Nyírségi Magyar Nép, 1948. június (5. évfolyam, 123-147. szám)
1948-06-02 / 124. szám
2< oldal NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP 1948. június hó 2. » Szabolcs jövője formálódik a nyíregyházi Homokkisérleti Állomáson Miközben a nyíregyházi Homokkisérleti Állomás felé tartunk és végignézzünk a nyíregyháza környéki parasztság diadalán: a bevetett földeken, a fejlődő vetéseken és ültetvényeken, önkéntelenü eszünkbe jut az, amit ilyenkor, esőutáni felhős napon mondanak a gazdák: „Jó nevelő idő.“ — Négynapos esőzés után borús égbolt alatt, szélmentes időben szívja magába a föld a kiadós tavaszi esőt, értékesítik a növények a csapadékot, Biztosan mondogatják a gazdák: ^ „Kell ez a borús idő, nem fő meg a határ.“ Már messziről szemünkbe tűnik a Homokkisérleti Állomás területe. Kis fehér táblácskák sokasága, a kísérleti parcellák jelzőtáblái hirdetik messziről, hogy nem mindennapos mezőgazdasági művelés folyik ezen a vidéken. Szabolcs vármegye jjövő homoki gazdálkodásának módszereit kísérletezi ki Westsik Vilmos. 1929. >ta működik a Homokkísérleti Állomás, és megállapíts hatjuk, kimagasló eredményeket ért el. Jelentős szerep jut ennek az intézménynek abban a feladatban, hogy a Kertészeti Középiskolával karöltve megteremtsék a szabolcsi tájjellegnek megfelelő . okszerű módszeres gazdálkodást. Szerdán és szombaton a hetipiacok alkalmával tartanak előadást a gazdáknak a homoki gazdálkodás módszeréről. Húszkilométeres körzetből járnak ide a gazdák tömegével, mint a „jó kútra“, mert tudják, hogy amit látnak és hallanak, az felemelkedésüket, gazdaságuk felvirágozását szolgálja. Äz uj gazdák 1947-ben már az újgazdák látogatták nagyobb számban az előadásokat — tudjuk meg Westsik Vilmostól. Éppen ezért már kidolgozta a 3—4—5 holdas kisbirtokokra is a homoki gazdálkodás módszerét, helyes forgózását, örömmel .halljuk ezt Westsik Vilmostól, mért ez azt jelenti, hogy újgazdáink tanulni akarnak, megvalósítani kisbirto- kukqn a modern gazdálkodás alapelveit. Tanuljunk szomszéd, mert lemaradunk Ha széjjelnéznek a tanteremben és megfigyelik a szemléltető képeket, meg a kiállított terményeket — nem is csoda, hogy szakítanak apáik maradi módszereivel. Nem pihenhet most már a parlag egy évig; Szö- szŐsbnkkönyt neki, aztán jöjjön a csillag fürt, ami holdanként 150 kiló.pétisóval ér fel, aztán a következő évben roz- jön a földbe kevés műtrágyával, a rozs talrójába újra csillagfürt zöld trágyának, tavas szal burgonya, aztán megint csillagfürt és végül újra rozs. Tanuljunk szomszéd, mert lemaradunk... A rozs trágyázatlan, de a homok nem * A tanterem fala mellett két csokorba kötött rozs áll. Az egyik kicsi, alig 50 cm. magas, a másik vagy 2 méteres, hatalmas kalászokkal. Mindkettőt a Homokkísérleti Állomáson termelték: Az egyiket a régi homoki gazdálkodás módszereivel; 5 mázsát termett holdanként, a kétméterest meg 15 évi homokjavítás után: 23—24 mázsás átlagtermést hozott. Pedig meg sem trágyázták. Hát hogy lesz ebből kenyéri — kérdezgetik álmélkodva, hisz trágyázatlan a rozs! A rozs trágyázatlan, de a homok nem. Csillagfürttel trágyázzuk —■ ad felvilágosítást Westsik Vilmos. Valamit csak nem tudtak jól az öregek... 