Nyírségi Magyar Nép, 1948. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1948-07-29 / 172. szám

1948. JULIUS HÓ 29. NYíH8*Gl M AGY AB N*P 3. obiéi Másfél év alatt 400 hold erdőt telepit a MÁLLERD Tornyospálcán és Mándokon Tíz kilométerre Kisvárdától van a Tornya-pálca község­hez taft’ozó Ricsika tanya. Az évszázadok folyamán hatalmas 'buckákat ‘hordott itt össze a szel, meredek hepehupákon vezet a földút a tanyára. —- A- zöld kukorica- és dohányföl­dek között feltűnik egy-egy kisebb erdőrész, minél to­vább megyünk, annál gyako­ribbak a ligetecskék ? ahogy beérünk a tanyához, már min­- ssaeaBugaisi iwíii rnn,i'TwnwwmiH tv«—a»« s I A népi demokrácia hivatása, hogy véget vessen a száza­dos ba/nak, az olyan gyakran ismétlődő és elsősorban a Nagy Magyar Alléidéi sújtó aszálynak. Ugyanebből a cél- bél és részben az ország faellátásának biztosítására terv­szerű erdőgazdálkodást és nagyarányú erdősítési kell meg­valósítani (Az MDP programnyilatkozatából.) den oldalró) összefüggő- erdős területek vesznek körül ben­nünket. Uj telepítések, esem atekertek Egy tábla hirdeti, hogy a MÁLLERD birtokán vagyunk. 1945-ben — úgy, mit az or­szág többi részén — ezeket az erdőket is a MÁLLERD vette kezelésbe, hogy okszerű gaz­dálkodással ellássa épület-, -szerszám- cu tűzifával az or­szágot Azok az 1—2—3 éves tele­pítések mutatják a MÁL LERD eddig imunkáját, a,me- j iyek jobbra-baha az utak mentén látszanak Mándoktóé Ricsikáig. It: néhány hold kétéves aká­cost látunk, közte kukorica, hollandiai és csehszlovákiai krumpli, amott vannak az egyévesek, mellette egy tisz­táson rúzntarió, dohányf&d, távolabb öt holdon akáccse- , métákért van, itt állítják elő magról az akáccsemetéket. —. Ősszel négymillió csemetéjük lesz, amiből 1000 holdat lehet he fás í tani. Ennyire nincs is szükség, de a MÁLLERD gondoskodik a lakosság csa- mé'eszükségleférői is, ingyen kapják innen a csemetéket a fasorokhoz, a kisebb fásítá­sokhoz. Ákácerdöket telepifenek Az eddigi munkának az az eredménye, hegy a rnándok tornyospál cai erdőgazda: ág 2800 hodjából már csak 400 hold a szántóföld. A három­éves terv végére ezt a terüle­tet is bef ásítják, mégpedig három'részletben: ez év őszén. 1949. tavaszán és őszén. Az új ötéves tervben újabb telepíté­sek újabb fásítások fognak szerepelni. Akácot telepítenek minde­nütt, mert megköti a homo­kot, de főleg azért, mert gyor­san nő, húgz év múlva már ki­termelhető s ez alatt az idő alatt anyit fejlődik, mint a tölgy Etév végéig 370 millió forintot fordí­tanak a mezőgazdaság fejte ízlésére 1 400 mi liő forint beruházás az év hátralévő öt hónapjában Ismeretes, lrogy a három­éves tervnek két év éi3 öt hó­nap alatt történő befejezése érdekében 1949. január 1 tői kezdve a tervéveket naptári idő ezerint számítják, ezért szükségessé vált az 1948. augusztus 1-től december 1-ig terjedő időszakra egy öthóha- pöfl terv kidolgozása. Az öthónapos terv beruhá­zásaira vonatkozóan tartott illést hétfőn este a Tervgaz­dasági Tanáce Dinnyés Lajos miniszterelnök elnökletével. A Tanács részlegeiben és egészé­ben elfogadta Derei Andor­nak az Országos Tervhivatal főtitkárának javaslatát. Az elfogadott beruházási terv szerint az év hátralévő öt hónapja alatt több, mint 1400 millió forint értékű beruhá­zást hajtanak végre, amelynek “öbb, mint kétharmadrészét, kereken egymilliárd: forintot állami eszközökből fedeznek. Az összberuházási összegből több, mint 370 millió forintot fordítanak a mezőgazdaság fejlesztésére. Több, mint 260 milíió forintot