Magyar Nép, 1947. június (4. évfolyam, 122-145. szám)
1947-06-27 / 143. szám
2 oldal magyar nép 1947 junius 27. A kis- és nagynyilasok közötti különbségtétel kérdése sokáig vitatott volt a magyar demokráciában. A felszabadulás után érezhető volt egy áramlat, amely a legkeményebb kézzel sújtott le a félrevezetett kisemberek tömegére, viszont enyheséget gyakorolt akkor, amikor az értelmi bűnösöket kellett megbüntetni. A demokrácia vezetői azóta eldöntötték a vitát. Arra az álláspontra helyezkedtek, hogyha meg büntetik azokat, akiket félrevezettek, akkor sokszoros szigorral kell eljárni a félrevezetőkkel szemben. A megvadult kisnyilasnál százs-orta bünösebb az, aki hideg fejjel tervezett és vezetett. A demokrácia népbiróságai soro zatosan hoztak olyan ítéleteket, amelyek több-kevesebb szigorral megtorolták azokat a bűncselekményeket, amelyeket a múltban a nép ellen elkövettek. Az ember azt hinné, hogy ezzel nyugvópontra jutott ez a kérdés De nem. Napról napra tanúi va gyünk annak, hogy titokzatos erők hozzák mozgásba az állami gépezetet, azért, hogy a bűnösöket az igazságszolgáltatás elől megmentsék A legkülönbözőbb módszereket alkalmazzák ebből a célból. Csodálatosképpen meg kell állapítanunk, hogy a kis- és nagy bűnösök közötti különbségtétel a félrevezetettek és értei mi szerzők közötti különbségtétel elve állapítható meg ezeknél a közbelépéseknél. A klsujját sem mozdítja raeg senki az elitéit kisnyilasok érdekében. De mozgásba jön az egész gépezet, ha arról van szó, hogy intellektuális bűnösöket kell megmenteni. Világosan látszik ezekből a je lenségekből az, hogy itt is a múlt osztályszelleme érvényesül. Az „urat“ minden áron meg kell menteni, a paraszttal, a munkással nem érdemes törődni. Ez ezeknek a beavatkozásoknak a nem is nagyon burkolt alapelve. A eemokratikus erők természetesen nem alszanak. Világosan látják ezt a játékot és jól megnézik maguknak, hogy kiknek az érdekében játszák ezt egyesek Egyetlen egy értelmiszerző sem fog ilyen utón megmenekülni. De azt megígérhet jük, ho^y megnézzük magunknak a közbenjárókat és segédjeiket. Megígérjük nekik: a felősségre vonásuk ne rí fog elmaradni.' Még sokáig késni sem fog. KOCSIS FERENC Az agrárolló szárainak döntő feladata — mondotta Fokozott érdeklődéssel várta Oros község lakossága azt a népgyűlést, amelynek szónokaként Gyenge Károly MKP megyei titkár a politikai helyzetet, valamint a parasztsíg égető kérdéseit ismertette. A magyar demokrácia válságkorszakai után a nép erői győztek és ez módot nyit arra, hogy elinduljunk a felemelkedés utján. A magyar demokrácia döntő kérdése, hogy összeszoriísuk az agrárolló szárait, amely a parasztság nyomorát, kizsákmányolíságát okozta. Ebben a kérdésben paraszfsá gunkkal egysorban harcol az ipari munkásság Mindkét társadalmi ré teg tudatában van annak, hogy a drágaság egyformán sújtja a falu A honvédelmi miniszter egyik legutóbbi rendeletében elrendelte, hogy október 1-ére „Honvéd Kos suth Akadémiáit állítsanak fel. A Honvéd Kossuth Akadémia olyan tiszti és tiszthelyettesi kar nevelését tűzte ki célul, amely Kossuth szellemében hfi őre és harcos védelmezője a magyar népnek és a magyar demokráciának. A Honvéd Kossuth Akadémia mo3t bocsátotta ki pályázati felhiHétfön reggel — szokás szerint — munkahelyükre érkeztek azok a dolgozók, akiket a nyíregyházi ál- lamépitészeti hivatal foglalkoztat. Megdöbbenéssel hallották a munkahelyen azt, hogy munka pedig nincs, mehetnek haza. Természetes, hogy a munkások a hirtelan bejelentés hallatára feletteseikhez fordultak és hivatkoztak a szolgálati jogviszonyt szabályzó 9700—1945. M. E. számú