Nyírségi Magyar Nép, 1948. május (5. évfolyam, 101-122. szám)
1948-05-23 / 117. szám
L oldal NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP 1948. május hó 23. MUv£$;eei~lroci^loin. sciroScIbaii Kulturnapok Június 5-én és 6-án rendezik meg Nyíregyházán a demokrácia kuli úrnapjait. Mint értesültünk, a Szabadművelődési Tanács a kultuszminisztérium képviselőit is meghívta erre az alkalomra előadókul. Ez- alkalommal rendezik meg városunkban a vármegyei 48-as képzőművészeti és népművészeti kiállítást is. 6.-án nagy ifjúsági napot rendeznek. Ekkor avatják fel a Szabadságzászlót, úttörőket avatnak, délután pedig gazdagprogiamú kultúrműsort adnak elő. Szabad Föld vasár* napok A Szabad Föld rendezése keretében vármegyeszerte folynak 43-as tavaszi vasár napok, valamint falunapok. Kultúrelőadások, isme rette*jesztő előadások cs egész délutánt betöltő gaz- j dagprogramú sportiinnepsé- 1 gek teszik még feledhetetlenné a Szabad Föld vasárnapokat. Közművelődési . tanfolyam és varról anfolyam indult a napokban a Szabadművelődési Tanács rnedezéee keretében. Közel 80 hallgató iratkozott be erre a tanfolyamra, amelynek keretében a gyakorlati kiképzés mellett komoly és értékes isme rettei j észt ő el öadá sok a t is ta rtanak. A Műegyetem tanára lett Boros Géza Tegnap vett búcsút végérvényesen Nyíregyház ót ói Boross Géza festőművész rajztanár, akit a vallás- és közoktatásügyi miniszter a budapesti József Nádor Műegyetem építészeti tanszékére nevezett ki lauárrá. — Boross Géza ahhoz a modern magyar festőnemzedék- hez tartozik, amely a magyar népből veszi indíttatását. Egyike azoknak g modern magyar festőknek, akiket a magyar falu, a magyar táj, a magyar ember ihletett meg. Boross Géza országos kiállításon szerzett hírnevet Nyíregyházának. Mépi kultúránk impozáns megmozdulása le-z ma délután a bujtosi sporttelepei., a szabolcsi Dézsa-emlék ünnep délutánján. Nagyszabású kultúrbemutató keretében lépnek fel a haj duhudliázi, nyíregyházi, nyíregyházakörnyéki és szabolcsi kultúri sopor tok. Uj utak a magyar irodalomban címmel tart előadást Nyíregyházán június lJ-án< Sőtér István fiatal magyar író és esszéista. Sőtér István előadását a Szabadművelődési Tanács előadássorozata keretében tartja meg/ tWgaBraiin'tf mm 111 hím Gyermekek a gyermekek számára rendeznek népi előadást ma délután 5 órakor a Kálvi- neumban. A Kálvineum alsó tagozatának növendékei népi műsor Keretében táncokat, népdalokat mutatnak be. fiz össgmunkésok Dalköre ma tartja 25 éves jubileumát. A jubileumi ünnepség keretében délután 6 órakor nagyszabású hangversenyt rendeznek, amelyen több nyíregyházi, szegedi és budapesti énekkar is részt vesz. Városunk zenekedvelői nagy érdeklődéssel tekintenek a hangverseny elé. A Bessenyei Tőrsa- ség irodalmi pályázata július hó ]-én jár le. A, pályázat szabolcsi írók számára szól AZ IMPERIALIZMUS A SZOCIALIZMUS ELŐESTÉJE A földkerekség egynegyedéri — a Szovjetunióban; Kelet-Európábán, szabad Kinában — a nép már megszabadult az imperialista elnyomás igájából, de a világ többi részén még folyik a harc a nagytőke, a földesül ak, a reakció hatalmának megdöntéséért. 