Magyar Nép, 1947. július (4. évfolyam, 146-172. szám)
1947-07-27 / 169. szám
2. oldal. magyar jí h* p 1947. julius 27 A hadifoglyok találkozójára A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége ma rendezi a Szovjetunióból hazatért hadifoglyok első találkozóját. Illő, hogy azokhoz, akik ezen a gyűlésen résztvesz- nek — hadifoglyainkhoz — egy néhány szót szóljunk. Hazaérkezni nem könnyű dolog. Nem könnyű dolog, mert annak, aki sokáig van távol, meglazulnak kapcsolatai az emberekkel, sok szór még a közeli hozzátartozókkal is. Az élmények amiken keresztülment, sokszor egészen más embert faragnak belőle, mint ami lyen volt akkor, amikor itthonról elindult. Azok, akik körülötte vannak, sokszor nem találják ezt természetesnek s igy bizony előfordulnak súrlódások. A foglalkozás amihez most ismét visszatér lehet, hogy erősen elüt attól, amit a hazatért hadifogoly fogságában folytatott. Idő kell, amig belejön a munkába, amig ismét úgy és olyan gyorsan tud dolgozni, mjnt ahogy szeretne. Sok paraszti származású hadifoglyunk a Szovjetunió ipari vidékein dolgozott és tanult munkássá vált- A társadalom köteles sége, hogy lehetővé tegye számukra, hogy az ipari szakmát, amit fogságukban megtanultak, idehaza is gyakorolhassak. Ha ezt a feladatot sikerül megoldani, nemcsak a hadifogoly egyéni élete emelkedik felül az eddigi színvonalon, hanem az országnak is mérhetetlen haszna lesz szakmunkájukból. Lehetővé kell tenni a kisiparos és kiskereskedő hadifoglyoknak, hogy műhelyét, üzletét megindíthassa. Meg kell beszélni a földmives foglalkozású hadifoglyok kérdéseit is. Lehetővé kell tenni számukra, hogy ők is hozzájuthassanak ahhoz a földterülethez, amit a demokrácia itthonlévő parasztságunk száméra már két esztendeje kiharcolt. Vannak akik betegen jöttek haza, ezeknek a számára el kell érjük azt, hogy az orvosi ’kezelés és különböző egészségügyi intézmények segítségével, mihamarabb csatlakozzanak ahhoz a hatalmas munkához, aminek az elvégzését a nemzet dolgozó milliói a hároméves terv keretén belül magukra vállaltak. Mindezek a problémák és követelések azok, amelyek a Nyíregyházán megtartandó első hadi- fogolygyülésen fel fognak vetődni. A magunk részéről csak azt mondhatjuk, hogy mintahogy ott voltunk akkor Rákosi Mátyás sze mélyében, amikor haza kellett hozni a hadifoglyokat, ott leszünk akkor is, amikor a hadifoglyoknak a dolgozó magyarság körében való elhelyezkedését kell elősegíteniKOCSIS FERENC — Letartóztattak egy fegyver- rejtegetőt. A rendőrség fegyver rejtegetésért őrizetbe vetíe Panko tai Sándor győríeleki lakost, aki egy golyós fegyvert tartóit enge dály nélkül a lakásán. Pankotai azzal védekezett, hogy a fegyver- beszolgáitatási rendelkezésekről nem tudott. Pankotait a nyiregy házi államügyészségnek adták át. NŐISMERŐSE LEITATTA ÉS KIFOSZTOTTA Csütörtökön este megjelent a nyír egyházi rendőrségen Ksplonyi Mi hály gégényi juhász és elmondta, hogy 10 darab juhot hozott be a városba, amit 1.100 forintért adott el A városban megismerkedett egy nővel, aki a pénzét ellopta El mondta, hogy vásár lebonyolítása után bejött a Lenin térre, hogy va lami ennivalót vegyen. A Lenin téren egy ismeretlen nő szólította meg és azt kérdezte, hogy mit keres. Kap lonyi Mihály, aki nem volt ismerős a városban, megismerkedett