Magyar Nép, 1947. július (4. évfolyam, 146-172. szám)
1947-07-19 / 162. szám
2. oldal. MAGYAR NÉP 1947. julius 19Gombos Aladár a kollektiv szerződésekről Szállítsák le az őrlési igazolvány árát! A felszabadulás óta most van alkalma parasztságunknak olyan termést betakarítani, amelynek segitsé gével nemcsak pillanatnyi nyomasztó gondjait tudja enyhíteni, hanem itt- ott már arra is gondolhat, hogy ne- kilássson gazdasága jobb felszere lésének. Most lassan talán elérkezik az az idd, amikor nem kell már természetes állapotnak felfognunk, hogy ezer-ezerötszáz lakosú közsé- gek vannak, amelyekben egy vető- gép képviseli a község teljes vető- gépállományát. Arra is sor kerülhet majd, hogy a falu és város dolgozója fehérebb kenyeret ehessen. A kiőrlés százaléka csökkeni fog és a korpa oda kerül majd, ahova való — a fejős tehenek és a disznók etető vályújába. A malomra sem kell, hogy a parasztember úgy nézzen, mint eddig, — mint olyan intézményre, ahol megkopasztják és levetkőztetik. Megszűnik a mindenki számára terhes dézsma és ezzel parasztságunk is közelebb kerül a békeidők, ha nem is gondtalan, de mindenesetre nyugalmasabb állapotához. Meg kell azonban mondani, hogy a termény kiőrlése körül még nincs minden rendben. Itt van mindjárt az őrlési igazolvány kérdése. Mindenki megérti, hogy őrlési igazolványra szükség van: nem tart még ott az ország, hogy egy nélkülöző Európa és Közápeurópa kellős közepén megengedhesse magának azt a fényűzést, hogy rátérjen a teljes szabadgazdálkodásra. Ha ezt tennénk, akkor ez valóban azt jelenthetné, hogy kaput nyitnánk a kenyérgabona kicsempészcsének és ezzel Magyarország dolgozó millióinak a sorsát nehezítenénk meg. Az őrlési igazolvány árát magasan állapították meg Három forint ötven fillért kérnek egy tenyérnyi kartonlapért. Ez az összeg sok a szegényparasztok százezreinek és nem érinti kellemesen módosabb parasztságunkat sem. Ennek az összegnek sok más, sokkal hasznosabb helye volna parasztságunk költségvetésében. Az őrlési lapokkal kapcsolatban módunk van tanulmányozni a bürokráciát is. Az idén is a tavalyi nyomtatványokat használja ugyanis a jegyközpont. Ez dicséretre méltó takarékosság. Az azonban már ke- vésbbé dicséretre méltó, hogy ennek a nyomiatvanynak az aiján még most is ott virít a tavalyi szöveg, amely szerint az őrlendő termény húsz százalékát le kell adni — dézs- mába, ami megszűnt. Nem csoda azután, hogy az a parasztember, aki egy ilyen őrlési la pot a kezébe vesz: megzavarodik. Nem tudja, hogy becsapják, vagy csak bolond-e valaki? Nem érti, hogy vájjon a dézsma megszűnését hirdető közlés volt hazugság, vagy itt üz valaki a parasztság türelmével rossz tréfát? Bármint legyen is: a hibákon és a hiányosságokon segíteni kell. Az őrlési lapok árát le kell szállítani ás el kell tüntetni róluk a múlt észtén dei szöveget, ami csak zavarnak és félreértésnek lehet a forrása. Mindezt pedig sürgősen kell megcselekedni, mert a demokratikus Magyarországon csak a nép érdekeit szolgáló intézkedéseknek szabad érvényben maradniuk. GYENGE KÁROLY a MKP. megyei titkára. A dolgozók széles rétegei érdeklődésének központjában áll az uj kollektiv szerződés, amelynek megkötéséről éppen most tárgyalnak a dolgozók és dolgoziatók érdekképviseletei, a Szakszervezeti Tanács és a GYOSz Kérdést intéztünk Gombos Aladárhoz, a Szakszervezeti Tanács megyei titkárához, hogy tájékoztassa olvasóinkat legutóbbi budapesti útjáról és ott szerzett értesüléseiről. — A GYOSz, amely az infláció idején oly bákezünek tüntette fel magát azzal, hogy