Nyírségi Magyar Nép, 1948. július (5. évfolyam, 148-174. szám)
1948-07-17 / 162. szám
Közöljük a hazatérő névsorát A beszolgáltatás Irta: PÁLFY A terménybeszolgáltatás kényelmetlen dolog, ez igaz, de nem kevésbbé kényelmetlen dolog á kenyérjegy sem. Éppen ezért meg kell vizs- gápunk a kérdést, hogy kinek van igaza ebben a vitában, ami a faluban zajlik: a spekulációra áhítozó nagygazdának- e, vagy pedig a .mi népi demokráciánknak. Először is nézzük meg, hogyan nézett ki a beszolgáltatás kérdése a múltban. j A gazdaközönség még enf lékszik a Jurcsek-féle beszol- gáltatási rendszer parasztellenes politikájára. Ez a korszak és ez a rendszer nem törődött azzal, hogy a beszolgáltatás után marad-e kenyere, vetőmagja a gazdának, tttzzel-vassal kényszeritette a beszolgáltatásra a gazdaközönséget. Igazságtalan volt ez a beszolgáltatás. Igen sok gazda kényszerült' arra, hogy pénzért vásárolja meg nemcsak a családja számára szükséges készleteket, de a Jurcsek-féle beszolgáltatásban rá kiszabott kötelezettséget is. A felszabadulás után, amikor annyira kellett a kenyér- nekvaló, ugyancsak sokszor esett méltánytalanság éppen a becsületes gazdaközönséggel. Előfordillt, hogy éppen azok kerülték hátrányos helyzetbe, akik állampolgári hűséggel, becsületesen eleget tettek a beszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseknek. Es ezekkel szemben az jutott előnyökhöz, aki késedelmesen és éppen csak a kormányzat által adott kedvezmények miatt tett eleget beszolgá,Itatási kötelezettségének. Ezek után a markukba nevettek és lemosolyogták -azokat, akik a rendelkezésnek megfelelően eleget tettek kötelezettségüknek. Ez nem maradhatott igy és ezért gondos tnunkával készítette elő a kormányzat a beszolgáltatások kérdését szabályozó rendelkezését. Ezek után azok járnak jól, akik törvénytisztelő módon, becsületesen tesznek eleget a beszolgáltatási kötelezettségnek. Most ők kapják a kedvezményeket és azokat az anyagi előnyöket, amelyek kell, hogy jutalmazzák a törvénytiszteletet, a közterhek vállalását és az időre történő beszolgáltatási készséget. Például, ha egy gazdának öt métermázsa gabonát kell beszogáltatni, kap ezért 300 forintot és 50 forint jutalmat. és a parasztság ERNŐ főispán Ila azonban késedelmesen tesz eleget kötelezettségének, tiz ' százalék büntetést kap, vagyis nem 5 métermázsát kell beszolgáltatnia, hanem 5 mázsa 50 kilogrammot és ezért mindössze 300 forintot kap. Vagyis: jutalmat nem kap, csupán az 5 métermázsa gabona árát kapja meg. így a késedelem miatti kész vesztesége 80 forintot tesz ki. • Azok a szegény parasztgazdák^ akiknek ' gazdasága öt holdon alul van, csak az adójukat fizetik meg gabonában. Az öt holdnál nagyobb gazdaságok beszolgáltatásra van- pak kötelezve, amely a birtok nagysága szerint emelkedik* A 15 holdon felüliek ezenkívül mezőgazdaságfejlesztesi hozzájárulást is kötelesek fizetni. A beszól gá'.'atás teljésítti-.e után pedig semilyen külön akcióval nem fogják felkeresni a parasztságot, hogy hozzájárulást kérjenek, hanem beszolgáltatási kötelezettbégéyei egész évre eleget tesz miniden ilyenirányú áldozatva!!a (ásnak. •.Miért van szükség beszolgáltatásra? Magyarországon már nincsenek nagybirtokok, amelyek tíz és tízezer holdon arattak gabonát. Ez a nagymennyiségű gabona ed völt vonva a parasztságtól és