Magyar Nép, 1948. január (4. évfolyam, 296. szám - 5. évfolyam, 2-25. szám)

1948-01-01 / 296. szám

H íí 4: Boldog újesztendőt Icí- ván egymásnak az em­beriség, miközben! a régit temeti vidámságban, vagy emlékezésben tölt“ ve az óév utolsó óráit. Múlttá vált az 1947-es .esztendő és vele együtt a ziiultba merültek azok uz események is, - amelyek megdöbbentettek, vagy. megörvendeztettek ben­nünket. Az új esztendő, öz 1948-as, még • csak a jövő jegyében áll, hogy mit fog hozni, .... ki tudná? Minden esetre abban-, bizakodunk, jobbat, mint amit., átéltünk az elmúlt évben. Már nem hozhat .olyan kellemetlen meg­lepetéseket! mint volt például a Nagy Ferenc“ féle összeesküvés, vagy a pfeifferista kémkedés. Ha Az 194-7-es év ered­ményeit nézzük, büszkék vagyunk rájuk. Az elké­szült hidak, az átépített utak, a tökéletesebbé vált vasúti közlekedés, a deficitmentes bőit ségve- tés, amellyel az ország háztartásának mérlege egyensúlyba került, ritka kivétellé tették Magyar- országot az európai or szagok között Az eredmények közé számítjuk azt a tényt is, hogy a magyar nép ellen­ségei nem rendelkeznek többé törvényes képvi­selettel az országgyűlés­ben ési azt is, hogy im­már a nehézipari vállala­tok államosítása, vala­mint a nagybankok álla­mosítása után ram a tő­késeknek, hanem a nép­nek építjük az országot. Az 1947ms év döntő sikere mindezeken' felül a magyar demokrácia szer-, kezeiének végleges kiala­kítása. Immár nem for­mális látszatdemokrátiát építünk tovább, hanem a magyar milliók bevoná­sával és a magyar millió“ kért élő és fejlődő népi demokráciát. A néppel, a nép által munkáltuk ki a magyar nemzet új szabadságkor* 1 'L Ez azért is érté- 1 jegyzésre mél- ~“ban lépünk 4 rima 'egy íves • iÉk r— de l. n reifen spekuláció és sza­botázs sok bosszúságot okozott, azonban mégis barát-ógosan gondolurí k az átélt hónapokra. Az elmúlt év mérlegét ■ nézve az eredmények sor­rendjében, az első helyet érdemlőnek megemlítjük még az 1947-es augusztusi választásokat, amelyek a demokrácia megszilárdu­lását jelentették. A jövő­beni eredményeket várva elsőnek kellett volna megemlékeznünk az ez- évben a legszorosabhá váló up 1 n ká 'egység!’')!, amely bizonyságot tesz a magyarság •• politikai ’ érettségéről, higgad tsá - gáról és önmérsékletéről Ugyan is nemcsak elké­szült hídjaink, gyáraink, vasutáink és egyéb cső- dá,számba, menő eredmé­nyeink jelentenek példa­képet Európában ma már, hanem példát jelent a két magyar munkás- pfutnak szoros politikai együttműködése — mond" hatnánk .— s? >. ■>.* politi­kái egységfrontja. Azért, kell ezt az ered­mények legértékesebbi- két megemlítenünk, mórt ez. az alapja az 1948ms év várható eredményei­nek. Természetes, hogy á nemzet egy' nagy része nem tartozik egyik mun­káspárthoz sem és a jö­vőkép sem fog ezekhez tartozni.' Ez azonban item von le semmit abból & körülményből, hogy a magyarság egyeteme r.apról-napra ön tudato­sabb demokratává válik és ezen keresztül, tudaté" ban van annak, hogy boldog új' éve, — ahogy kívánni szokták —, csak úgy lehet valójában, ha részt vesz az országos Problómák tárgyalásában ó - mindének felett-kive­szi részét az országos erőfeszítésekből és tudja azt, hogy boldog újévé pz egyesnek és az- egész­nek csak úgy lehet, ha az ehhez vezető utat, a há­roméves. tervben 1948-ra előirányzott munkát el­végezzük, hogy már' el­jussunk életszínvona­lunk emelkedésében az 1938-as alap 70 százaié“ kához. ’ A munkásegység hívei és a pártor.kiviili öntu­4 os demokraták egy sár heU, hogy YaJial- „ * magyar sorsot, az erőfeszítéseket a három­éves terv sikeréért, amely a magyar nép jólétének, életszínvonalának, kul- ifiréjónak g felemelésé­hez vezet. A történelmi fejlődés elkerülhetetlenül erösiti a munkásegységet Rákosi Mátyás újévi nyilatkozata .Rákosi Mátyás állam- miiniszter a Magyar Kommunista Párt főtit­kára újévi nyilatkozatot adott az elmúlt esztendő politikai és gazdasági kérdéseiről és az 1948-as esztendő k i látása írói. Rákosi Mátyás nyilat­kozata elején kijelentet“ te, hogy gazdasági éle­tünk minden terén egész!