsigmond nyíregyházi lakost a budapesti Gazda­sági Rendőrség valüta- íiz érk edésér t letart ó z tat t a. A nyomozás során kitűnt, liogv Jakabovics Zsigmond és Jakabovics Vilmos nyír­egyházi lakosok rendszere­sen foglalkoztak valutáké- i eskodelommel, azonban még ezzel a haszonnal sem elégedtek meg, hamis dollá­rokat hoztak forgalomba. Értesüléseink szerint a hamis dollárok Németor­szágból hozott klisével ké­szültek és olyan tökéletes másolatok voltak, hogy egész -or embert csaptak be velük nemcsak Budapesten, hanem Nyíregyházáé is. A két Jakabovics trükkje Jakabovics Vilmos és Zsigmond azt a trükköt használták, hogy nagyobb- címletű hamis dollárokkal keresték fel egyes ismerő­seiket és „kölcsönt“ kértek a dollárra. Természetesen a kölcsönt nem fizették visz- sza, A hamis dollárok tu­lajdonosa pedig azt hitte, JólsikerOlt határvadásznapot rendeztek. a márxdoki határvadászok Péter-Pál napján nagy­szabású határva d á.- z n ap o t rendezett a mándeki határ­vadász század. — A század honvédéi nehéz és felelős­ségteljes munkájuk ellátá- tása mellett arra is szakí­tottak időt, hogy nívós kultúrál őadás keretében mutassák be a honvédség új szellemét. A liatárvadász napon Görgényi százados mondott nagyhatású ünne­pi beszédet'. Fizessen elő a Nyírségi Magyar Népre Eljárást indítanak a isirbeszolgáltatást elmulasztók ellen Az Országos Közellátási Hivatal 708.506/1948 számú rendeletével utoljára hívja fel a zsirbeszolgáltatással hátra­lékban lévőket beszolgáltató - si kötelességük: haladéktalan teljesítésére. A hátralékos zsirmennyiség maradéktalan begyűjtéséhez igen fontos közellátási érde­kek fűződnek. Mindenkinek saját érdeke a beszolgáltatás mielőbbi tel­jesítése, mert a hátralékoso­kat — akik az illetékes köz­Férfi kalapok le^abb díufLsz,nefefaen * Papp MHMmnammmmwmm mintákban mmammmmmm■ titása és formálása ugyanott hogy jó üzletet csinált, hogy a dollárokat meg­tarthatta. Csak később tűnt ki, hogy Jakabovics dollár­jai közönséges hamisítvá­nyok. Többmillió forintra rúg az az összeg, amelyet azok a „jóhiszeműek“ siratnak, akik bíztak Jakabovics és a dollár csalhaíatlanságá- ban. őrizetbe vették Ortutay Gyula volt bank- igazgatót Jakabovics Vilmosnak nemcsak hamis .dollárüzle­tei voltak. Nemrég megje­lent Ortutay Gyula volt nyíregyházi bankigazgató lakásán és 2.000 forint köb csont kért azzal, hogy fede­zetül 1Q0 dollárt ad. Egy lezárt borítékban Ortutay átvette a száz dollárt és fo­lyósította a köleseid. — A volt bankigazgató lakásán a rendőrség megtalálta a borítékot és benne a 100 dollárt. Ortutayt őrizetbe vették. Dollár- és aranyrazzia A Jakabovies-üggyel kap­csolatosan széles körben fo­lyik a nyíregyházi rendőr­ség nyomozása. Értesülé­seink szerint eddig 10 elő­állítás történt. A Gazdasági Rendőrség állandó razziá­kat tart. Dollár é? arany után kutatnak. A dollárrazziák ka] kap­csolatban további előállítá­sok várhatók. ségi elöljáróságon (városi közellátási hivatalnál) a zsir- gvüjtő által kiállított vételi jeggyel a beszolgáltatás tel­jesítését igazolni nem tudják — a közellátási felügyelőség a 8800/1946. M. E. .-z. rend. 7. §-ának 6. pontja alapján közellátás érdkét vszélveztető bűncselekmény címén a felje­lentést az államügyészségen megteszi. Dr. Módy László ke. főfelügvelő.

Next

/
Thumbnails
Contents