Nyírségi Magyar Nép, 1948. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1948-07-01 / 148. szám

1948. július hó 1. NYÍRSÉGI MAGYAR NÄE 3. oldal ‘ Rendelet a búza földadóról, a beszolgáltatásról és a mezőgazdaságfejlesztési járulék kivetéséről A hivatalos lap vasárna­pi számában három nagy- jelentőségű, a mezőgazda­sággal foglalkozókat érdek­lő kormányrendelet jelent meg: a földadónak búzában történő fizetéséről, a ter­ménybeszolgáltatásról és a mezőgazdaságfejlesztési já­rulék ki-vetéséről. Földadó címén a rendelet szerint a kataszteri tisztajövedelem minden koronája után 4 kg. búzát kell fizetni. Akik azonban földjükön nem ter­melnek búzát, a földadót más kenyérgabonában vágy- egyéb, könnyen tárolható és jól eltartható termény­ben is kifizethetik. A föld­adót 12 egyenlő ré-zletben lehet fizetni, a hónap 15. napjáig kamatmentesen, azontúl évi 12 százalékos kamattal. A terménybe szolgál­tatási kötelezettséget elsősorban kenyérgaboná­val kell teljesíteni. Ha azonban a beszolgáliatónak nincs a fejadagján felül megfelelő mennyiségű ke­nyérgabonája, árpát kell beszolgáltatni termésének 10 százalékáig. Ha még így is marad beszolgáltatási kö­telezettség, zabbal, napra­forgóval, kölessel, vagy más beszolgátlatá-ra alkal­mas terménnyel, vagy hí­zott sertéssel is lehet telje­síteni a heszolgáltatási kö­telezettséget. A beszolgáltatás határ­ideje a cséplés befejezésé­től számított 8 nap. A ké- sedelmeskedők 5. majd is­mét 5 százalék kamatot fi­zetnek. Az őstermelői fejadag természetesen ebben az év­ben is megmarad: a 6 éven felülieknél évi 220. az 1—6 éves gyermekeknél pedig 160 kilogramm. Jövőévi ve­tőmagra a gazda a mostani évben bevetett terület min­den kát. holdja után 110 kg. búzát, vagy rozsot, vagy 100 kg. kétszerest tarthat meg. Mezőgazdasá ?fejlesz~ tési járulékot fizetnek a 15 holdon felüli birtokosok A mezőgazdaságfejlesztési járulék kivetéséről szóló rendelet lényege az, hogy az erősebb parasztgazdaságok­ra emelkedő f okozatban a birtoknagyság szerint járu­lékot vetnek ki, amelyet el­maradt mezőgazdaságunk korszerűsítésére g fejleszté­sére fordítanak. Mezőgaz­daságfejlesztési járulékot köteles fizetni minden olyan birtokos, akinek földje egy község határában megha­ladja a 15 kát. holdat s amelynek kataszteri tiszta jövedelme felül van a 150 aranykoronán. A járulék összege, ha a birtok kát. tisztajövedelme 150—250 korona között van: 1.6 kg. búza, 350—450 korona kö­zött 2, 450—600 korona kö­zött 2.4. 600—800 korona között 2.8, 800—1000 koro­na között 3.4, s 1000 koro­nán felül a kataszteri tisz­tajövedelem minden arany­koronája után 4 kg. búza. A járulékot búzában keli fizetni szeptember 30-ig-ka- mat, nélkül, ez után havi 1 százalék késedelmi kamat- nem termel., rozzsal, ha ro­tál. Aki búzát egyáltalán zsot sem termel, árpával, zabbal, napraforgóval, hü­velyes veteményekkel vagy borral fizethet. A földadó, a terménybe­szolgáltatás és a mezőgaz­dasági ej lesztési járulék tel­jesítése után a gazdálkodó Lapunk legutolsó számá­ban beszámoltunk arról a páratlanul kegyetlen gyil­kosságról, amely _ péntekről szombatra virradó éjszaka történt Kemecse községben. A gyilkosság ügyében le­folytatott nvomozá- borzal­mas részleteket tárt fel. — Ficsor Lajos, a gyilkos ke- mecsei építészmester felső­ipariskolát végzett. Gazdag ember hírében állt, amit bi­zonyít az is, hogy kastélyt építtetett magának Keme­cse főutcáján. A fürd osíoba titka A