ez a gabona- került az ország — és tegyük hozzá: a külföldi piacokra is. A házai piacokról jutott el azután azoknak az asztalára, akik nem foglalkoznak mező- gazdasági termeléssel. A dolgozó szegény embernek szűkösen, vékonyan, a gazdagoknak, bankároknak, karteilve- zéreknelk szép fehéren és vas tagon jutott ebből. Négymillió magyar van, aki nem termelő, már pedig mindenkinek ennie bed- A becsületes magyar gazda nem'-nézheti el, és nem engedheti meg, hogy itt, ezen az istenáldotta földön a más munkával foglalkozó dolgozók éhezzenek. De mert mindteníki nem látja ezt be, mert sokan csak magukra gondolnak, azért kell a beszolgáltatás. A 15 holdon felüli birtokosok mezőgazdai-ágfejeüsztési (hozzájárulást fizetnek, ami nem más, mint éppen a gazda- társadalom érdekéiben végrehajtott intézkedés, a parasztság önsegélye. 1 Ebből akarja ugyanis a népi kormányzat fejleszteni a. mezőgazdasági termelést, ebből a hozzájárulásiból lesznek azok a beruházások, amivé! eredményesebb Az Hiszik, a el mindeMtt, Az olasz szakszervezeti fűzöve .stéjg pénteken délben beszüntette az általános tiltakozó, sztrájkot, amelyet a Togliatti elvtás elleni merénylet miatt rendeltek e3. Az általános sztrájk, amelyet Olaszország összes dolgozói t;,aját elhatározásukból , és bámulatos lemdüle'íei indítottak meg, megmutatta,''hogy a domekra- tikus dolgozó tömegek elszán" tan sziembeszállnak a reakció támadásával — állapította meg a szakszervezeti szövetségnek a sztrájk megszüntetéséről hozott határozata. Az ákalános munikásszövet- ségnek határozata nyomán pénteken délután Róma las- | sanként visszanyerte rendes kúpét. A rendőrség a tüntetések során 160 embert. tartóztatok ,e; * ‘A Togliatti elleni merénylet világszerte óriási felháborodást okozott. Mindenünnen újabb és újabb tiltakozó, Tog- liat* inak pedig gyors és teljes felépülést kívánó táviratok érkeznek. A világsajtó egyöntetűen elítéli azt a merénylete L, amelyet nemcsak az Olasz Kommunista Párt vezetője eliten, hanem egyben az egész olasz munkásság ellen követtek eh flflnsft és o bOn kntfzK tkort d mil-ters Mtol A new-yorfci Daily Worker azt írja, hogy az erőszak, a gyilkosság és á bűn haraped- ziik el mindenük:, ahová a MarshailJ-terv behatol. — A ben!ini sajtó is bőven foglalkozik a gyilkosság! kísérettel. A- svéd' sa jtó felháborodással és őszinte megrendüléssel foglalkozik az aljas merénylettel és megállapítja, hogy Gasperi miniszterelnök helyzete a munkások, fellépése következtében válságossá vált. A parasztság érdekeit néztük a beszolgáltatásnál Dobi István földmivelés- ügyi miniszter tegnap beszédet mondott a beszolgáltatással kapcsolatos kérdésekről. Az aratási munka jórészt: befejezés előtt áll —.mondotta. A termés bőségesebb, mint a felszabadulás óta bármikor. Vannak • azonban olyanok, akik meg akarják mérgezni azt a jóérzést,. amit a termés betakarítása jelent a gazdáknak, a reakció nem nyugszik és most teljes erejével rávetette magát a parasztságra. Meggyőződésem, hogy a parasztság mégérti a józan beszédet és belátja, -hogy ugyanazok izgatják, akik az iskolák államosításakor és egyéb alkalmakkor tették azt. Húsz millió mázsa kenyérgabonánk lesz és ennek tudatában sokan azt mondják, az idén olyan jó a termes, hogy nem kell lesz a termelés, a minőségi, •vetőmag, a műtrágya, a hit J, a traktor