Nyírségi Magyar Nép, 1948. június (5. évfolyam, 123-147. szám)

1948-06-29 / 147. szám

4. oldal NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP 1948. június hó 29. így épül házunk és hazánk Miénk “ By*r miuim az iskoia „Népért dolgozó értelmiség Akarunk lenni“ — hirdeti a tdir.it a nyíregyházi Népi Kollégium falán. A nyiregy- íá/.i népi kollégisták Dózsa, Petőfi, Táncsics szellemében nevelkednek a népért dolgo­zó új értelmiséggé és a kollé­Dologíalané volt az ország- éneklik a kollégisták a köz ársasági indulót. Az úri Ma- jyarország örök sötétségre télte a falvak népét. A de- nokrácia azonban áthúzta az téletet és a népé lett az or­szág, a népé lett a föld, a vár, a népé lett az iskola is. degnyilt a tanulás lehetősége Irosz Béla napkori gyermek dött, akit ujgazda édesapja collégium nélkül nem tudott tolna iskoláztatni.- Gyulaházi Etelka, a leánykollégium nö­vendéke pedig tanítónő lesz Cenézlő községben, ahol 24 íves koráig hiába szeretett tolna tanulni. Most tanulhat­lak, mert otthont nyújt szá­lúikra a Népi Kollégium, i melyben olyan értelmiség ne el. amely büszke lesz majd ‘ejkendős édesanyjára és hű­séges lesz a néphez, amely a kollégiumba küldte őket. gy épül házunk... Közöny fogadta Nyiregy- lázán a Népi Kollégium léte­sítésének gondolatát. Az el­lenséges közöny sem tudta izonban legyőzni Juhász Fe- •enc igazgató hitét. Ott áll­ak Veres Tiborral, Menyhért Ernővel és Nemes Józseffel, a Kosisuth-utcai ablaktalan ház -lőtt és elhatározták, hogy unit elkezdték, azt véghez is viszik: törik, vagy szakad, mégis Népi Kollégium lesz a romos épületben. Es megvaló­sult az elhatározás. Amikor pedig a Kossuth utcai otthont Átadták leánykollégium cél­jaira, a- Béla utcán kezdődött az nj honfoglalás. Meszeltek, mázoltak a diákok, maltert hordtak és asztalos . műhely volt a kollégium udvara. Példát vettek az ipari dolgo­zókról, akik hidat építettek ikkor, amikor egy tányér bableves adta ehhez csak a kalóriát és példát vettek a falu dolgos népéről, amely igaerőhiánnyal, aszállyal da­colva művelte földjét. Ma már három pépi kollégium működik Nyíregyházán. Uj dióktipu8 nő fel a kollégiumokban. Ha elmegyünk a kollégisták épülete előtt, a nép dalai csen genek ki az ablakon, ha pedig csend van délután a kollégi­umban, akkor asztalok fölé hajolva tanulnak a diákok. Szívesen tanulnak a kollégi­um. diákjai, mert tudják, hogy ócska dolog a régi furfangos diák figurája. Nem járja már a bliccelő, korzózó arany ifjú világa. a jelen és a jövő azé a diáké, akinek öröm. szívesen vállalt kötelesség a tanulás. Maguknak, népüknek tanul­nak. Dózsa György, Petőfi Sándor. Táncsics! Mihály élnek a kollégium falai között és példájuk serkenti a nép ifjú­ságát. „Akkor vettem eszre, hogy kollégista vagyok, amikor ha­zamentem és a szétmálló, sem­mi embereket láttam. Uramis­ten, hát én is ilyen voltam? — kérdeztem magamtól. Es ha majd bevégzem tanulmá­nyaimat, azon leszek, hogy különbek legyenek társaim, mint eddig voltak.“ — mond­ta Orosz Béla. Ezen a záróvizsgán bebizo- nyitották a kollégiumi ifjak, hogy méltók a demokrácia tá­mogatására. Tanulmányi eredményeikben önmagukkal versenyeznek, jó bajtársaik egymásnak és hű gyermekeik népüknek. Megtanulták, amit Pirigyi István görögkatólik.us hitoktató, a Benczur-kollégium igazgatója a vizsgán is hang­súlyozott: „A jövőbe kell néz­nünk, mert a múlt visszaki- vánása számunkra, a magyar nép számára a halált jelenti s mi nem a halált, hanem az életet a haladást választjuk.