a bérek emelése mellett foglalt állást, — ami akkor természetszerűleg a dolgozók rovására ment, — most, amikor jó forintunk van, szűkkeblűnek mutat kozik és ezért harc kérdése részünk ről az, hogy a dolgozók számára előnyős feltételeket tudjunk elérni. — A tárgyalások a legutóbbi napokban meg is akadtak a GYOSz hibájából, amely a teljesítménybért úgy értelmezi, mint a régi világban, amikor az akkord és bedórendszer. rel a munkásságot kihasználták és hajszolták. Augusztus elsején demokráciánk uj. az egész társadalom szempontjából döntő fontosságú útra lép. A hároméves terv a szövekezeti dolgozók számára parancsolóan irja elő, hogy a tervszerűség érdekében széttéphetetlen egységet teremtsünk a szövetkezetek különféle szektorai között. Mindenekelőtt a város és a falu között, továbbá az agrár, ipari, termelő, értékesítő és fogyasztási szövetkezetek között. Intézményesen olyan összhangot és összmunkát kell létesíteni e szektorok között, hogy az egyes szövetkezetek érdekein túlmenően az egész szövetkezeti mozgalom közösségi érdekeit szolgálja. E feladatok és szempontok érvényesítésére rendelte el a szövetkezeti törvény a MOSzK felállítását. ^ A MOSzK-ban egyesülnek a FOK, az MSzK, a Hangya és egyéb szövetkezetek. Ez a rendel" kezés letériti Földmivessövetkeze- teinket a saját szűk útjáról és ugyanakkor lehetővé teszi, hogy egész nemzetgazdasági és ezen belül szövetkezeti életünkben érvényesíteni tudjuk a Földmives- szövetkezetek érdekeit és álláspontját az egyes döntő kérdésekben. A megalakuló körzeti választmányokban Földmivesszövetkeze* teink tagjai jelentős helyet foglalnak el és közösségi szellemben munkálkodnak, hogy a körzet területén működő tagszövetkezeteket közelebb hozzuk egymáshoz, elősegítsük azoknak művelődési és társadalm fejlődését és véleményt alakítsunk a bennünket érintő termelő, értékesítő, fogyasztási és egyéb gazdasági kérdésekben. Esztendős múltúnk, egy év alatt végzett jó munkánk, fejlődésünk biztosíték arra, hogy a MOSzK választmányon belül a Földmives- szövetkezeti tagok derekasan meg fogják állani a helyüket. Két be* indított szövetkezeti tanfolyamunkon, amelyen 72 szövetkezet 96 — A szakszervezetek álláspontja az, hogy a többteljesitmény-bérrendszer ugyanúgy, mint a többtermelés ne a tőke profitéhségét, hanem a dolgozó nép érdekeit, a reálbérek emelkedését mozdítsa elő. — Másik nehézség a megegyezés terén abban mutatkozik, hogy a GYOSz a bérkérdésben oly aránytalanságokat akar a kisemberek rovására érvényesíteni, amelyek csak arra lennének alkalmasak, hogy a munkásság soraiban ellentétet szítsanak. — A Szakszervezeti Tanács álláspontja az, hogy még azokat az aránytalanságokat is meg kell szün tetni, amelyek múlt kollektiv szerződésünkben ugyancsak a GYOSz hibájából érvényesülhettek. A Szak- szervezeti Tanács szándéka, hogy szempontjait következetesen érvényesítse, mert minden öntudatos szak- szervezeti dolgozó tisztában van az zal, hogy a munkásság közötti ellentét a tőke érdekeit szolgálja — fejezte be nyilatkozatát Gombos Aladár. taggal képviseltette magát, elértük, hogy szövetkezeti vezetőink társadalmi, kulturális és gazdasági tekintetben is méltó vezetői legyenek mozgalmunknak. Amikor a MOSzK nagy családjában helyet foglalunk, tesszük ezt azzal a szándékkal, hogy mindenkor : ha szükséges harcosan is a népi érdekeket fogjuk képviselni, a MOSzK ot a népi demokratikus utón visszük előre, megtisztítjuk azt az esetleges régi szellemet képviselő elemektől, mert ezen az utón tudjuk megvalósítani azt a hatalmas munkát, amit