Nyírségi Magyar Nép, 1948. július (5. évfolyam, 148-174. szám)
1948-07-30 / 173. szám
Évforduló előtt 1947. augusztus elsején jégeső, szélvihar seperte végig városunkat. Tereinket mintha árvíz öntötte volna eJ. Házak tetőzetét vitte ei a szélvész. És ahol a vihar végigsepert, „odalett az emberek vetése1'. Kaján örömmel nézték a vihar pusztítását rendünk, jelétünk ellenségei : „Éppen augusztus 1-én — mondták. Jól kezdődik a hároméves terv.“ Ök örömmel nézték az egy évvel ezelőtti pusztulást, hisz ők a háború pusztítását is jőszemmel nézték: a demokrácia ellenségei a pusztulásra spekuláltak. Mi a jólétre, a felemelkedésre építettünk. Mi hittünk Tervünk megvalósulásában és vállaltuk a munkát, a megvalósulás munkáját. Pedig pii is láttuk a vihart, mi is .láttuk "“később az aszályt is, amikor rendünk ellenségei, a nép rosszakarói azt mondták: ne vess magot a porba, mert úgy sem lesz kenyered. Mi azt mondtuk: ha nem vetsz, úgy biztos, hogy nem lesz kényé ’■ed. Vesd el a magot a porba és még lelhet kenyér a porca vetett magból. . És kenyér Jett, jó termés a porba vetett magból, mert n )- künk lett igazunk, nem azoknak, akik a nyomorra, pusztulásra spekuláltak és spekulálnak. A parasztság pedig megtanulta, hogy azokra kelbhall- gaínia, akik a felemelkedés íitját mutatják és el kell utasítania magától a reakció hangját, amely örül a j'geső láttán, előre elsiratja a jövőt és önmaga ellen próbálja fordítani a népet. Parasztságunk tanult: s elutasítja most a beszolgáltatások alkalmával is azokat, akiknek fáj, hogy nem a kisparaszt, hanem a zsírosgazdák viselik a nagyobb terheket, teherbírásuk szerint.— Elutasítják a demokrácia ellen szító, károgó varjakat és egy népmozgalom van kialakulóban: ki teljesíti hamarabb kötelességét hazánkká ! szemben, önmagunkért. Uj parasztság ez, amely versengve dolgozik és teljesíti kötelességét hazájával szemben, ért tudja, hogy nem elnyomott szolga többé, hanem gazda a saját hazájában. S így teljesíti kötelességét az ipari munkásság is, amely nem kizsákmányolt többé, hanem szabad dolgozó, akinek nem kényszer, hanem becsület dolga a munka s az értelmiség mindinkább együtt dolgo-. zik az ipari munkássággal és parasztsággal mindnyájunkért. Augusztus 1., az évforduló előtt visszanézve az egy év alatt megtett útra, megál’apít- juk, hogy amit vállaltunk, azt el is végeztük és szeretette.1, tisztelettel vesszük körül, az űj idők hőseit, Siska József Rémhírterjesztéssel és pánikkeltéssel is foglalkoztak a földművelésügyi minisztérium összeesküvői A íöldmívelésügyi minisztériumban leleplezett összeesküvő csoport a pánikkeltést is felhasználta szabotázs-akciójához. A legélesebben a növény égés as ég ügyi szolgálaton lefolytatott nyomozás során derült .ez ki. A szolgálat vezetője Hinfner Kálmán dr mezőgazdasági kísérletügyi igazgató, a „Pártonkívüíiek Blokkjának“ egyik megatakítőja, Perneczky egyik legközelebbi munkatársa volt, egyébként feddéssel igazolták és egyike volt azoknak, akik Szálasira felesküdtek. Hinfner a többi között a kö* étkezőket vallotta: — Megfelel a valóságnak, hogy a hédervári kolorádóve- széllyei kapcsolatban hivatalost előterjesztésemben többszáz holdnyi kiterjedésű gócról beszéltem, holott csak 25 holdra kiterjedő fertőzés állt fenn. á kolorádi-kogár irtása helyeit untokat vásároltak Arra számítottak, hogy az ország közvéleménye, de különösen a dolgozó parasztság, majd rémületbe esik és ez a hangulat a termelés folyamatosságát gátolja. A sajtóban koholt rémhíreket helyeztek el és sürgős beadványt intézszánt pénzt. Kétezer mázsa szenet feketézett el dr. Reviczky György árvíztársulati igazgató főmérnök, aminek következtében nem tudták működtetni a szivattyúkat. áz ni francia kormány „programja“: Tisztviselői B-üsta, a törvényes munkaidő meghosszabbítása A Reynaud féle pénzügyi tervek a francia minisztertanácson komoly ellentéteket robbantottak ki, úgyhogy a döntést el kellett halasztani. Reynaud terveinek alapja a a tisztviselők nagyarányú létszámcsökkentése, az államosított vállalatok „újjászervezése“, a törvényes munkaidő kiterjesztése. Reynaud tervei csak a kapitalistáknak kedveznek, a dolgozók nyomorát tovább mélyítik. Miután attól tartanak, hogy a terveket a parlamentben nem tudják keresztülvinni, szó van arról, hogy Reynaud felhatalmazást kap rendeletek kiadására. Sztrájkkal tiltakozik a munkásság Baloldali körökben ezt máris törvényellenesnek bé- lyegzik. Páris és Marseille több nagyüzemében a munkások csütörtökön sztrájkokkal tiltakoztak Reynaud pénzügyi politikája ellen. A CGT vezetősége csütörtöki ülésén örömét fejezte ki a munkásosztálynak a Reynaud-féle gazdasági és pénzügyi politikájával szemben