- séges fejlődés tapasztal“ .ható. Az újgazdák több, mint 90 százaléka meg­kapta a telekkönyvi ki­vonatokat, a magyar ipar fejlődése, még biztatóbb képet mutat. Egyes fön“ tos iparágaink túlhalad­ták a 88-ös termelést. —, Megszűnt a termelésben a rögtönzések és kapko­dások ideje. Tervszerűb­bé és gyorsabbá vált az újjáépítés ;uunkája. A politikai kérdések­ről szóh'a többek közt ezeket mondta: A múlt év elején a Nagy Ferenc és társai vezetése alatt álló Fügt getlen Kisgazdapártnak volt döntő befolyása. — Most az ország legna­gyobb pártja a Magyar Kommunista Párt amely „olyan politikai erélyt, tudást és éberséget mu­tatott, amely lehetővé tette a válságok gyors és megrázkódtatás nélküli elintézésék“ Megállapította Rá­kosi Mátyás, hogy a magyar demokráciá­val párhuzamosan megerősödött az euró­pai demokrácia is. A munka-egység kér­désével kapcsolatban ezeket mondta Rákosi Mátyás .állámmiiiiszter : 1 A -Munkásegység az el- , ütult két hónapban ör­vendetesen megerősödött. -Majd .rámutatott an-fg, hogy -a magyar muüká-7- ságra mély hatást gyako­rolt a francia, olasz és görög tapasztalat. Erősí­tette a műn kás egy s éget tíz a si kersoroz,atr ame­lyet a belső reakció el­leni harcban elértünk. — Peyernfk és’ társainak szégyenletes szerepe és az ismeretes memoran­dumot benyújtó szociál­demokrata jobb szárny­nak a fellépése értékes tanulságokat nyújtott é& hozzájárult a munká.s- egy.seg megerősödéséhez. Mindezek következtében nyugodtan el lehet mon­dani, hogy a munkásegy­ség híveinek tábora na­gyobb, mint bármikor az utolsó két. e-ztendő- bén. Ma már minden ön" tudatos munkás megérti, hogy a demokrácia erői­nek fel méri letet lén meg­erősödését jelentené, ha a munkásságnak nem két egymással versengő,, hanem egységes pártja lenne. Azt is megértik,, hogy a történelmi fejlő“ dós' elkerülhetetlenül az egységes párt felé visz. Ez a felismerés termé­szetesen erősíti a mun­ka --egységet. A jövő évi feladatok" lói szólva hangoztatta Rákosi Mátyás főtitkár, hogy el kell mélyíteni a termelési versenyt, végre kell hajtani az államosí­tást, gondoskodni kiül az államosított üzemek .de­ficitjének megszüntetésé­ről. Az 1948-as esztendő­ben előtérbe kerül a szö­vetkezetek kérdésé és ez­zel kapcsolatban különö­sen nagy gondot kell for­dítani á F öld mbí ver-szö- vet kezetek fejlesztésére. Politikailag a 48--,as év a cer.tennárium jegyében fog állni és erősítő ha­lassal lesz egész demo­kráciánkra. Száz év óta most vágyunk abban, a helyzetben, hogy valóra váltsák ,a 48-as forrada­lom eszméit. Erősödni fog a niunkásegy&ég “és a^ Függetlenségi Front pártjainak együttműkö­dése. A 4S-a.s eeptennárin. mot használjak fel arra, hogy tettekkel igazoljuk: a magyar demokrácián belül mi vagyunk azok, akik legkövetkezeteseb­ben és legeredményeselr ben váltjuk válóra Kos­suth, Petőfi, Táncsie- cszményeit és vágyait, a szabad, erős, vi rágző né“ pi Magyarország megte­remtését. A romén köztársaság elnöke Grosa Péter lesz Mihály román király kedden délután kiált" Vényt tett közzé és a maga és valamennyi le­endő utódja nevében le­mondott a trónról és a .királysággal járó min­den előjogról. Utána a román kormány a rádió útján közzétett kiáltva" nyáhan bejelentette a Román Népköztársaság megalaku iását. A Magyar Távirati Iroda bukaresti tudósító­ja parlamenti körökből szerzett értesülések alap­ján jelenti, hogy az új Román Köztársaság el­nökévé' minden bizony nyal (forza Péter jelen­legi miniszterelnököt vá­lasztják meg. A köztár­sasági kormány núnisz* térelnöke fíheorghiu Dei lesz. Ugyanezekből ,a körök- * bői' származó információk alapján azt közli, a Ma­gyar Távirati Iroda, hogy Mihály volt román király tegnap délután repülőgépen elhagyta Romániát. A Reuter Iro­da híradása szerint vi­szont a volt király ked­den éjszaka még Buka­restben tartózkodott. Különösen most, a sza" badsághare százéves cen- tennáriumán kell, hogy kialakuljon az új magyar demokráciában ' a ma­gyarság egysége, hogy méltók lehessünk nagy elődeinkhez, 1848. szar badeághőseihez. • Egyelőre az 19-! 8-as év ismeretlen perspekti" vajába: nézve egyet tud­hatunk csak bizonyosság­gal: azt, hogy ha szilárd lesz az országban a dol­gozók egysége, a mun­káspártok szoros összelő“ gásán keresztül, ba a munkásság és parasztság közé nein tud többé éket verni a reakció, ha telje­sítjük a hároméves terv' ezévre eső szakaszára előirányzott munkát, ak­kor ez az év valóban bol­dog lesz. És ekkor már most úgy nézhet minde­gyikünk az új esztendő“ re, mint iáira az időre, amelyet a naey költő megénekelt: „És jönni fog, mert jönni kell, egy szebb kot, mely után buzgó imádság epedez ■ zázezrek ajakán.“ Páify Ernő. *> ^ « " rév., j Ára 40 fülér 1948. január I. ___Csütörtök ív. m. ,*m.

Next

/
Thumbnails
Contents