Nyírségi Magyar Nép, 1948. június (5. évfolyam, 123-147. szám)

1948-06-23 / 142. szám

I oldal. NYÍRSÉGI MAGYAE NÉP 1948. június hó 23. Testet ölt a terv, megvalósul a program 1. Mikroszkóp 2. Górcső 3. Tudományos 4. Kisgépeit 3. Gyakorlat 200 nyurgára nőtt, egy­öntetű növésű magyar par­lagi csibe szedeget a csapat- kórház — jelenleg a Kerté­szeti Középiskola kísérleti telepének — udvarán, az is­kola 35 leánynövendékének kedvencei. — Kinyújtott nyakkal, óvatos léptekkel keresik a pázsit és virág­ki&érlet a nyíregyházi Kertészeti Középiskolában A mezőgazdaság területén a döntő feladat a paraszti Msbirtofcra épülő mező­gazdaság Számára lehetővé tenni a technika és tudomány alkalmazását. Csak így valósítható meg az elmaradt magyar mezőgazadsági termelés korszerű reformja, az ipar és a mezőgazdaság közötti aránytalanság kiküszöbölése, a mezőgazdasági áru­termelés növelése, a városi dolgozók növekvő fogyasztásának kielégítése és a dol­gozó parasztság' jólétének emelése érdekében. (MDP.-programnyilatkozatából.) ágyak rovarait, éttől fejlő­dik szépen a csirkeféle. Tegnap és ma 1946. tavaszán indult meg a munka Pálfy Ernő veze­tésével a Kertészeti Közép­iskola kifejlesztéséért és korszerűbbé tételéért. Ki­létszámmal indult a taní­tás és ma már az iskola 150 növendéke, — 80 százalé­kuk szabolcsi szegénypa­rasztok gyermeke — készül kemény munkával és szívós tanulással Szálról es mező- gazdasági termelésének kor­szerű ütéséért és felemelé­séért. 1947-ben lelkes, tanulni' vágyó; dolgozni akaró, vi­dám parasztfiúk özönlöttek el a csapatkórház elhanya­golt, vízvezetéknélküli. WC nélküli, hiányos felszerelé­sű, ablaktalan, ajtótlan épületét és mja — ma ra- gyogé) tisztaság, katonásan sorakozó szekrények, vízve­zeték. vízöblítéses WC, mosdó, zuhanyozó van az intemiátussá alakított csinos épületben. A Kertészeti KözépLkolá elindult tehát azon az úton. amelyet Szabolcs parasztsá­gának érdekei tűztek ki cé­lul eléje: korszerű gazdálkoy dás tudójává és ismerőjévé tenni a vármegye parasztsá­gát. Nevelési problémék Több, mint 100 parasztfiú figyeli csillogó szemekkel a vegytani kísérleteket, a fi­zikai bemutatásokat. Egy­más után hajolnak a buksi fejek a mikroszkóp fölé, hogy megismerjék az élet titkait. Dolgos kezekben csillan meg a górcső- a fény felé; savak, lúgok kémhatá­sának új világa tárul fel a fiúk előtt: ez hát a való­ság. Nem csoda, nem isme­retlen valami, nem csak nagyapák öröksége főbbé a föld ezeknek a fiúknak a szemében, hanem' kvarc, put, csillám, humusz, sók, lúgok, nitrogén. A lányoknak egész más az érdeklődési köre, egé­szen más az ő területük. Feltűnően sok leány iratko­zott be és kíván, beiratkozni az iskolába. Leány tagozatot fognak nyitni. Ez a megol­dás. Háztartás kerti mun­ka, gyermeknevelés, aprójó­szág nevelése és észszerű tartása: ez lesz a tantárgya a női tagozatnak. Minden megoldható, csak akarat é- lelkiismert kell hozzá, a tudomány és a. ta­nítás szeretete. Ezt a problé­mát egy év múlva megold­ják — akkor lesz rá anyagi lehetőség. A gépek A MÁVAL gépkísérleti állomása lett a Kertészeti Középiskola. Sorra érkez­nek a mezőgazdasági kisgé­pek, nagyteljesítményű ekék, traktorok kikísériete­A tervhivatal zenékét neveli. Azt a nemze­déket, amely a hároméves s ötéves tervek áldásait az is­kolában szerzett tudásával fogja gyümölcsöztetni és to­vábbfejleszteni. A napokban érkezett az is­kolának 40.000 forint a Terv­hivataltól. Mire? Laboratóri­umi felszerelésekre — vála­szolja mosolyogva és megelé­gedetten Welich Sándor. Ag­rokémiai és agrofizikai felsze­reléseket fogunk vásárolni, hogy még eredményesebben és még korszerűbb eszközök­kel taníthassunk. Amint kitekintek, az épület ablakán az iskola 31 holdas mintagazdaságára, a felhők mögül elő-előtekintő nap fé­nyében valóságos földi paradi csomot látok sütkérezni. Meg­megcsillan a napfény a me­legházak üvegtetőzetén, a ka­zán kéményére f elfuttatott dísznövény haragoszöldje vi­lágosabbra változik: megélén­kül a virágok ézreinek színe a napfényben: talán nem is tudok elképzelni olyan kerti és .mezőgazdasági növényt, - ami ne pompázna ezen a 31 holdon. 