“ Megtanulták Juhász Fereue, a Bessenyei-kollégium igaz­gatójának példaadását, taní­tását is: a népért dolgozó ér­telmiség lesznek és Veress Tibor, mintha saját múltját és • kollégiuma múltját idézte volna vizsgái szavalatával: így épül házunk s hazánk, miénk a föld, miénk a gyár, miénk az iskola. Vasárnap délelőtt mintegy 130' szabolcsi és’ nyíregyházi orvos jött össze, hogy meg­hallgassa dr. Weil Emil, az orvosok szakszervezete or­szágos elnökének előadását. Dr. Jesztrebéhyi Ernő meg­nyitója után dr. Kubinyi Lász­ló, Pest vármegye tisztiföor- vosa közel egyórás előadás­ban ismertette a hatósági or­vosok egészségügyi problémá­it és azok megoldásának lehe­tőségeit. Dr. Weil Emil színvonalas Szállítási kedvezmény az njbnrgenyára, tökre és káposztára Gprő Ernő közlekedésügyi miniszter az ujburgonya, a tök és. a káposzta vasúti szál­lítására 25 százalékig terjedő kedvezményt adott. A rendelet természetes kö­vetkezményeként várható, hogy a dolgozók számára oly fontos élelmiszerek ára móg- jobban lemorzsolódik. Gerő Ernő közlokedésíigyi miniszter gondoskodik arról, hogy az élelmiszerek kellő mennyiségben, olcsó áron ki* rül.jenek a dolgozókhoz. Mennyi bér iér az arató és cséplő munkásoknak! Az arató- és cséplőmunká­sok viszonyát a munkaadó­hoz rendeletileg szabályozták. A rendelet szerint 8-11 rész jár az aratóknak élelmezés­sel. A ledőlt búza aratási bé­re 90-120 kg. búza holdan­ként. Az órabéres aratók munkabére a tavalvi 1.46 he­lyett 2—-2.20 forint. Marok- szedésért. a rendelet szerint az élelmezés mellett az arató rész 75 százaléka jár. Minden aratónak, maroksze­dőnek, cséplőmunkásnák kö­teles amunkáltat ó tiszta, ren­des lakást biztosítani és őket hazaszállítani a munka befe­jeztével. A cséplőmunkások az el­csépelt gabona 5 százalékát kapják. Ez a rész naponta 6 kilóval1 csökken, ha a munkál­tató kosztot is ad. Az uj rendelet megszünteti tehát az alkut, amivel eddig kiuzsorázták a mezőgazdasági munkásokat. A HÁZ Dr. Weil Emil, az onrosszakszervezet országos elnöke tartott előadást nyíregyházán . előadásban foglalkozott az or vosi kar kérdéseivel. Előadá­sában részletesen kitért az MDP I. országos kongresszu­sának közegészségügyi jelen­tőségére. Az előadások után dr. Ha­vas Sándor főtitkár emelke­dett szólásra. Megköszönte az előadást és dr. Weil Emilen keresztül biztosította az or­vosszakszervezet központi ve­zetőségét a szabolcsi csoport osztatlan bizalmáról. ha a háború nem pusztította volna végig országunkat, akkor is nagy szükség lenne a lakásépítésre, mert a laaa- sok szama mar a háború előtt is nagyon kévés von. A meg­levő lakások legnagyobb részé, is úgy epuit, hogy sem a neiyvalasztás, sem maga az epités módja nem tűiéit meg az egeszsegugyi koveieirmjnyéknek. vaiyogkunyhokoan zsu- gurgott a ralvak szegényebb retege, az un nagybirtokok cseieíisége pétiig elképzelhetetlen lakásviszonyok közön eu. tgy-egy cseledember nyolc-, tizedmagával szorongott egy szobában, három négy csaiau főzött a közös konyba- bdii. rustös, piszkos, egészségtelen odvakból széledt ki haj- naionta a tanya népe a napi robot megkezdésésére. A népi demokrácia uj feladatok elé állította lakásépí­tési politikánkat. Nemcsak 660.000 nincstelen kapott földet, de mintegy 150.000 igénylő kapott házhelyet is a tanyákon falvakban és városokban. A feladat, amit meg kell olda­nunk tehát hármas: a háború alatt elpusztult lakások újjá­építése és kijavítása, a háború alatt abbamaradt építkezé­sek sürgős befejezése, valamint a földreform és házhely- osztás során házhelyhez juttatottak lakásainak felépítése. A Tervhivatal iránytásával már a hároméves terv ke­retében