Nyírségi Magyar Nép, 1948. június (5. évfolyam, 123-147. szám)

1948-06-06 / 128. szám

4. oldal. NYÍRSÉGI magyar nép 1948. június hó 6. Amerikában születtem és a Szovjetunióban találtam hazára Mélyek a gyökerek A Csokonai Szintársulat megnyitó előadása Charles gyermekkori játszó­társa, Genevra áll Charles Wyland Ródd néger szí­nész, aki nagy sikerrel lé­pett fel a ,,Mélyek a gyöke­rek“ moszkvai előadásán a Szt an isz 1 a vs z k i j - s zínhá z ba n. életrajzát a következőkép­pen adja elő: Charles Brett szerepét ját­szottam a Sztaniszlavszki j- színházban, én a néger, aki Ameriában születtem, de a SzovjetunióbanKtaláltam ha­zámra. Több mint tíz eve annak, hogy szovjet útleve­lem van. Már 1930-ban az volt az álmom, hogy a Szovjetunió­ba menjek, Sztaniszlavszkij rendezését lássam és tőle ta­nuljak. Mint négernek nem volt rá lehetőségem, hogy egy amerikai színésziskolá­ba lépjek, mert ott „színe­seket“ nem vesznek fel. És álmom váratlanul megvaló­sult. 1932-ben történt, hogy a moszkvai filmstúdió egy csoport amerikai néger szí­nészt, köztük engem is, meg hívott a Szovjetunióba. Si­került a moszkvai . állami színművészeti intézetbe lép­nem, elvégeztem a rendező fakultást . és a moszkvai komszomols'zmház segédren­dezője lettem, de mint szí­nész iá felléptem néhány szovjet filmben. * Két év múlva hatheti sza­badságot kaptam. Elhatá­roztam, hogy szabadságomat abban az országban töltöm, amelyben születtem és éle­tem első harminc esztende­jét éltem. Utazásom tizen- negyedik napján partra- szálitam New-Yorkban, on- r an Washingtonba akartam utazni. Telefonon megren­deltem az _ autóbuszjegyet, mely alkalommal közölték velem ülésem számát. Amikor beszálltam, tud­tomra adták, hogy más he­lyet kell elfoglalnom a ko­csi végén , egy oszlop mö­gött, — mert fehérek között nem ülhetek. Egy megálló helyen utitársaimmal együtt bementem egy étterembe, de a pincémő a falra füg­gesztett táblára mutatott, amelyen ez állt: „Csak fe­héreknek“. Két évi moszkvai tartóz­kodásom következtében már nem tudtam elviselni az ilyesmit. Megszakította m amerikai tartózkodásomat, áthajóztam az óceánt és visszatértem a szovjetek or­szágába. És most Charles Brett szerepét játszom a Sztáni^z- lavsizkij-színházbau és esté- ről-estére átélem a fekete- bőrűek elleni hajtóvadásza,­tot. Be kell ismernem, hogy első fellépésemkor annyira erőt vett rajtam a vissza­emlékezés, hogy a második felvonás után. amely tud­valévőén a legfe-zültebb szinte kábultan téliem visz- sza öltözőmbe és küzdeni kellett könnyeimmel. Kollégáim megkérdezték- „Mi van magával Wvland, miért van úgy felizgulva'P* „Meg kell érteniök* ‘,vála­szoltam, „hiszen én néger vagyok. Amerikában szület­tem és' nevelkedtem, jól is­merem a megalázás és az örökös rettegés érzését, amely gyermekkora óta ott él .minden néger szívében, Ta­pasztalatból ismerem, a visz- szaemlékezés erőt vett raj­tam“. Az ismert néger énekes Paul Robeson, aki Ameri­kában élt, ezeket mondta nekem: „Irigyellek Wyland. A kö­zönséged szeret téged“. — Az amerikai közönség sze­reti ugyan a- dalaimat, de hogy. egy teát igyák meg velem, hogy úgy érintkez­zék velem, mint ember az emberrel, arra nem hajlan­dók a. fehér amerikaiak“. * Mit lehet azzal összeha­sonlítani, ami nekem Lenin és Sztálin országában o-iz- tályrészül jutott! Szovjet állampolgárságot kaptam*és ezzel együt+ valamit, amit dollármilliókért sem lehet megvenni, emberi méltósá­Tegnap befejeződtek a könyvnapok Nyíregyházán. A könyvnapok igazi látó- gatói és érdeklődői az ifjú­ság soraiból kerültek ki. Is­kolák és