fiatal, elegáns és jó- megjelenésű építészmester nőbolond hírében állt a köz­ségben. Szerelmi ügyeivel állandóan foglalkozott a fa­lu pletykája. Felesége 23 éves, feltűnően szép fiatal- asszony volt, akit ^lóság­gal szadista k'egyeilenség- gel kínzott és arra akarta kényszeríteni, hogy elhagy­ja őt. Az asszony azonban hároméves kislányával nem A fürdőszobából a gyil­kos átcipelte felesége hul­láját a konyhába és ott megkezdte a holttest fel­darabolását. Először a két karját, két lábát vágta le tőből és azt feltrancsírozta, majd a levágott fejjel együtt a hatalmas fazékba rakta. Lúgot öntött a test­részekre és megkezdte a szappanfőzést. Közben haj­nalod ott. A falu éledni Ficsor Lajost a helyszí­nen történt kihallgatása után erős rendőri fedezettel szállították el a községből. A kemecseiek agyon akar­ták verni az elvetemült gyilkost. Ficsor Lajos a. nyíregy­— A JT nyíregyházi cso­portja ma, csütörtökön dél­után 7 órakor a szokott he­lyen rendkívüli fontos tárgy- sorozattal ülést tart. Teljes számú megjelenést kér a JT elnöke. a fennmaradt gabonakész­letét szabadon eladhatja a gyűjtőkereskedőknek vagy a vásárlási engedéllyel ren-, delkező személyeknek. A mezőgazdaságfejleszté­si járulék kivetéséről szóló rendelet új korszakot nyit meg mezőgazdaságunkban. A begyült járulékok hatal­mas összegét az állam a mezőgazdaság korszerűsí­tésére és belterjessé tételére fordítja. A tehetősebbek által befizetett járulékok teljes egészében • visszaté­rülnek mezőgazdaságunkba, feljesztik, felvirágoztatják azt. akart az utcára kerülni, in­kább tűrte férje kínzásait. Amikor Ficsor látta, hogy nem tud szépszerével meg­szabadulni feleségétől, el­határozta, hogy megüti és a tetemét nyomtalanul eltün­teti. Hogy milyen alapos­sággal készült a gyilkos­ságra, bizonyítja az L, hogy jóelőre megvásárolta a szappanfőzéshez szükséges lúgköve't és egy hatalmas fozékot. A gyilkosság napján a kastély fürdőszobájába Hív­ta feleségét és „pálinkával" kínálta meg. — Ha szeretsz, édes, meg­iszod az én kedvemért ezt a pohárka pálinkát - - kínálta Ficsor a szerencsétlen asz- szonyt, aki azonban meg- ■ érezte^a pálinkán a nikotin-1 oldat ’szagát és nem volt I hajlandó meginni a mérget. | Erre Ficsor előszedte a már jóelőre elkészített éles konyhakését és előbb mell­beszúrta feleségét, majd le­metszette-fejét. j kezdett. A gyilkos meg- j ijedt, hogy nem tudja ide­jében eltüntetni a holttestet és a felesége megmaradt törzsét benyomta egy beton- gyűrűbe, ráöntötte a kifőtt csór. trészekét és lehel ónoz­ta. A betongyűrűt deszkaré­teggel fedte be. utána élés­kamrának rendezte be a he­lyiséget, rudakra szalonnát és kolbászt akasztott fel. házi törvényszék fogházá­ban várja sorsának betelje­sülését. Statáriáíis bíróság előtt felel borzalmas tet­téért. F. P. így lépett be a nyíregy­házi vasiparo,-okhoz, üze­mekhez, vaskereskedőkhöz az utazó, liegen látott, ta­lán már el is felejtett em­ber ő ebben a szakmában, hiszen a háborús gazdálko­dás idején, a háború utáni években talán egyetlen egy­szer sem lépte át a fémek­kel dolgozó kisiparosok kü­szöbét. És most megérke­zett. Mosolyogva, csendes szóval, nagy kollekcióval — mint ahogy az a ju uta­zóhoz illik. — ügy jött, mint a nehézipar államo- sításárfak, a nagyüzemek államosításának, a stabil forintnak és a munkaver­senynek egyik élő ered­ménye: — A NIK utazója va­gyok. Ebben a néhány szavas mondatban mindent elmon­dott. A gyárak újjáépítésé­től a többtermelé.