Nyírségi Magyar Nép, 1948. május (5. évfolyam, 101-122. szám)

1948-05-25 / 118. szám

2. óidat ■ riwiii N¥IRSÉUÍ 3ÍAGYA« ftSJP 1948. nsíjus is®' 25. SZABOLCS NÉPÉHEZ! A felszabadulás óta a magyar nép mind gazdasá­gi, mind politikai térén ha- t aim as vál tozáson ment ke­resztül, és a fejlődés útján ónási eredményeket ért el. Felszámoltuk a: nagybirtok- rendszert. A földet a dolgo­zó parasztság tulajdonába adtuk. A bányákat, gyára­kat, nagybankokat a nép­nyúzó urak kezéből kivet­tük és azokat a munkásság, a dolgozó parasztság és ér­telmiség kezébe adtuk. Ez­zel a magyar nép a politi­kai • és gazdasági hatalmat döntő részben birtokába vette. Gazdasági és politikai éle­tünk fejlődése mellett azon­ban knltrális életünk sem­mit sem változott és még ma is a nagybirtokos és nagytő­kés* rendszer, maradványai­nak bilincseiben vergődik. Iskolarendszerünket mind a mai napig a 80 esztendővel ezelőtt meghozott törvények •szabályozzák. Ahhoz, hogy gazdasági és politikai eredményeinket nemcsak megtarthassuk, de tovább is fejleszthessük, el­engedhetetlenül szükséges, hogy kulturális elmaradott­ságunkat behozzuk és meg­nyissuk ezen a téren is a továbbfejlődés lehetőségeit. Ezt csak ss as Iskolák áüorrtosltá­sával érhetjük el! A nem állami iskolák egy részében gyermekeinket a demokrácia ellenségévé, ne­velik. Bebizonyosodott, hogy ezekben az iskolákban a Magyar Köztársaság elleni összeesküvésre,' a nagybir­tokrendszer visszaállítására és ezzel a régi, bűnös, úri Magyarország feltámasztá­sára szervezik és oktatják gyermekeinket. Ezekben az iskolákban nem hajlandók a demokratikus állam át tál _ kiadott olcsó tankönyvekből ’ tanítani, s ezzel lehetetlenné teszik a szegénvsorsú gyer­mekek tanulását. Ezt az állapotot to­vább nem tűrhetjük! A nem állami iskolák nagy részben a tanulókat fe­lekezeti szempontok szerint* egymáselleni gyűlöletre ne­velik és ezzel is akadályoz­zák az emberek között any- nyira szükséges lelki meg­békélést. — Az eredményes oktatást nagymértékben hát ráitatja a tanulók túl magas létszáma, a tanerők hiánya, a felszerelés hiányossága, az iskolaépületek egészségte­len, sok ' esetben veszélyes állapota. Ezeken a bajokon egyes nem állami iskolák fenntartói nemcsak, hogy' nem tudnak, de mint a múltban, most sem akarnak segíteni. Számos nem álla­mi, főleg egyes felekezeti is­kolákban a .tanerők teljes kiszolgáltatottságban * van­nak az iskolafenntartó egy­házi hatóságoknak, s emiatt * hivatásoknak szentelni. Ez is az eredményes oktatás ro­vására megy!' A felszabadulás után de­mokratikus kormányzatunk gondoskodott arról, hogy a magyar nép gyermekei az ország legkisebb falujában és tanyáján is magasabb műveltséghez juthassanak, s ezért rendszeresítette az általános iskolákat. A fele- Ikezeti villongások miatt képviselő egyes egyházi té-' nyezők, akik a múltat visz- szakívánják és a demokrá­cia iránti engesztelhetetlen gyűlöletükben ellenségei az iskolák államosításának. — Ezek vallási jelszavak han­goztatásával igyekeznek fél-1 revezetni a tömegeket és J így akarják megakadályoz- * ni a demokratikus kormány­nak a; magyar nép érdekét szolgáló törekvését, az isko­lák államosítását. Szabolcs n©p©! — A „Bóni~ gyártelep dolgozói idoözlik Pülly Érni Unt A „BÓN1“ gyártelep dől- j gőzéi az alábbi levelet intéz- j tdk Pálfy Ernőhöz, Szabolcs főispánjához; „A hivatalos lapból érte­sültünk arról, hogy Elvtár­sat a£ Magya Köztársaság el­nöke vániegyéisk főispánjá­vá nevezte kis. Ebből az al­kalomból az államosított „BON!