Magyar Nép, 1947. június (4. évfolyam, 122-145. szám)
1947-06-04 / 124. szám
2 oldal MAGYAR NÉP 1947 junius 4. Naponta 1350 hadifoglyot indítanak útba Focsaniban és láramarosszigeten állítottak fel gyfljtőálleaásokat Nagy Ferenc volt miniszterelnök és jelenlegi hazaáruló esete megérdemli, hogy külön foglalkozzunk vele. Néhány apróság jut eszünkbe bukásával kapcsolatban. Ezek az apróságok jellemző fényt vetnek a Horthy-korszak közéleti erkölcsére és ezért tanulságosak a demokratikus közvélemény számára. Arról a nagyon jellemző tényről szeretnénk beszélni, hogy amikor a volt miniszterelnököt telefonon felszólították a hazatérésre, ő a lemon dást választotta, s azt feltételek teljesítéséhez akarta kötni. Ezek a feltételek nem politikai természetűek voltak. A volt miniszterelnök egyszerűen azt a követelést szegezte a magyar kormánynak, hogy utaljanak át számára 400.000 svájci frankot, vagyis 1 millió 600 ezer forintot, továbbá küldjék el dunántúli birtokán található ékszereit és ruhíit. Abból, hogy Nagy Ferenc a miniszterelnöki állásáról való lelépés összegét 1 millió 600 ezer forintban szabta meg, nyilvánvalóan követke zik, hogy neki a miniszterelnöki ál lás 1 millió 600 ezer forintot ér. Minthogy pedig tudomásunk szerint a miniszterelnöki fizetés hivatalosan úgy 2.000 forint körüli összeget tesz ki, világos, hogy a sürgősen elpárolgott miniszterelnöknek, egyéb mellékuton szerzett, de nem is olyan mellékes összegű jövedelmei is lehettek. Nagy Ferenc foglalkozása a bor- bélysegédség volt, s csak később szerzett, — de kötve hiszem, hogy a borbélysegédi jövedelemből — birtokot, s egyebeket magának. Furcsa módon akkor kezdett a vagyona alaposan szaporodni, amikor a politikai pályára lépett Úgy látszik Nagy Ferenc nemcsak politikai vonalvezetésében lépett nyomdokaiba a sokezer holdat szerző Gömbösnek, Kál- laynak és az aranyat mázsaszámra kisiboló Horthy Miklósnak. A valuta és az arany kicsempészése körül is alighanem „hervadhatatlan" érdemei lehetnek az össze, esküvő miniszterelnöknek. Legalábbis erre lehet következtetni azokból a külföldi hírekből, amelyek azt mondják, hogy Nagy Ferenc annyit vitt ki magával, hogy Svájc 6 ik legnagyobb adófizetője lesz Így hát a magyar dolgozók izzadhatnak, s vállalhatják az újjáépítés terheit, de arról már gondoskodás történt, hogy a kisgazda álnév alatt működött volt miniszterelnök napjait kellemes nyugalomban tölihesse el a különböző svájci üdülőhelyeken. Most már megértjük, hogy a volt miniszterelnök miért próbálta az összeesküvést minél jobban lekicsinyíteni. Azt is értjük, hogy hogyan sikerülhetett Saláta Kálmánnak, Nagy Ferenc vejének egérutat vennie Svájcba. Az is világosan kitűnik, hogy miért nem volt hajlandó Nagy Ferenc az egyre veszedelmesebben elburjánzott korrupció és panamák ellen fellépni. Az elkövetkező időben a magyar dolgozók erejét le fogja kötni a bankok államosításának végrehajtása és a 3 éves terv beindítása. Ezek mellett a döntő fontosságú kérdések mellett sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a felburjánzott korrupciót és panamákat megszüntessük és azokat, akik haszonélvezői ezek nek a bűncselekményeknek, eltávo- litsuk. Még akkor is, ha magas polcon ülnek. Kocsis Ferenc Mint lapunk értesült, a hazatérő hadifoglyok megfelelő fogadására az előkészületek nagyrészt már be is fejeződtek. Molnár Erik népjóléti miniszterrel az élükön a hadifogoly fogadó bizottságok a különböző társadalmi egyesületek bevonásával már csak azt a pillanatot várják, amikor megkezdődik a foglyok hazaözön- lése Ebben a munkában igen nagy