Nyírségi Magyar Nép, 1948. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1948-07-11 / 157. szám

W«^Magyar Nép Ara 60 fillér ^ 0 fl I ff ff! V. évfolyam, 157. szám. 9 PlMMi 1948. iHiins hó ii. Vasárnap I liülÉlI Bilis ilfil [El ÉS teil szilád éiííi'i misei a Iclpié mmi! mi livin iipiiitoi Gero elvíárs nagy beszéde az MDP. első Tegnap reggel megkezdő­dött a Magyar Dolgozók Part­ja első szövetkezeti konferen­ciája. Rónai elvtárs, kereske­delem- és szövetkezetűgyi miniszter megnyitó szavai után Gerő Ernő elvtárs lépett a mikrofon; elé, hogy megtart­sa beszámolóját pártunk szö­vetkezeti politikájáról. Bevezetőül Gerő elvtárs idézte a Magyar Dolgozók Nálunk — mondta Gerő elv­társ — még nincsenek meg annak a feltételei, hogy álta­lánosan elterjedjenek a me­zőgazdaságban a termelő szö­vetkezetek. Ezek kifejleszté­se hosszú, szívós szervezési és felvilágosító munkát és egész sor kormányzati intézkedést megkövetelő folyamat. A túl­ságos sietség, a fejlődés kü­lönböző szakaszainak átug- rása rendkívül veszedelmes volna. A szövetkezésnek csakis olyan fokát és formáit szabad alkalmazni, amelyeket a dol­gozó parasztság maga kivan, megvalósítani. A falusi burzsoázia természetesen nem tűri i ét­lenül, hogy afnépi demokrácia korlátozza a kizsákmányolás­ban és kivonja hatalma alól a dolgozó parasztságot. Szá­molni kell tehát a zsíros pa­rasztság fokozott ellenállásá­val. Az elégedetlen nag y gaz ­dák a dolgozó parasztságot a beszolgáltatás és a természet­beni földadófizetés eben igyekszenek izgatni. A mi fe­ladatunk, hogy ezt a dema­gógiát leleplezzük. A népi de­mokrácia rendje és törvényei ellen izgató nagygazda,kkal szemben a dolgozó parasztság tömegeinek felvilágosítása ak­tivizálása mellett szükség ese­tén az államhatalom erejét is igénybevesszük. A falusi szövetke­zetek politikai jelentőségéről szólva Gerő elvtárs kijelen­tette, hogy azok a dolgozó parasztok millióit barátkoz- t-atták meg a népi demokrá­ciával. Ezután Gerő elvtárs Szö­vetkezeti mozgalmunk elma­radottságának okairól beszélt. — A felszabadulás után amely megállapítja, hogy Ma- ' gyarországon ma a munkás- osztály és a vele szövetséges dolgozó parasztság van ha­talmon. A mezőgazdaságiéi szólva a programnyilatkozat megállapítja az eddig élért komoly eredményeket, de ugyanakkor aláhúzza, hogy a demokrácia itt „még nem ve­tett véget a falu tőkés fejlő­désének“. nem volt széles demokratikus szövetkezeti mozgalom a fa­lun, alig vannak szövetkezeti a földmivesszövetkezétek- nél, ahol, a kulákok gyakran kihasználják a dolgozó pa­rasztok tájékozatlanságát, ta­pasztalatlanságát és maguk­hoz kaparintják közvetlenül, vagy közvetve embereik ré­vén a vezetést. Az elmondot­takból következik — tért rá Gerő elvtárs a feladatok is­mertetésére — hogy népi de- mokráciánk szövetkezeti rend­szerének kiópétésénél a súly­pontot a földmivesszöveíke­is beszélt Gerő miniszter elv­társ. Megállapította: a Moszk szervezetét meg kell szanadi- tani demokráciaellenes ele­meitől, meg kell szüntetni tő­kés vállalati jellegét. Néni szerveket kell állitani a szö­vetkezeti központ mellé és mindenekelőtt meg kell szer­vezni a földmivesszövetkezc- tek országos választmányát. Szövetkezeti politikánk megköveteli, hogy pártunk munkájában a szövetkezeti mozgalom terén fordulatot hajtsunk végre. Nem azért, mert eddigi álláspontunkat megváltoztattuk, hanem mert, e téren elmaradtunk. A fer- dulatnak kifejezésre kel1 jut­nia mindenekelőtt a szerve­zés jelentőségének tudatosí­tásában, a szövetkezeti munka és szövetkezeti pártmunkások megbecsülésében. A dolgozó parasztok zöipö támogatja a demokráciát, mi pedig hívek maradva nagy tanítómestereink, Marx, En­gels, Lenin, Sztálin tanítása ihoz, a harcokban megedzett központi vezetőségünk irányi­hagyományaink. De e hát­ráltató tényezők mellett vol­tak komoly, egyáltalán nem kikerülhetetlen hiányosságok és hibák is. Nem tisztáztuk idejében elméletileg a szövet­kezetek helyzetét és szerepét az uj, népi demokratikus vi­szonyok között. Nem folytat­tunk elvi harcot a szövetke­zei mozgalom lényegének pol­gári, kispolgári és jobboldali szociáldemokrata elferditői ellen. Rátérve a szövetkezeti mozgalomban jelentkező ve­szélyek ismertetésére, Gerö elvtárs ezeket mondotta: zeteknek falusi általános szö- ■ vetkezetekké való fejleszté­sére keli helyeznünk. Emellett a termelő szövetkezetek egy­szerűbb formáira kell irányt vennünk. Gerő elvtárs azután ismer­tette a szerződéses termelés és az állami gépállomások je­lentőségét és hangsúlyozta, hogy ezek igen nagy segítsé­get jelentenek a szövetkeze­teknek. tásával, Rákosi Mátyás elv-, társ vezetésével kétségtele­nül megoldjuk a történelmi fejlődés által elénk állított uj nehéz és bonyolult felada­tot ugyanúgy,, ahogy sikere­sen megoldottük, a többi nagy feladatokat is — fejezte be nagy beszédét a hallgatóság hatalmas ünneplése közben Gerő Ernő elvtárs.. 