Magyar Nép, 1947. október (4. évfolyam, 222-248. szám)
1947-10-11 / 231. szám
2. oldal. 1947. október 11. Intézkedni kellett volna Imereítes, bogy tavasszal elkészült a! város hároméves terve mintegy 50*60 millió forintos beruházási előirányzásnál. Ezt a tervet természetesen az illetékesek visszaadták azzal, hogy reális alapra teli fektetni. így dolgozta ált segitségünkikell aj tervet dr. Pá_ pay Endre, amelyet -azután fel is terjesztett a város az Országos Tervhivatalhoz. Természetesen közben eltelt egy fékísztendő, pontosan egy félesz- ítendő, amely idő -alatt a hároméves tervhez letndliiletet vették a vámsok és a vármegyék. így történt még, hogy komolytalan nyíregyházi terv miaítt más szerencsésebb városok kapták az azonnali beruházási hiteleket. Nyíregyháza pedig lemaradt és beruházás helyett közmunkára kapott időnként pénzt. Ez azért fontos, mert bizonyos oldaltól a választás óta egyre tii- relimetltenebb, látszólag szociális tartalani követelés folyik, — ahogyan -a legutóbb irtaik — intézkedni kell, hogy a Gazdasági Főtanács utaljon ki pénzt munkaalkalmak megteremtésére, tüzelő és burgonya beszerzésére. Kénytelenek vagyunk foglalkozni a kérdéssel, -mert enélkiil a tájékozatlan olvasó azt hiheti, hogy csupán azon múlik á dolog, hogy a Gazdasági Főtanács megírja a kiutaló csekket és Nyíregyházán azonnal általános foglalkoztatás indul meg. Hogy éhből aiz összegből azután akadály nélkül beszerezhető lesz a város burgonya és tüzelő szükséglete. Az országban több. minit harminc olyan város van mint Nyír* cgyáza, amely hasonló problémákkal küzd. É-pen, ezért, hogy az illető szándéknak nagyobb hatása legyein, azt javasoljuk, hogyacikk- irásson túl, inkább a személyesen elérhető módszereket válasszák, úgy, ahogy eddig mi is tettük. Mein jvai fel a cikkíró Budapestre járjon el a Gazdaági Főtanácsnál és kérjen a cikkben említett dolgokra kiutalást. Tuioln-illik egyáltalán nem biztos, hogy az újságcikkeket elolvassák az illetékes -minisztériumok, már ivedig feltételez ziik, hogy nőm -az itteni közvélemény szimpátiájának megnyerésére Íródott, hanem azért, hogy az illetékesektől ’segítségek Szerezzen, így a személyes eljárás talán nagyobb sikerre vezetne. Egyébként igaza van a cik k írónak abban, hogy -nem lehét vállalni a felelősséget, de meg (kell mondanunk, hogy a felelősség vállalása nem most (kezdődik. Nem mot kell intézkedni ugyanis, ahogy a cikk írja, hanem intézkedni kellett vol Tehát nem most, hanem a múltban kellett volna, de legalább is 1946. augusztus í. óta „Kellett volna“ — tervaszerű várospolitikát folytatni. Hiszén számtalan határozata volt ilyen irányban a képviselőtestületnek. De akkor, amikor mii sürgettük a tervszerű városvezetést, városrendezést, jobb közellátásit, akkor egyesek -sértődötten panaszkodtak a kommunisták -támadó magatartása miatt. Most arról írnak, hogy intézked ni keli Egy kicsit késő, — kellett volna. Ha tervszerű várospolitika folyt volna, ha a hároméves terv Szökése útin menyasszonya nővéréhez tört be a szélhámos Schultz Jenő, akit még mindig nem hoztak Ngireggházára Mint megírtuk, a nyíregyházi törvényszék fogházából megszökött veszedelmes szélhámost, Schultz Jenőt, a debreceni pályaudvaron elfogták. Olyan hírek terjedtek el, hogy