'Talán méer fügefát is láttam az egyik melegház tö­vében — ha jól emlékszem. Gondos kezek —a fiuk és leányok keze — ápolják eze­ket! a növényeket,..vigyázó sze mek őrködnek minden centi­méternyi növésükre, mert egyéni felelősség van az isko­lában. Minden növendéknek kiadnak egy növényfajtát megfigyelésre. Minden növen­dék felelős egy parcelláért, egy-cgy növényfajtáért. ő ápolja, gondozza, ő jegyzi fel az észleleteket a. növény vi­selkedéséről, természetéről, igényeiről és ezekről a megfi­gyelésekről minden hét szom­batján beszámol a szaktanár­nak. így válnak jó gazdákká a fiuk. Együtt élnek a növény­nyel, ismerik minden mozdu- mincjen kívánságát. lásat. A tudomány alkaimazá&a Szabolcs vármegyének’ a mi­nőségi kertgazdasági termelés felé kell haladnia, mert éghaj­lati és talajviszonyai erre al­kalmasak. Ez a tájjelleg meg­követeli Szabolcs gazdáitól, lnrgy ismerjék földjüket. A Kertészeti Középiskolá­ban javában folyik az oktatás és néhány év múlva minden községben lesz egy-két mező­gazdasági szakember, szak­képzett gazda, aki a tudomány eszközeit és módszereit már alkalmazni fogja és aki példát mutat majd és irányitólag fog hatni faluja gazdálkodására. Irány: a technika alkalmazása Az iskolának az a célja, hogy minőségi termelést hono­sítson meg ebben a vármegyé­ben. Elég sok növény /van, ami erre alkalmas. Természe­tesen ezeket a növényeket nemcsak a gyakorlati termesz­tés szempontjából kell ismer­nie a gazdának, hanem bioló­giai, rendszertani szempont­ból is. Or. Pazonyi Béla tanár irá­nyításává 1 agrokémiai kísérleteket és ta­nulmányokat végeznek a fiuk Talajtípusok vizsgálatával, fáplálóanyagösszetételek, lu- gosság, savanyúság, közöm­bösség kimutatását végzik. Ezek a vizsgálatok mutatják az okszerűen gazdálkodó gaz- aanaK, hogy miiyen növények ea ianyeiü xorgorenüszer a leg*. aiúaimasaOb a földjén. A technológiát, is u adja <^lo az iskolában, a mezőgaz­dasági ipari növények feldol­gozásának módját. A három­eves terv kereten beiül kon- zervgyártási mintaüzemet lé­tesítenek az iskolában. Sza­bolcs ipari növényeket termelő parasztságának soraiból né­hány éven belül kitűnő kon­zervipari szakemberek kerül­nek ki. A gyakorlati és tudományos gazdálkodás elsajátítása mel­lett komoly közismereti tár­gyakat is tanulnak az iskola növendékei. Azonban ezek a közismereti tárgyak nem ál­talános ismereteket adnak, hanem szoros összefüggésben vannak a mezőgazdasági kul­túra fejlődésével, a mezőgaz­daság megismerésével. l<rv például iaüacs József a földrajz tanítása sói an; nemcsak a földrajzi, ha­nem gazdaságföldrajzi isme­retekre oktatja a fiukat és le­ányokat. Mondhatnánk úgy is hogy mezőgazdasági földraj­ra. A növénykultúrák földraj­zi elhelyezkedését, a mező- gazdasági növények fejlődésé­nek és terjedésének útját is­merik meg. Közlekedési szem­pontból sem a főbb útvonalak megismertetése a fontos, liá­néin a piacok megközelíthe­tősége. ' ; I Dr. fciálnássy Erzsijei ,örlé; 1----------—-— ______ neimet és magyar irodalmat uyi elő az iskolában. Itt sem az a fontos, hogy Nagy Károly mettől-meddig uralkodott, ha­nem az, hogy uralkodása szá­zadában, vagy az egyes törté­nelmi korszakokban milyen növénykultúrák fejlődtek ki, milyen kultúrnövényeket ho­nosított meg az ember. Ho­gyan fejlődött a mezőgazdaság az egyes történelmi korokban, hogyan haladt, fejlődött az .ember mezőgazdasági művelt­ségé? i , Ha elmennek a fiuk az is- 1 