szerep vár a debreceni fogadóállomásra, ugyanis Debrecen—Focsani között közlekedik a fogolyszállitáso kát lebonyolító ingajárat. Az albizottság, amelynek elnöke dr. Benedek Jenő államtitkár — magyar hadifoglyok hazatérését készíti elő román területen, megérkezése után azonnal megkezdte a tárgyalásokat az illetékes román kormánytényezőkkel. Focsaniban és Máramarosszigeten állították fel a gyüjtőállomásokat. Erről a két állomásról a tervek sze rint — naponta 1350 hadifoglyot indítanak útba. A Romániába utazott magyar bizottság azonnal megkezdte az előkészületeket, hogy a Focsaniba nemrégiben érkezett 1300—1400 főből álló transzportot a közeli napokban utnakindithassa hazafelé. Mint értesültünk, a Debrecen és Focsani közötti ingajárat szereivé- nyel 40—40 kocsiból állnak majd. Minden szerelvényen egy orvos, négy ápoló és két konyha gondoskodik a hadifoglyok ellátásáról. Piricsei Iákor, avagy hegy szolgálja a demokráciái Csermák Zoliáo mérnök ur A nyírbátori járásban fekszik Pi- ricse község Lakossága józan, nyu godt, iparkodó szcgényparasztokból tevődik, egy két birtokos kivételével. A földreformmal kapcsolatos munka reájuk eső részét idejében el is végezték, úgy, hogy a vármegyei földrendező tanács Piricse község juttatási tervezetét 1946 junius 28 án jóvá Is hagyta. A következő sorrendi lépés a műszaki munka megindítása. Annak rendje és módja szerint a piricsei ujgazdák megállapodást kötöttek Csermák Zoltán okleveles mérnökkel, hogy a szükséges mérési és műszaki munkákat végezze el. Csermák Zoltán mérnök ur fel is ütötte tanyáját Piricsén 1946. augusztusában, de 1947 februárjában még mindig csak az elő. készületnél tartott anélkül, hogy csak egy kis halvány remény is lett volna munkája befejezéséhez. Hogy nem unatkozott e ? Szó sincs róla. A szép téli időben kisétált a határba, kinézte a legszebb fasort, kivágott egy pár szekér fát, amit több esetben a faluban is értékesített és a kapott pénzét Isten tudja hová téve, tovább tért csendes nyugovó ra. A dolog lényege az, hogy Cser- mák mérnök ur a hosszú hideg telet Piricsén fűtött szobában unatko. zás nélkül végigheverte. Elkövetkezik 1947 május 1. és a piricsei uj gazdák nagy örömére a mérnök ur hozzáfog a kiosztott és jóváhagyott föld felméréséhez, de egyúttal itt kezdődik a piricsei ujgazdák tragé diája is. A düllőben és hosszában elfekvő földeket a mi mérnökünk keresztbe kezdte mérni és a dr. Deme Sándor volt jótanyai birtokát teljesen keresztbe mérte. Az ujgazdák erre méltatlankodva mentek hozzá, mondván, hogy micsoda zűrzavart csinált, hisz igy senki sem tudja, hol van a földje. A mérnök ur visszaméri a földet hosszba Mérnökünk nem esik kétségbe és rögtön megegyezik az uj gazdákkal, hogy: vissza méri a földet hosszba, de ez 200 forintba kerül. Isten neki — mondják a piricseiek, — csak már legyen rendesen kimérve Erre Csermák mérnök ur visszamér, de csak annak a pár embernek, akik lefizették a 200 forintot. Amikor ezt látta a többi piricsei ujgazda is, futva mennek Csermákhoz, mérnök ur a mi földünket is mérje vissza. A mérnök ur vissza is mér, némi honorárium ellenében, de most már úgy, hogy az előbb említett és duplán fizetett ujgazdák rovására ment. Tudniillik belemászott mérésével az előbb mért ujgazdák földjeibe. No mostmár végre kimérte a földünket a mérnök ur — mondogatták egy másnak a piricsei ujgazdák és ma gyarázatot kértek a mérnöktől, hogy most mit csináljanak ? Erre a mérnök ur valóban ki is magyarázkodott, mert kijelentette: barátaim ne féljenek semmit ón mindent helyre hozok, csak lássák be, erre a nagy