Schultz Jenőt erős rendőri őrizettel a nyíregyházi tövénvszékhez kísérték vissza. Mint később ki- re- ült, a hírek alaptalanok vr Itak, mert a debreceni rendőrt ég eddig még nem értesítette Sviu a rendőrséget, sem a törvényszéket a szélhámos el fogásé’ó! annak ellenére, hogy a nyíregyházi re\dővka]után; ságon Neumann Sándor nyíregyházi bőrkereskedő bejelentette, hogy a debreceni rendőrök az ő közreműködésével elfogták a veszedelmes szélhámost. Most került csak nyilvánosságra az ta nyíregyházi rendőrséghez intézett telefonjelentés, amely eggyel ’szaporította a veszedelmes! szélhámos bűnlajstromán szereplő bűncselekményeket. Még október 4-én, Schultz Jenő szökése napján történt, hogy késő este, tíz óra tájban valaki megzörgette Bittó Ágnes Bethlen utca 82. -szám alatti lakos. Schultz Jenő menyasszonyának nővére, ablakát. Bittó Néhány nappal ezelőtt Nagy Andrásné tiszalöki asszony a Holt-TiiSzába ölte magát. Az öngyilkosság ügyében vizsgálatot indítottak. Megállapították, hogy Nagy Andrásné évekkel ezelőtt elhaít 17 éves fia halála után búskomor lett. Többször fogyasztott szeszesitalt. Az öngyilkosság napján férjével és sógornéjával napraforgót bugázfak lakásuk udvarán. Nagy Andrásné minden szó nélkül kiment ,az utcára és többet nem tért vissza. Egy félórával később megjelent Nagyéknál Papp Pálné Ágnes legnagyobb meglepetésére a törvényszéki fogház cellájában hitt SchultZ; Jenő ugrott be a feltáruló! ablakon. Megfenyegette a leányt, ka segítségért mer (kiáltani, megfojtja. Mint a lakásban ismerős, egyenesen a szekrényhez tartott, kivette Bittó Ágnes értékes fekete csikö- bundáját és egy pár férficipőt. Bittó Ágnes könyörögni kezdett neki, hogy ne vigyen el semmit. Schultz „.engedett“ és kijelentette, hogy a cipőt itthagyja, de csak akkor, ha helyette 100 forintot kap. Izgalmas pillanatok következtek. Bittó Agnes a telefon felé hátrált, de Schultz eldobta a kezében lévő bundát és cipőt és Izgalmas kalanban volt része Nagy Ilona vámospércsi, Köle- ses tanyai leánynak. Nagy Ilona szülei eltávoztak hazulról és a fiatal leány egyedül maradt a tanyában. Éjfél felé járhatott az idő, amikor szomszédasszony és elmondta, hogy Nagy Andrásáéval a Holt- Tiisizjä hídján találkozott. Akkor Nagyné „Isten veled“-del búcsúzott tőle. — Az öregasszony hozzátartozói lélekszakadva rohantak a Tisza felé, de már csak Nagyné holttestét találták meg, amint a víz lassan vitte lefelé. A holttestet kihalászták. Kezében egy gyűrött, papír volt. — Rajta egy kusza sor: „légy boldog“. A levelet valószínűleg férjének irta. Holttestét felboncolták és megállapították, hogy tettét ittasan követte el. 1 előremereisiztett ujjakkal követte a leányt, azzal, hía érinti a telefont és felhívja a rendőrséget, ia halál fia. A megrettent leány nem mert cselekedni. Schultz hirtelen felkapta zsákmányát, kiugrott az ablakon és eltűnt a« éjszakában. A magáhoztérő Bittó Ágnes csak távozása után hívta fel a rendőrséget, de a helyszínre érkező nyomozók már nem tudták elfogni a szőke», vényt. Valószínűnek tartják, hogy Schultz Jenő Debrecenben is követett el bűncselekményeket és debreceni „ügyeiben’' még folyik a nyomozás, azért nem kísérték át Nyíregylházára. bezörgettek a leány szobája ablakán. A megrettent Nagy Ilonái, nem nyitott ajtót. Újból zörgettek és egy férfihang azt kiáltotta: „Ilus, ha nem jössz ki, rád gyújtjuk a tanyát és keresheti a/iyád a leányát is, a tanyáját is." Nagy Ilona ijedtében kinyitotta az ajtót és kiment. Az ajtóban két fiatalember esett neki, leszaggatták a ruháját és össze-visza harapták. A leány hosszas küzdelem után tudott csak kiszabadulni támadói kar., jaiból és elmenekülni. A rendőrségi nyomozás megállapította, hogy a két éjszakai támadó Ádám József és Szabó József halápi fiatalemberek voltak. A két szjatír ellen eljárást indítottak. — Orosz nyelvtanfolyam. A Magyar—Szovjet Művelődési Társaság által rendezett orose nyelvtanfolyan f. hó libán a Kossuth-gimnáziumban (Szent István utca) este 7 órakor kezdődik. Dráma a Holt-Tisza partján Vizbeöiie magát egy búskomor asszony Két vakmerő szatir éjszakai támadása egy leány ellen idejére elkészült volna és a három-“ éves ter\' ndulásának idején mindjárt meg ís kezdték volna a munkát. De így többszázezer forintnyi összeget szahnaszedegétésre, fű~ nyesésne és az utcai por plnnéro- zására költöttek eb Hiába mutattunk rá, hogy ezdktbői az összegekből legalább az utcák folyókáit lehetnie rendbelhOZni, vagy girtres* gÖdrős utcákat planérozni, a Friedmann telepet is legalább folyókákkal ellátni, salakkal beszórni, a finnesben szintén. Nem így történt Terv nélkül, előirányzott munka nélkül, a Gazdasági Főtanácsot odaállítani, mint bűnbakot —- enyhén szólva demagógia. A városnak közel egymillió forintos deficitje volt. Hiába mutattunk rá a takarékosság szükségességére, a város bevételei fokozásának szükségességére a deficit nem csökkent, hanem fokozódott. A gyakorlat pedig az, ahogyan az újság olvasói az e héten a| lap hasábj ain megj elen t ny ílatkoz altból láthatták, hogy a szigorú gazdálkodás módszerével a bevételeket nagyon szépen lehet emelni. Egyes tételeknél két és félszeresét érte el a racionális vezetés annak, amit a rossz városvezetés produkált. Nagyon jól kel'l tudni azt is, hogy a beruházási szabály az, hogy Nyíregyháza város hároméves tervében szereplő 6.5 millió forint 33 százalékát a városnak kell fedezni. Vagyis meg kell szüntetni a deficitet, kimunkálni a bevételéket hogy ez a több, mint kát millió forintnyi beruházási hozzájárulás meglegyen és akkor az állam adja a többit. Tehát a sorrendre máskor ügyelni kell a cikkírónak. Niejm szabad az amúgy is nyugtalan közvéleményt üres demagógiával nyugtalanítani. Közmunkátla szükség van, hogy áj nagyméretű munkanélküliségét le lehessen vezetni. Az azonban csak a terv keretében lehetséges és kimutatható munkát kel! produkálni. De még ez nem mindeo. Laptársaink álljanak ki amellett, hogy a várost iparosítsák, mert csak ipartelepekkel lehetne a ncr éjs ifjúsági munkanélküliséget mag szüntetni. Esetleg az iparügyi minisztérium segítségét vegyék igénybe ugyancsak személyes eljárással hátha letudnának telepitndi egykét iparüzemet. Ez a segítés módja, nem pedig a nép vezér szerepét vállaló, frázisokban élő demagógia. Az építés előfeltétel« a nyugalom, rend, biztonság, nem pedig a zavartkeités. ' Pálfij Ernő. a j—v ^ | | | szaktzerü tisztítását* a legújabb divat szerint vállalja HVÍT6g1ÍláZ3 LllltlBlMl 8 tern kalapokéapp dénesné M A G Y A n N F P