osztályok csopor­tosan vonultak fel a könyv­sátorhoz, kézbevették a könyveket, átlapozták, bele- olvostak a legújabb kiadá­sokba, közelebb került az idei könyv ünnepén az ifjú­ság a könyvhöz. Megtanul­ta, hogy nemcsak cowboy- filmek, nemcsak cukrászda, nemcsak Toto van a vilá­gon, hanem könyv ‘is1. Az is­kolákban a magyar órákon külön egy órát szenteltek a könyvnapok »jelentőségének méltatására és a könyvna­pon megjelent könyvek is­mertetésébe, A vásárlók legnagyobb ré­szét is az ifjúság adtá- Sze­rény anyagi erővel ugyan, de mégis vásároltak, termé­szetesen inkább csak az ol­csó könyveket. A tisztvise­lők és munkások is vásárol­tak. ' i Két kimagasló sikere volt a könyvnapoknak Nyíregy,- házán. Ady és József Attila olcsó kiadású kötetei. Az olcsó Ady-kiadások például a zelső, napon már elfogy­tak, úgy, hogy pótrendelést kellett feladni. Mit sem bi­zonyít jobban, mint azt, hogy tömegeink keresik a könyvét, él bennük a vágy a könyv után,... de olcsó könyvet akarnak. A politikai érdeklődésre jellemző az, hogy a szépiro­dalmi művök mellett a leg­többet forgatott és a leg­több példány szálúban elfő-* gyott könyv Rákosi Mátyás könyve volt, „A fordulat éve“. x Mindent ö-szegezve-: meg­got ,a jogot ahhoz, hogy en­nek a hatalmas ' országnak népcsaládj ában egyenrangú polgár legyek. ...Itt van mellettem egy fekete göndörhajú kis em­berke. Ez a fiam, aki alig több, mint egy éves, Mosz­kvában született és sohasem fogja azokat a fájdalmakat megismerni, amelyeket a fa ji megkülönböztetés az Óce­ánon tál a „színeseknek’* okoz. A kis Weyland és a kis Viktória, a leányóm együtt fognak élni, felnőni és ta­nulni a többi szovjet gyer­mekkel. Hiszen* az apjuk több mint tíz éve szovjet ál­lampolgárság birtokosa. És ha valaki megkérdez engem,’ mit értem el a Szov­jetunióban, úgy teljes jog­gal felelhetek a legnagyobb orosz jíöltő Majakovszkij szavaival: „Olvassátok, irigyeljetek: Én a Szovjetunió polgára vagyok!“ állapíthatjuk, hogy a cente- náris könyvnapok, ba nem is hoztak nagy anyagi si­kert, de erkölcsi sikerük óriási volt. A könyv, a szel­lem, a tudomány mellett tettek bitet ifjaink és az irodalommal foglalkozó és irodalmat .kedvelő dolgozók. egyházán a pedagógusszak- fczervezet kultúrdélutánján. „Mire tanít a történelem!“ című előadásában szemléle­tes példákkal bizonyította a materialista történetfelfo­gás igazát a szellemtörténe­ti irányzattal szemben. I.s­A jövő hét keddjén mu­tatják be i a Leánykálvi- neum III. a. osztályos nö­vendékei a reformkor egyik legszebb alkotását, Vörös­marty Mihály „Csongor és Tünde“ című drámáját. — A pénzügyminiszter rende­letét adott ki arról, hogy az Országos Idegenforgalmi Ili vatal nyilvántartásában sze­replő vendéglátók mentesül­nek a llázadó, együttes koré seti és jövedelmi adó alól, ha lakószobákat adnak ki üdülés céljaira nyaraló dolgozóknak. A rendelet csak azokra vonat­A debreceni Csokonai Szín­ház pénteken tartotta a nyíregyházi Városi Színház­ban az 1947/48. színiévad megnyitó előadását. James Gow és Arnaud D‘Usseau „Mélyek a gyökerek“ című színjátékát tűzte a társulat a megnyítóelaodáis műsorá­ra és már ezzel is jelezte, amit egyébként a műsorter- vezetből is megállapított Nyíregyháza kultúraszerető közönsége, hogy ezúttal színvonalas kultúrát ka­punk. A bemutatkozó előadáson a színház együtte-e várako­záson felüli élményt nyúj­tott. A darab Amerikában ját­szódik, Délen, a második -vi­lágháború után. — Brett Charles néger katonatiszt hazatérve otthonába, azt ta­pasztalja, hogy Délen alig változott valami: „Olaszor­szágban amerikai tiszt volt, idehaza, újra egy néger.