Magyar Nép, 1947. szeptember (4. évfolyam, 199-221. szám)
1947-09-26 / 218. szám
2- oldal. MA G Y 1A R NÉP 1947. szeptember 26. Ma kezdi meg a népbiróság Szigetvári Mihály, a kisvárdai gettó szadista hóhérja bűnügyének kétnapos főtárgyalását ÖTVEN TANÚT HALLGATNAK KI Annakidején nagy port vert fel Kisvárdán és környékén Szigetvári Mihály volt c.sendőrfőtörzsőr- mctser letartóztatása. Szigetvári Mihály, a kisvárdai gettóban rettegett csendőr kegyetlenkedéseiről volt hírhedt. 1944 áprilisában és májusában állatias kegyetlenséggel kínzott halálra deportáltakat. A gettóbazár- tak közül kiválasztotta azokat, akik vagyonosabbak voltak és borzalmas eszközökkel, válogatott kínzási módszerekkel kényszerítette őket arra, hogy árulják el ékszerei rejtekhelyét, vagy az!, hogy kinél helyezték el megőrzésre vagyontárgyaikat. Puskatussal, bik - esőkkel ,gumibottal és drótkorbács- csal verte felism: rhetetlenségig n Tagsági igazolvány és kultúra nem szorosan fogalmak. A kulturális megmozdulásokon előadott számok értéke sem attól függ, hogy az előadón: k melyik párt igazolványa van a zsebében, hanem inkább az, hogy mennyire érti meg és érzi át a művet s felfogásának érzéseinek milyen mértékben tud kifejezést adni. Ez az elgondolás vezette a Dolgozók Kulturális Szövetségének rendezésében megtartott kultúr verseny bírálóbizottságát, amikor a tehetségkutatás és irányítás szempontját választotta mértékül. Az érdeklődés ami a kuli árversennyel szemben megnyilvánult, nem a politikai szócsaták, hanem sokkal inkább a kultúra, a művészet szomjazására enged következtetni. Ha szavalunk, dalolunk vagy színjátszónk, tegyük ezt művésziesen. Ezt követeli tőlünk a közönség, de ezt aj kultúra fogalma is. A művészet rátermettség, képesség és önképzés dolga és nem pártbéli • hovatartozásé. Bíráld a művet, bíráld az előadást-, dt jól vigyázz, mert amikor bírálatot mondassz, egyben önmagád1!1 is bírálat tárgyává teszed. Nem díjazás reményében, nem anyagiakért, hanem tapsokért talán és irányításért léptek fel a kul- túrverseny résztvevői. Éppen ezért remélhették joggal, hogy érdem szerint előadásuk értéke szerint fogják őket elbírálni, ami a bírálóbizottság tagjainak szándéka is, 'volt. Éppen ezért hatott disszonánsán amikor mintegy előlegezett bizalmatlanságképpen jött az egyik helyi lap részéről befolyásolási szándék a zsűri tagjai felé. Neon ismerjük a zsűri döntéseit, de tudjuk, hogy tagjai sorában komoly szakértők ülnek és függetlenül attól, hogy egyik vagy másik párt, 'n,egyesület részére ítélik majd ■■1, 1 n ‘ ’ -Ai komoly szakértőként ult le a zsur, , ./ . . '„t-i - . • "tálhoz, az komoly szakértőként is fog <• J T ___ . j, "’állni onnan. Legyen szabad zarnun. p soro_ kát egy Ibsenri idézettel: írni nyit tesz, mint ítéletet mondani önmagunk felelt. körmei közé kaparintott áldozatait. Eimer Jenőné, Alter Bernát, Mutzen Ignác és Euchler Vilmos az elszenvedett sérüléseikbe belehaltak. Friedmann Dávid. Burger Sámuel, Grünfeld Ignác, Földes Sándor és Földes Ignác, özv. Landau Mónié, Horovitz üvegkereskedő, Sziklai Árpád, Grünfeld Rudolf, Hollender Béla, Weinberger Ignác, Friedmann Zoltán, Schwarte Adolf. Klein Lajos, Eichstein Ignác, Weinstock Gyula, és sok társuk több hónapi orvosi kezelésre szorultak a szadista hóhér egy-egy „kihallgatása“ után. Szigetvári Mihály kegyetlenkedéseinek tetőpontja volt, amikor egy vallatás alkalmából Weisz Janka kisvárdai lakos szemérem teslébe Csalásért és letartéztattáklHodász A rendőrségi a napokban letartóztatta ésj-a nyíregyházi államügyészség fogházába kísérte Mocsári Belát, a hodászi körjeyzőség segédlát, a hodászi körjegyzőség segéd- jegyzőjét. tus elseje óta volt a község alkalmazásában. a csalások és sikkasztások sorozatát követte el. 5.130 forintot sikkasztott el abból az összegből, amelyet a közel- látásügyi minisztérium utalt ki prémiumként a beszogáltutást 100 százalékig teljesíteti gazdáknak. 1 260 forintot használt fel saját céljaira a befolyt adóösszegekből. Mocsári Béla Madarassy Istvánná medgyesi lakostól 3000 forintot. Varga Ferenc és Szabó István mátészalkai lakosoktól 4.200 forintot, Kujbus Mihály, Kujbus István é- Torkos János hodászi lakosoktól pedig 2.490 forintot vett fel peregy nádiszálat szúrt .A zsercncsét- len asszonyon az orvos sem tudott segíteni, percek alatt elvérzett. A nyíregyházi népügyészség Szigetvári Mihály nagyarányú bűnügyében elkészítette a vádiratot és ina délelőtt kezdi meg a lumper kétnapos főtárgyalását. — A vádlott tagadásban van ugyan, de a megidézett tanúk, — akik valamennyien átélték a kisvárdai gettó minden rémségét — eddigi vallomásaikkal alátámasztják a vád minden pontját. A íotárgyalásru 39 kisvárdai, 3 mándoki, egy nyírma- dai, két dombrádi és két kopöcs- apáti tanút idéztek meg. A főtárgyalás után előreláthatólag a legsúlyosabb — valószínűleg halálos — ítéletet fog hirdetni a népbíróság. sikkasztásért fcSzség segédjegyzőjét metezőszerekre, de az összegeket elsikkasztotta és permetezőszereket nem szállítóit. Még 1946. elején i többeket károsított meg és többmi!' lió inflációs pénzzel károsított meg olyképpen, hogy nemlétező búzát adott el. Mocsári Béla az államügyész előtt tett vallomásában érdekesen védekezett; Előadta, hogy a peime- tezőszerekért felvett összegeket átadta egy dunántúli kereskedőnek, akit időközim sváb származása miatt kitelepítettek és a pénzt az magával vitte. Sikkasztásait egy olyan emberre akarta tolni, akit már nem lehet felelősségre vonni. Mocsári Bélát az államügyész kihallgatása után előzetes letartóz- tartásba helyezte, ügyében rövidesen főtárgyalást tűz ki a törvényszék. Egy különös Karászi István ibrányi gátőr feljelentést lett a rendőrségen Kormos Pál volt gazdasági cselédje ellen. Kormos hosszú ideig állt Karászi szolgálatában, majd megszökött és különféle ruhanoműeket és lábbelit magával vitt. Kormos Pált elfogták. Kihallgatása során érdekes vallomást tett volt gazdája ellen. Elmondta, hogy Karászi nem akarta neki fizetni a megállapodás szerinti bért. Karászi fia pedig többízben kényszerű tette arra, hogy együtt lopjanak Karászi Istvántól. Nagymennyiségű terményt, élelmiszert, lisztet, gazdasági felszerelést, fát és ruhaneműeket lopkodtak el és Karászi fia eladta azokat. Kormosnak sohasem adott semmit a pénzből. —- Karászi egyízben tettenérle fiát és alaposan elverte. A fiú figyelmez1 tette Kormost. hogy szökjön mt« mert az apja mindent megtudott. Állítása szerint Kormos ezért szökött meg és csak a őt illető ruhákat és cipőt vitte magával. Kormos