kólából, népi kultúrájuknak akkor is a faluból kell táplál­kozni, és nekik is a falu né­pét kell nevelni. Irodalom ta­nulásuknál is kifejezétten a népi irodalom elemei a dön­tők. Komiési LásliJl fáradozik városunk ' szebbé tételén. Rá vár az a feladat, hogy virággal lássa el kertje­inket, tereinket. Igaza volt az iskolának, amikor felkutatta az országban ezt a disznü- vénvtermesztési tanárt, mert előre látta, hogy különösen a leánynövendékek nevelésénél lesz nagy szükség a virágter­mesztés megismertetésére. Igen sok falusi családnak nyuj tana megélhetési lehetőséget, ha a leányok elsajátítanák a dísznövénytermesztés csinja- binját. iia elvégzik tanulmányúi­kat a diiiot Lant ieanyuoven- uékeK, széjjeiröppeuneK a .vármegye minden részébe. ÍSok faluban fog világhá­borúim az udvar, sok falusi porta udvarán tejesül dísz­növény teny&zet ás sok me­nyecske log' a „tűpenzen“ felül színes viganóia, kony­hája berendezésére, lakása csinosítására valót termel­ni udvarán. Annál is inkább garancia van erre, mert — mint Komlósi tanár úr mondta — nagy szeretettel ápolják, gondozzák a leány­növendékek a virágokat. Talán elérjük azt. is, liogy februárban N yíregyházára nem Budapestről, Buda­pestre pedig külföldről keli hozni egy-egy szép meny­asszonyi csokrot, hanem Szabolcs leányai és asszo­nyai fogják üveg alatt, me­legágyakban termeszteni a szebbnél-szebb cserepeskul­túrákat. Ma és holnap Idáig fejlődött a nyíregy­házi Kertészeti Középiskola rövid két esztendő leforgása alatt. Pálfy Ernő akadályt nem ismerő akarata és We­lich Sándor szívós, fáradsá­got nem ismerő munkája, az iskola a tanárikarának lelki­ismeretes fáradozása meg­hozta gyümölcsét. Közel 150 szabolcsi parasztifjú és leány tanul, képezi magát, bogy megteremtse. Szabolcs­ban a belterjes gazdasági művelést ég ezen keresztül felvirágoztassa vármegyéje népét. Minden évben elhagyja az iskolát 30—40 képzett gazdaifjú, aki négy éven keresztül kemény, fáradsá­gos munkával készült arra, hogy megvalósítsa saját gazdasága felviiágoztatását és oktassa, tanítsa szomszé­dait, községét. Elindult Szabolcs ifjúsága a virágzó mezőgazdaság, jó­módú parasztság megterem­tésére. A mai mezőgazdasá­gi tudomány elsajátításá­val, a technika és tudo­mány felhasználásának megismerésével fogja meg7 teremteni a virágzó mező­gazdaságot, amely jólétét, jómódját biztosítja majd. Az iskola elvégzése után hazamennek a leányok és fiúk. Nem kell hozzá liosz- szú idő/ virágosak lesznek a szabolcsi udvarok, kisgépek lesznek a színekben, a kül­terjes gazdálkodás helyét el­foglalja a belterjes, a terv­szerű és okszerű gazdálko­dás^ Testet ölt a terv, meg­valósul a program, a tech­nika és tudomány alkalma­zásával' épül a paraszti kis- birtokra a mezőgazdaság. zésrel. Megfelelő szakembe- yek kezelik a gépeket, mel­léjük mindig beosztanak 2—3 növendéket. Gépesített mezőgazdaságé a jövő: nőm megy ki az iskolából egyet­len parasztfiú sem, aki m értene a kisgépek kezelésé­hez ég szerelékéhez. Négy évi tanulás után nem miegy ki az iskolából egyetlen- pa- rasztfiú sem anélkül, hogy ne legyen jó traktort- tu. Szeretik a gépet a fiúk. ápolják, gondozzák : jövő munaktársaikkal ismerked­nek és bartákoznak. nem szűkmarkú, ha a nyír­egyházi Kertészeti Középisko­láról van szó. A mezőgazdaság hároméves tervében göndol- arra is, hogy a mezőgazdasági beruházásokkal párhuzamo­san fejlesszék az iskolát is, amely a hároméves terv kere­tében fejlődésnek lendített me zőgazdaság nevelője, okatoja lesz. A második tervévben töbt^. mint egymillió forintot fordí­tanak a nyíregyházi Kertésze­ti Középiskola kiépítésére Megérdemli ez az iskola, Sza­bolcs uj, korszerűen és oksze­rűen gazdálkodó parasztnem­Az egyéni felelősség

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents