Nyírségi Magyar Nép, 1948. június (5. évfolyam, 123-147. szám)
1948-06-13 / 134. szám
NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP 3. oldal. 1948. június hó 13. Vissi képeslap Viss túl van a Tiszán., Ha oda mész, Balsán le kell szállni a kivonatról, a bátyúkkal, meg a szekerekkel ígyiitt átusz-tatsz a kompon, már túl is vagy a Tiszán, Bodrogköz földjére léptél. Itt is kanyarog ám a keskeny sínpár, itt is utazhatsz kivonaton a*bodrog- közin; ha felszállsz rá, hamar eljutsz a viisi állomásig. * N em messze a Bodorog- tól, nem iyes-ze a Tiszától, itt Yissen ezerötszáz embernek van szűkebh hazája. Mintegy nyolcszáz család él itt, kisparasztok, újgazdák a ki-község lakói. Olyanok így együtt, mint egy nagy család. Mindenki ismeri egymás baját, mindenki segít a másik baján, ha öröm van, együtt örülnek. ha bánatuk van, együtt bánkódnak, egymást vigasztalják. * ÉvA óta ritkán van bánatuk a vissi parasztoknak, ök maguk úgy építik életüket, úgy irányítják torsukat, hogy mindig csak öröm legyen a házaik állandó lakója, a baj csak ritka vendégként jöjjön el. Együtt, közösen dolgoznak, építik, fejlesztik falujukat. Egymást segítő, közösségi szel lemüketi, közös munkájuk gyiimölo-ét nem egy község irigyelhetné meg. * A f elszabadulás után fogtak hozzá. Megértették, hogy van célja, értelme az összefogásnak, a közös müttkának, mert önmagukért tesznek mindent, amit építenek, nem másé, az övék lesz. A községházuk majdnem öl-szedőit egy esőzés után. A vissi parasztok összeültek Komjáthy jegyző úrral és kidolgozták a tervet, kimondták : új községházát építünk. És a vissi i-zegény- parasztok a semmiből új községházát építettek. — A tisztviselők szereztek valahonnan egy sokszorosító gépet, a többi községeknek is csináltak nyomtatványt, tar karékoskodtak. dolgoztak tovább, a parasztok meg odaadták összekuporgaitott pénzecskéjüket és már áll az új községháza. M ost új terveket készítenek. Kultúrházat, napközi otthont, rendőrpihenőt, egészségházat építenek. közös munkával teszik szebbé, örömtelibbé életii két. összefogtak a visi-i parasztok, építik községüket, az országot... —tyák. A magyar ipar, a magyar építés, fiatal demokráciánk fejlődésének és munkájának diadala a Nemetközi Vásár. A pavilonokban egymásután sorakoznak fel a N1K üzemek, a Ganz, a Mávag, a WM., Diósgyőr, Salgótarjáni Acélgyár a magyar szövő ipar, élelmiszeripar, a MOSzK. Ez a kiállítás méltó bizonyíték a magyar népi demokrácia alkotótehetsége mellett. A magyar pavillonok mellett ott vannak a Szovjetunió és a szomszédos népi demokráciák kiállító csoportjai is, amelyekben mindben ugyancsak a népi demokrácik építő, alkotó akaratának és tehetségének az eredményeit mutatják be. A Nemzetközi Vásáron a vidék ipara is szép számban vesz részt. A nyíregyháziak méltán lehetnek büszkék arra, hogy városunkat három kiállító képviseli. Három nyíregyházi kiállító mutatja meg nem csak az egész ország, de az egész világ előtt városunk ipa rúnák fejlettségét. Keleimagyarországi Villamos iparvállalat a nyíregyházi villamossági ipar remekét állította: egy fogtehnikai olvasztó hegesztő transzformátort Magyar nyers anyagból nyíregyházi munkások készítették. Augusztus 1én kezdik meg a transzformátor szériagyártását és olcsó, nagytömegű fogászati transzformátorral látják el az ország fogtechnikusait. Külföld is érdeklődik a transzformátor iránt, úgy hogy kilátás van ebből a cikkből exportra