Nyírségi Magyar Nép, 1948. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1948-07-02 / 149. szám

2. oldal NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP 19-18. július hó 2. PÄLFY ERNŐ : | Hl a Hl a m mladsa agnfiül mm BekötMt ki; Encsencs A szokottnál L bensősé­gesebb keretek ’között ülte meg Büdszentmiliály népe Péter-Pált. az új kenyér ünnepét. A falu gazdái a legszebb lovakkal lobogók­kal várták a falu határán Pálfy Ernő főispánt, az ün­nepély szónokát. A Des- sewffy-féle kastély parkja amely ma már népkert cél­jait szolgálja, megtolt fo­gatokkal. A falu apraja nagyja jelen volt a lelke. - hangulatú ünnepségen. Az aratóünnepélyt Vén Benő vezetőjegyző nyitotta meg, majd a Szózat elének- lése után a falu ifjúsága szavalatokat, verseket és néptáncokat adott elő. A szentmihályi és tiszabüdi földművesek és aratók ne­vében Kónya János, a Kis­gazdapárt elnöke köszön­tötte az új kenyérre) Pálfy Ernő főispánt. Pálfy elvtárs beszédében rámutatott arra a hatalmas átalakulásra, amely a de­mokrácia esztendeiben tör. tént: a magyar nép. a ma­gyar ipari munka-ság és parasztság gazda lett sa­ját hazájában. Ma már Sza­bolcs vármegyében is egyre kevesebb a Pócspetri-féle község — mondta — és egy­re több az olyan község, mint Büd-zentmihály, ahol a nép széles rétegei megér­tik az idő szavát, mint ahogy megértették a büd- szentmihályiak száz évvel ezelőtt is, amikor Görgey zászlaja után vonultak a magyar szabadságért, füg­getlenségért. Az új kenyérből a nép minden gyermekének kell jutnia — mondta. A beszol- gáltatási kötelezettséget úgy állapította meg a kor­mány, bogy a szélesebb vál- lak, a tehetősebbek .hord­ják a terhek nagyobb felét. A Függetlenségi, Frontról szólva hangsúlyozta, hogy a Magyar Dolgozók Pártja ugyanazt a lendítő erőt, ve­zetőszerepet viszi majd a Független- égi Frontban, mint amelyet a Kommunis­ta Párt jelentett az ország újjáépítéséért folytatott munkában. Ezután megkezdődött egy táblában az arató«, amely­nek során az első kaszavá­gást a főispán tette, majd az aratás megkezdem után a MNDSz rendezésében jól­sikerült gyermeknapot, va­lamint sportünnepséget tar­tottak. Kg/kw: ezért folyik a verseny a tötök között Már csak 1 százalékkai vezet id- Séra Pál csoportja — Mi újság a villanyte- r lepen Németh elvtárs! 1 — Sok minden, Dolgo- s zunk — mint rendesen. c — Hogy van Séra Pali 1 bácsi! — Azf már csak ő tudná Hogyan lett a 15-1 Az élmunkás id. Séra Pál ] csoportja izzadva dolgozik g a kazánoknál. Kévé szenet ' — több energiát: ezért fo- ] lyik a verseny a három fű- főcsoport közt. Séráék után jönnek — de szigorúan a nyomukban — Kondorék, ( aztán a Kosska-csoport. — 1 Táblázat mutatja 1. Id. Séra Pál 808 q szén 5 2. Kondor S. 1001 q szén í 3. Kosska János 871 q szén 5 Ez egy heti tüzelés ered- í ménye. Ez a verseny ered- < ménye két hónap után: id. Séra pál 3.05' kiló szenet, Kondor Sándor pedig 3.06 kiló szenet tüzel el kilowat- \ tönként. Már csak egy száj ] zalékkal vezet id. Séra Pál « csoportja a versenyben a - két hónappal ezelőtti 15 < százalékkal szemben. Ezért izzadnak Séra Pali bácsi fűtői. Csendes mosollyal nézi id. Séra Pál a táblázatot. Nem baj az, jól vau az. Ha ; ők is vörösödnek, az jó, csak mi ne gyengüljünk. Nem azért versenyez az ember, hogy csak ő legyen az első, hanem, hogy a többiek is elsők legyenek. Nincs már torzsalkodás , Nem is csodálkozu nk ezen a versenyszellemen és az elért eredményeken, amikor megtudjuk Román István­tól, a vállalat vezetőjétől az ' eredmények okát. ■— Nincs már