1917 októberéber. a győztes oroszországi szocialista forradalom a kapitalizmus megdöntésével hatalmas rést ütött a 'világkapitalizmus frontján és ez a rés a keleteurópai népi demokráciák győzelmével óriásira tágult. A szocializmus győzelme a kapitalizmus felett nem véletlen jelenség! A kapitalizmus külön történelmi szakaszában, az imperializmus korszakában élünk, abban a korszakban, amely Lenin szavaival: „a szocializmus előestje“. Milyen változásokon ment keresztül a kapitalizmus, a tőkés termelési rend, míg eljutott idáig? Mik a jellemző isajátosságai az imperializmus korszakának. A XIX század utolsó harmadában a kapitalizmus szervezete lényegesen megváltozott. Az egymással versengő kis- és középüzemekkel szemben mind nagyobb fölénybe kerültek a hatalmas vállalatok. Egy-egy iparágon belül néhány óriási üzem kaparintotta kezébe a termelés oroszlánrészéi. Ez a kevés számú nagyvállalat sokkal előnyösebbnek találta, ha az öldöklő verseny helyett megállapodik egymással és közösen diktálják az árakat, így jöttek létre az u. n monopolszervezetek (kartellek, szindikátusok, trösztök), amelyek egyeduralkodóvá lettek a piacokon. Pl. ina az Egyesült Államokban tíz olyan nagy vállalat működik, amely egymaga százezer munkást foglalkoztat; ugyancsak az USA-ban az 1000 legfontosabb árucikk 75 százalékát négy óriásvállalat gyártja! Ilyen roppant méretű tőkés egyesülések mellett megszűnik a régi kapitalizmus szabad versenye, helyébe az óriásvállalatok, monopóliumok mindenhatósága lép. A kapitalizmusnak ebben az új korszakában, akárcsak az iparban, a bankrendszerben is kialakultak a monopóliumok, a hatalmas tőkével rendelkező óriás bankok és egyre jelentékenyebb tőkével kapcsolódtak be az iparba. Ez a folyamat a- ipari és banktőke finánctőkévé való összefonódásához vezetett és a finánctőkés csoportok élén maroknyi fináncmágnás ellenőrzése én irányítása alá került az országoknak az egész gazdasági élete. Az imperializmus korszakának fősajátossága az is, hogy a finánctőkés csoportok mind nagyobb részét gyarmati ps kevésbbé fejlett országokba fektetik, hogy ezáltal nagyobb haszonra tegyenek szert. Ezért megkezdődik a tőkekivitel, a „befolyásolási területek“ mind agresszívabb mind mo hóbb kiterjesztése. Ennek következtében még a régi, civilizált, önálló nemzeti multó államok is gazdasági és politikai függőségbe kerülnek. A hatalmas külföldi befektetésekből óriási összegek vándorolnak a tőkések zsebébe, de hull ebből néhány — néni is olyan kis;- ,,morzsa“ a Bevinek. Blu- mok, Saragatok asztalára is. Nyilvánvaló tehát, hogy az egyes finánctőkés csoportok miért vívják egymás sal a legélesebb barett a tőke- és árukiviteli piacokért, a nyersanyag lelőhelyekért; világos az is, hogy ez államok harcává válik, hiszen a finánctőkések kezükben tartják az egész kapitalista államapparátust. A vezető imperialista országok a múlt század végére felosztották egymás között a világot, de ez távolról sem jelentette nyugalmi állapot bekövetkezését. Ellenkezőleg: a kapitalizmus egyenlőtlenül fejlődik, s ha az egyes elmaradt kapitalista országok megerősödnek és részt kérnek maguk*" ak a „zsákmányból“, vagyis áru- és tőkekiviteli piacokat, nyersanyag lelőhelyeket követelnek maguknak (Német ország, Olaszország, Japán példája). S miután a régebbi birtokos nem mond le „szerzett jogairól’', fegyveres erővel.indul meg a harc a világ újrafelosztásáért. i Mindannyian tudjuk, hogy századunknak jóformán I egyetlen perce sem volt, amelyben a világ valamelyik pontján ne dúltak volna harcok: ezért egyedül az imperializmus felelős! A megismétlődő háborúk, a munkanélküliség, az egyre súlyosbbodü válságok szőr nyü ember- és anyagpusztítása jelzi az imperializmus útját. A termelés régebbeni rohamos fejlődése is lelassul. A kapitalizmus kezdete idején a verseny még rá- kényszerítette a tőkéseket a termelési technika fejlesztésére. A monopóliuméit esetében ez az előrehajtő erő