Nyírségi Magyar Nép, 1948. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1948-07-14 / 159. szám

2. oldal NYÍRSÉGI magyar n«p 1948. július hó 14. Nem csökkent, hanem emelkedett a verseny lendülete A nyíri rónán mindenütt, a krumpli", ku­korica-, répa-, tengeri-, meg dohányföldek szines sakktáb­láin, az aranyló kalásztenger­ben, ahol most suhint a ka­sza, a dohogó traktoroknál, a zümmögő cséplőgépeknél, ahol már pergetik az életma­got a kalászokból és a me­zőgazdasági ipari üzemekben is versenyben, állnak a sza- bocsi dolgozók. Nem csökkent, ha­nem emelkedett a ver­seny lendü­Egymás után kötik lete — jelentik minden köz­ségben a versenybizottságok. Kevés kisparaszt volt, aki nem állt versenyben eddig, most még kevesebb. Csak a kulákok, a nagygazdák nem versenyeznek — jegyzik meg epésen a parasztok. — Déhát miért is építenék ők a mi or­szágunkat, amikor már nem ők, a kizsákmányolok az urak többé? az újabb és újabb versenyszerződésket, amelyek a gazdasági év végén járnak le,- de versenyt kezdtek a gazdák az aratásnál és a csép lésnél is. „Egy csepp szem­veszteség nélkül!“ — ez a jelszavuk. Minden járásban igy vanj ez. Az eredményeken felbuzdulva egyre fokozzák a versenyzők a lendületet. Nyílt előttük a cél: a jobb életért. Egyre nacyob És az eredmények ? bak lesznek, ahogyan fokozó­dik a verseny lendülete. Csak egy példát: Encsencs község mellett van Sőreföd tanya, amelynek a parasztjai az elsők között vannak a nyírbátori já­rás parasztjai között. 1945- ben 16 tehene és 18 disznója volt a sőreföldtanyaiaknak, ma hatvan tehenük és 100 disznójuk van. De jól gazdál­kodnak. Molnár Istvánnak a legszebb törzsgönyvezett jószá ga van a környéken. Tóth István újgazdának pedig olyan szép belterjes gazdaság lett juttatott földjén, hogy nem jár nyomában senki. még szebb ered • ményt ekarnak elérni a paraszok. Még az az idei verseny sem jár le, de már mindenütt, ahol le­arattak hozzáfogtak a jövőévi verseny előkészítéséhez. Tarló hántási versenyszerződéseket kötöttek és megkezdték a tarlóhántást, hogy még jobb legyen a jövő évi termésered­mény, mint az idei. Cstrmilt Mihály | elsők között volt, akik a nyíregyházi járásban megkö­tötték a tarlóhántási verseny­szerződést. Elsőnek látott ne­ki a munkának és már be is fejezte a többi nyíregyházi Db jövöre járásbeli gazdával együtt és: ő lett az első. — Hogy csinálta Csernyik bácsi? — kérdeztem, amint megtalálom a Felsőpázsit 170. alatt este. Épp akkor jött a mezőről. — Hát amikor már betaka­rítottuk a termést, végigtár- csáztam a földet, azután'le­hengereltem. Lelkesen magya­rázza, hogyan kerül be a fel­színről a tarló meg a dudva, hogyan trágyázta meg a földet ha elrothad és hogy a henger­lés után nem párolog el a nedvesség a földből. — Már tavaly is megcsi­náltam ezt és egy-két szom­szédom, akik a tárcsázás után riem hengereltek, irigy­kedtek, hogy szebb volt az idei vetésem, mint az övék. Aztán megmagyaráztam nekik hogy ha henger nélkül tár­csáznak, az még rosszabb, mintha nem is végeztek vol­na tarlóhántást, mert a ned­vesség még könnyebben el­párolog a földből. Az idén aztán már ők is úgy csinálták mint én, — mondja moso­lyogva. Rájönnek a parasztok hogy érdemes ésszerűbben, többet, jobbat termelni, érdemes ver­senyezni, mert meglesz az eredmény. P. J. Rónai Sándor: Feladataink középpontjába kérőit a falu dolgozó parasztságának védelme Véget ért az MDP szövetkezeti konferenciája A Magyar Dolgozók