é-pí‘ kezesi, szo­ciális-és kulturális célokra for­dítanak. Béréi Andor elvtárs rámu­tatott, hogy az eddigi eredmé­nyek feljogosítják a Tervhi­vatalt arra, hogy a beruházási Összegeket lényegesen növelje és ezzel a magyar nemzetgaz­daság teljesítőképességét és a dolgozó nép életszínvonalát fokozottabb mértékben emelje. A 13.000 lakosú Nagykálló évek óla nem kap színházat 15 kstasztrális hold földe! telepítenek be Baktalúrántházan Jonathan alulival Az elmúlt héten, csütörtökön tárgyalta Baktalórántháza kép­viselőtestülete a községi le­gelő értékesítését. A legelő annyira sivár, homokos, hogy legelőnek. egyáltalán nem használható. Szükségessé vált, hogy a legelőnek alkalmatlan mintegy 15 kstasztrális hold- -Tiyi földet más módon haszno­sítsa a község. A képviselőtestület rövid ta­nácskozás után úgy döntött, hogy Jonathán almával tele­pítik be ezt a területet A te­lepítést — értesüléseink sze- -rint — már a jövő év folya­mán meg is kezdik. A Kerté­szeti Felügyelőséget már fel­kérték, hogy szálljon ki, vizs­gálja meg a legelő földjét, hogy alkalmas-e almafa-tele- pítésre. A baktalórántháziak sokat várnak almaültetvényüktől — Néhány 6v múlva — számí­tásaik szerint — mintegy 150 ezer forintos évi jövedelemre számít a község a gyümölcsös­ből. Ebből az összegen nagy­beruházásokat végezhet majd a község, nem beszélve arról, hogy a gyümölcsös kezelése nagyszámú dolgozónak ad ke­nyérkereseti lehetőséget. A kultuszkormányzat táj - színházak létesítésével kivi­szi a színházat a tanyák vilá­gába. A cél az, hogy kultúrát vigyenek az ország legeldu­gottabb falujába is. Ugyanak­kor Nagykálló 13.000 lakosú nagyközsége hoszú évek óta nem kap színházat, mert Tó­vári igazgató úr, akinek kerü- I ötébe osztották be Nagykál- !6t, nem hajlandó színházat játszani a községben. De még azt sem engedi meg, hogy más társulat bemenjen oda. — Példa rá az a kétnapos ki­rándulás, amit a télen a Kő- j -zegi szítítáreülat rendezett I NagykáKóban. — Meghívásra ment át két napra Nyíregyhá­záról a színtársulat, mire Tó­vári úr feljelentette a színész­szakszervezetbe Kci-zegi volt színigazgatót, hogy idegen kerületbe ment be társulatá­val. Ezért Kőszegi színigaz­gató ellen fegyelmi eljárás is indult. De Tóvári úr ellen nem indul semmiféle eljárás, ami­ért a beosztott Nagykállöt évek óta elkerüli. Pedig a községnek egy ragyogóan felszerelt kultúrterme van, amit két évvel ezelőtt építet­ASTORIA szálloda-étterem ttlíXÍ APEST Nívós - Komfortos - Olcsó Dolgozók az iskoláért: ÍÉliftöfi iijlitl ® IIMülgSI! Hifi üsziiit a síiislesi iril társ az útőrök rnnkánügyi elő­adója. —• De saját érdekünk is — hallatszik többfelől. Egymás után mondják, hat, nyolc, tíz -gyermekük van, maguk 'át- ták, mi volt a helyzet a télen is, nem leheteti fűteni a rossz iskolát, meghűltek a gyere­kek, nem voltak i;ok helyen padok, nem voltak tanköny­vek. — Nekem hat gyermekem jár a nyírjákói iskolába. Most legalább majd ki lehet .esz fű­teni a tantermeket — mondja Szabó szaktan?. — Lesznek már padok a rabod! államosí'ott iskolában is, ahova nyolc gyermekem jár — teszi hozzá Buda Mik­lós útőr. Egyszerűen fejtik ki véle­ményüket valamennyien: Mi­énk az iskola és azt akarjuk, hogy jobb, czebb legyen az, ami a miénk. Csaknem 8.000 forintot tesz ki a nyíregyházi és szabolcsi útőrök felajánlása. Ők és az egész magyar nép építi az is­koláit, a tudomány, a kultú­ra igazi templomait. ImdessenZ Nyírségi Magyar Népben óriási érdeklődéssel olvassa min­denki a Dolgozók Világlap­ját. Miért? Mert