is. Kovács Ilona a nyíregyházi Közjóléti Szövetkezet szövődéjének vezetője önálló nyíregyházi pavillon- ban állította ki a háziipar remekeit, a diszitö szőtteseket. Közel 150 szebbnél szebb szőtteset állított ki Kovács Ilona hogy megmutassa ország-világ előtt, mire képes a nyíregyházi szövőipar. Nyíregyháza női munkanélküliségének megszüntetése szempontjából lenne döntő fontosságú, ha felfigyelnének a nyíregyházi szövőipar lehetőségeire az illetékese. Kértész Antal rum és likörgyáros hangulatos csinos pavillont állított fel. Kis kárpátaljai házikóban állította ki likörkülÖnleges'sége- it, az áfonyát és a nyiri keserűt. Megkóstolhatják a vásár öt világrészből jött látogatói ezt a két likörkülönlegességet biztosan nem vallunk vele szé íryent. Mint hallottuk már folynak a tárgyalások Kertész Antal és külföldi cégek között ugy hogy rövidesen elindul világutjára a nyíregyházi likőr. Reméljük, hogy a nyíregyházi kisipar bemutatkozása jól fog sikerülni a Nemzetközi Vásáron és bizonyítékát, fogja adni fejlődőképességünknek. (—r. —n.) A iiSsóbM A város peremén, a Bethlei utca végén, dolgozik eg) üzem. Déltájban marhákat sertéseket szállítanak és haj tanak ki ide, hogy azutár. másnap visszakerüljenek i városba, a hentesüzletekbe mint friss marhahús, zsírnak való szalonna. A városi vágóhidról var szó. A kapus és egy hatalmas, borjú nagyságú kutya öizi s bejáratot, amely előtt a ka rámban halálraítélt, árva borjuk kaparják a kőkemény talajt. Odabenn ,serény munka fo Ívik. Az állatokat lemázsál ják, majd a vágóhelyiségbe viszik. Egy taglóütés, egy kó; döfés s utána ügyes kezek látnak hozzá a jószág meg nyuzásához, feldarabolásához s szinte percek alatt a hütő házba kerül a friss sertés- és marhahús. Ax. irodában Milyen elemi károk után jár földadóelengedés ? A hivatalos lap legutóbbi ] által okozott kár esetén, to- száma közli a pénzügyminisz- ! vábbá akkor, ha a gyümölcsös tér rendeletét az elemi károk ben, vagy a szőlőben a fagy a címén való földadóelengedés \ termést nagyobb összefüggő tárgyában íöldadóelengedé^ területeken semmisítette meg. kérhető, jégeső, árvíz, tűz, 1 A rendelet megjelése előtti időben a folyó gazdasági év ben fagy által okozott károkat nyolc napon belül be kell jelenteni. j&b WftUlá# Aid ö-k... Kékesszürke egyenruhád jukban, posztósisakjukon a csillogó köztársasági jelvénynyel ott állnak az utcák kereszteződéseinél, felemelt karjuk megállásra, továbbhaladásra int; ott vannak az alföldi pusztákon, a nádtetős paraszttanyák között, ott vannak az ország határain, ott, vanak mindenütt, ahol felüti fejét az ellen nyíltan, vagy alattomban támadva az új világ, a szabad ország népét. Üklük kemény, erejük szilárd, és ha kell életüket áldozzák a rend, a kultúra, a nép, a demokrácia védelmében. Az új világ őrei ők... V A napokban érkezett levél- csoinó között bukanam rá arra az Írásra, amit lapunk P. E. nevű olvasója irt és amit most idézni fogok: „Tisztelt szerkesztő úr! Ne vegye rossznéven, hogy e sorok olvasásával elrablók egy pár perc időt munkájától. De egy jelentéktelennek látszó eset olyan mély benyomást keltett bennem, hogy kötelességemnek tartottam megírni élményemet. Jónéhány esztendővel ezelőtt is szenvedélyes kerékpáros voltam. Mint a többi hozzám hasonló fiatalember, én is igen sokszor szabadjára en- •gedtem fiatal tehetségemet, megtapostam a pedált, de1, csak az útkereszteződések közeiéig, mert ott már megszólalt