a nemzeti újjáépítés és szövetkezetünk tagjai- elénk feladatul kitűztek. * FOK vezetőség. Érdekes verekedés zajlott le a napokban Nyírcsászári községben Ilku Sándor föidmives a kapuban az egyik szomszédasszonnyal beszélgetett a libákról. Beszélgetés közben odajött hozzájuk ifjú Zé- kány Mihály föidmives is és szitkozódva Ilkunak esett és öklével súlyosan bántalmazta az öregembert, aki nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A támadó ifjú Zékány Mihály a rendőrségen történő kihallgatása során furcsa védekező vallomást tett. Elmondta, hogy még 1941-ben elveszet Ilku Sándornak öt libája. A csendőrség őt gyanúsította a lopással és alaposan megverték. Végül a libatolvaj megkerült és őt szabadon bocsátották, de több hétig betegen nyomta az ágyat a lopás gvanuja miatt kapott ütle- gektől. Zékány hat év óta haragot is tart az Ilku családdal a libák miatt. A kérdéses estén ittasan jött hazafelé Zékány. Amint meghal lotta, hogy Ilku a „libákról“ beszél szomszédasszonyával, mint mondotta, „a hátán ismét érezte a Súlyos bűncselekményekért bíróság elé kerül egy malomtula jdonos A nyíregyházi közellátási felügyelőség vizsgálatot folytatott le Nieder- mann László balkányi malomtulaj, donos malmában. A vizsgálat súlyos visszaélésekről rántotta le a leplet. Megállapították, hogy az előirt rendelkezésekkel ellentétben Niedermann liszt és terménymegta- karitását nem jelentette be a közellátási felügyelőségnek és nem adta át a terményvásárlásra jogosult tér- ménykereskedőnek Niedermann minden őrlési engedély nélkül őröltetett malmában és a mázsánként megállapított 10 forint 50 filléres dézsma helyett 11 forintos dézsmát szedett mázsánként. Niedermann László árdrágítást visszaélésért és a közellátás érdekeit súlyosan veszélyeztető bűncselekményekért a nyíregyházi törvényszék uzsorabirósága elé kerül. Betört egy tizen- négyéves kisleány Lapunk nemrégiben irt egy 12 éves nyíregyházi kisfiúról, aki kerékpárlopásért bíróság elé került. A rendőrség most egy újabb fiatalkorú tolvajt keres, aki betört egy őrizetlenül hagyott lakásba és teljesen kifosztotta. A sértett Erdődi Gizella rápolti lakos, akitől a 14 éves betörő többezer forint értékű női ruhaneműt és fehérneműt lopott el. A szomszédok vallomása szerint Erdődi Gizella lakása körül a kérdéses időben egy 14 év körüli kisleányt láttak ólálkodni. A rendőrség megállapította, hogy valóban a kisleány tört be a lakásba, majd a szomszédos Matolcs községbe ment, ahol Kassai Gizella néven cselédnek akart beállni Milák Pál vendéglőshöz Rendörjárőr ment Matolcsra, hogy a leányt elfogja, de az a rendőrök közeledtére a lopott holmikat hátrahagyva elszaladt és átszökött a közeli határon. csendőrök ütéseit“ és minden szó nélkül Ilkunak esett és megverte. Zékány Mihály könnyű testisértésért és magánlaksértésért kerül a bíróság elé. I——— ülimnrniiwi ■ Meglopta az édesanyját, 2 hónapi fogházat kapott A nyíregyházi törvényszék büntetőbírósága két hónapi fogházra ítélte Gáti Jolán gebei leányt. Gáti Jolán munkakerülő, erkölcstelen életmódot folytatott. Egy alkalommal kifosztotta saját édesanyját is és megszökött egy barátjával. Gáti Jolánt a lopás után elfogták. A szüleitől ellopott ruhanemüek egy részét megtalálták nála, a többit eladta. Egy orgazdája kétheti fogházat kapott. — Kizárás. A Magyar Kommunista Párt nyíregyházi szervezete Nagy Imre Kossuth-utca 48 szám alatti lakost pártszerütlen magatartásáért a párt tagjai sorából kizárta. Végrehajtóbizottság. Ma ül össze a FOK választmánya Haragosok ha találkoznak
