Nyírségi Magyar Nép, 1948. május (5. évfolyam, 101-122. szám)
1948-05-30 / 122. szám
Közöljük az érkező hadifoglyok névsorát Hím—"~t--------I——HHI um um—nn i»i ihiimm rmrn ihimiiiiíí i ii «ttti—•'iiiiWi ■»■inmH mi mi i'ii i nm«Ima»» ' iiiiiít rum linrinuninnTiMimmniifinrmTi~irTTfTn-ii«~irniTiiinii«imMrumra—t— Ara 80 fiiiér V. évfolyam, 122. szám. 'JnáfSiÉ 1948. május hé 30. Vasárnap Nij^HMagyar Nép Visszapillantás az egyesülés előtt Az 1919-es tanácsköztársaság után az ellenforradalmi terror idején teljesen megszűnt úgy Nyíregyházán, mint Szabolcs megyében a munkásmozgalom. A forradalom vezetőit börtönbe hurcolták, vagy emigrációba mentek. 1919. őszén 20. telén éjszaka jártak a fehértollas horthypribékek az áldozatokért ,akik közül »okát ítélet nélkül a szó szoros értelmében agyonvertek, vagy a szerencsésebbeket „csak“ börtönbe zárták. Az egész vármegyében dühöngött a csendőrök és fehértollas különítményesek terrorja. Baktalórántházán, Vaján, Nyírturán, Kisvárdán és sok más községben az elvtársak százait és ezreit botozták, talpalták, sokszor halálra. ítélet nélkiil felakasztottak nem ritkán olyanokat, is, akikre haragosuk sütötte a „forradalmár*’ jelzőt. Egyszerű résztvevőket .sokszor ugyanaz a sors ért, mint a forradalom komoly résztvevőit. Dolgozott- a nádpálca és a bikacsök. A hivatalból sorra eltávolú tották azokat, ak’k a forradalom alatt tisztséget viseltek. Igen sok tanítót is eltávolítottak a katedráról, mert a farradolm élére állt. A terrorhullám: elíiltével csak titokban találkoztak a nyíregyházi elvtársak. Legfeljebb az utéán a szemük villant össze és a kezük szorult ökölbe látva a tomboló terrort. Titokban házaknál későn este, vagy éjszaka jöttek össze az elvtársak. Szó sem lehetett ebben az időben vidéki összeköttetésekről. A Bethlen korszak idején már élér.kebb volt a .mozgalom és a harmincas évek már önálló mozgalmat mutatnak fel nemcsak Nyíregyházán, de Büdszentmihá- lyon, Tiszapolgáron, Kisvár- dac, Tiszalökön, Nagyhalászon, stb. helyeken. Az állandó csendőri éberség megakadályozta, hogy állandó, szilárd kapocs alakuljon ki vidék és város között. A nyíregyházi mozgalomnak lelkes futballcsapata és ma- gasszínvonalu dalárdája volt már ebben az időben. A Szociáldemokrata Párt bekapcsolódott az időszaki választásokba és résztvett a társadalombiztosító intézeti választáson is. Az ország- gyűlési és képviselőtestületi választásokon igyekeztek jelölteket állítani és a választási hadjáratok során .ezeket támogatni. Voltak olyan választások, amikor a mozgalom nem állított saját jelöltet. Ilyenkor olyan pártonkíviiliket támogatott, akik jóindulatot mutattak a munkásosztály felé. A gazdasági válság s a munkásosztály forradalmi szelleme már kirobbanó erővel mutatkozik meg a harmincas években. A párton belül ekkor már kialakult a forradalmi gondolkodású oalszárny, amely öíszekotre lésben állt a Kommunista Párttal. A forradalmi bal- szárny élén néhány forradalmi szellemű értelmiségi vagy nyugatot járt munkás áll, akik lendületesebb tempót, erőteljesebb mozgalmat indítanak meg a régebbi mozgalommal szemben. Ez a vezetés és ez a szellem lassan kiírat az egész szabolcsi mozgalomra. 1930. szeptember 1-én megmozdul az ország munkássága és ebben Nyíregyháza dolgozói is. Az utcára vonulnak a mozgalom vezetésével a város dolgozói, hogy hangot adjanak követeléseiknek. Az akkori rendőrség legjobb elvtársainkat fog- dosta össze. A csendőrök el- állták a városba vezető utakat és az utcákon, a vár- megyeháza előtt, a Kossuth téren, a rendőrkardlapok kopogtak a tüntető munkások hátán. Már több áldozatot követelt az 1931-es áprilisi megmozdulás. Nyírturán csen- dőnsortűz szórja széjjel az éhségfelvonulást. A sebesültek jajgatása között egy túrái paraszt halála vádolja a Horthy-rendszer csendőrterrorját. Egv másik halálos áldozat Rakamazon esik, amely ugyancsak a dolgozók követeléséért áldozta életét. Két mártír a szabolcsi homokon.. 1932-ben vad dühvei verik széjjel a csendőrök a megmozdulásokat és ezév február 2-án gyilkos golyó oltja ki Soltész Mihály életét. Soltész. Mihály a nyíregyházi munkásmozgalom reménysége volt és a gyilkost „nem találta** a Hort- hy-rendőrség, de a mozgalom megtudta, hogy csendőrgolyó ölte meg elvtársun- kat. Ezen a a tavaszon izzott a gyűlölet a munkásságban és egyre nagyobb dühve? törtek a dolgozókra a csendőrfegyverek is. Május 1-én valósággal passzióztak a nélkülöző munkások és parasztok szétverésében. Puskatus és kardlap zavarta Irta: Pálfy Ernő szét a május elsejét ünneplő tömegeket. 1933-ban a büdszentmrhá- lyi dolgozókra veti ki hálóját egy szadista csendőr és véresre verik elvtársainkat. A csendőrök megszállva tartják az országutakat, vadásznak minden idegenre, nenn tudnak segítséget vinni é? ebben az időszakban törték össze hosszú időre a szabolcsi parasztság gerincét. A mozgalom azonban nem lankadt. 1934-ben nagy munkanélküli tüntetések folynak le. A rendőrség fogcsikorgatva keresi a „felbujtókat“ és egymás után szedik össze elvtársainkat, hogy kiszedjék belőlük a mozgalom titkait. 1935—36-ban ipari sztrájkok folynak, amely mintegy utolsó erőfeszítése volt az éhbérért dolgoztató Iiorthy- munkásságnak. Ebben az időben hu-zonötfilléres órabérek voltak széles körben érvényben és a munkásság óriási elkeseredése robbantotta ki a sztrájkokat. A mozgalmak élén álló elv- társakat összefogdosták és terrorizálták a sztrájkok miatt.. ■ A Szociáldemokrata Párton belül egyre fejlettebbé változott a forradalmi baloldal, amely álandó kapcsolatot tartott fenn a Kommunista Párttal, majd későbben a márciusi Fronttal. Ez a forradalmi szárny kapta Budapestről a forradalmi sajtóanyagot és terjesztette úgy a nyíregyházi ,mint a megye dolgozói között. Rendszeres szemináriumok folynak a mozgalomban és a nyíregyházi ifjúmunkások legjobbjait képezték ki. Illegális összeköttetéseket tartottak fenn a nagyobb falvakkal és' rendszeresen jutatták el az ott élő elvtársaknak a forradalmi írá- okat. Érdekesen jellemző a nyíregyházi mozgalomra — amely természetesen a szabolcsi mozgalom magja volt — hogy minél inkább változott át a Horthv-fasizmus fasiszta diktatúrává, annál inkább erősödött a munkásság szervezetileg és minőségileg. 1938-ban öt elvtársunkat internál a németekkel szövetkezett Horthy- rendszer. 1941-ben újra 3 elvtársat tartóztatnak le. 194-3-ban ismét 8 nyíregyházi ifjúmunkás kerül a kém- élhárító elé, ahonnan részben a Margit körútra, részben a polgári bíróság elé került. De még 1944-ben is szívósan küzd a nyíregyházi mozgalom. Az elvtársakat tucatszámra tartóztatta le a hitleri fasizmustól fertőzött reakciós rendőrség. 1944. októberében elérkezett a felszabadulás. A nyíregyházi mozgalom azonnal fejlődésnek indult a szabad levegőn és 1944. novemberében mái’ megalakító iák a Kommunista Pártot, Ez a párt azonban nemsokára feloszlott és helyette megalakult a {Szociáldemokrata Párt és a Magyar Koinmui.