Nyírségi Magyar Nép, 1948. június (5. évfolyam, 123-147. szám)
1948-06-12 / 133. szám
4. oldal aYíIISÉGI MAGYAli NÉP 1948. június hú 12. Negyvenen lakiak egy pitvarban, Földalatti burgyékban élíelc, >f őst mintatelepülés épül Homoktanyán A haragoszöld nádrét meg se rezdül. A szines vadrecék. ' a júniusi meleg elől a nádas zsombikos mélyébe húzódtak. A mocsár szélén csak egy árva gólya mered a békan'yálas j vízből a vakitóan kék égen tétovázó egyetlen kis bárányfelhőre. A tizenhármas kilóméterkő- nél válik ki a nyirfás dűlőét a Nyiregyháza-nagyhalászi A Magyar Dolgozók Pártja küzd a dolgozók lakásviszonyainak gyökeres megjavításáért, a nyomornegyedek megszüntetéséért, az állami, községi lakásépítésért, e feladatok n;egoldásához szükséges anyagi eszközök bi zvositásáért. (Magyar Dolgozók Pártja programjából.) _ a inr.Jiíi* > .'.-í'a.viü pocsolyája. Messzebb a domboldalon a zöldből sárga sebként ki-kivillan a nyiri homok A dombtetőn fehérfalu házak, zöld moh ás nádtetejü paraszt- szállások., Homoktanya... Azelőtt Homoktanyán és környékén Rábay Pálné ,,nem zetes asszony“ volt a mindenható. Csaknem ezer holdas birtokán dolgoztak a homoktanyaiak inaszakadtig pond- rós szallonáért meg „véka krompéért“ Ha harmadosba kaptak is egy-két holdat az ezerből, véres verejtékkel kellett dolgozni a makacs nyiri homokon, hogy a harmad 10—12 tagú családot, mert a „nemzetésasszony“ gondoskodott arról, hogy a legrosz- szabb földet adja harmadosba és még annak terméséből is lehúzta a bő sápot. Nyáron talán jobb is volt, hogy kora hajnaltól késő estig kint dolgoztak a mezőkön, mert a cselédlakásokban bizony szűkösen akadt hely még a mozgásra is. Homoktanyán pitvaros cselédlakásokat építtetett a földesúr. A pitvar a szabadba nyilt, a pitvarból még négy szobába lehetett menni. Kicsi szobák voltak, de a családok, a 4 család — mert ennyi lakott egy pitvar négy kis szobájában — annál nagyobb. Tjzeu-tizenketten szorultak össze ,egy szobába, egy pitvarra átlag negyvenhármán jutottak. megmentse az éhenhalástól a Földalatti burgyéban húzódott meg az, aki nem fért a pitvarosba Ha az asszony dagasztani akart — meséli Tóth Sándor homoktanyái paraszt — akkor a gyermekeket már éjszaka fel kellett kelteni és kizavarni a pitvarba, vagy az udvarra, mert nem fért el a da- gasztóteknő. A gyerek meg aludni akart. Legtöbbjük nem is ment a pitvarosba éjszakára, földalatti burgyékban húzódtak meg. Ezeket a burgyékat a föl- desúr teheneknek építtette valamikor, később a teheneket „elegánsabb szállásra“ istállóba költöztették, a burgyék megmaradtak lakásnak a nyomorgó parasztnak. Amikor panaszkodtak a homoktanyaiak, — dögöljetek meg — ez volt a válasz. És bizony nem egyszer kanyarodott le szomorú menet a homoktanyái dombról. Az egészségtelen, penészes odúkban tanyázó gyermekek — akik sokszor még télére is burgyékba szorultak — évek múlva „szárazbetegségben“ tüdőbajban haltak meg. így éltek, haltak évtizedeken át a homoktanyai parasztok Küzködtek, nyomorogtak, hosszú évtizedekig sínylődtek, ezerszer elátkozva helyzetüket mindenható „nemzetes asz- szonyuka’t“ akinek verejtékhullatva növelték gyarapították vagyonát. Gyermekeiket, gyengébbjeiket elvitte a betegség, még úgy is sokan maradtak a nyomor tanyáján a munkáért kapott éhbérre, a pondrós szalonnára, a „véka krompéra“, a pitvaros fülledt levegőjű szobáinak padkáira, meg a burgyék penészes szalmájára... Szabad emberek dolgozzák ma a magok földiét Homoktanyái! Felszabadult az