15 vetésforgó, 15 kisparaszti gazdaság A Homokkisérleti Állomás 82 holdas területén 15 vetésforgó van. Mintha 15 kis- paraszt gazdálkodna. Férfiak. piroskendős lányok olgoznak a krumpliföldön, •mikor ott járunk. Tizennyolcfajta burgonyával kísérleteznek, a legjobban a magyar Ella és Gülbaba vált be. A napraforgónál a sortávolsággal kísérleteznek. Búza- és rozskísérleti táb- 'ák sorakoznak egymás mellett. Itt van a Bánkúti 1205-ös is, ami 1938-ban vi- lágsikerf aratott, legyőzte a közismert kanadai M a ni t ó b a 1-est. Szabolcs jövője formálódik, alakul a Homokkísérleti Állomáson. — Ennek a kísérleti gazdaságnak a feladata, hogy kikísérletezze és megteremtse a szabolcsi homoki gazdálkodás legmegfelelőbb módszereit ég átalakítsa homoki gazdálkodás unkát. A szabolcsi gazdák élénk érdeklődéssel kísérik a Homokkísérleti Állomás minden lépését, minden újítását, mert tudják, hogy jövőjük függ a gazdaság eredményeitől. (M. I.) Jelentősen emelkedett a termelés az államosítás óta A száznál több munkást foglalkoztató üzemek nagypénteki álamositása óta két hónap telt el. Az a lelkesedés amellyel az üzemek dolgozói fogadták az államosítást, nem maradt hatás nélkül a termelés alakulására. A vas- és fémiparban 16.5, a gépiparban 14.8, építőiparban 12.5, ruhaiparban 5.3, textiliparban 8.2, a nyomdaiparban pedig 11.5 százalékkal emelkedett a termelés. A nyersanyagellátás is, minthogy az államosítás megszüntette a tőkeelvonás lehetőségét, — javult. De elsősorban az államosítás után lendületet vett a munkaverseny, a dogozók jobb munkájának eredményeként javult ilyen mértékben az ipari termelés színvonala. Négy uf adórendelet jelent meg A hivatalos lap tegnapi száma négy adórendeletet közöl. Módosították a sörfőzdék, termelői forgalmiaáóját és még számos iparcikk forgalmi adókulcsát. A fényűzési forgalmiadét a vendéglátó üzemekben éjféltől kell leróni, kulcsa 20 százalék. Az illetihényadóról szóló rendelet végrehajtási utasítása is megjelent, amely részletesen szabályozza, milyen illetmények esnek adó alá. — Ugyancsak megjelent az illetménytöbbletadóról szóló rendelet végrehajtása. A legújabb vetésjelentés A földmivelésügyi minisztérium most kiadott vetésje- jelentése szerint tavaszi búzával 33.851 hold földet vetettek be, az előirányzat 158 szá zalókát. A tavasziárpa vetésterülete 802.000 hold 70.000 holddal több mint tavaly. A zab vetésterülete 433.000 hold Megkezdődtek Nyíregyházán a könyvnapok az előirányzat 123 százaléka, a rizs 24.360, az előirányzatnak 162 százaléka, a kukorica 2.263.000 hold, az előirányzat 101 százaléka, burgonya 508.000, az előirányzat nak 98.5 százaléka, cukorrépa 170.000 hold, az előirányzatnak 100 százaléka. Kedden reggel — akkor, amikor a fővárosban — a ■nyíregyházi Kossuth téren is könyvsátrakat állítottak fel, a város könyvkereskedői és megkezdődtek a könVnapok. Ugyanilyen időtájon a múlt ban, a felszabadulás előtt is megrendeztek könyvnapokat, a néjft azonban távol maradt a vásárlástól. Többnyire osztályidegen elemek kinálgat- ták portékájukat, s a könyv, a kultúra már áránál fogva sem juthatott el a néphez. Az idei könyvnapon végre más könyvek kerülhetnek más olvasókhoz. A nemzeti irodalom klasszikusait és élő irodalmunk haladószellemü műveit árusítják hozzáférhető áron. Tegnap^ az első napon sok látogatója volt a könyvsátornak, A kisfizetésű értelmiségi dolgozók, munkások, a parasztok és a diákok keresték fel a könyveket, A kistisztviselők elsejei fizetésükből szívesen szakítottak egy néhány forintot, hogy a kultúrának, a könyvnek áldozzanak. — Leginkább Révai József „48 utján“ cimii munkáját és egyéb Révai