Magyar Nép, 1948. február (5. évfolyam, 26-50. szám)

1948-02-03 / 27. szám

2. oldal MAGYAR NÉP 1948, február 3. így élnek, a kisvárdaí Vilikén gyár dolgozói Kisvárda határában, közvetlenül a vasútvonal mellett terül el a Vulkán Rt. gyárüzeme, ahol ta­karéktűzhelyeket, edé­nyeket gyártanak- A tel­jesen agrárjellegű sza­bolcsi tájban egyedülálló ipartelep. Saját öntödéje mellett fénycsiszolóüzeni; galvanizáló, zománcozó és samottégla iizelme van. Az üzemben 130 munkás dolgozik, ezek közül 30— 40 nő. Bár az üzem igen sokszor szénhiánnyal küzd, mindamellett két váltásban dolgoznak. — Ahogyan sorra járjuk az üzemeket, észrevesszük azokat a kiáltó hiányos­ságokat is, amelyek miatt a munkások sok­szor panaszkodnak. ámit a vevő nem is sejt... A fénycsiszolóban a korongok mellett szénfe­kete arcú munkások ül­nek, almint az öntödéből kikerült darabokat fé­nyesre csiszolják. A gal­vanizálóban egymás mel­lett hatalmas kádak tel­ve kénsavval és sósavval. A levegőben elnehezül a lélegzet és az ember mel­lét összeszorítja a sav­gőzökkel terhes levegő. A másik szobában zomán­cozó van, ahol azonnal szembetűnik két kis fül­ke ahol munkásnők fes­tékszóró pisztolyból zo­máncozzák az árut. Nyolc óra egyfolytában ebben a fülkében, ahol nem csak a kézbenlévő tűzhelyaj­tókra száll a finoman el- porlasztott festék, hanetm — ha csak ezrelékekben is, — de jut bőven a tü­dőbe is. Tovább me­gyünk. Hatalmas vasaj- fót látunk, amely mögött irtózatos hőségben izzik a samottégla. A vaskereskedésekben fényesre csiszolva, zo­máncozva ott áll a taka­réktűzhely és nem is sej­ti a vásárló, hogy a ter­melő munkás nehéz gon­dokkal küzdő élete során mint áldozza fel naponta egészsége és élete egy részét. Hagyan állapították meg a normát ? Az első panasz, amit hallunk, hogy a termelési normát nem tudják ki­termelni. A csiszoló mű­helyben panasz van a csiszoló szemcsére is, amely legtöbbször nem megfelelő a munkához. A normát úgy állapítot­ták meg, hogy azzal sem a munkás, sem a veze­tés, sémi az adminisztrá­ció nincsen tisztában és így a munkás egész hé­ten át elégedetlen kétsé­gekkel dolgozik, mert nem tudja, hogy mikor termeli ki a norma száz- százalékát és mikor ter­mel azon felül. A galvanizálóban szin­tén a munkabér körül van panasz. — Az egyik munkásnő arról panasz­kodik, hogy bár már két esztendeje dolgozik a vállalatnál és a munka­bére mégis csak két fil­lérrel nagyobb, mint an­nak a munkásnőnek, aki mindössze egy hónapja dolgozik az üzemben. Révész üb. elnök, aki tejel nem tud adni de gorombéskodnl Igen Az üzem megtekintése után a munkások körül­vesznek* bennünket és egymásután állnak elő a panaszokkal. Érdekes, hogy a panaszok nem is a felsőbb vezetés ellen irányulnak, hanem az Üzemi Bizottság elnöke ellen, aki valósággal a régi hajcsárszellemre em­lékeztető hangot használ a munkásokkal szemben. Az egyik munkásnő el­mondja, hogy érdeklő­dött ja kollektívszerződés­ben biztosított védőétel­ről, a tejről, hogy mikor jutnak hozzá — mire Ré­vész Ü. B. elnök úr kije­lentette, hogy Ö nem te­hén, nem tudja magát megfejni és a tejet le­adni, — miközben a tes­tén mutatta be a fejés műveletét. Általános a panasz, hogy la normát nem tudják kidolgozni és az rosszul van megál­lapítva. (Budapestről ho­zattak szakmunkást, aki­nek a munkája után a normát megállapították..) De,a norma kidolgozásá­hoz . nem gondoskodnak megfelelő mnnkaeeszkö- zökről sem. Az üzemben, ahol kizárólag szennyes munkát végeznek, — nincs fürdő. Az Ü. B. el- hök húzza és halasztja a fürdő rendbehozását. A munka végeztével a szálló vasportól, korong­tól és savas gőzöktől be­szennyezve mennek a munkások haza. Hol van a régi színvonal? De nem csak az a baj, hogy fürdő nincs, de nincs még egy ebédlő he­lyiség sem. Bár erre megfelelő helyiség volna. Ebben néhány hónappal ezelőtt szenet tartottak és Gombos Aladár me­gyei szaktanácsi titkár erélyes utasítására pak- kolták ki a szenet, azon­ban még mindig nincs az ebédlő berendezve. Nin­csenek asztalok, padok, seimi más felszerelés eb­ben a helyiségben. — A munkások így az üzem­ben a munkahelyükön kénytelenek ebédelni. — Elmondják a munkások, hogy régen még rádió is volt ebben a helyiségben. Egyesek — úgylátszik, úgy akarják elégedetlen­né tenni a dolgozókat a demokráciával szemben, hogy még azt a színvo­nalat sem állítják helyre, ami régen tolt. A munkásegység ellensége Révész Ü. B. elnök durva a munkásokhoz, sőt az erőszakosságtól selm riad vissza és persze politizál is. Ha a munká­sok a kommunistákra hi­vatkoznak elkeseredé­sükben, — akkor ilyene­ket mond: „Teszek a kommunistákra’'. Meg tudjuk, hogy ez a jeles férfiú ,a Szociáldemokra­ta Párthoz tartozik, per­sze jobboldali szociálde­mokrata, a munkásegy­ség ellensége és gyűlöli a kommunistákat. IdílliftiLtis állapotok Kísv&rcl&o Furcsának tartottuk, hogy ezek az állapotok fennállhatnak. Megtud­tuk ennek magyarázatát is. Kiderült, hogy Kis­várdán idillikus állapo­tok vannak, teljes a har­mónia, mert a szakszer­vezetben a szakmaközi bizottság elnöke és az ipartestület elnöke egy és ugyanaz a személy. íme: Kisvárdán meg­találták a bölcsek kövét. A csodaelixirt, amely társadalmunk minden baját meggyógyítja. De hogy ilyen módon miért nem állapították meg he­lyesen a munkanormát, hogy miért nem szako­sítják a munkát ebben az üzemben, azt megértet­tük ezek után. Vannak munkások, akik évek óta (8—10) éve dolgoznak az üzemben és nem akarják szakmun­kássá nyilvánítani őket. Az egészségtelen levegő­ben dolgozó munkások felett nincs orvosi fel­ügyelet. Megkérdeztük, hogy volt-e orvosi vizs­gálat. Kijelentették, hogy ilyenre nem emlékeznek. Almikor mindezek után megkérdeztük az Ü. B. elnökét, mi & véleménye ezekről a kérdésekről, akkor egyik megjegyzé­séből tökéletesen megér­tettük a helyzetet. — Ugyanis műhelyparancs­nokokat említett, amikor az egyes műhelyek veze­tőiről akart beszélni. — Egyszerre megláttuk a panaszok gyökereit. Ka­szárnyaszellem, őrmester­hang, parancsnoki gőg nyilvánul mueg a munká­sokkal szemben. Rendet a Tulkán gyárban! Révész úr közvetlen baráti köréhez tartozik az ipartestületi elnöknek, illetve szakszervezeti tit­kárnak és puccsszerűen tette meg kedvencét ez ,a sok hivatalt viselő úr Ü. B. elnöknek. így természetesen az Ü. B. elnöke nem áll ki a munkások érdekében, nem követeli az egész­ségtelen munkát végző munkások részére a vé­dőételeket és így törté­nik meg' az is, hogy az mun- ki a újév alatt végzett káért nem fizették béreket. A Vulkán gyárba* vulkánszerűen tör ki a munkásokból a panasz, akik úgyis nehéz körül­mények között élnek, mert hiszen drága a piac, nincs tüzelőfa, és igen sokuknak komoly előleg- tartozása van a gyárnál. Meg vagyunk győződve, hogy a Vulkán gyár munkássága meg fogja növelni a termelést, aho­gyan panaszait orvosol­ják, de annak az előfel­tétele, hogy emberhez méltó körülmények közé juttassák. Pálfy Ernő. Félholtra verték a nyirábrányi tanitöt Vakmerő támadás tör­tént Nyírábrány község­ben. Az esti órákban két ismeretlen férfi behatolt Adorján Mihály tanító lakásába és agyka-főbe verték. Adorján Mihály abla­kán a támadók először bezörgettek, majd bero­hantak a lakásba, neki­estek a tanítónak és ököllel ütlegelték. A ta­nító védekezni próbált, mire a támadók mégjob- ban felbőszültek és azt ordítozták, hogy „meg­meggyilkolunk Adorján Mihály.“ Majd széket ra­gadtak és azzal féllioltra verték a szerencsétlen tanítót, aki vértől borít­va eszméletlenül rogyott a padlóra. Amikor látták a táma­dók, hogy Adorján ösa- szeesett, elmenekültek. —• Kézrekerítésükre széles­körű intézkedést történt. — Hirdetmény. Az orosi Bőrmunkások Termefelő és Értékesítő Szövetkezet ala­kuló közgyűlését Orosön a MKP helyiségében 1948 évi február hó 12-én d. u- 6 órakor tartja meg. Cigányok voltak a nyírbátori rablógyilkosok A bűntény borzalmas részletei Lapunk legutóbbi szá­mában megírtuk, hogy Nyírbátor határában egy borzalmasan megcsonkí­tott ismeretlen női holt­testet találtak. Mint is­meretes, a rendőri vizs­gálat során megállapítot­ták se felismerhetetlensé- gig összeroncsolt fejű holttest személyazonossá­gát. Kiderült, hogy a meggyilkolt Dandár Ber­talanná 68 éves nyírbá­tori asszonnyal azonos. Az ismeretlen tettesek fülbevalóit kitépték fü­léből, gyűrűsujját levág­ták a gyűrűvel együtt. A helyszíni vizsgála­tot folytató nyíregyházi vizsgálóbizottság megál­lapította, hogy »a szeren­csétlen áldozatot előbb megfojtották, majd több baltacsapással szétverték a fejét és testét három késvágással összehasítot­ták. Mint értesültünk, a rendőrség letartóztatta 'a nyírbátori cigánybírót é« négy társát, akik az első kihallgatáskor beismer­ték, hogy meggyilkolták és kirabolták az öreg­asszonyt. Vallomásukat később visszavonták. A rendőrség nyomozása to­vább folyik.

Next

/
Thumbnails
Contents