“- gy&felep dolgozói nevében saterenesekíváoia- • taráikat küldjük Elvlírsnak és- kérjük, hagy továbbra is a dolgozó magyar nép. érde­keiért harcoljon és vezessen berniünket tovább a szocia­lizmus felé vezető úton. — Elvtársi üdvözítette!: .,BÓNI° gyártelep ÜB.. MDF üzemi , szervezet, „BÖKI“ gyártelep vezető­sége.“ Az amerikai kormány nem hajlandó megnyitni az ajtót a tárgyalások előtt A legutóbbi szovjet nyilatkozat világvisszhangja * A Függetlenségi Frontba tömörült pártok és demo­kratikus szervezetek a ma­guk hatalmas tömegeivel i állnak a demokratikus kor- . mány mellett és követelik j az iskolák államosítását! Felhívunk minden be­csületes, hazáját és gyerme­két igazán szerető szabolcsi j dolgozót, hogy ne .hagyja - magát félrevezetni és zárt sorokban álljon ki az isk®- | Iák államosítása mellett. Márkus András FKGP m. titkár, Gyenge Károly országgyűlési képviselő, MDP megyei titkára. Tég- lási Lajos NPP m. titkára, Bikádi József, pedagógn's- szakszervezet jyi. ritkára, Pálfy Ernő a NB elnöke, Sallay Sándorné MNDRz m. titkára, Izsák László MINSz m. titkára, Gombos Aladár a szaktanács m. tit- *kára. Pályázati hirdetmény OTI állások betöltésére Az OTI pályázatot hirdet 344 szerződéssel eddig be nem töltött, jelenleg ideigle­nes megbízás alapján ellá­tott vidéki redelőintézeti és körzeti kezelőorvosi, vala­mint a vállalati pénztári rendelőintézeti és magánren delőjében működő szerződé­ses orvosi állásra. • Pályázni az Intézet bár­melyik helyi szervénél be­szerezhető űrlapon lehet. —■ Határidő 1948. június 15. A pályázati űrlapot a szüksé­ges okmányokkal az állásra illetékes helyi szervnél kell benyújtani. Részlete* felvi­lágosítással Ugyancsak az illetékes helyi szervek szol­gálnak. — OTI nyíregyházi kér. pénztára. Az amerikai külügymi­nisztériumnak a szovjt-ame- rikai viszonyról szóló leg­utóbbi nyilatkozatával kap­csolatban a Tass irodát f elha talmazták, hogy közölje a szovjet vezető körök állás­pontját. A szovjet nyilotkozat rész­letesen foglalkozik a fegy­verkezés csökkentésének krédsével, az atomfgyve- rek betiltásával. A tények ugyanis arról tanúskodnak, hogy valójában az Egye­sült Államok kormánya vi­seli a teljes felelősséget ■azért, hogy eddig nem jött létre döntés az atomfegyve­rek megtiltására. A német béke megkötése szovjet ve­zetőkörök véleménye sze­rint azért nem következett be, mert az Egyesült Álla­mok kormánya elutasította a Szovjetunió javaslatait a némefc békeszerződés elő­készítésére. A szovjet válasz szerint Japánnal is a külügyminisz­terek tanácsának kell elő­készítenie a békét. A Koreában állomásozó csapatok kivonásával kap­csolatban megállapít] ák szovjet vezető körök, hogy a délkoreai amerikai pa­rancsnokság antidemokra­tikus intézkedések útjára lépett és a reakciós japán- barát koreai csoportokat tá­mogatja. Az Egyesült Államok gö­rögországi és olaszországi politikája arra' vall, hogy beavatkozik más államok belügyeibe,- megsértette más államok szuverénitását. Megengedhetetlen az is, hogy katonai támaszponto­kat tartson az USA az Egyesült Nemzetek tagjai sorába tartozó áliamok te­rületén. A háborús ujtptta álla­mok gazdasági megsegíté­sénél az Egyesült Államok vezetőkörei politikai és más előnyöket kívánnak elérni. Az amerikai külügymi­nisztérium nyilatkozatára adott legutóbbi szovjet vá­lasz, amely ismét fényes bi­zonyítékát adja a Szovjet békeakaratának, máris óriá­si visszhangot keltett- az egész világon. A Tass-iroda közlemé­nyét az angol lapok első oldalon közlik „A Szovjet­unió elítéli az amerikai fegyverkezési politikát“ és más hasonló címekkel. Részletesen foglalkozik ;i szovjet válasszal a svájci, a német és. a