nagyszabású házépítési akció indult meg. Egészsé­ges, emberhez méltó lakásokat azoknak, akik nem ismerték azt: mit jelent egészséges, világos, levegős, emberhez méltó lakásba lakni: de tudták és nagyon is tudták azt, hogy mit jelent földes kalibában, dohos szobában nyomorogni. Nagy iramban kezijődött meg az OHÉSz lebonyolítá­sával a kislakásépítési akció. Az állam előgyártott építőele­mekkel, előre legyártott asztalos- és ácsmunkákkal siet az építtetők segítségére, hogy ezzel is elősegítse az olcsóbb és gyorsabb építkezést. Szabolcsban is megindulnak a kislakásépítkezések. Még ebben az évben befejezik a falusi kislakások építését vármegyénk jó néhány községében. így például Nyíregyhá­za környékén, Polgáron, Nagyhalász községben, Cigándon, Dögén, Pátroha községben, Pusztadoboson, Apagyon, Ófe- hértón, Kállósemjénben, Nyiradonyban és Nyírbéltek köz­ségben adnak át már ebben az évben jól és egészségesen megépített kislakásokat a házhelyhez és földlhöz juttatot- taknak. Nem kell hozzá sok idő, mindössze 1-2 év és újcsodá­nak lehetünk szemtanúi. Egymásután nőnek majd ki a földből, szinte egyik hétről a másikra, egyik hónapról a másikra a korszerűen megépített tanyai és falusi paraszt­Olcsó rádiót és kerékpárt kap a parasztság Az UFOSz központi vezető­sége a vidéki szervezetek lö­szére olcsó rádió- és kerék­párakciót indit. Az akció ke­retében néprádiók, nagyobb timisu. többlámpás hálózati és telepes készülékek, férfikéi ék­párok kerülnek kiosztá sva gyári áron, ami 20-25 száza­lékos kedvezményt jelent. üá- diót és kerékpárt kedvezmé­nyes áron c.sak az UFOSz- szervezetek igényelhetnek a központtól. Az UFOSz országos vezető­sége felhívja a helyi és me­gyei szervezetek figyelmét, hogy a Péter-Pál napi arató- emléklapok árusításából be­folyó. az őket illető összege­ket az olcsó rádió- és kerék­párakcióra fordítsák. Kötelező a kapálás Életfogytig tartó kényszermunkára ítélték „Korbácsos Ilonkát" A rendőrség ez év tavaszán egy szabolcsi asszony felje­lentésére öriztbe vette Klein Morné budapesti lakost, aki a bergenbelseni depOrtációs táborban mint felügyelőiül korbáccsal „fegyelmezte“ a hozzá beosztott 800 szerencsét len sorstársát. A tábor lakói ezért „Korbácsos Ilonkán \k“ nevezték el. „Korbácsos Ilonka“ néobí­róság elé került, amely élet­fogytig tartó kényszermunká­ra Ítélte. — < vábbi liaszno-ífásáról a he­lyi népi szervek útján fe- lesmüvelésbe adással kell gondoskodni. A földmívelésügyi mi­nisztérium intézkedése az égés magyar parasztság és egyben az ország érdekeit szolgálja. A magyar mező- gazdaságot az aszályos esz­tendők nagyon súlyosan érintették, mert a paraszt­ság tekintélye- része nem járt el kellő gondossággal a talaj megművelése és a nö­vények ápolása terén. A ta­lajban elraktározott ned­vességet csak jó ápolással lehet megőrizni, tehát ka­pálni kell mindannyiszor, ahányszor a talaj kezd gy '- mosódni vagy megcserepe- Sedni. HIRDESSEN Nyírségi Magyar Népben giunu eletet is mint olyan 1 munkát fogják fel, amely kap- | csolatban áll az ország fel- emelkedéséért folytatott erő- j fesziéssel: a kollégisták tanú- j lássál dolgoznak a hároméves ■ tervért. A kollégium záróvizsgáján .. . A földművelésügyi mi­nisztérium termelési ügy­osztálya elrendelte a ka- pásnövények több zöri ka­pálásának kötelezettségét. Aki vetésterületét r em tartja gyommentesen, an­nak földjét elhagyott te'il­letnek kell minősíteni. A földnek ilyen irányú minő­sítését a gazdajegyző, a mi pedig még nem működik, ott a népi szervek végzik. Az elhagyott területek to-

Next

/
Thumbnails
Contents