Magyar Nép, 1947. december (4. évfolyam, 274-296. szám)
1947-12-03 / 275. szám
2. olfiítl. VI A (i Y A ß N E P 1917 deeember 3. üátlbaLsartirta. anyósát egy kótafi napszámos Véres események színhelye volt Kótaj községien az Agócs porta. Dénes György napszámos égy disznóölőkéssel hátbaszúrta Anyósát, az 51 éves Agócs Bor %ála leányasszonyt. Dénes György hónapom óta munkanélkül volt és emiatt állandó veszekedések, családi vi ezálykodások voltak közte és családja közt. Felesége egy naKézbesitsék ki a tanyabokrok utalványait Az alábbiak közlésére kérték fel lapunk szerkesztőségét: LOPOTT a felsősimái postás! u A rendőrség Őrizetbe vette Felsősimapuszta fiatalkorú levélkézbesítőjét. Megállapították, hogy a postásgyerek többízben megdézsmálta a kézbesítésre kezéhez kiadott leveleket és na gyobb pénzösszegeket vett ki belőlük. A tolvaj postásfiú a fiatalkorúak bírósága elé kerül. pon ott is hagyta és anyjához költözött. Dénes György bosszút forralt családja ellen. Egy disznóölő“ kést vett magához és elindult az anyósa lakása felé. Belökte a kaput és bekibált az ablakon, hogy küldjék ki a feleségét. Válasz helyett az anyósa jött ki egy felemelt baltával .és feléje szaladt azzal a kiáltással, hogy A Szabolcs vármegye területén megalakult igazoló bizottság 1947. december 9-én délután 3 órakor a városháza I. emelet 4. számú szobájában az alábbiak igazolási ügyét tárgyalja: Farkas Ferenc, Liskány János Bálint, Mester Audrásné, í Pristyák Pál, “ Soltész Etel, Groszmann Julia, Honig Anna, dr. Hartos Béláné, ifj- Mozga Endre, dr. Gesztelyi Nagy Lajos, Paulinyi László, Scipiadess „mit akarsz te gyilkos a lányom tói, nem keresel te annak kenyeret!" Dénes kicsavarta az öregasszony kezéből a baltát és disznóölő késével hátbaszúrta, majd elmenekült. Ä súlyosan sérült öregasszony egyhónapi kezelésre szorul. Dé" nes ellen súlyos testisértésért eljárást indítanak. László, Siasvári Irma, Újvári Imre. Ez a hirdetmény egyben idézé sül szolgál. Czinkovszky Márton ig. biz. elnök. — A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége ma délután nőnapot tart, melyen dr. Máyer Béla tart előadást. Kérjük asszonytársaink pontos megjelenését. MNDSz vezetőség. Rádiót avatott vasárnap délután a berkeszi Ufosz Vasárnap délután nagyszájúi ünneplő közönség gyűlt egybe a benkeszi kastélyban, hogy felavassa azt a 4 lámpás világ vevő rádié készüléket, amellyel a helyi UFOS* szervezet ajándékozna meg Bér kosz községet azzal a céllal, hogy a kultúra áldásából a külvilágtól tejes«* elzárt községnek is juttasson. A közönség soraiban ott láttuk többek között Varga Dezső ref. lelkészt, Regös Sándor főjegyzőt, Keresztesi Zoltán ref. tanítót. Varga Dezső ref. lelkész mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy a múlt rendszerben hiába kérte a népművelési szerveket, hogjy a község részére juttassanak egf rádiót. Kérése süket fülekre talált. Most íme, itt van és lehetőség nyílik ai'ra, hogy a falu lakosságát & kultúra áldásában részesítsék. A másik nagyan fontos feladata a rádiónak — mondbtta továbbá Varga Dezső ref. lelkész _— hogy a magyar népi demokráécia kiteljesedését előmozdítsa és lebontsa azokat' a válaszfalakat, amelyek sajna* még ma is fennállnak az egyes társadalmi osztályok között. Befejezésül Isten áldását kérte arra a nevelő munkára, amely ezen a rádió* keresztül meg fog indulni. Kerek István UFOSz megyei titkár, a parasztság évszázados szabadságharcáról beszélt, amelyet a föld megszerzésért folytatott, azért a földért, amelyet ő művelt meg, db néki csak a verejték jutott osztályrészül. Ez a rádió most az a cáw fogja szolgálni, hogy segítse a földhöz juttatót takat abban, hogy a megszerzett földet minél jobba*, szakszerűbben tudja megművel*» és ezen keresztül saját életét széfbe, jobbá és boldogabbá tegye. Kerék Istvánná a nők szerepérdi beszélt, ami rájuk vár az új Magyarország kiépítésében. Palitz Mihály a Magyar Kommunista Párt szabolcsmegyei bizottsága és Szabolcs megye Nemzeti Bizottsága részéről üdvözölte a megjelenteket. Beszédében megemlítette, hogy hetek óta különbőzé rémhírek járják be az országot, amelyek a háborús hírverésen keresztül nyugtalanságot és sok helyen, főleg a világtól elzárt falvakban rémületet keltenek az egyszeri falusi lakosságban. Ezeknek a rémhíreknek terjedését lehetővé teszi az, hogy nincs villany, nincs bekapcsolva a vasúti közlekedésbe * falu és így nagyon jó talajra találnak a különböző rémhírek. Háború nem lesz — mondotta Palitz Mihály — még pedig annál az egyszerű oknál fogva, hogy a népek milliói nem akarnak háborút és köztük elsősorban a hatalmas Szovjetunió, amely a béke és nemzetek közötti megértés legfőbb támasza. Ezzel a rádiósai világosság éti fény költözik be a faluba, amely lehetővé teszi, hogy a tudás, a kultúra eljusson minden dolgozóhoz és közelebb hozza egymáshoz a parasztot, az ipari munkást, az értelmiséget és ledöntse azokat a válaszfalakat, amelyek még ma is fennállnak az egyes társadalmi rétegek között — fejezte be beszédét Palit* Mihály. Az ünnepség a Szózat eléneklé* sével ért végett. „Nap, mint nap nagy ember- tömegek tolongnak a városháza földszinti folyosóján. -Mindnyájan a közellátási hivatalba szeretnének bejutni, hogy elintéz hessék ügyes-bajos dolgaikat. Különösen akkor van nagy tumultus a hivatalban, amikor valamilyen fontos közszükség“ ieti cikknek — mint például a petróleumnak — jegyre való osztását hirdeti meg a város polgármestere. Érthető tehát ilyen ebetekben a tolongás, különösen <í környékbeli parasztság részé ről, mert hiszen a tanyavilágban nincs villanyvilágítás és különösen átéli hónapok esti munkáját petróleumlámnás mellett lehet csak elvégezni. Érthető a to longás azért is, mert a tanyavilág parasztsága bizony 10—15 kilométernyi távolságból gyak" ran úgy gyalogol be, így hát aem akar dolgavégezetlenül hazamenni. Az őszi munkák is sürgetnek és minden feleslege sen eltöltött nap súlyos veszteséget jelent. Éppen ezért arra kéri az illetékeseket a tanyavilág paraszt saga, hogy mindenféle közellátási jegyét, mint a petróleum-, eu kor jegyet, taloaiási és lúgkő- utaíványt a lanyabírák útján osszák ki. Ahogy meg lehetett ezt a kérdést oldani a tanyabí rákon kersztül a patkányméregnél, — azt hisszük — a közellátás terén sem lenne ennek semmi akadálya. A kérdés ilyen rendezése esetén nagyban csökkenne a közel látási hivatal zsúfoltsága is és a tanyavilág parasztságának sem kellene félnaphosszat ücsörögni a városháza folyosóján. Henzsely Mihály Simapuszta." Majdnem syllkassdsíal vÉizfidOtt o MdszentmMyi OreseK-MUa A büdszentmihályi katolikus iskolában „Öregek-bálját“ ren deztek. Éjfélig a legjobb hangulatban szórakozott a bál közönsége, amikor nemvárt esemény történt. Id. Zs. Kiss János büdszent- mihályi gazda valami miatt ősz- szetűzött id. Vajké Józseffel. A veszekedésből verekedés lett. Az öregekben feltámadt a legény virtus és a bálterem pillanatok alatt csatatérré változott. A két főverekedő bicskákkal össze- szúrkálta egymást. Zs. Kiss húzta a rövidebbet, mert Vajké -lózsefnek segítségére sietett 17 éves fia és egy vasbottal többször fejbesujtotta Kisst, akit súlyos szúrt sebekkel és fejsérülésekkel kórházba vittek. A verekedés szereplőit őrizetbe vette a rendőrség. EGYETLEN EJJEL 10 emberi vert félholtra a „falu rossza“ Néhány hónappal ezelőtt hat hónapi börtönre ítélte a bíróság lopásért Kakócz András bi.id- szentmihályi földmívest. Kakócz András büntetése kitöltése után visszakerült falujába, de ,a falubeliek nem fogadták be többé maguk közé. A fiatal gazdalegényből falu rósz sza lett, bosszút esküdött a fiatalság ellen. Nemrég tánemulatság volt a büdszentmihályi gazdakörben. Kakócz Andrást nem engedték be a bálterembe.. Dühében egy drótkorbácsot vett magához, erőszakkal bement a táncolok közé és egyméteres drótkorbácsával ütni kezdett mindenkit, aki közel volt hozzá. Kenyeres János, Rozgonyi Rudolf, Rozgonyi Ferenc és Nagy Antal büdszentmihályi legénye két és hat társukat súlyosan bántalmazta, majd kiugrott az ablakon és eltűnt az éj sötétjében. A garázdálkodó falurosszát másnap elfogták és őrizetb* vették. 1 ' " Újból elitélték a tehéntolvaj Lupucz Máriát A bűnügyi krónikákban szinte 1 páratlanul állnak azok a rendőri jelentések, amelyek Lupucz Mária, a többszörösen büntetett tehéntolvaj leány bűncselekményeivel foglalkoznak. Lupucz Máriát legutóbb négy tehén el lopásáért egyévi börtönre ítélték. Büntetése kitöltése után Gebe községben Gráma József földmíves bezárt istállójából két tehenet lopott el. A veszedelme; tehéntolvajt sikerült elfogni és tegnap a nyíregyházi törvényszék büntetőtanácsa újból elítélte. 8 hónapi börtönt kapott. KIKET IGAZOLNAK? Téli szfipnesapkáb nagy választékban lyír*gyháza, Lnthcr«. 6.1 PAPP DENESNE-Bél -——1 f