Pált letartóztatták és átadták az államügyészségnek. RáOmlütt a forró olaj egy munkásra Súlyos kimenetelű munkásszerencsétlenség történt a napokban a nyírbogdányi petroleumgyár telepén. Boross Gábor, a gyár segédfűtője olajos anyaggal fűtötte a kazánt. A figyelőnyiláson egy óvatlan pillanatban kicsapott a forró olaj és összeégette a szerencsétlen fű löt. Borosst kórházba szállították. FELHÍVÁS az agyszeri vagyondézsma és az egyszeri vagyonszaporulati dózsma bevallások benyújtására Az egyszeri vagyondézsmúról és ■az egyszeri vagyonszaporulati dézs- máról szóló 10.130—1947. Korra, ■sámú rendelet és az annak végrehajtása tárgyában kiadott 183.100/ 1947. VII. számú pénzügyminiszteri rendelet alapján 1947. évi október hó 15. napjáig mind az egyszeri vagyondézsmára, mind az egyszeri vagyonszaporulati dézsmára vonatkozólag az e célba szolgáló hivatalos nyomtatványok felhasználásával bevallást kötelesek adni: 1. Az egyszeri vagyondézsma kivetése céljaira a) a vagyonadó fizetésére kötelezett azok a természetes személyek és külön kézéit vagyontömegek, továbbá a vagyonadó fizetésére egyébként nem kötelezett mindén olyan jogi személy, intézmény vagy vagyonközösség, akiknek, illetőleg amelyeknek az 1947. évi január hó 1 .napján meglévő tiszta vagyonuk értéke a 75-000 forintot meghaladta; b) a Magyarországon székelő részvénytársaságok, szövetkezetek, korlátolt felelősségű társaságok, részvényekre alaikutl betéti társaságok, takarékpénztárak és a pénzbetétek átvételére jogosított intézetek, valamint az állam, a törvényhatóságok és a községek (városok) társulati adó alá eső vállalatai. 2. Az egyszeri vagyonszaporulati dézsma kivetése céljaira azok az egyszeri vagyondézsma fizetésére kötelezettek, akiknek vagyona az 1939. évi december hó 31. napján meg volt vagyonukkal széniben 1947. évi január ihó 1. napján 50-000 forintot meghaladó összeggel szaporodott. A bevallások céljaira készült bevallási nyomtatványokat az előállítási költség megtérítése ellenében a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) lehet beszerezni. A bevallásokat a fizetésre kötelezett a vagyonadó kivetésre illetékes állami adóhivatalnál, amennyiben pedig vagyonadó fizetésére nincs kötelezve, annál az állami adóhivatalnál köteles benyújtani, amelynek területén az ügyeit intéző szerv működik. A vagyondézsma fizetésére kötelezett vállalatok bevallásukat a társulati adójuk kivetésére illetékes állami adóhivatalnál tartoznak IKinyújtani. A bevallás alaki kellékei tekintetében a hivatalos nyomtatvány kellő útbaigazítást nyújt, éppen ezért azt feltétlenül a hivatalos nyomtatvány felhasználásával kell megtenni. Büntető rendelkezések. Aki az egyszeri vagyondézsma, illetőleg vagyonszaporulati dézsma megállapítása céljára bevallását a megszabott határidőn belül nem adja be, a terhére megállapított egyszeri vagyondézsma, valamint a vagyonszaporulati dézsma 10 szá< zalékát, ha pedig a bevallás adására vagy a bevallás hiányainak pótlására hozzáintézett felhívásnak a kitűzött határidőn Iveiül nem tesz eleget, a megállapított dézsrná- nák 25 százalékát fizeti bírság fejében. Városi adóhivatal. Fór fi hníni-mU ™kK“ü ÖKlití,ál a leguia,bb di'al 8M™t »“»5» nyíregyháza, Lnther-n. 6.1 rern RctiapoR papp denesne — I