torzszdko- j dás köztünk, mióta egye- ■ megmondani. Annyi azon­ban biztos, hogy erősen a sarkában van a Kondor­csoport, meg Ko°ska Já­nos csoportja. — Nem hisszük — Jöjjenek, nézzék meg. bői 1 százalék ? Két hónappal .ezelőtt 15 százalékkal vezetett id. Séra Pál csoportja. Meg is mondták a többiek, hogy ezt lehetetlenség behozni. — Kondor Sándor mégis gon­dolt egyet: gyerünk csak, lássuk, mi lesz a nóta vége? a a nóta végét: 26.500 kilowatt 3.05 kg/kw 32.700 kilowatt 3.06 kg/kw 25.900 kilowatt 3.36 kg/kw sült a két munkáspárt. Az­előtt is megvoltunk együtt | kommunisták és szcciálde-| 1 mokraták, de azért mégis 1 gyanakvók voltak a szociál-á demokrata elvtársak. Félté­kenyek is voltak, mert azt hitték kiilöo útjaink és cél­jaink vannak. Most az egyesülés után megszűnt a viszálykodás és, a gyanak­vás. — A vezetőségi ülés el­határozta, hogy ismeretter­jesztő előadásokat rende­zünk, hogy a villanytelep minden egyes dolgozója megismerje mur.kah.ely ét, ahol dolgozik: mit terme­lünk. mit keresünk, mik a 1 terveink és kilátásaink! Mienk az üzem, lássa te­hát minden dolgozó az elért eredményeket, a kitűzött célokat és az üzem mene­tét. Bekötőút! Tudjátok-e ti,, városiak, hogy mit jelent egy község számara a bekö­tőút? És mit jelent, ha nincs a községnek bekötő­útja, ha rossz, elhanyagolt földutakon kell kilométere­ket megtenni, ha az ember el akar jutni a szomszéd községbe! Nyáron a por­ban, ősszel és tavasszal a feneketlen sárban szülte el­akad a szekér, a sánlagasz tás kifárasztja az állato­kat, de sietni kell a járási főjegyzőhöz, a vármegyehá­zára vagy a vasútállomásra. Bekötőút! Nehánykilomé- teres útszakasz mindössze, ami megkönnyíti a közleke­dést, összeköti a falut a szomszéd községgel, vagy a legközelebbi műúttal. Né­hány kilométer és mégis életet jelent. Encsencs községnek nincs műútja. Járhatatla utak kötik össze a szomszéd köz­ségekkel és a falutól jó három kilométerre elhúzódó országút tál. A legközelebbi vasútállomás a nvírbogáti, de ide is hétki lom étéres földút vezet. Szerettek vol­na az encsencsiek autóbusz­járatot, de erre som volt volt lehetőség. Íriszen az autóbusz sem tud földuta­kon közlekedni. Amikor a köz-égtől há­rom kilométerre lévő mű­utat építették, Encsencs nagy- birtokos ura, báró Pírét de Bi- liain nem sokat törődött azzal, hogy keresztül megv-e az út Encsencsen vagy sem. — Nagyecseden bizonyára jobb út vezetett kastélyá­hoz és mit bánta ő, hogy mit csinál a paraszt az en- csencsi 3.200 holdon! A demokráciának azon­ban gondja van Encsencsre. Az államépítészeti hivatal falán van egy f érkép a megye úthálózatáról. Sok­sok kis kék nyilacska jelzi, hogy hol fognak épülni a Terv keretében bekötőutak. Ezek között van az enmen- csi bekötőút is. Már a má­sodik; tervévben megkez­dik építését és befejezése után vasútállomást is kap a község: a „Zsuzsivonatot“ meghosszabbítják Encsen- csig. Encsencs és a többi en- cscncsek utat, vasutat kap­nak, hogy gazdaságukat fejleszthessék, hogy a la­kosság .termelvénveif job­ban értékesítse1, életnívóját emelje. (k. s.) Kukoricaliszt kiadásának megszüntetése Értesítem a város közön­ségét, hogy az Országos Közellátási Hivatal 514.098 —1948. számú rendeletével július 1-től a heti 2 kukori- Qjinap tartását megbüntet­te. Ennek folytán a sütő- iparosok a kényéi jegyen lé­vő kukoricaszelvényeket ke­nyérre kötelesek beváltani és pedig 1 darab jelvény­nek az értéke 40 dkg. ke­nyér. Ugyanez vonatkozik az anyák pótjegyére, rend­őrségi, testi és nehéztesfi munkás pótjegyiekre is. A kenyérbe való keveréshez további intézkedésig to­vábbra is 10 százalék kuko­ricalisztet kell használni. Dr. Pápay h. polgármester. Bacsa József művezető újítása Mi a jelentősége ennek! Kevesebb munkaórát töl­tenek kazántisztítással, a mészből napi 70 kiló helyett csak 50 kilót használnak, a sóból is az egyszeri regene­ráláshoz 60 kiló helyett csak 45 kilót használnak.