ország, felszabadult a nép, felszabadultak a parasztok a íol- desurak igájából, felszabadultak a homoktanyái parasztok is. Áfa szabad emberekként dolgoznak a homoktanyái határban a maguk földjén, munkájuk nyomán új, szebb élet fakadt. A tanya határában az Amikor eljutott a reakció egyik álbíre a Homoktanyára, nagyot nevettek a tanyai parasztok. Hogyne nevettek volna, amikor azt merték hí résztél ni előttük, hogy amikor a cselédek megkapták a földesuruktól a kommenciót, semmi gondjuk sem volt, most pedig nincs kenyerük. Hogy jó volt-e akkor a homoktanyaiaknak, amikor megkapták a kommenciót'? Jó volt, persze, jó volt, hogy meg nem haltak éhen. És hogy most nincs kenyerük, mert nem kapnak komim enciót? Afaguk, a homoktanyaiak cáfoljanak: Tóth Sándor, Nagy Imre, .meg Nagy Pál mind nagy- családos parasztok a Homoktanyán. Családjaikkal a pitvarodban nyomorogtak azelőtt, éhbérért dolgoztak, ruháik rongyokban lógtak le testükről — és ma? — Földet kaptunk a demokráciától mi is és mind a háromszáz homoktanyai paövék, jószágot!, teheneket, disznót, lovat is vettek, szer. számokat, szekeret vásároltak, ruhát vetted maguknak meg a gyereknek kiscsizmát is. így mondják mind a homoktanyái parasztok, így cáfolják a reakció hazug meséjét. És most mintatelepülést épít a demokrácia a „Nyomor tanyája“ helyén És megoldódik a homoktanyái lakásprobléma is. — Nem kell tovább negyven három embernek lakni a pitvarosban, nem kell a gyermekeknek kint aludniuk a burgyékban, mert új házakat, mintatelepülést épít a demokrácia a „Nyomor tanyája“ helyén. Serény munka folyik most Homoktanyán. Bontják a pitvarosokat, a nagy uradalmi istállókat, a simítóépületet már le is bontották. Az udvarokon kalákában verik a vályogot, hordják a köveket az ú j házakhoz. 35 ház építését lezdik meg a Homoktanyán, új házakat, egészséges, modern parasatlakásokat kapnak a tanyaiak az állam segítségével. Darvas József építé.s- és közmunkaügy: miniszter is járt a homoktanyái parasztok között. — A miniszter rír tn adta — mondják lelkendezve a homoktanyaiak — a hároméves terv keretében mintatelepülés épül itt, a Homoktanyán. „A nemzetes asszony“ még mindig lábatiankodik A földosztáskor 100 lóidat — nem tudni, mi oknál fogva — meghagytak Rábay Pálné „nemzetes asz- szony“-nak, akire még mindig panaszkodnak a homoktanyái parasztok. -- Vissza szeretné igényelni a gazdasági fel terelést, vissza szeretné kaparintani az uradalmi épületeket, amiknek az anyagát a tanyaiak fel akarják használni lakásépítkezéseikhez. A homoktanyaiak nem hagyták magukat. Perre került a sor, fellebbeztek is, de — Isten tudja hogyan — az akták a földhivatalnál valami feneketlen fiókba kerülhettek, mert a fellebbezésről és. az ügy állásáról semmi hír sincs azóta. De nem sokat törődnek ezzel a homoktanyaiak. — Biztocsra veszik, bogy nem a „nemzete,sasszony“ javára dől majd el a fellebbezés, hanem az ő javukra, hisz mellettük áll a demokrácia, ők pedig a demokrácia miellett. A régi „Nyomor tanyája“ helyén építik az új Homoktanyát, versenyt termelnek földjeiken a tanyai határban, dolgoznak önmaguk, a megye, az egész ország népének jobb életéért, a jobb jövőért, a szocializmusért, amikor . csak rosáz álom lesz már a pitvaros, mJeg a burgyé és amikor szabad, boldog nép virágzó ' hazája lesz az ország... A homoktanyái kugfurgárda az elsők között van az országban Nyomorogtak a homoktanyái urdalmi cselédek. Hajnaltól éjszakáig robotoltak, de vasárnaponként mindig maradt idejük