Pártja szövetkezeti konfe­renciát tartott Budapesten, Ezen a konferencián kör­vonalazta a párt szövetke­zeti politikájának irányát és a legközelebbi feladatokat. A konferencia első napján Gerő Ernő elvtárs ismertet­te a párt szövetkezeti poli­tikáját, utána Hegedűs András, az MDP szövetke­zetpolitikai osztályának ve­zetője tartotta meg referá­tumát. — .Munkánk súlypontját — mondta Hegedűs And-' rás elvtárs, — azért- kell a falusi szövetkezeti mozga­lomra helyezni, meri a kis- és középparasztok gazdasá-- gának termelési színvonala csak a szövetkezet útján emelhető és mert a szövet­kezet nélkülözhetetlen ön­védelmi eszköz a nagygaz­dákkal szemben. Ki kell fejlesztenünk azt az egységes, általános fa­lusi szövetkezeti típust, amely az egész dolgozó parasztságot összefogja és amelynek munkája a tagok termelésének elö-egítése mellett kiterjed az értéke­sítésre és fogyasztásra is. Az egységes falusi szövetkezet alapja: a földmlvesszövetkezet Az egységes falusi szö­vetkezet alapja, gerince a földműveszövetkezet. — A földművesszövetkezetek fel­adataival foglalkoz\a kije­lentette Hegedűs elvtárs, hogy a jövőben a szerződé­ses, termesztést jelentős részben a földmívesszövet- kezetekre kívánjuk építeni. Azoknak kell őrködnie azon hogy a legjobb. termelési szerződések ne a küld­ünk nak, hanem a dol­gozó kis- és középpa­rasztoknak jussanak, Ezután a szövetkezeti mozgalom átszervezésének szükségességéről beszélt, majd hangsúlyozta, nem szabad engednünk, hogy bárki a dolgozó parasztság A mi cséplési ellenőreink „A mi cséplési ellenó'rei nk“ — igy beszélnek róluk a vajai parasztok kinn a szántóföldeken, munka közben; az árnyas fák alatt, ahol ebédelnek; munka után hazafelé me­net, gyűléseken és termelési értekezleteken. .rí község három cséplési ellenőriéről van szó, Tótfc Sándorról, Orbán Sándorról és Hegedűs Lórándról. Három kérgeskezü, dolgos parasztról, akiknek az a megbízatásuk, hogy vigyázzanak a dolgozó nép kenyerére, a parasztság vetőmag jára: az idei termésre. Az élet még keresztekbe rakva várja a cséplést, a három gép azonban már teljesen rendben van s mihelyt eljön az ideje, munkábaállnak. Az ellenőrök, a nép kenyerének őrei pedig efoglalják posztjukkat a csép­lőgépek mellett, az eredménynaplónál. — Hosszú évek óta ism érjük őket. Mindhárman, kö­zülünk — való mondja Helme czi József kisgazda. — Nyu­godtan rájukbízzuk a kenyeret, hiszen ők is éppolyan dolgozók, mint ml vagyunk. Örülünk annak, hogy a cséplés ellenőrzését a népre bizták, olyan emberekre, akikben egy­öntetűen megbíznak a falu lakosai. Biró Sándor vajai főbíró így beszél az ellenőrzésről: A magunk földjén a sajátunkat aratjuk és ma-, gunknak is fogunk csépelni, nem a feketézőknek. Minden­kinek jut ebből a kenyérből, aki dolgozott érte. A tavalyi eset nem ismétlődhetik meg, amikor a község kisparasztjai maradéktalanul teljesítették a beszolgáltást, mégis le kel­lett szállítani a fejadagot, mert a zsíros gazdák tonnaszám­ra dugták el az amúgy is kevés magot és a fektekereskede­lem útvesztőjében eltűnt a kenyér. A mi fejadagunk siratta ezt meg, mert az ellátatlan dolgozóknak kenyér kellett, az aszály sújtotta gazdáknak pedig vetőmag. Szivesen látjuk ezért a cséplési ellenőröket, a „mi ellenőreinket“, mert tud­juk, hogy munkájuknak mi látjuk hasznát. A vajai cséplési ellenőrök néhány nap múlva meg­kezdik munkájukat és a falu népének osztatlan megelége­désére eredményesen fogják azt