kínai sajtó, valaimint a rádió is. Egy kínai lap rámutat arra, hogy míg a Szovjet­unió fontos lépéseket tett az egyetemes béke érdeké- •ben, az amerikai kormány nem hajlandó megnyitni az ajtót a békés tárgyalások előtt. Az USA-nak ez a magatartása csalódást kel­tett a békeszerető népekben _ írja a lap. — Az ameri­kai kormánynak ez a ma­gatartása azonban nem azo­nosítható az amerikai dol­gozók tömegeinek vélemé­nyével. - " Egy lengyel lap ismer­teti Newyork utcáin vég­zett közvéleménykutatása eredményét, amelyből kitű­nik, hogy az emberek 78 százaléka követeli a szov­jet-amerikai megbeszélések megindítását. Egyébként is egyre több jel mutat arra, hogy az amerikai nép mind széle­sebb rétegei fordulnak szembe az USA kormány­zóköreinek demokráciaelle­nes bel- és külpolitikájával. A lipcsei rádió newyorki jelentése szerint az ameri­kai adófizetők szövetsége a legfelsőbb amerikai bíró­ság útján megtámadta a Marshall-tervet. A szövet­ség panaszbeadványában alkotmányellenesnek mond­ja a tervet és kifejti, hogy annak végrehajtása elvisel-- hetetlen terheket ' ró az amerikai adófizetőkre. Férfi kalapok legújabb divatszinekben és mintákban Papp Kalap és textilüzletébin, Lutíiar-uíca 8, Férfi kalapok szakszerű tisz­títása és formálása ugyanott Mindezeket a bajokat csak az iskolák államosítása szünteihpfi meg! nem tudják, teljes szabad­sággal és függetlenséggel,, minden idejüket és erejüket Mit jelent az iskolák áíSamositása ? azonban az általános iskola igen sok helyen csak az ál­lami iskolákban Valósulha­tott meg. Egyes olyan köz­ségekben, ahol több feleke­zet tart fenn iskolát, az* ál­talános iskola éppen a fele­kezetek közötti torzsalkodás miatt nem valósulhatott meg. 1. Az eddigi drága tan- \ könyvek, helyett olcsó és a j szegények részére ingyenes j tankönyvet ad az állami i'- j kola. 2. Iparosnak, vagy felsőbb j iskolába csak általános is- 1 kola elvégzése után lehet menni, — az államosítás minden falubari megteremti az általános iskolát'. i 3. Nem tanulhatnak azok ’ a gyermekek, akik 100-an >agy még többen vannak összezsúfolva egy tante­remben. Ezt csali az álla- j inosítás szünteti meg. 4. Gyermekeink sok he­lyen az egészségre veszélyes romiskolában tanulnak. Az államosítás új, egészséges iskolákat teremt. 5. Eddig messzire cyaio- goltak a gyermekek az is­kolába. Az államosítás- után minden gyermek a lakóhe­lyéhez legközelebb eső isko- - lába fog járni. 6. Az*államosítás biztosít­ja minden felekezeti részére a kötelező hitoktatást. 7. Az államosítás után nem kell sem a községnek, sem a szülőknek iskolaad út fizetni. 8. Az államosítás után nem szünetel a tanítás tüze­lőhiány vagy a tanító meg­betegedése miatt. 9. Az állami iskola meg­szünteti a felekezetek kö­zötti civakodást és biztosít­ja a szülők és gyermekek lelki békéjét. 10. Az állami iskola be­csületes, hazáját szerető, er­kölcsös és istenfélő magyar embereket nevel. Mindezekből látható te­hát, hogy az általános isko­lák megvalósulását, egy­séges oktatást és ezeken ke­resztül kulturális felemel­kedésünket biztosítja. Az iskolák államosítása kérdésében a kormány és az egyházak között tárgyalások folynak. A ref. és evang. egyházak vezetői belátták az iskolák ' államosításának szükségességét és előnyeit, s tudatában vannak annak, hogy az iskolák államosítá­sával sem a kötelező vallás­oktatást, sem pedig az álta­lános vallásszabadságot nem sértik. A^ katolikus egyház tömegei és egyes haladó ve­zetői is hívei az iskolák ál­lamomtól-ának. — Vannak azonban az egyház köntöse mögé búvó, fekete reakciót

Next

/
Thumbnails
Contents