-ig a ma­gyar ipari termelés újjá­születésének diadalmas tör­ténetét mondja el: A NIK utazója vagyok. __ ?? ? — Ahogy mondom ké­rem. a Nehézipari Központ I utazója vagyok. Eladok. Mire van szükségük uraim? — Mije van? (Lássuk hát, mije var,. Annyi esztendő saiyargá- ea, nyersanyagnélküliséjge, anyag; utáni lótás futása után hihetetlenül hangzik ez az egyszerű kijelentés: eladok.) — Amire csak szükségük van. Minden. Minden, amit AZ EMBER TRAGÉDIÁJA Közel két évtizede nem játszották Nyíregyházán Madách Imre örökbecsű drámái költeményét „Az , ember tragédiáját. „Értbe- 1 tő. hogy a bemutató elé óirási érdeklődéssel nézett a nyíregyházi közönség. A színház teljesen megtelt. — Pótszékes ház tapsolt és fe­jezte ki elismerését a mű­vészi játékért. Ha tekintet­be -vesszük, hogy kis szín­házunk még kisebb színpa­da nem alkalmas az ember tragédiájának előadására, bravúrosnak mondhatjuk azt a technikai megoldást, amellyel pótolták a nagy kívánalmakat igénylő de­korációt és fényhatásokat. a magyar ipar elő tud állí­tani. Réz, horgany, ötvöze­tek, vörösréz-lemez, sárga­réz, kazánokhoz rézlemez, ón, — és még hozzátette (nem minden büszkeség nélkül) satöbbi... satöbbi... — Hogyan? — Minden méretben, minden mennyiségben és minden minőségben. Min­den mennyiségben. Itt már árubőség van. Vége a kis­iparosok nyuzásának, a fe­ketézők basáskodásárak és nagyképűségének: elad a NIK minden méretben és finden mennyiségben!) Minden minőségben. Jö­het a minőségi termelés, rém kell már a gyenge nyersanyag miatt gyenge minőségű munkát készíteni. Vörösréz. Sárgaréz. 'Ón. A vasipar álma és vágya — és a NIK utazója minden minőségben, minden meny- Dyiségben és minden mé­retben „utazik benne“. Igen. uraim. A NIK uta­zója vagyok. Eladok. A há­roméves terv, az államosí­tások és a nehézipar dolgo­zóinak munkaversenye le­hetővé teszi vállalatom szá­mára, hogy a jó kereskedő gondosságával felkeresse ügyfeleit és felajánlja gyártmányait. Igen, uraim... — Szállítási határidő? — Ahogy parancsolja. — Prompt. — Rendben van. Szíves­kedjék egy aláírást... itt kérem. Úgy. (M. I.) Az előadás általában jó­nak mondható. Ádám sze­repében Thuróczyi Gyula ha nem is keltett tökéletes illúziót, megmutatta, hogy ragyogó klasszikus színész, akinek szavaiban erő és ndület van. Miklós Klári „Évája“ is újszerű volt, gyönyörűen beszél é- meg­győző, vonzó egyéniség. — Lucifer alakját Kormos La­jos alakította. Remek szí­nész, de nem volt játéká­ban elég lendület, erő, amely előre vitte volna a darabot. Nagyiskerű alakítást nyújtott a római jelenetben Solti Bertalan. Kitűnő volt Kollár Lívia, Temesváry Sz. László. Az egyiptomi jelenetben Markovié? End­re megrázóan drámai volt. Kitűnő boszorkány Ujvá- rossy Kató. Kertész Sán­dor most is remekelt. Meg kell dicsérnünk Máthé Évát és Ruttkai Marikát. F. P. — A Magyar Dolgozók Pártja ma délután a szoká­sos időben minden kerületi és üzemi szervezetben párt­munkás értekezletet tart. ^JM1 Hotel Astoria ÉudaoesK uTi,an f.ei^ereit ,i5° szobája minden modern komfortfái teljes üzemben Kiváló konyhája közismert! Mérsékelt árak! Nyíregyháziak kedvelt szállodája Kastélyánál fürdőszobájában darabolta fel feleségét Ficsor Lajos építész A szappanfőzéshez előre megvásárolta a lugkövet á kooyaaiaa darabolta fel a holttestet Nyíregyházán statáriáíis bíróság elé kerül a gyilkos í— Színház —a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents