Magyar Nép, 1947. december (4. évfolyam, 274-296. szám)
1947-12-06 / 278. szám
2. oldal. M AGY A H NÉP 1017. december hó 6 Egyesölt erővel a munkásárulók ellen örömmel üdvözöljük a Szó ciáldemokrata Párt főtitkárhelyettesének, Marosán Györgynek erélyes, bátor és szocialista kiállását, amelyben leszögezte, hogy „nincs harmadik út“. „Csak két út van“ — mondotta. Az egyik a kapitalizmus egyeduralmának a helyreállttá sahoz, az új fasizmushoz vezet. A másik a proletáriátus útja, amely a szocialista társadalomhoz visz. Régóta várjuk ezt a hangot és régóta várjuk azt is, hogy ezután ,a megnyilatkozás után keményebb magatartás következik a jobboldali opportunizmus ellen is. Azok ellen is, akik még nem régen elkeseredetten védték velünk szemben az áruló rama* dierek politikáját. Úgy hisszük, hegy ez az erélyes magatartás, amit várunk, be is fog következni, mert erre számítunk beszédének további részéiről, amelyben a fúzió gondolatáról így nyilatkozik: „Aki azt mondja: fúzió soha, vagy azt, hogy nem lesz fúzió, az szerintem nem szocialista. Az Marx egész politikáját és széllé inét megtagadja.1’ Egy másik helyen kijelenti: ,,'A világ szervezett munkássága pártállásra való tekintet nélkül egyre fokozódó nyugtalansággal fügyeli francia munkásttestvé' reinek élet-halálharcát.“ Kemény kritikával illeti ezután ,a francia kormány szak szervezetellenes politikáját és így szól: ,,Aki katonaságot és csendőrséget mozgósít a szervezett munkáság ellen az, a kapi talizmus imperialista politikáját védi és ezt erőszakolja rá a maga országára.“ Majd azok felé mond kemény bírálatot, akik a francia esemé nyékét illetően semlegességet emlegetnek. „Aki semlegességről beszél, az vegye tudomásul, hogy a semlegesség a kapitalizmusnak mindig hasznot, a munkás- osztálynak pedig mindig kárt okoz. Ha a Szociáldemokrata Párt ilyen világos politikai éleslátással, ilyen határozott marxista gondolkodással vezette volna a maga tömegeit Németországban 1932 ben és Franciaországban 1945-től 1947 decemberéig, akkor az egységes munkásosztályon, a szoros munkásszövetségen megbukott volna a reakció minden kísérlete. Ezek a szavak azt bi zonyítják, hogy a két munkáspárt ma gyengébb, mintha egyetlen nagy, hatalmas, erős pártja volna a magyár munkásosztály nak. Mert az egységes nagy magyar munkáspártban nem találna rést a reakció. A nagy, egy séges munkáspárt hatalmas erőt jelentene minden opportunizmussal és minden olyan kísér lettel szemben, amely a feudális nagybirtok urait, a bányabáró kát, a nagytőkéseket akarná a magyar nép fölé állítani. Egyesült erővel a két mun* káspárt a magyar munkásosztály élén megakadályozhatja és meg is fogja akadályozni, hogy a munkásosztályt az opportunis ták, a semlegességet szajkózok és a munkásárulókat védelme" Előbb összecsókolta, majd hátbaszúrta barátját Véres verekedés zajlott le nemrég Petneháza egyik korcsmájában. Mester Pál András nevű bátyjával, Alexa Jánossal, P. Farkas Istvánnal és még néhány barátjával együtt mulattak. Mester András valamin vitatkozni kezdett Alexa János sál, aki pofonütötte. Mester Pál a bátyja arcán csattant pofont visszaadta Alexának, majd kibékültek és tovább ittak. Egy félóra múlva a fiatalabb Mester P. Farkas Istvánnal szó" lalkozott össze. A két ittas legény is kibékült. P. Farka.: megölelte és összecsókolta Mes tér Pált és legjobb barátjának nevezte. A hajnali órákban kifelé jött a társaság a korcsmából, amikor Mester Pál felkiáltott, hogy „jaj, megszúrtak" és eszméletlenül esett össze. A rendőrség őrizetbe vette Alexát és Faikast, de mindketten "tagadták, A záhonyi pályaudvaron ismeretlen körülmények között felrobbant egy vasúti tartálykocsi és súlyosan megsebesí-tette Szilágyi István kisvárdai Máv. kocsirendezőt. hogy megszúrták volna Mestert, hiszen a legjobb barátjuk volt. Mindkettőt szabadlábra helyezték. Másnap megjelent a rendőréé Hartstein Dezső, Klein Frigyes és Pucsok Sándor tiszada* dai lakosok szekéren a tarcali vásárban voltak. Hazafelé jövet Priigy község határában egy szekér állót keresztben az úton. A szekérről nyolc férfi ugrott le karókkal felfegyverkezve. — Mindhármukat leütötték. Hart bant és három méterre dobta a kocsirendezőt, akit súlyos égési sérülésekkel vittek a kórházba. I gen Papp József Petneházi le- j gény és előadta, hogy P. Far" kassal együtt dolgozott a mezőn. Farkas itt elővette zsebkését és eldicsekedett vele, hogy ezzd szúrta meg Mestert. A véres bicskát Papp előtt dörzsölte a Zöldbe. A tanú vallomása alapján a rendőrség újból letartoz tatta a szúrkálás tettesét. stein szembeszállt támadóival és az egyiket sikerült is megsebesítenie, de végül öt is legyőzték és véresen esett az út sarába. Harstein később vette észre, amikor magához tért, hogy a nadrágjában lévő 4000 forintját is elrabolták a támadók. A rendőrségnek sikerült elfognia a Hartstein által megsebesített egyik támadót Sik» László taktakenézi legény személyében. Kihallgatása során beismerte* hogy társaival meg támadta Hartsteinékat. Előadta, hogy Hartstein régi haragosa és most akart bosszút állni rajta. A rendőrség őrizetbe vette Sike László József nevű öccsét és Szabó János barátját, akiknek részük volt a verekedésben. A pénz elrablását ők sem vallották be. A nyomozás még folyik. ________________1 4 FELROBBANT EGY VASÚTI KOCSI Súlyosan megsebesült egy vasúti munkás Vakmerő rablótámadás Priigy község határában Egy szekér három utasát félholtra verték és kirabolták A lefolytatott vizsgálat során megállapítást nyert, liogv Szilágyi a víztartályos kocsikat akarta egybetol atni. Valamennyi kocsit felül- vizsgíYta, hogy megállapítsa, hogy melyikben van víz. A vizestartályok közé valahogyan egy benzineskocsi is közékerült. Szilágyi lámpásával a benzineskocsiba is belevilágított. A lámpástól a kocsi felrobNem mindennapi kalandban volt része Cserényi Imre budapesti gépkocsivezetőnek. Néhány nappal ezelőtt a kora reggeli órákban megzők tájékoztassák és félrevezessék és meg fogja akadályozni azt is, hogy Magyarországon a munkásosztály kiszoruljon az ál lamhatalomból. Magyarországon a munkásosztály kezében van a hatalom és abban is marad. Pálfy Ernő. jelent Cserényi állomáshelyén há' rom ismeretlen férfi. Előadtál^ hogy másnap estére Záhonyba* kell lenniük. Lekéstek a vonatot ém Cserényi autóján vigye őket Szolnokra, hogy ott felszálljanak és tovább vonaton utazzanak. Cserényi kijelentette, hogy szolgálati szabályzata tiltja a hosszabb utakat, amire a három férfi erőszakkal betuszkolta kocsijába és fegyverrel kényszerítették az indulásra. Szolnokon nem találták már a vonatot. Keresztüljöttek Debrecenen és a három utas kényszerítésé* sére Cserényi Nyíregyházára is elhozta őket. Nyíregyházán a háromi ismeretlen férfi kiszállt az egyik korcsma előtt és öt liter borral tértek vissza. Közben Cserényi a csaknem 12 órás út után a fáradságtól teljesen kimerültén elaludt és csak a kisvárdai kórház egyik ágyán ébredt fel. Az történt ugyanis, hogy a I „utas“ berúgott, majd amikor látták, hogy a vezető alszik, egyikük a kormány kerékhez ült éS Kisvárd«, irányába hajtott. Fényeslitke kör- ség határában egy villanyfának vezették a kocsit. A szemtanuk szerint a három potyautas megsérülj de valamennyien eltávoztak és magára hagyták az összeört autót súlyosan sérült vezetőjével együtt, akiit a járókelők vittek kórházba. Az ismeretlen „utasok“ kézreköntésére nyomozás indult. Téli szőrmesapháti nagy választékban nyíregyháza, Lutber-a. 6.1 PAPP DENESNE-Bél-------—------------I Egy gépkocsivezető kalandos útja Budapesttől Nyíregyházán át a kisvárdai kórházig tévesztett és rezgő nyéllel állt bele az erdészház falába. Duká" tot Dénesék feljelentésére a rendőrség őrizetbe vette. A la" kásán megtartott házkutatás so rán egész fegyvertárat találtak. Dukát egy pisztolyt, nagymeny; nyiségű puskatöltényt, katonai szuronyokat rejtegetett. A letartóztatott erdészt Nyír" egyházára kísérték. Valószínű leg rögtönítélő bíróság elé kerül. — A II. kerületi MKP■ szervezet felhívja tagjai figyelmét, hogy minden hétfőn, kedden és csütörtökön délelőtt 9—12 óráig és délután 3— 7 óráig fűtött terem, sakk, dominó, könytár áll rendelkezésükre. Ezeken a napokon van gazdasági és jogi tanácsadás is. A debreceni erdőigazgatóság Dukát Bertalan tákosi erdészt 1 Szolnokra helyezte át és helyébe Dénes József erdészt helyezte Tákosra. Dukát a felsőbb utasí" tás ellenére sem hagyta el a tákosi erdészházat és megkeserítette az odaköltözött új erdész és családja életét. Többször kijelentette előttük, hiába jöttek ide, mert ő nem megy el, de Dénesék családját — na nem mennek el szépen — ki fogja irtani. Egyízben Dcnes- né jószágait etette. Dukát oda" ment mellé és belekötött, majd belerúgdosott az öregasszonyba. Dénesné 17 éves fia anyja védelmére kelt, amire Dukát haltát ragadott és a fiú felé hajította. A, balta szerencsére célt Baltával verekedett egy erdész — fegyverrejtegetésért letartóztatták