— Meg is látszik ez a sónyil­vántartási könyvben Már­ciusban 1340 kiló sót, míg júniusban csak 905 kiló sót használtak el. * Munkásegység, — mun­kaverseny, munkásé.jítás — racionális termelés; új ve­zetés — új szellem az álla­mosított nyíregyházi vil- ] any telepen. Egyet akarnak Román István, Németh' Gyula, id. Séra Pál, Kon­dor Sándor, Kosski Jáno-, Bacsa József és a többi villanytelepi dolgozók: jobb munkát, jobb létet, maga­sabb színvonalat maguknak és az ország minden dolgo­zójának. (MI) Miért tüzeljünk szénnel ? Bányászaink becsülettel megállták helyüket a munka­versenyben és ennek köszön­hető, hogy ma már nemcsak az ipar szükséglete van bizto­sítva, hanem a háztartások részére is bőven jut szén. Szénbányászatunk árpolitiká­ja pedig lehetővé te&zi, hogy a szén megfizethető áron ke­rüljön el a fogyasztóhoz. így minden háztartás jelentős megtakarítást ér el, ha fatii- zelés helyett áttér a széntü­zelésre. Ennek igazolására lássunk egy példát: Egy család évi szükséglete 30 q szén. A jómi- nőségü borsodi szén ára q.- ként 15.50 Ft. így az évi szük­ségletért kifizetünk 465 fo­rintot. Miután a megvásárolt szén fütőértéke 20 százalék­kal magasabb a tűzifáénál, ha ugyanannyi fütőértéket kívá­nunk vásárolni, 20 százalék­kal többet, vagyis 36 q. tűzi­fát kell vennünk. A 36 q. tű­zifának az ára pedig 954 Ft, tehát több mint a duplája a megvásárolható szén ellenér­tékének. A fenti példa eseté: ben az évi. fűtőanyagon a sze­net vásárló háztartás 489 fo­rintot takarít meg. Fontos érdekünk tehát, hogy még a nyári hónapok­ban is szénnel tüzeljünk és fát csak alágyújtósnak használ­junk. Ezzel nemcsak magunk­nak, hanem a nemzetiérdek­nek is. szolgálunk, mert igy az importból származó fáért nem kell itthon is használható cse­reterméket adnunk, (x) — Cséplőgéptulajdono­sok! Felhívom a nyíregy­házi CíéplőgéptulajdoLOSo- kat, hogy — amennyiben még nem történt volna meg — úgy a csépié» megindulá­sa előtt szerezzék be a vo­natkozó 2150—1904. B. M. számú körrendeletben előírt elsősegélynyújtáshoz szüksé­ges szereket. Mentőszekré­nyük felszerelését ellenőriz­ni fogom, s hiányok esetén a büntető eljárást megindit- tatom. Dr. Kardos városi tisztiorvos. — Hirdessen a Nyírségi« Magyar Nép-ben. Í^SSF1'fi Ikiiiliililif legújabb diuatszinekben és kalap és lextilüzístében, Luther* B, _»I i ® ^S§JlfPI Férfi kalapok szakszerű tisz­TUlfltOR.pQ.TX Btása és formálása ugyanott Kimerült már a Permú- tit vízlágyítóberendezés, ne­hézkes és költséges a pótlá­sa. Mésszel is lágyították a vizet, de így sem tudták csak 7—8 fokra lelágyíta­ni. Lerakodott a csövekben, gyakran kellett a kazáno­kat tisztítani, mert állan­dóan vízkövesek voltak.— Bacsa József művezető sokat töprengett ezen. Egy­szer aztán megunta a sok kazántisztíttatást, meg a nehézkes' vízlágyítóid, ^’el­küldték a három kút és az Érpatak vizét vegyelemez- tetili a Phöbus Villamos- művekhez. Le is jött a vá­lasz gyorsan: a leglágyabb cl folyó vize. Kész is volt a terv azon­nal. Szivattyúberendezé-t létesítettek az Érpatakon, a vizet bevezetik a Permutit berendezéshez és az ed ligi 7—-8 fok helyett 3.5 fokra lágyítják le a vizet.

Next

/
Thumbnails
Contents