a nővel, aki Kisfaludí Jánosnénak mutatkozott be. Kisfaludiné aztán eivitte Kap lonyit az egyik Lenin téri étkezdébe, ahol a Juhász mindkettőjüknek vacsorát rendelt. Kisfalud iné a vacsora után kihívta, a Sóstóra Kaplonyit, majd visszajöttek a városba és az egyik vendéglőben italt fogyasztót tak Az idő már késő éjszakára járt és Kap'onyi — aki trősen le tia^o doti — haza akart menni Kisfalu, diné vállalkozott arra, hogy egy d «- rsbon elkíséri. El is indultak a Káliói utón, de Kaplonyi héhány lépés után leült az ut melletti árokba és nyomban ela'udt. Amire felébredt, társnőjét már sehol sem találta és Kisfaludinéval együü elüní a zsebéből a 10 birka ára is. A károsult juhász feljelentésére a rendőrség nyomozást indított és rö. vid idő alatt sikerült elfogni Kisfa- ludi Jánosnét, aki beismerte tettét. Letaríóztatták és átadták az államügyészségnek. Életfogytiglani kényszermunkára ítélték Rózsa ezredest, a nyirbogdányi bestiát A budapesti népbirőság dr. Mar ton tanácsa csütörtökön vonta fele iősságre Rózsa Zoltán ezredest. Rózsa Zoltán bestiális tettei Szabolcsban is hírhedtté tették nevét Mátészalka és Nyirbogdány között sorra végeztette ki a csapatíestüktől lemaradt honvédeket és munkaszol gálatosokat. Nyirbogdány községben 1944 október 24 én, amikor átmenetileg a német és magyar csspatok vissza foglalták a községet, jelentkezeti három rftunkaszolgálatos, akik elmaKözben besúgták Rózsa ezredesnek, hogy egy gergelyflfanyai hon véd lemarad! csapattestéiői. Azonnal járőrt küldött a tanyára Elfogták a honvédet, akit három apró gyermeke, felesége, valamint öreg szülei keserves zokogássá! kísértek utolsó útjára. Rőzs3 ezredest, ezt az emberi mivoltából kivetkezett bestiát nem in dhották meg a könnyek. Hiába sírtak az apró gyermekek, hiába jaj veszékettek az öreg szülők, meg a hitves, szemük láttára lövette agyon kenyérkeresőjüket. A kivégzett honvéd családja most is szörnyű nyomorban, kenyérkereső nélkül él a nyirbogdányi Gergelyfi- tanyán. A három árva és a támasz nélkül maradt öreg szülők, valamint a hitves vádja és szörnyű átka örökké kisérni fogja Nyirbogdány bestiáját. Szörnyű vérengzései után kihir dette á községben, hogy jelentkezzen mindenki, &ki iemaradt a csapaties- tétői. A község férfilakosságát SAS behívókkal szedte össze, Ezek az emberek Losoncig szolgáltak ennek a szadistának a parancsnoksága alatt. radtsk csapaitestüktőj. A minden ható Rózsa ezredes maga elé sem engedte a három önként jelentkező embert. Segédtisztjét utasította hogy azonnal fogassa el őket a tábori csendőrökkel. Az elfogatás után néhány órával a község északkeleti oldalán a köz ség lakosságának eiszörnyedésére a tábori csendőrök agyonlőtték a munkaszolgálatosokat, majd nyakukba táblát kötve felakasztották őket az útjelző oszlopra. Útközben Gombosfalván és Lo soncon is hasonló eljárással végeztébe ki a körmei közé került elma radGzott honvédeket Bár nem bizonyosodott rá teljességgel, de ennek A Magyar Nép 1947- julius hó 23 iki számában cikk jelent meg „Ez történt Nyíregyházán, az evangélikus Rómában'1 címen Buko- vinszky József ev. egyháztag aláírással. A nyíregyházi evangélikus egyházközség elnöksége — egyházi belügyről lévén szó — érdemben 1 nem kíván foglalkozni egyházi területen kívül a cikkben foglal’ takkal, csupán az igazság kedvéért kijelenti, hogy az egyházközség képviselőtestülete a cikkben hivatkozott ülést megelőzőleg egyik gazda tagjának javaslatára arra az elvi álláspontra helyezke' a két községnek a lakossága Rózsa ezredesnek tulajdonította a Losonc és Gombosfalva közti ut fáira aggatott hullákat is. A kegyetlenkedésekben oly »vitéz* ezredes hazaszivárgott Németországból és Szombathelyen húzódott meg. Nem lelkiismerete, hanem gyávasága tartóba vissza attól, hoyy rémleúei színhelyére visszamerészkedjen. Barátai azonban tudtak itthoniétéről. Tudva viselt dolgairól, azt a hirt terjesztették róla Nyű bordán-/ környékén, hogy tmeghalt*. Ezzel az volt a céljuk, hogy a r'zörnyü vádakat elaltassák és eltereljék a figyel- met az ezredesről. A katonapolitikai osztály azonban mégis nyomára bukkant Rózsa ezredesnek és úgy került a népbiróság elé. A vadállatias Rózsa ezredest a népbiróság nem jogerősen életfogytiglani kényszermunkára itéhe dett, hogy anyagi ügyekben mindenkor névszerint nyílt szavazással kell szavazni, mert a hozott határozatért a felelősséget minden szavazónak vállalnia kell. A cikkben említett képviselőtestületi ülésen az elnökség ehhez a haléro zathoz tartotta magát és ezt a képviselőtestület tagjainak megmagyarázta, Nyíregyháza, 1947 julius 23. Chrenkó János Solymár János egyházfelügyelő igazg. lelkész Félelmében felakasztotta magát eg? fiatéi fiú Qyermekei és hitvese előtt végeztetett ki egy honvédet Nyilatkozik a nyíregyházi evangélikus egyházközség Elfogtál az álnéven garázdálkodó Forró Ilonát A napokban megjelent a rendőrségen Krausz Ernőné nyíregyházi 1 lakos és elmondta, hogy még a múlt héten bejöíi a lakásába egy állító lag Maleoov'cs Ilona nevű kótaji leány és különféle hazugságokkal Krauszék bizalmába férkőzött. Kreu ztié lakásába fogadta a iómeg- jelenésü leányt, aki egy alkalmat kihasználva — amikor a lakásban csak egyedül tartózkodott — mintegy 600 forint értékű női és gyér mekruhákat összeszedett és megszö kö’t. Krausz Ernőné személyleirást adott a tolvajiányról, akit a rendőrség né hány nap múlva elfogott. Ekkor de rült ki, hogy a leány hamis néven mutatkozott be. Valódi neve Forró Ilona, többszörösen büntetett veszedelmes besurranó tolvaj, akit több hasonló bűncselekményért már régebben köröztek. Forró Ilona beismerte, - hogy ha sonló módon férkőzött be Rozsnyai József Bocskai u!cai kereskedő ?a kásába, ahol „csak“ 40 forintot sikerült ellopnia Forró Ilonát őrizetbe vették és átkisérték a nyíregyházi államügyészség fogházába. A n3gykállói rendőrség jelenti: Elek Jáno3 16 éves nagykálló lakos péntekén délután szülei lakásán felakasztotta magát és meghalt. A nyomozás feltevése szerint a 16 éves fiú azért követte el tettét, mert fürdés közben elvesztette ruhadarabjai egy részét és telt, hogy szülei meg. verik Elek Jár os temetésére a nyíregyházi államügyészség engedélyt adott. — A húsipari munkások szak- szervezete ma délelőtt fel 12 órakor tagértekezletet tart a Károlyi” tér 7 szám alatti helyiségében. A tárgy fontosságára való tekintettel minden tag pontos megjelenését kéri a vezetőség. a nyíregyházi rendőrcsapat játszik a debreceni dohánygyár SE csapatával A bevétel a hadifoglyok felsegélyezésére szolgál. — A Szabadság könyvesboltban hadifogoly irodát állítanak fel