befejezni. (K. S.) önkéntes hozzájárulása nél­kül, vagy annak ellenére irányvonalunkkal ellentétes szövetkezeti formák kiala­kításával próbálkozzék. I szabolcsmsgyei küldöttek hozzászólása Galambos István, a M. 0. Sz. K. szabolcsvárme- gyei kirendelt-égének veze­tője felszólalása során rá­mutatott arra, hogy a föld- művesszövetkezetekr ; vár a hároméves terv keretébe^ a törzsteny észtelepek létreho­zása. Czifranic- Mihály, az ib- rányi Kossuth-díja- föld­művesszövetkezet elnöke felszólalásában kérte, a jól­működő szövetkezetek kö-. zül nevezzenek ki minta­szövetkezeteket, melyeket különleges elbán á. ban ré ízesítsenek. Gerő elvtárs válasza a felszólalásokra Ah felszólalások után a konferencia ünneplése köz­ben Gerő elv társ emelke­dett szólásra, és bevezetőül megállapította; a konferen­cia iránt megmutatkozó ér­deklődés bizonyítja, hogy helyes volt körvonalazni szövetkezeti politikánk irá­nyát és a legközelebbi fel­adatokat. A vita megmu­tatta, hogy a konferencia: résztvevőinek többsége tudja: nincs változás elvileg szövetkezeti politikánk­ban, de^ pártunk munkájának előterébe1 került a szövetke­zeti kérdés. Ezután sürget­te^ a nők fokozottabb bevo­nását a szövetkezetbe. Konferenciánk elérte cél­ját — mondta Gerő elv­társ —, tisztázta a .szövet­kezeti mozgalom irányát és kitűzte legközelebbi felada­tainkat. A kongresszuson záróbe­szédet Hónai elvtárs szö­vetkezető gyi minLzter mondott. Antiimperialista Pirt alakult Mexikóban Lombardo Toledano, a Szakszervezeti Világszövetség egyik vezetőségi tagja az új­ságírók előtt tett hosszabb nyilatkozatában kijelentette, hogy Mexikóban Néppárt cí­men uj párt'alakult, amelynek rövid idő alatt négyszázezer tagja van. — Az uj párt mon­dotta Toledano — haladószel- lemü és imperialistaeellenes. Emelkedik a hőmérséklet Mérsékelt délnyugati szél, változó felhőzet, többfelé zá­poreső, zivatar. A hőmérsék­let egy-két fokkal emelkedik. A közeljövőben megjelenik 4 a vasas-iparági kollektiv szerződés A Szaktanács és az illetékes szakszervezetek már több hét óta folytatják a tárgyalásokat az ipari igazgatóságokkal az ipari kollektiv szerződések megkötésére. A Szakszerveze­ti Tanács bérosztályának ve­zetője az ipari szerződések­kel kapcsolatban a következő nyilatkozatot adta a Szabad Nép, munkatársának: — A vasas kollektív szer­ződés a legrövidebb időn be­lül megjelenik. Áttekinthető­ség szempontjából a rég,iKez viszonyítva nagy fejlődést mu tat. Megszűnnek az „adhat“ „fizethet“ „lehetséges“ stb. kitételek: világosan és ponto­san meghatározzuk, hogy a különböző munkaköröknél mit kell adni, illetve fizetni. Nem lesznek legalacso­nyabb és legmagasabb mun­kabérek: mindenütt a munka­köröknek megfelelő fix óra­béreket határoztuk meg. Az iparági kollektív szerző­dés hatálya a. vasiparban fog­lalkoztatott valamennyi, tehát nem vasas szakmáju dolgozó­ra is kiterjed. Az ipari kollektív szerződés lényeges pontja — fejezte be nyilatkozatát a bérosztály ve­zetője, — hogy senki a szak­mai szerződésében eddig ér­vényben lévő bérénél keve­sebbet nem kaphat. A vasas ipari kollektív szer­ződéshez hasonló elvek alap­ján kidolgozott élelmezési, építőipari, nyomdász, bőrös és fémmunkás ipari kollektív szerződés is rövidesen meg­jelenik. Férfi it Átlapolt ^e0 újabb divatszinekben és mintákban Papp Kalap ós taxtilözistóbeg. Lutlw-utci 6, Férfi kalapok szakszerű tisz­títása és formálása ugyanott Szabolcsban

Next

/
Thumbnails
Contents