munkára egyedül képtelen vagyok a két fogadott tisztviselőm itthagyott, de fogadok magamhoz más két tiszt viselőt és akkor kis idő múlva rendben lesz minden. És csodák csodája Csermák mérnök ur tényleg fogadott két tisztviselőt. Az. egyik Somogy Miklós volt földbirtokos, akinek közel 100 hold földjét osztottak szét a piricsei szegényparasz tok. Egyik volt kastélya fölött most is vita folyik közte és a helybeli földmüvesszövetkezet között. A másik tisztviselője Deák János volt piricsei főjegyző, akit a piricsei parasztok egyhangúlag zavartak ki a községháza hivatalos helyiségeiből. A hosszas nógatásnak vége az lett, hogy Csermák mérnök ur szép csendesen szárnysegédeivel búcsút vett a falutól és Nyírpilisre tette át székhelyét, ahol már az ottani ujgazdák- kal alkuszik újabb földmérés ügyében. A piricseiek pedig nem tudják, hogy kit sirassanak vissza, Csermák mérnök urat-e, vagy az 1946. augusztus óta elszedett 30000 forintjukat, amit a mérnök ur vett fel a piricsei ujgazdáktól 4000 kh. föld kimérése ellenében. Egy kimutatásért 1000 forint Folyó év május 8 án felkerekedik Béres Kálmán a piricsei UFOSz elnök és felkeresi uj főhadiszállásán Csermák mérnököt és követeli, hogy legalább egy névszerinti kimutatást, vagy másolatot adjon, hogy ezzel úgy, ahogy eligazodjanak földjeik körül és ime a válasz: igen én ki adom, de ez munkába kerül és ez kereken 1000 forint lefizetése nélkül lehetetlen. Addig ki sem adom Béres Kálmán mint UFOSz elnök kerülvén a kellemetlenséget, visszagyalogolt és jelentést tett az esetről Vásárhelyi László körjegyzőnek. Vásárhelyi körjegyző 1947. május 14 én délelőtt 9 órára írásban megidézte a következőket a piricsei körjegyzői irodába : UFOSz vezető séget, a volt KFB-t, a Termelési Bizottság elnökét, Vajdics Lászlót a törvénybirót és Csermák mérnök urat. Már mindenki ott volt, sőt délre járt az idő, de a mérnök ur nem jött. A piricsei körjegyző telefonhoz nyúlt és a pilisi községházán tartózkodó Csermák mérnököt kérte, hogy azonnal jöjjön Piricsére. A válasz a következő: túlságosan el vagyok foglalva a pilisi földméréssel, a legnagyobb sajnálatomra semmi körülmények közölt sem mehetek és letette a kagylót. E helyről hívjuk fel az illetékes hatóságok figyelmét a piricsei eseményre. Ha valaki, vagy valakik kételkednének, úgy rendelkezésére bocsátjuk a helyszínen készült ere deti jegyzőkönyveket, amelyeket az előbb említett összes helyi szervek vezetői, a községi főbíró és Vásárhelyi körjegyző irt alá és hivatalos községi pecséttel látták el. UFOSz megyei titkárság Ä nyíregyházi zsidóság gyászünnepe Kedden gyásznapot tartott a nyiregyházi zsidóság. Három évvel ezelőtt ezen a napon a fasizmus barbár hóhérai elszállították a szabolcsi zsidóság utolsó maradványát is. Hétfőn este a Szarvas-utcai templomban gyászistentiszteletet tartottak, melynek ünnepi szónoka dr. Eisenberger Béla győri főrabbi volt. Kedden reggel 8 órakor mintegy 6—700 főnyi menet — amelyhez a Kiss téren az orthodox izraelita hitközség népes küldöttsége is csatlakozott — a Kótaji utcai zsidótemetőbe zarándokolt. A temetőben a gyászünnepségen Schwartz Ernő mondott vallásos érzületü beszédet. Utána dr. Eisenberger Béla főrabbi könnyekig megható beszédben emlékezett meg a nyiregyházi zsidóságot ért tragikus veszteségekrőlAz emlékezés után Fazekas János polgármester Nyíregyháza város együttérzéséről biztosította a sok fájdalmakat és szenvedéseket megélt nyiregyházi zsidóságot. A nyiregyházi zsidó vallásu kereskedők, iparosok, munkaadók és munkások a kegyelet jeléül kedden munkaszünnapot tartottak.