- iíta Párt külön-külön. Ez az esemény legélesebben bizonyítja az egységes munkáspárt jelentőségét. Ugyanis a nyíregyházi elvtársak békésen megfértek 1941. na- vemberében egyetlen munkáspártban, a Kommunista Pártban, de amikor decemberben, alig egy hónapos működés után a párt feloszlott, hogy helyette külön- külön megalakuljon, az SzDP és az MKP, már nyíltan szembekerültek egymás sál. 1945. tapaszán még kissé újszerűén mozgott az apparátus és az elvtársak erősen rivalizáltak egymással. Ez azonban jószándéku vetélkedés volt csupán. 1945 tavaszán enyhült ez a versengés. Amikor azonban az SzDP teljesen a jobboldal kezébe került, egyre tágult a szakadék az SzDP és- az MKP között. Az 1947-es választásoknál és ári, megelőzően is a szabolcsi jobboldali szociáldemokatáK már nem is a reakcióban látták a veszélyt, hanem úgyszólván egyedül csak a kommunisták ellen harcoltak. A választások alkalmával Pásztor József és társai már nyíltan a másik oldal mellé állottak. Tajtékozó diih- yel fenyegették a választási irodákban ‘ tevékenykedő kommunistákat, odáig mentek el, hogy a választás napján összefogtak a jobboldali kisgazdapárti reakcióval és valósággal meg idézték a kommunista vezetőket. A választás után tombolt a jobboldal. Nyílt taggyűléseken . követelte Szakasits és Marosán kizárását és eltávolítását. A baloldal *akat leterrorizálták megfenyegették és visszariasztották a szociáldemokrata mozgalomtól. Gyűlölettel uszítottak a pártnapokon és gyűléseken úgy a városban, mint a megyében. Isrv érkeztünk el az egyesül é- kérdésének felvetéséhez. A jobboldal izgatottan tiltakozott és az egyesülésre úgy agitált, hogy az sohasem következhetik In. A baloldali elvtársak azonban már nem tudták tovább tűrni a helyzetet és lassan megindult a szervezkeiés. így araikor Marosán elvtárs elmondotta emlékezetes beszé dét a nagybúdapesti aktíván, addig már Nyíregyházán készen voJt a SzDP-n belül a baloldali elvtársak összefogása. Megindult a tisztogatás. Egymás után távolították el azokat a jobboldali vezetőket, akik a külső és belső reakció megbízásából uszítottak és éket vertik a két munkáspárt közé. A munkásosztály azonban itt Nyíregyházán és Szabolcsban is le > akarta zárni a viták korszakát, egységes pártot akart, mert érezte, hogy e-akr az egységes párton keresztül juthat előre a szocializmus felé. Es amikor megalakult a központi szervező biz Jtság, amikor megalakultak az egységbizotteágok, általános lelkesedéssel tett eleget a párttisztogatás munkájának. Amikor már az ilyen módón egységesen irányított munkáspártok végrehajtották a száz munkástól nagyobb üzemek államosítását, a legegyszerűbb munkás és paraszt szeméről is lehullott a, hályog és megértette, dön tő módon bebizonyított a ak vette az egységes munkáspárt jelentőségét. Szervezeteink az egész megyében egymás után mondták ki ünnepélyes formák között az egyesülést, egymás után választották meg egységesen vezetőségeiket és igy következett el a megyében 1948. Imijus 30-ika, á két munkáspárt egyesülésének megyei konferenciája. Ezután már egységes irányítással, egy úton egy célért menetelnek a szabolcsi szocialisták, hogy az akarat, a cselekvés és a fegyelem egységében összeforrva építsék a népi demokráciát, amely a szocializmus útja és ezen az úton valósítják meg Marx, Engels, Lenin, Sztálin és Rákosi tanításait. Egy úton, égv célért menetelnek a munkásosztály felemeléséért, az élet-színvonal emeléséért, a békéért, a rendért, a függetlenségért, a hazai s nemzetközi reakció és imperializmus ellen, építve a dolgozó magyar nép szoros szövetségét a szocializmusért, a jómódii, boldog Magyarországért.