4 RendMGz BiMm Myoíc halott .A Magyar Távirati Iroda jelenti: Bilbaoban 4000 bányász lépett sztrájkba. Franco kor­mánya mindent elkövet, hogy letörje a sztrájkot. A rend­őrség parancsot kapott, hogy nyisson tüzet a sztrájkoló bá­nyászokra. Nyolc bányász meghalt, sokan súlyosan meg- sebesültekk. A sztrájk to­vább tart. szövetkezeti konferenciáién Pártja programnyilatkozatát Lehef-e már nálunk elterjedt a termelő- szövetkezet ? Különösen nagy a kapitalista veszély A szövetkezeti apparátus átszervezéséről és a szövetkezeti mozgalom demokratizálásáról Magyarországra meneküli a Szerb Népköztársaság országgyűlési képviselője Dudás Lajos, a Szerb Népköztársa- ág országgyű­lési képviselője Magyaror­szágra menekült. Dudás 1926. óta a Jugoszláv Kom­munista Párt tagja, a jugo­szláv partizánérem tulajdo­nosa. Illegális forradalmi működése miatt két évet börtönben töltött. Dudás Lajost július ötödikén, azért, mert a Tájékoztató Iroda határozatát helyesel­te és a Szovjetunió állás­pontját képviselte, le akar­ták tartóztatni. De az otta­ni kommunisták segítségé­gével s ikerült elmenekülnie. Dndás Lajos, akit kommu- rista politikai meggyőződé­se miatt Jugoszláviában ül­döznek, Magyarországon a régi forradalmi harcosok­nak járó menedékjogban részesül. A ma,gyár demo­krácia hasonló jogot bizto­sít a Dudás Lajossal együtt elmenekült két kommunista munkásnak is. A Csehszlovák és az Üiasz Kommususta Pártok sem vesznek rész a JuKF. kongresszusán A' Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bi­zottsága úgy határozott, hogy nem küldi el képvise­lőit a Jugoszláv Kommu­nista Párt V. kongresszusá­ra, mert a Jugoszláv Kom­munista Párt központi hL zottsága a Tájékoztató Iro­da legutóbbi ülésén való részvétel megtagadásával és a Tájékoztató Iroda ha­tározatával szemben tanú­sított magatartásával letért a Szocialista Egység- arevonal útjáról és kire­kesztette magát a Kommu­nista Pártok családjából. Az Olasz ^Kommunista Párt vezetősége ugyancsak elhatározta, hogy nem1 küld meghízottat a Jugoszláv Kommunista Párt kongresz- szusára. Egyre rosszabbodik a helyzet Németország nyugati övezeteiben A berlini rádió jelentése szerint a nyugati hatalmak pénteken közzétették azok­nak a jegyzékeknek a szö­vegét, amelyeket néhány nappal ezelőtt a berlini helyzettel kapcsolatban a Szovjetuniónak átadtak. A jegyzékek csak a berlini helyzettel foglalkoznak, de nem terjednek ki az előz­ményekre és elhallgatják, hogy a londoni hathatalmi értekezlet határozatai fo­kozzák Németország ketté- szakítását. Berlin nyugati övezetei­ben egyébként a helyzet egyre rosszabbodik. A lapok kevesebb példányszámban és kisebb terjedelemben je­lennek meg. Szó van egye® lapok megszüntetéséről is. A berlini rádió jelentése szerint, a brit és amerikai szállító repülőgépek az el­múlt napokban 2.000 tonna gépet, bútort és egyéb cik­ket szállítottak el Berlin­ből. Bizonia gazdasági taná­csának vezetője beismerte, nem tudják a lakosság mo- sóiszerellátását biztosítani, mert nincs elegendő zsira­dék. A német szocialista néppárt sürgős javaslatot terjesztett elő a hesseni parlamentben. Kéri a frank­furti határozatok elutasítá­sát és követeli, hogv a hes­seni tartományi gyűlés szó­lítsa fel az amerikai kor­mányzatot a Szovjetunió ajánlatának elfogadására. 4.6 millió mázsával több lesz a kenyér- magtérmés, mint tavaly volt A földmív elésügyi mi­nisztérium jelenti: Búzából ezidőszerint, jó közepes 13,166.000 mázsa termés vár­ható. Tavaly 10,043.000 má­zsa volt. Rozsból ezidősze­rint jó termésre, 5,887.000 mázsára van kilátás a ta­valyi 4,421.000 mázsával szemben. Tehát kenyérga­bonából, búzából és rozsból összesen a vetések mai ál­lam szerint 19,053.000 má­zsa, a múlt évinél 4.6 millió mázsával több termést vá­runk. Őszi árpából ezidőszerint-jó termésre van kilátás. A tavaszi árpából jó közepes, 4.616.000 mázsa lesz a ter­més a tavalyi 3,458.000 mázsával szemben. A riza általában jól fejlődik. A' zabból általában jó közepes termést remélünk. A tenge­ri állása elég jónak mond­ható. A burgonya az ország legnagyobb részében jól fejlődött, ezidőszerint te­hát igen jó termést ígér. A cukor- és takarmányrépa jó, részben jó közepes termést mutat.

Next

/
Thumbnails
Contents