Magyar Nép, 1948. február (5. évfolyam, 26-50. szám)

1948-02-20 / 42. szám

2. oldal MAGYAR NÉP 1948. február 20, Ipart Nyíregyházának! Beszélgetés Dankó Jánossal az MKP. városi szervezet konferenciájáról Daniid Jánossal, a z MKP városi szervezeté­nek titkárá\ al' beszélge­tünk. A'városi szervezet III. pártkonferenciáiár(a készül, amelyet február 29-én tartanak anieg. —/ Pártunk országos politikáját kell alkalmaz- mi — ‘mondotta Dankó János — a nyíregyházi adottságokra. Meg kell néznünk, mi az,- aminek megvalósítása a három­éves terv keretében re­ánk, nyíregyháziakra vár. — Mit lát a legdöntőbb feladatnak? — Agrármegye székbe-’ lye vagyunk. Éppen ezért, ipari üzemkeben szűkölködünk és nagy a munkanélküliség váro­sunkban. Sajátos, hogy Nyíregyházán sok a női munkanélküli. Ezeket is keresethez, ^kenyérhez kell juttatnunk. Ismere­tes, hogy élénk tevékeny­séget folytattunk a do­hánybeváltó építkezései­nek megvalósítása érde­kében, mert ezáltal a női munkanélküliek számát lehet csökkenteni. — A továbbiakban is küzdeni fogunk, hogy a jelszóból: Ipart Nyíregy­házának! — valóság le­gyen, emellett a háziipar fokozott meghonosítására is súlyt fektetünk. — A szegénysorsú gYer ínekek egészsége érdeké­ben is lépéseket akarunk tenni. Nagyszabású gyer- mejpyaraltatási * akciót szervezünk. & két mnnkáspári egységének megszilárdításán fáradozunk Tettenértek egy betörőt Mit Akarnak megvalósí­tani politikai síkon? — A két munkáspárt őszinte egysegének meg­szilárdításán fogunk fá­radozni. Azt akarjuk, hogy ez "az egység nocsak jelszavakban a szánkon, hanem ja gyakorlatban is valósuljon] meg. Meg kell ismernünk egymást, hogy lássuk mindkét részről: egységes a. munkásosz­tály. — Közös pártnapokat, vitaesteket és- szeminá­riumokat fogunk rendez­ni a Szociáldemokrata Párttal. _Megszilárdít juk a jó együttműködést a koalí­ció többi pártjával is, ! mert becsületes! emberek : között nem lehet kiP ■ lönbség abban a tekintet­ben, hogy Nyíregyháza Leütöttek egy gazdát régi haragosai Kassai Károly tisza- kerecsenyi lakos még le­génykorában tette a szé­pet Tóth Endre falubeli­je húgának. A család már esküvőről beszélge­tett, amikor Kassai meg­gondolta magát és fakép­nél hagyta, a menyasz- szonyt. Egy hét múlva mást vezetett oltárhoz. Ez évekkel ezelőtt tör­tént, Kassai Károly és Tóth Endre azóta hara­gos viszonyban vannak. Tóth többször mondogat­ta, hogy leszámol Kassai­val. Tavaly nyáron Tóth és Kassai) szénát gyűjtöt­tek ,a község mellett a Tisza túlsó partján. Szé­nával megrakott sike­reikkel egyszerre érkez­tek késő este ai tiszai komphoz. A két haragos találkozott. Á komp a víz közepén járhatott, amikor Tóth elhatározta, hogy most elintézi Kas­sait. Hátulról nekiugrott, de Kassai ügyesebbnek bizonyult és Tóthot a Ti­szába lüktet. A póruljárt támadó /Szerencsére tu­dott úszni és kimenekült a habokból, i tz éjszakai „fürdő“ ’következményei Tóthot még jobban bosszantotta az éjszakai fürdő és most már égett a bosszúvágytól, hogy le­számoljon haragosával. Néhány nappal ezelőtt" Kassai feleségével és gyermekeivé! lakodalom­ba ment, ahová Tóth és családja is, hivatalos volt. Hajnali két óra felé Kas­saiék elköszöntek a lako­dalmasoktól. Kassai hat és hároméves kisleányait karjára vette és feleségé­vel elindultak hazafelé. Tóth Endre megragadta a kínálkozó alkalmat. t— Kassai Gyula nevű ba­rátjával karókkal és kés­sel felfegyverkezve utá­nuk mentek és megtá­madták a hazíafelé tartó családot. Kassai Károlyt leütöt­ték. A szerencsétlen em­ber kisleányait kiejtette karjából és esszméletle- nül terült el a földön. A két Járnád ó több, mint 10 késszúrást ejtett raj­ta, feleségét is megver­ték és bántalmazták kis­leányait. — A rendőrség Tóthot és társát őrizetbe vette.- fejlesztését, lakosainak felemelését minden erőnk kel elő kell mozdítani. Deák Sándor ilki föld­míves vasárnap este be­zárta lakását és borozgat- ni ment a közeli korcs­mába .A késő esti órák­ban tért haza. Ki akarta nyitni aZ ajtót, de megle­petten vette észre, hogy az egy kis nyomásra fel­tárul. Rosszat sejtve ment be a szobába, ahol a szekrényből . kiszórt ruhaneműek felett gör­nyedve egy ismeretlen férfit látott. Az' idegen a tulajdonos közeledtének zajára hirtelen megfor­dult, torkonragadta Deá­kot, a földhöz vágta és elmenekült. ” Deák kiáltozására a szomszédok üldözőbe ver­ték a szökevény betörőt és sikerült elfogniuk Se­res Bertalan ilki foglal- kozásnélkiili . személyé­ben. Serest letartóztatta a rendőrség és átkísérték a ' nyíregyházi /illatu- ' ügyészség fogházába­Szétverték egy gazdának a fej ét Huszti Ferenc tarpai gazda évekei ezelőtt fele­ségül vett egy özvegy­asszonyt, akinek elhalt férjétől egy 18 éVes leá­nya volt. Huszti mostoha leánya feslett életmódot folytatott, mostohaapját ki nem állhatta. Huszti házasságából született még egy leánygyermek, aki az ötven éven felüli apának szemefénye lett., de annál jobbáh útálta mos t oliatos t véri e. Huszti hosszú ideig tá­vol volt otthonától,- más - vidéken dolgozott. Haza­térte utáji arról értesült, hogy felesége mostoha­leánya rábeszélésére el­költözött tőle, magávM vitte kisleányát is. Husz- tiné két leányával és - a nágyob*bik leányának vadházastársával, Kará­csony Tiborral a szofn- a-zéd községbe költözött. Egy lépést se tovább, mert megölöm... Amikor a hazatért Huszti értesült a tör­téntekről, utánuk ment, hogy megnézze kisleá­nyát. Amikor kinyitotta felesége házának kapu­ját, mostohaleánya vad­házas társa, Karácsony állt elébe és kijelentette, egy lépést se tegyen to­vább, mert megöli. Sza­vai alátámasztására ma­gasra emelte a kezében lévő ásót. Huszti figye­lembe sem vette és elin­dult az ajtó'felé. Az ásó* lecsapott: egyszer, két­szer, háromszor... ,a sze­rencsétlen öregember vé­resen terült el a földön. Feje beszakadt, arcát őse iszehasogatták az ásócsa­pások, -valósággal szét­verték a fejét a szeren­csétlen gazdának, akit életveszélyes állapotban szállítottak „kórházba. Karácsony Tibor ki­hallgatása során azt val­lotta, hogy vadházas társa és annak édesanyja biz­tatták fel, hogy ölje meg az öreg Husztit. Őrizetbe vették. Áment János mátészal­kai lakos Szabó Lájosné lakásadójával gályát sze­Kifosztotta a lakást a „rokon“ Ravasz fondorlattal fosztották ki Kanalas László tiszadadai lakos tanyáját. * Kanalaséi: portáján néhány nappal ezelőtt megjelent egy férfi, aki \ Kanalas ék Heves megyé­ben lakó Balogh György nevű rokonuk József ne­vű fiának mondta ma­gát, Két napig ott- tar­tózkodott, élvezte a ked­ves rokonnak kijáró szí- v es vendéglátást, majd kijelentette, .hogy haza­utazik. Kanalasék élel­miszert pakoltak neki az. útra és kikísérték az ál­lomásra. Balogh József az állomástól nphányszáz méterre betért egy tra­fikba azzal, hogy mind­járt jön, Kanalasék csak menjenek lassan, majd utoléri őket. A Kanalas család már kiért az állomásra, de hiába várták vissza a „rokonfiúth — A vonát- már el is ment, de Ba­logh József nem,érkezett viasza. Rosszat sejtve ha­zamentek és tanyájukat teljesen kifosztva talál­ták. A „rokon“ vissza­ment a fcrafiklxü és min­den kézzelfoghataó érté­ket összeszedett az egye­dül hagyott lakásban. A személyleírás, alap­ján országos körözését rendelte eí a rendőrség. degetni mentek a nyírcsa­‘liolyi határban húzódó akácosba. Az összegyűj­tött rőzsével késő este tartottak hazíafelé. Aa erdő bokrai közül öt is­meretlen férfi ugrott elő, nekiugrottak Áment Já­nosnak és Szabónénak, Áment, még áment sem mondhatott — pillanatok alatt lerángatták rólia ru­háit, Szabónéról is levet- f ték télikabátját és eltűn­tek az éjszakában. A rendőrség' keresi a . vetkőztetőket. Megkezdődött a jégfermelés A város polgármestere közli az érdekeltekkel, hogy Nyíregyháza város tulajdonát kepező vize­ken a jégtermelés meg­kezdődött, A jég kitér­Vasárnap Népparlament! Február 22-én, vasár­nap délelőtt 11 órakor az MKP Rákóczi utca 4. sz. alatti helyiségében is­mét megindul a Néppar­lament. A város lakossá­gai — úgy mint azelőtt — közérdekű panaszait, ja­vaslatait és indítványait tartalmazó leveleit a „Szabadság’1 könyvesbolt előtt, elhelyezett „Nép­parlamenti panaszládá­ban“ helyezze el. A pa­naszládából szombaton déli 12 órakor szedik ki a beérkezett leveleket. í 3 .11 ' I ? Az erdfibrn Mffiztttftk .a cialysxecicSlfcet meléséhez a város pol­gármesterének engedélye kell, ezért az igényeket előre be kell jelenteni a polgármesteri hivatalban.

Next

/
Thumbnails
Contents