bennem valami: vigyáz, rendőr! Igen sokszor inkább elkerültem a forgalom irányvezetö- jét, vagy magam mellett tolva kerékpáromat igyekeztem ész revétlenül távolodni tőle. Hogy miért? Mert az arcom még fájt egy régi pofontól és a zsebemben ritkán csörgött öt, vagy tiz fényes egypengős. Mert hamar csattant a pafon és a „biztos úr“ mindig liiüát talált a kerékpáron. Vagy névtábla nem, volt, vagy megszorult a csengő, vagy a fék hiányzott, vagy a lámpa nem volt már nappal felszerelve, de mindig volt ok arra, Hogy a zsebéből előkerüljön a fekete könyvecske és akkor öt, vagy tiz pengőnél alább nem úszta meg a „páciens“ A minap történt: a városháza előtt karikáztam el kerékpárommal. Nadrágom csipte- tőjét hogy, hogy nem elvesztettem és a fogaskerék elkapta nadrágom szárát. Amint ott bibelődtem a kiszabadításával észrevettem, hogy a szolgálatos rendőr jön felém. A fent leírtak egy pillanat töredéke alatt mind eszembe jutottak. Néztem a közeledő alakját, vártam, milyen hibát talál majd, vártam, hogy előhúzza a kis fekete könyvecskét. És mi történt? A zubbony felső zsebéből notesz helyett két csip- tetöt húzót elő és mosolyogva ideadta nekem. — Odaadom kölcsön, nehogy mégegyszer odacsipje a nadrágját a lánc. Még el talál sza< kadni. Majd ha erre jár és én szolgálatban leszek visszaadja nekem — ezket mondta. Nem emlékszem, mondtam-e valami köszönő szót akkor neki. Erezeti, rájöttem arra, hogy a ma rendőrei nem azonosak már a múlt biztos urával, nem Kedves szerkesztő ur! Olyan jóleső érzés töltött el akkor, nem mumusok, nem az ok nélkül büntetők, hanem érző segíteni akaró emberek állnak ott a poszon. A nép rendőrei, a nép •nyugalmának, a nép biztonságának igazi vigyázói ők..,“ P.'J. amely közvetlenül a nagy hid mérleg mellett van, husiparo- saink alkudoznak. Mivel azor ban szabott árak vannak, kénytelenek leszurkolni a vá góhidi dijat, a fogyasztás adót, a húsár fenntartási alap ra előirt összeget és a vágóle génvnek járó vágási dijat. ti marhát, 8 sertést, 5 bor jut. és 2 juhot vágtunk le pén teken — mondja informáto runk — de ennél jóval tob! vágó is elő szokott fordulni 9-én például a KÜLBART ré szére 107, borjút, öltünk le vá góhidunkon. A húst másna. el is szállították Budapestre A vágóhelyiségben példás rend és tisztaság van A horgokon sertések, borjai függenek. A vágólegényei villámgyors kezekkel végzi] munkájukat. — A vágók a vágóhíd al kalmazottai? — kérdezem. — Nem kérem. Kollektíva ban dogozunk — hangzik : felelet. — A vágásáért kapor összeget egyenlő aranyba szétosztjuk egymás között. Ahogy az egyik borjúvá elkészülnek, hatósági orvo lép a feldarabolt állat husá hoz, megvizsgálja és ráüti városi bélyegzőt. Amint a vágás befejeződi!, kiürülnek a hatalmas, han ‘Tárhoz hasonló vágótermel A vért, a szennyet elmossál: kitakarítanak s a terem ra gyog a tisztaságtól. És a hentesüzletben másna csinos kis tábla hirdeti! hog friss husáru kapható. K. 5 Ho’nap z«rva leszneí a nyíregyházi üzletel Holnap, hél főn áldozna! a nyíregyházi kereskedők ; mártírhalált halt kereske dők emlékének. Ezért KTSOSz és a MUSz fel kéri a nyíregyházi kereske dőket, hogy hétfőn, holnai tartsák zárva üzleteiket. Ptfüfina l/órnib megyei országgyűlési képviselő f. hó 17-én, hűQ7émn|nÍ fíül ?Z egyesi^ , UjöllyD MIUIJ csütörtökön d. u fél 7 órakor a Korona nagytermében UCöL(imUIUI IQI I kongreSSZUSTOl Három nyíregyházi kiállító a Budapesti Nemzetközi Vásáron