Magyar Nép, 1947. augusztus (4. évfolyam, 173-196. szám)
1947-08-24 / 191. szám
2. oldal. MAGYAR NÉP 1947. augusztus 24 Nem állhatnak szemben Krisztus tanainak követői a szocialista erkölccsel Zsúfolásig megtöltötte a nagyrészt értelmiségi dolgozókból álló közön ség a vármegyeháza nagytermét Pík ler György középiskolai tanár, OTI vezérigazgató .Egyház és demokrácia“ címmel megtartott előadása alkalmával. A demokrácia ellenségei — mondot a beszédében — 25 éven ke résziül és azután is minden tőlük telhetőt elkövettek, hogy bemccskol fák a szocialista gongolatot és hazugságokkal, megfélemlítéssel vezet ték félre a hiszékenyeket. Rágalmaik között szerepelt az is, hogyha a kommunistáknak egyszer Magyaror szágon része lenne az áliamvezetés ben, a templomokat vagy lerombol nák, vagy raktár, mozi és egyéb helyiségekké alakítanák át Nem igy történt. A kommisíák részt kaptak 3z államvezetésből, a templomokat nem ők, hanem a németek rombolták ie, a kommunisták újjáépítettek a templomok nagy ré szét. A kereszt, mint a választási agitáció eszköze egyház és a demokrácia az egyház és a marxisták között, ha az egyház a harácsoló, a kapitalista rend frontján harcolna, ha a bankárokhoz, nagykereskedőkhöz, spekulánsokhoz csatlakoznának a szegény néppel szemben Ez valóban keserves kö ve.kezménnyel járna a magyar népre, Azonban valláserkölcsi tanításuk alapján sem tehetik ezt, mert kétezer évvel ezelőtt ugyancsak ősz tályharc idején a rabszolgatársadalom viszonyai közepette a keresztény tanítás megalapítója állást foglalt a szegények mellett, a gazdagok ellen Nem állhatnak szemben Krisztus tanának követői a szocialista célki tűzésekkel, mert Krisztus legkrmé nyebb szitka is ez volt: .Olyanok vagyok, mint a pénzváltók és a vámosok * Beszéde befejező részében rámu látott arra, hogy a demokrácia ki teljesedése nem az egyházakkal szemben, hanem együtt munkáikod va az egyházakkal fog meghozni egy igazságosabb, emelkedettebb és erkö’cscsebb emberi életet lotíakat Rámutatott arra, hogy ha zugságainkért, melyeknek hordozói voltunk, penitérciát kelt gyakorolnunk és hirdetői kell legyüns mind azon igazságos és nemes gondolatoknak, amelyeket a kommunista előadó részéről hallottunk. Tanul mányoztam a marxizmus kérdéseit — mondta — és ez előadás után kijelentem, hogy vallásos meggyő ződéstől áthatva, nyugodt lelkiisme- rettei adom szavazatomat a Magyar Kommunista Pártra — jelentette ki a résztvevők viharos tapäa közben. Felemelő volt Porzsolt István lelkész tanár, a Kálvineum igazgatójá- n»k felszólalása. A legtisztább szó cializmust megtaláljuk val!áserkö!c3i tanításainkban, a bibliában is — mondta. Nem ellenkezik a vallásos érzéssel azok törekvése, akik a bűnös tőkés rendszert akarják megszüntetni és helyébe egy tisztultabb világot teremteni. k legtisztább szocializmust a bibliában találjuk A nagy tetszéssel fogadott elő ] formáíus Szabadianács ülésezésein adás után a hozzászólások között résztvevő szegedi egyetemi tanár dr. Kalmár László az Országos Re I üdvözölte őszinte örömmel a hal Sargfisen meg kell építeni a hajai Tisza hidal á hid újjáépítésének kérdéséről tárgyaltak a vármegyeházán Napjainkban is tapasztaljuk, hogy egyes körök a keresztet választási agitácíós eszköznek használják fei és igyekeznek a Ko nmunista Pártra a vallásellenességet rákenni, más oldalról pedig szemrehányásokat ka punk a tempíomépitésért és a jel vényünk nemzeti színéért mert azt gondolják egyesek, hogy ez válasz tási kortézia Mi a mrgyar nép felemeléséért küzdünk, a nép érdekeit tartjuk mindenekfelett valónak. Éppen ezért tudomásul uesz- szük, hogy a magyar nép többsége vallásos és őszintén tiszteletben tartjuk a magyar nép vallásos érzését. Mi a viszony a kereszténység és a marxizmus között A kereszténység és marxizmus viszonyáról szólva sokan úgy állítják be a kérdést, mintha egyik oldalon a szocialisták, másik oldalon pedig a kereszténység állna. Mi a viszony hát a kereszténység és a marxizmus között, vagy tegyük fel a kérdést úgy - mondta élénk érdeklődés közben — mi a viszony spiritualists és materialista szemlélet között? Ideológiai síkon éppen azért nem kerülhetünk szembe, mert egész más a mozgási területünk De erkölcsi kérdésekben aíapvető-n talál kozunk mindannyiszor. Nncs az egyház tanításában egy olyan erkölcsi tanítás sem, amit elvethetne egy példás szocialista, ha ugytetszik, mondjuk marxista A mi feladatunk a széncsata és vasútépítés A vallás tanítása : legyünk jók, szeressük embertársainkat és támo gassuk őket Ezeket mi is mind vállaljuk Hogy vannak egyes tételek, amelyek a pást tanításában nem fordulnak elő es megfordítva, az természetes. Mi a szénc3atái, a vas útépítést és a magyar nép többi elsőrendű anyagi természetű ügyeit visszük előre, de ezzel nem állnak szemben a valláserkölcsi tételek sem, ha nem is tartalmazzák ezeket. Ellentét csak akkor lehetne az Elismert dolog, hogy Szabolcs- megye és a Nyírség az ország éléskamrája. A nyíri homok burgonyatermése az ország burgonyaszükségletének jelentős részét fedezi. A szabolcsi almatermés az ország almatermésének negyedre szét teszi ki, amelynek csaknem 70 százaléka exportképes. Az iparnövények köz 1 Szabolcs dohány termelése a legfontosabb. Szabolcs .az ország agrármegyéi között az első helyen szerepel és igy méltányosan illetti az ország éléskamrája neve. A Tisza balpartján fekvő Sza- bolcsmegyét a Nyiregyházavidéki Kisvasutak vasútvonala szeli át, amelynek jelentősége abban áll, hogy — mondhatni — a gazda tanyájáról szállítják el áruit a piacra. Szabolcsmegyét a háború előtt a balsai Tiszahid kötötte össze a legrövidebb utón a tiszán túli megyékkel. A balsai Tisza- hidon áthaladó kisvonat vitte Szabolcs áruit a szomszédos megyék és az ország belseje felé és ugyanezen a útvonalon szállították be Szabolcsba az annyira nélkü- ■ lözött tűzifát, szenet, követ és olyan fontos iparcikkeket, amelyek a megyében nern találhatók. A balsai hidat, amelynek az építése 1931. évben fejeződött be, a háború folyamán felrobbantot ták a Tisza többi 11 hidjával együtt. A vasúti szállítások ezután kerülő utón a Máv. forgalmával bonyolódtak le, meri a Szabol* csot és a tiszajobbparti megyéket összekötő és olyan rendkívüli fontosságú balsai hid a Tisza fenekén hevert Nemrégiben hozzáfogtak a to kaji tiszahid megépítéséhez, A 10 millió forintot igényelő hídépítési munka előreláthatólag csak 1949. évben fejeződik be. A tokaji tiszahid mellett nemzetgazdaságilag is és az ország éléskamrája, Sza- bolcsmegye szempontjából is óriási jeleniőséggel bir a balsai felrobbantott Tiszahid ujjáépitése. A békeévek statisztikai adatai szerint a balsai tiszahidnak egyetlen nap 836 tonna szek%rforgalma volt és a vasút napi átlagban 123 tonna árut szállított. 1936-ban pél dául 18.000 tonna tűzifa, 600 tonna fűrészelt, ácsolt és hasított fa, 16 000 tonna terméskő és kavics, 3 000 tonna szén és 1.500 tonna tégla jött át a hídon Szabolcsba. Ugyanakkor többezer tonna termény, olajosmsg, liszt, burgonya haladt át a hídon Sza- bolcsmegyéből a szomszédos megyéknek. A balsai hid újjáépítésének kérdését több helyen felvetelték. A balsai tiszahid felépülése esetén nemcsak az áruszállítás útja rö vidülne. de lényegesen nagyszámú MÁV. teherkocsi szabadulna fel, amelyet más irányban lehetne forgalomba dobni Az elkészült tervek szerint a hid újjáépítése hétésfélmiilió forintba kerülne. A vizbe süjjesztett 200 tonna vasat is fel lehetne használni abban az 1000 tonnányi vasmennyiségben, amely a hid megépítéséhez szükséges. Szombaton délelőtt egy szükebb körű bizottság tartott ülést a vármegyeházán, amelyen résztvettek Tomasovszky Mihály főispánon kívül a város és a megye több vezetőszemélyei, valamint a pártok és a szakszervezet kégvlsclői. A szűk- körű értekezleten a balsai tiszahid újjáépítési kérdéseit tárgyalták Az értekezlet határozataképpen értesíteni fogják Gerő Ernő minisztert, hogy Szabolcs és Zemplén megye küldöttsége felkeresi majd a minisztériumot a balsai hsd ujjáépitése ügyében. A bizottság kérni fogja majd a minisztert, jái üljön hozsá ahhoz, hogy a tiszai hidak újjáépítési sorrendjében a 11 ik helyen lévő balsai hid újjáépítését megkezdjék. Abban az esetben, ha a minisz- 1 tér az újjáépítési sorrendet megvál tozíatja, a Nyiregyházavidéki Kisva suták, az állam, valamint a szabolcsi és zempléni érdekelt iparvállalatok és községek hozzájárulási va! megkezdik a balsai Tiszahid újjáépítését. Vasvillával verte meg az édesanyját Özv. Katona Józsefné rakamazi asszony feljelentési tett a rendőrsé gén sulyostestisártésért f a Katona József és felesége ellen. Az özvegyasszony a napokban osztozkodott fiávH és menyével az id-i termésen. Öívegy Katonáné kevésnek találta a reá cső részt és ezért összeszólalkozott menyével, aki vasvillát ragadott és ütlegelni kezdte az öregasszonyt Katona József egy ideig nézte az édesanyja és felesége verekedését, majd kivette felesége kezébői a vasvillát és ő kezdte ülni az idős asszonyt, aki — az orvos megállapít sa szerint — 14 napig gyógyuló sebeket szenvedett Verekedés Pénteken este 10 óra tájban a Lenin téren szolgálatot teljesítő rend őiőrszem segétykiáltásokra lett figyelmes A hang irányába sietett és a Lenin tér 12. szám ház élőit négy egymást ütlegelő fér fit talált A ve rekedők egymásba kapaszkodva, hemperegtek a fő dön, majd feláll tak és újra kezdték a birkózást. A rendőr közeledtére a négy férfi közül kettő megtámadta a ha tósági közeget, a másik kettő pedig megfutamodott. Segélytkérő fütty ha a Lenin-téren sitott bele az utca csendjébe és a szorongatott helyzetben lévő rendőr segítségére egy másik rendőr is a helyszínre érkezett, de mindkettőjüknek csak hosszas közelharc után sikerült ártalmatlanná tenni a szívós verekedőket. Előállításuk után megállapították, hogy Szűcs Sándor és Borsi Sándor Lenin tér 12 szám alatti lakó sok. Mindkettőjüket letartóztatták és átadták az államügyészségnek. ?si*ífirt*m?ultiéiul kP7íifírlife szep^em^er ^ 2-án, SZENBECZKY ülTálC: I lllly mill ŰiUlil ÜyJyHiJlilll kedden este 7 órakor [farftna tánfii&feíSláj&ban a Hóda és a Hop Hop