a legszebb ki­vitelű, leggazdagabb tartal­mú, legelterjedtebb képes nagy családi lapban minden ESEMÉNY benen van. Bármi történik a nagyvilágban, képben és írás­ban tudósít róla a Dolgozók Vi'áglapja. ÉLMÉNY j forgatni a Dolgozók Vi áglap- | ját. A család apraja, nagyja I megtalálja benne a r-zórako- | zást és olvasnivalóját. Ripor- í tok, novellák, humoros írá- I sok, tudományos cikkek, ke- j resztrejívénypályázat, képes | rádió, ingyen heti szabásmin- ! ta, értékesebbnél értékesebb i felvételek teszik közkedveltté I a legjobb képes heti’apot. — j Minden héten egy öltözet ru- ! hát sorsol ki olvasói között és j 1000 forintig terjedő é.etbiz- s tosítást nyűit előfizetőinek a j Dolgozók Világlapja, és ára ! csak 1.80 forint, (x) — Elfogadjuk...! Mindnyá- | junk nevében elfogadjuk... A szürkeruhás, piros, meg kék paroli;, barnára cserzett arcú emberek egyszerre emelked­tek fel a hosszú asztaltól, egyszerre lendültek fel a vas­kos munkáskezek. Mindnyá­juknak egy az akarata, egy a szándéka. * Mi is történt voltaképpen? Az útőröknek a demokrácia kormánya felemelte a fizeté­sét 17 százalékkal. A szabolcsi útőrök pedig elhatározták, hogy a 17 százalékos fizetés- emelés augusztusi összegét azoknak az iskoláknak a hely­reállítására fordítják, amelyek immár az övék és ame’yékre volt tulajdonosuk, az egyházi iskolaszék cseppet sent sok gondot fordított, de a nép most úgy akarja,, hogy fiai tiszta, egészséges iskolába jár­janak. * — A szabolcsi útőrökkel senkisem törődött azelőtt. — Rongyos ruhákban, lyukas bakancsban végezték a mun­kát. A nép kormánya nyári, téli ruhát adott, most esőkö­penyt, akciós bakancsot és a fizetésünket is felemel?. Mi pedig segítünk újjáépíteni a rozoga iskoakat. Ezeket mondja Nagy elv­iek meg. 450 személy befoga­dására alkalmas, kitűnő szín­paddal és más helyiséggel. — Nyíregyházának sajnos nincs ilyen kultúrháza. De nemcsak Nagykállót ke­rülik el a színigagatók, t-öbb nagy községe van Szabolcs­nak, ahová nem jut el szín­ház, mert a koncesszionált színigazgatók nem veszik fi­gyelembe a kultuszminiszter által kijelölt kerületi beosztá­sokat, hanem a raját üzleti profitjuk szem előtt tartásával! .osztják be maguknak azokat a községeket, ahol nagyobb üz­leti lehetőségeket látnak. Az 1948—49. színiéved meg­kezdése előtt figyelmébe ajánljuk a kultuszkormány­zatnak ezeket a panaszokat. F. P. Augusztus í-én meg­kezdik a nyiríugosi „Zsussi“ vasút építését Augusztus 1-én, a hároméves terv első évfordulóján kétsze­resen ünnepelnek Nyírlugos dolgozói: ezen a napon kezdik meg Nyírlugoson Nyíbéltek felé a Debreceni Gazdasági Vasút „Zsuzsi““ vasút jár,ak építését. A vasút építése nagyje.en- tőöégű a nyiríugosi termelők részére, mert amellett, hogy a személyforgalmat lebonyo­lítja Nyírbátor felé, nagyban megkönnyíti a termények ér­tékesítését, forgalombahozata- lát is. Nyiit-tér Antóczy Béla volt üzlet­vezető főpincéremért semmi­nemű felelősséget nem válla­lok. Kievárda, 1948. július 27. özv. Fodor Jánosné vendéglős, Kisvár da, Vár u. 2. E rovatban közhitekért sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal nem vállal fe-* lelősséget. vagy a bükk 40 év alatt. Az irtásokat 4, az új telepítéseket 3 évig mezőgazdasági műve­lésre is használják. Folyik az erdősítés, hogy fája legyen az országnak, hogy az erdők megkössék és javítsák a talajt, hogy felfog­ják a forró, talajszárító szele­ket, hogy a harmatképződés­sel elősegítsék a környező mezőgazdasági kultúrák fej lődés|t. (k. s.)

Next

/
Thumbnails
Contents