*’— Úgy érzi, hogy ez ellen ten­nie kell. mert a világhábo­rút a négerek „hitelbe“ har­colták végig, s most be kell váltani az ígéreteket. Ta­nítója akar lenni népének, hogy így válthassa be az ígéreteket, de minduntalan a társadalmi előítéletek gyö­kereibe ütközik, és az elő­ítélet gyökerei mélyek. — „Nemcsak a fehérekben, a feketékben is mélyek ezek a gyökerek.“ Bella, Charles anyja, maga így oktatja fiát: Sohase felejtsük el, hogy a fekete, az fekete, a fehér az fehér.*’ A társadal­mi előítéletek leküzdésére irányuló harcában a meg­csontosodott konzervatív Langd on szenátor leány a, rializmus lényegét, alkal­mazásának eredményes voltát. Előadása befejező ré­szében megállapította Sclii- ró Ödön, hogy komoly fel­adatok várnak a nevelőkre, társadalmunk ugyanis ma az iskolákban már nem is a jelent, hanem a jövőt, a jö­vő munkálóját akarja látni. Komoly és lelkiismeretes felkészültséget igényel a magyar ,Szenti\án-éji álom*’ előadása, és reméljük, hogy ez nem is marad el: megfe­lelnek a jogos várakozásnak a III. a. növendékei. kozik, akik legfeljebb két la kószobát adnak bérbe és a szoba ára a napi 9 forintot nem haladja meg. A most ki­adott rendelet lehetőséget nyújt arra, hogy minél több vidéki háznál, olcsón nyaral­hassanak a dolgozók. oldalán. Azonban az előíté­letek erősebbek, mint ők ketten és rá kell döbben­niük, hogy életük harc, amelyben „a fehér küzd a fekete &len és mindig a fe­hér győz.“ Egyénileg, ahogy Genevra gondolja és szeret­né, házassággal nem lehet megoldani ezt a kérdést. — Genevra vágya „csak álom- világ, mert nincsenek szige­tek és nincs menekvés“, harc ez, melyet végig kell folytatni. A szereplők közül Kor­mos Lajos alakítása tűnt ki, aki Howard Merrick északi író portréját meggyőző, könnyed játékkal alakítot­ta. Miklós Klára drámai erővel játszotta a szenátor leányának, Alicenak szere­pét, érzékeltetve azt a ví­vódást, amelyet a két világ harca váltott ki benne. — Temesváry Sz. László Brett Charles néger katonatiszt szerepében komoly tehet­ségről tett bizonyságot. Ki­fejezte a több érdemrendes amerikai tisztizubbony mö­gött 'sor-a ellen lázadó né­gert. Jánossy Torka meg­rázó erejű alakítása az epi: zódszerep c-llenére kiemelke­dő színpadi élmény volt. — Havadi Nagy Ilona a kitű­nő játék ellenére is, egy ki­csit a kelleténél erősebben kihangsúlyozta Genevra na- íviságát. Solti Bertalan Langdon szenátor megsze­mélyesítője komoly ember- ábrázoló alakítást nyújtott. A közönség a darab szü­neteiben és előadás után teljes megelégedését fejez­te ki mind a műsor megvá­lasztása, mind a színészgár­da teljesítménye és a rende­zés felett. Az előadást szá­mos nyiltszíni tapssal kí­sérte. Az első nyiltszíni taps akkor hangzott el, ami­kor a darab' a suttogást, az ,azt mesélik*’ pletykázga- tást tette nevetség tárgyá­vá. A közvélemény ezzel az első nyiltszíni tapssaUkine- vette azt a bizonyos „azt mesélik“ közvéleményt. Ez a taps Nyíregyháza szín házlátogató közönségének érettségi bizonyítványa volt. Reméljük, hogy a tár­sulat előadásait érdeme szerint nagy érdeklődés és sok siker fogja kísérni. Dj Óriási sikerrel zárultak a nyíregyházi könyvnapok A könyvnapok látogatóinak legnagyobb része az ifjúság soraiból került ki Sohlró ödSn előadása a pedagógus szakszervezet bnltnrdélntánján Schiró Ödön fővárosi pe­dagógus nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott Nyír­mertette a történelmi mate­„Csongor és Tünde“ a Kélvineumban Meiiyi i dolgoz! ölesé nyaralását SMäiM

Next

/
Thumbnails
Contents