tanúsított határozott magatartásáért. — Elhatározta, azonnali kihallgatást kér a kormányelnöklől és előterjeszti a munkásosztály követeléseit és javaslatait. Mint Parisból jelentették, a francia- főváros környékén mezőgazdasági sztrájk tört ki. * A német munkások Franciaországot teszik felelőssé a, ludwlgshafeni katasztrófáért tek a minisztertanácshoz ötmillió forint rendkívüli hitel megszavazását kérve. A kormány éberségén múlt, hogy ez a cselvetéis nem sikerű t: csak egymillió forintot folyósítottak. Ezt.június 29-én vették fel és két nap alatt elköltötték : fé’millió ’ forintért teljesen hasznavehetetlen gépkocsikat vásároltak, száz százalékkal drágábban a vételárnál. A 'l'evvhivatal engedő y • nélkül tribrnni.lió forintos beruházásokat. eszközöltek luxus- építkezesi \ Az állásától felfüggesztett Danicska József miniszteri tanácsos hajtotta végre a budakeszi állattenyésztési kísérleti telep létesítését, amelynek építkezéseibe 700.000 forintot öltek feleslegesen. Vallomásuk során elismerték, hogy a telepnek vajmi kevés baszna volt. A Budakeszin évek óta I meglévő és teljesen használható kísérleti telepet zárva tartották és egyáltalán nem használták. A tipzai árvíz is az összeesküvők bűne A vízügyi főosztály súlyos szabotázscselekményeiről szintén megdöbbentő adatok tárul tak fel. Kiderült, hogy a januári felsőtiszai árvíz azért következhetett be, mert elpa- n am áztak a vízszabályozásra pályamunkást, Séra Pál villanytelepi munkást, Péter- freund Ernő tanítót, dr. Mi- kuska Antall körorvost, Mezei Bárna mérnököt és a többi élmunkásokat. Szerdán délután hatalmas robbanás történt az I. G. Farbenindustrie ludwigshafeni gyártelepén. A robbanás nagy tüzet okozott. Eddig 800 holttestet ástak ki és még sok holttest fekszik a romok alatt. A sebesültek száma többezerre rúg. A .gyártelep 80 százaléka romhalmazzá vált. A város lakossága nagy tömegekben menekül a Rajna túlsó partjára. A borzalmas robbanás híre nagy megdöbbenést kelteti Németországban. Általában a franciákat teszik felelőssé a szerencsétlenségért. A német közvélemény még jól emlékszik arra, hogy az I. G. Farben azoknak a. német vállalatoknak a jegyzékén szerepelt, amelyeket a szövetségesek le akartak szerelni. Később a franciák meggondolták maguA Magyar Külügyminisztérium tegnap közölte: A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság budapesti követségének sajtóattaséja, Zsivko Boarov rendőrségi kihallgatása alkalmával beismerte, hogy meggyilkolta Moic Milost, a magyarországi demokratiks délszlávok egyik vezetőjét. A beismerés ténye döntően bizonyítja a magyar külügyminisztérium ismeretes jegyzékének álláspontját és végérvényesen megsemmisíti azokat és inkább a hatalmas vállalatot saját céljukra használ ták fel. Régóta nyílt titok, hogy Ludwigc'hafenben a francia megszálló hatóságok felügyeletével „V. 2.“ és más hasonló fegyverek gyrtása folyik. Az Az MNDSz budapesti székházában csütörtök dé.előtt kéz dőctött meg az MNDSz kétnapos megyei titkári értekezlete. Dr. Jóború Magda, a Szövetség főtitkára a „Dolgozók az iskoláért*’ mozga om politikai jelentőségéről1 beszélt. kát a próbálkozásokat, amikkel a Jugoszláv Szövetségi Népköztársasági kü'ügyminisztériuma és budapesti követsége menteni és tisztára mosni próbálta a gyilkost. A magyar kormány július 28-i jegyzőkében ismételten felhívd a jugoszláv kormányt, hogy bocsássa el' Boarovot a diplomáciai szolgálatból és engedjen ezzel szabad utat az igazságszolgáltatásnak. a kevés munkás, akik megmenekültek a lángokból, egyöntetűen a franciákat vádolják a katasztrófáért. A Neues Deutschland tegnapi száma' követeli: nemzetközi bizottság vizsgálja mega helyszínen a katasztrófa okait. Hangoztatta: az ország minden dolgozója résztvesz ebbe* a mozgalomban, tehát a magyar nőknek is teljes erővel kell dolgozni a siker érdekében. Ezután Járó Dóra, a közneveié?! osztály vezetője a mozgalom keretén belül elvégzendő munkáról beszélt, A községekben szülői munkaközösségeket építünk ki és fa'.uláto- gatásokat rendezünk, hogy az ottani asszonyok munkáját segíteni tudjuk. Országos mozgalmat indítunk az iskolák egészségügyi felszerelésének beszerzésére. Szervezeteink a következő két hónap folyamán műsoros délutánokat rendeznek az iskolaakció javára. ! Mozgalom indul tanszerek, ruhák és cipők beszerzésére is. A megyei kiküldöttek hozzászólásaiból kitűnt, hogy valamennyi megyei kiküldött lelkesedéssel járul hozzá és kapcsolódik be az iskola-akcióba. t Az MNDSz is bekapcsolódik a „Dolgozók az iskoláért“ akcióba >Py5TMagyar nép Ara 00 fillér ^ V. évfolyam, 173. szám. f ja § 1948. Inlins M 30 Pétitek A jugoszláv sajtóattasé beismerte a gyilkosságot