állom ások, a mező- gazadsági Pjűtkezések, egyszóval a mezőgazdaságnak érdekeit fejlesztő állami hozzájárulások, hogy ezeken keresztüli gyarapodjék a gazida- társadalom és virágzóvá váljék a mezőgazdaság. Mindezekkel szemben mi a reakció célja? Amikor' a szabad gabona forgalmát propagálja suttogva a gazdáknak, amikor a beszolgáltatások ellen izgat, tulajdonképpen a parasztság helyzetének és evvel a magyar gazdasági élei és nép- éileimezéls ügyének aiáásására törekszik, Nézzük meg köze- ’eblb.rőil Ha a tavalyi feketepiaci gabonaforgalmat vesz- szük, egy métermázsa búza 3—4, sőt 500 forintot is érért. Ezt nem tudták megfizetni azok a gazdáik, akiknek nem. termett annyi, hogy családjukat újig ellássák. De ugyanakkor megdrágították ezen keresztül az összes cikkeket. Ezért emelkedtek a lábbeli, a ruha, a szerszám, a vasáruk és az öiskzes ipari cikkeik árai is. A reakció célja kettős. Szabad spekulációt akar és ugyanakkor a' demokrácia gazdasági rendjének meg- gtrengítésőre, aláásására törekszik. A demokráei célja £vvel szemben a nép élelme zés biztceítá- sa után mérsékelni az árakat az egész vonalon, hogy rriin- -denki — így a parasztság is — meg tudja vásárolni az ipari cikkeket. Egyensúlyban akarja tartani az árakat, Ihiogy a nem önellátó parasztság is — és mások is — meg tudják vásárolni a terményeket és a kenyérnek való gabonát családjuk számára. A reakció erkölcstelen alapon áll. Spekulációt akar akkor, amikor mások ellátatlanok. Feketézői és habzsolni akar, míg mások nélkülöznek. Az összes-lég gazdasági érdeke a magvar erkölcsi felfogás ét? így ennélfogva az igazság a demokrácia oódr’án áll. De nemcsak igazságunk beszolgáltatni. Akik igy gondolkoznak, azok szembeállnak azzal a szociális fejlődéssel, amely népünk életében végbement. Rá kell mutatnom arra, hogy nem a parasztság ellen hozunk rendeleteket, hanem éppen az ő érdeküket nézzük, amikor elhatároztuk, hogy először a fejadagot kell meghagyni, másodszor a gazdasági szükségletet és csak harmadszor következik a beszolgáltatás. Az idei, viszonylag jobb termés' könnyebb és jobb megélhetést biztosit minden dolgozónak, azonban nincs akkora bőségé hogy ne kelljen minden szem gabonát számbavenni. Midenki jöjjön segítségünkre, hogy segítsük' nemzetünket és építsük tovább a népi demokráciát. van, hanem erőnk is az igazságunk mellé és ezzel az erővel könnyen bírunk meg azok kai, akik szembsnálílinaik a magyar nép, a dolgozó társadalom érdekéivé!. A nem termelő, lakosság békésen tűrte a készletek hiányéiból fakadó alacsony fejadagok Most, ha gabonatermésünk nem is ad lehetőséget egyszerre hallatlan nagyméretű bőségre, de lehetővé teszi, hogy fa u és város, mezőgazda -és ipari dolgoz') egyaránt megkapja min- dennani kenyerét. Nincs igaza a demokrácia ellenségeinek, akik izgatnak és uszítanak ellene, mert a méütányosBág és az együttérzés mindnyájunk kát aura kötelezi, hogy áldozatokat hozzunk ,és ugyanakkor korlátozzuk igényeinket. Aki . ezt nem látja he, aki népünk jő été ellen szervezkedik vagy lázit, a nép államával találja magát szemben. Tudjuk azonban, Ihiogy ilyen nagyon kevés lesz, mert mi magyarok ismeretesek vasrvunk arról, hogv az éhezőnek készséggel tudjuk letörni kenyerünk felét. Magyar Nép Ara 60 fillér. ^ V. évfolyam, !6£. szám.- A f&t 1948. július hó 17. Szombat