valamire. — Valamire, tinitől felüdült a lélek, új erőt kapott a munkában elfáradt test. A kultúrára. Harminchárom esztendeig volt a Homoktanya mindenese Gábos Kálmán tanító. Kis hétosztályos osztrtlar tanyai iskolájában , i- ben. csak egy teremben taníthatta a tanyai gyermekeket, egyszerre mind a hét osztályt, vetette a kultúra magvait. És a homoktanyái parasztok lelkében bőven- termő talajra talált. Hari^jinhárom esztendeig tanított Gábos Kálmán Homoktanyán. Téli estéken a kosárfonástól az ismeretterjesztő tanfolyamokig mindent rendezett. A maga pénzén vett könyveket, rádiót, gramofont és Homoktanya parasztjai, fiataljai, öregjei itták a kultúrát. Két hold földön minta- kerté-zetet rendeztek be és annak jövedelméből tanulmányi kirándulásokat tettek az ország különböző részeiben. Kis kultúrgárdájuk onnan a tanyai iskolából nőtt ki. A homoktanyái színjátszók tanítójukkal bosszú évtizedekig tanultak. — A kultúrgárűa legidősebb szereplője Bánóczi Mihályné 56 esztendős, Németh János pedig 54. A legfiatalabb Ferenci Feri, nyolc esztendős. Bánóczi néni 58 esztendejével a legöregebb. Talán 30 esztendővel ezelőtt az elsők között volt a tanyai iskola kis termében, amikor megalakult ‘a homoktanyaiak színjátszó csoportja. Bánóczi- néninek nagyon nehéz volt a sora, férje a múlt világháborúban elvesztette féllábát és a család kenyérkeresője Bánóczi néni volt hosszú, esztendők óta. Azért szorgalmasan járt a próbákra, mindig a gárda leglelkesebb tagja volt, mindig ő lelkesítette a többieket is. Bánóczi néni és a többiek tanultak szakadatlanul — persze amikor idejük volt, mert a mindennapi robot csak ritkán engedte, hogy összejöjjenek az iskolában, vagy a tanító úr szobájában. Megnyílt az ut a homoktanyái fiatalok előtt A felszabadulás után végre megnyílt előttük az út. Első szereplésük, a „Szakadék” után sikert sikerre halmoztak. Most az országos kultúrVerseny döntőjébe jutottak, a'pécsi országos versenyre a „Sári bíró“-val mennek. A darab főszereplője az 56 éves Bánóczi Mihályné lesz. így nőtt ki- a „nyomortanyai“ kis tanitói szobából, a kis iskolából az erős, kultúrált népi ifjúság. — Nem úgy kell nevelni az ifjúságot, ahogyan a leventeoktatók teszik --- mondogatta mindig Gábos tanító ur azelőtt. — Nemcsak nevelni kell, hanem ki kell elégíteni a lelkek szükségletét is. Ezt vallotta ő ott a tanyai iskolában. Gábos tanító úr 33 észtén-, dővel ezelőtt meggyújtotta a kultúra mécsét Homoktanyán. Ha titokban világított is a mécses, de megvilágította a „Nyomor tanya“ lakóinak akkori szomorú sorlsát és megmutatta előttük, hogy. lehetne egy szebb, egy jobb élet is. És most vakítóan ragyog a mécs ott, a pusztán. Fényesen, hogy mindenki lássa, eljött a szabad, az új világ, amit tovább épít a pitvarosok,, a burgyék rabságából felszabadult nép, magasra emelve a kultúra, a szabadság lobogó fáklyáját... Pristyák József. Az ezerholdas földesur cselédei negyvenen lakiak egy pitvarban kövesútból, hogy kanyargó szalagjával mutassa az irányt a domb felé. Itt a nádas, amott zöldbársony pázsit, néhol csillog még a fü között a hetes eső ő krumplijuk zöldiéi, az ő vetésük tengerén ver hullámokat a pusztai szél, a volt Tíábay-birtokon új élet pezsdül. raszt. Most ig sokat dolgo- : zunk, de már van értelme munkánknak, mert magunk- I nak dolgozzuk a saját föl- . dünket. , Nincs már a Homoktanyán eg?,/ paraszt sem, akinek no lenne állatállománya. Földjük termése az Saját állatállományuk van, a maguk szerszámával dolgozzák a földet