is nagytészt megszűnik és a kapitalizmus mlmíin- ' kább a technikai fej’ődés akadályává lesz. True az imperializmus: a gazdasági, politikai, kulturális élet minden területén reakciót j heat — az impe.valizmus korszakával kezdetét vette a kapitalizmus hanyatlásának időszak. Az imperializmus haldokló kapitalizmus, amelynek régi ereje és szi ardsága már a múlté: A monopoltőke egyre fo kozódó nyomása alatt a nagy tömegekben egvüttdul gozó munkásság öntudatra ébred és egyre eins ebben fordul szembe az államba talmat kezében tartó tőkés csoportokkal. Dúl ez a harc Amerikában, Franciaország ban, Olaszországban s egész Nyugat-Európábau. Természetes, hogy ebben a küzdelemben a munkásosztály már nem áll egyedül, hiszen a moropoltőke uralma minden dolgozó osztályt sújt és így válik lassan az egész világon a parasztság, az értelmiség és a dolgozó kis- polgárság a munkásosztály szövetségesévé. De nem maradt hatástalanul az imperialisták nemzeti elnyomása (sem: az elnyomott népek megelégelik az imperializmus uralmát és hősies szabadságharcukkal a kapitalizmus megdöntése ügyének válnak tevékeny támogatóivá. A gyarmati népek felszabadító küzdelme ma különösen hatalmas erővel folyik; Szabad Kina példája mutatja, hogy nem sikertelenül. Az imperialista államok egymás közötti háborúi is az imperializmus meggyengülését eredményezik. Ezek általában az imperi- alizmus fő ellentétei, amely drámára, novellára és vers re. A döntőbizottság — min! értesültünk — három egyetemi tanárból áll. A pálya- műveket a Bessenyei Kör címére kell beküldeni, a Szabolcs utca 8. sz. alá. Az állami tanítóképző énekkara Bolvári Zoltán vezetésével szép eredménnyel végzett a 48-as kultúrverse- nyek siófoki döntőjén. Sajnáljuk, hogy kevés ifjúsági férfikar vett részt az országos döntőn és így csak I. dijat állapított meg a zsűri, niíg a II. é9 III. díjat nem ítélték oda. Az I. díjat a nagykőrösi tanítóképző férfikara nyerte, míg a nyíregyházi Állami Tanítóképző és a bajai tanítóképző énekkara dicséretben részesülted. lyel alapjában rengetik meg a kapitalizmus épületét és a proletariátus által vezetett dolgozók tömegei át tudják törni a kapitalizmus „láncát", ott ahol az a leggyengébb. Az első imperialista világháború idején a győztes oroszországi szocialista forradalom, a második világháborúban Kelet és Délkelet Európa népei törték szét az imnerializmus bilincseit. A kapitalizmus az imperializmus korszakában tehát kikerülhetetlenül rohan a végpusztulás felé, — saját maga hívta éleire azokat az eiőbei, amelyek hivatva. vannak — Marx szavaival „sírját, megásni“. A pusztulás azonban nem önmagától következik be: a munkásosztály vezette dolgozók erején, szervezettségén, barckészségén múlik, hogy mikor győz ez a harc. Ezt különösen tisztán kel! látnunk ma, amikor a közelgő válság nyomása alatt a világkapitalizmus épülete recseg, ropog. Az imperialista tábor élén az amerikai imperializmus nem kímél pénzt és fegyvert, hogy Európa és Ázsia népeit a haladás elkerülhetetlen átjár >1 visszarántsa. Ebben a harcban a már felszabadult népek úgy védhetik meg szabadságukat és azzal nyújthatják a legnagyobb támogatást az imperializmus ellen küzdő millióknak, hogy szilárdan helytállnak az imperialisták minden próbálkozásával szemben, jelentkezzék ez akár a Marehall- terv akár háború.' uszítás formájában. „Az imperialisták kétségbeesett erőlködései — mondotta Molotov elvtárs — nem mentik meg a kapitalizmust a közelgő pusztulástól. Olyan korszak ban élünk, amelyben minden út a kommunizmushoz vezet!“