könyveket keres tok. Lukács György „Uj magyar kultúráért“ cimü műve szintén szép példány számban fogyott. „ A fordulat éve“ Dóm érkezett még meg Nyíregyházára, bár a dolgozók leginkább ez után a könyv után érdeklődnek. A diákok, akik a sátor előtt összesereg- lettek, a legújabb magyar irodalom termékeit vásárolták Sok Ady és József Attila kötet vándorolt diáktáskákba.. A könyvnap holnap zárul. Most, amikor a dolgozók talán első alkalommal engedhetik meg maguknak a könvvvá sárlást, ne menjenek el üres kézzel a sátrak előtt: vegyék szívesen az új magyar kultúrát magában hordó könvveket! Napközi otthont, dülőufat és jévizű kutat kér Szorgalmatos-telep népe Szorgalmatos telep lakói egytől egyig szegény parasztok. Három kilométerre laknak Büdszentmihálytól, elszigetelten a világtól. Május 27-én a kora reggeli órákban váratlanul megérkezett Szorgalmatos telepre a népjóléti minisztérium vándor egészségügyi autója, hogy megvizsgálja a telep apraját- nagyját és ellássa a szükséges orvosi tanácsokkal. Ugyanezen a napon uj meglepetés érte Szorgalmatos népét. Büdszentmihály község tisztviselőkara jelent meg a telepen, hogy tanyai közigazgatási napot rendezzen. Szorgalmatos tanya népének ezen a napon nemcsak az egészségét, hanem buját-baját is meg vizsgálták. Hamar észre is vette ez a telep két tettre* kész tanítója Szabály István és Tóth Gáborné. Azonnal kérést terjesztettek a tisztviselők elé, támogassák és tegyék lehetővé azt, hogy napközi otthont létesítsenek a telepen. Vén Benő vezető jegyző üdvözlő szavai után megkezdték a telep lakói panaszainak kivizsgálását és _ kéréseik feljegyzését. Volt mit jegyezni és volt mit 'meghallgatni. — Rossz a Szorgalmatos telepiek kútja, meg kellene javítani. — Dülőnyításra lenne szükség, hogy az újgazdák megközelíthessék földjeiket és a legelőt. Szorgalmatos telep egy része eddig Tiszahnd- höz tartozott. Azt kérik a Szorgalmatos telepi szegényparasztok, csatolják a telepét közigazgatásilag Bndszentmibályhoz. — Vén Benő vezefőjegyző a kérések meghall válás a után méretet tett. hogv minden kővel megmozgat a kérések teljesítésére. Papn Vilmos, a beszolgáltatások vezetője az új beszolgáltatási rendeletről tájékoztatta a telep lakóit. V. Pete Sándor közigazgatási jegyző szólt ezután a telep lakóihoz. Bejelentette, hogy ezentúl minden hónapban megrendezik Szorgalmatos telepen a tanyai közigazgatási napot. Ifjú Malmos Győző most kinevezett gazdajegyző szólt ez- dán a telep lakosságához. Kérte őket, hogy minden ügyes-bajos dolgukban bizalommal forduljanak hozzá, örömének adott kifejezést afelett, hogy Szorgalmatostelep lakói ötven versenyszerződést írtak alá. így telt el egy nap Szorgalmatos tanyán, amelyet a feudális Magyarország miijei távolabb igyekezett telepíteni az élettől és amelyet a demokratikus Magyarország orvosai ég tisztviselői felkerestek, hogy azt a fejlődés útjára emeljék. ^Losonci Gábor. Az egyszerű ember diadala címmel ír beszámolót a Pravda a csehszlovákiai választásokról. Megállapítja a lap, hogy a választások a legteljesebb rendben zajlottak le. Csehszlovákiában. — írja a Pravda — az egyszerű ember vette kezébe az államhatalmai Most már minden csehszlovák dolgozó tudja, hogy munkájának eredménye nem lesz a másé. Férfi kalapok legújabb divatszinekben és Icaiap ós textilüzietóban. Luihsr-iitcfl & . . -1» * Férfi kalapok szakszerű tíszmmtakoan mtmammmmm tiiása és formálása ugyanott