rendelet 4 paragrafusára, amely szerint 15 nap felmondási idő járt volna. Farkas tanácsos ur, a munkások küldöttségét azzal fogadta, hogy a vonatkozó rendelet őt nem érinti, nem érdekli, ő akkor állíttatja le a i munkát, amikor neki az úgy tetszik. összeszoritása a magyar demokráciának Gyenge Károly és város népét — mondta a to vábbiakban Gyenge Károly. Ha a nagykereskedelem nem hajlandó beérni azzal a tisztességes haszonnal, ami őt megilleti, ki kell kapcsolnunk az áruforgalomból. Nem szükséges, hogy öt kézen menjen keresztül a kasza, amíg a gyártól az arató paraszthoz jut A nemzet érdeke követeli tőlünk — fejezte be beszédét Gyenge Ká roly — hogy minden jószándéku becsületes magyar ember összefogjon nagy feladataink, a hároméves terv érdekében, minden magyar dolgozó jobb életéért, a békéért, rendért és a nyugalomért A nagysikerű gyűlés után a hall- j galók elénekelték a Himnuszt. felhívása vását és hallgatói sorába hivja mindazokat a paraszt, munkás és értelmiségi ifjakat, akik Kossuth szellemében a katonai pályát élethivatásul választják. Az akadémia keretében tiszt- és íiszthelyettesképző iskolát állitanak fel, valamint egyéves tisztiiskolát. A részletes pályázati felhívást bárki megtekintheti a nyíregyházi honvéd kiegészítő parancsnokságnál. Vegyék tudomásul, — mondta a dolgozóknak, — ha ez a fej itt megfájdul (és itt saját fejére mutatott) az is elég ahhoz, hogy leálljanak a munkával, ha én akarom. A dolgozók, valamint érdekképviseleteik azonban nem voltak egy véleményen Farkas tanácsos úrral. Nem osztoita ezt a véleményt Zsan- da főmérnök sem, aki, amikor tudomást szerzett a fenti kijelentésekről, helytelenítette azokat. Vissza is kerültek a munkába a dolgozók valamennyien és folytatták a munkát, de a két és félnap mulasztásért bérüket mai napig sem kapták meg, holott ez a mulasztás az államépitészeti hivatal hibájából következett be. JESZENSZKY ISTVÁN Lopott liszttel fizette a korcsmái adósságát A Honvéd Kossuth Akadémia pályázati Farkas tanácsos úrnak nem a dolgozókért fáj a feje... Néhány nappal ezelőtt ismeretlen tattes betört Legeza Ödön nyir- adonyi lakos udvarába és az élés kamrából három zsák lisztet ellopott. A nyomozás szálai Illés Pénzes János nyiradonyi lakoshoz vezettek, akiről kiderült, hogy valóban ő követte el a betörést. Illés János kihallgatása során be- vallotta, hogy a három zsák lisztet Tóth János kocsmárosnak vitte kocsmai adóssága fejében. Tóth a lisztet 180 forintos árban számi tóttá be az adósság letörlesztésébe. A további nyomozás során kiderült az is, hogy a lelkiismeretlen kocsmáros a lisztet 2.50, 3—forintos áron adta tovább. A Tóth Jánosnál megtartott házkutatás során a lisztből csak 25 kilót találtak meg a többit elfeke- tézte, ellenben váratlan meglepetésként egy csomó lopott vilianydrótot is találtak nála. Tóth Jánost és Illés Pénzes Já nőst átkisérték a nyíregyházi állam- ügyészségre. Az ügyben letartóztatták Tóth Jánosnét is, aki értékesítette a lisztet és egyik üsztvásárló- ját, Ványi Péternél. El akarta lopni a W. C.-t A nyíregyházi, gyulatanyai állami gazdaság főintézője feljelentést tett a rendőrségen ifjú Szaszala János gyulatanyai földmíves ellen, aki az egyik éjszaka lebontotta és el akarta lopni a gazdasághoz tartozó fala. zott és cseréptetős W. C.-t. A tolvajt éppen akkor érte tetten Markovics Károly éjjeliőr, amikor Szaszala a téglát, cserepet, gerendákat szekérre rakva el akarta szál- litani. Szaszala János ellen lopás kísérletéért eljárás indul. Wozzászéiás a kereskedői zárórához Az elmúlt hét szombatján a kereskedők és kereskedelmi alkalmazottak értekezletet tartottak és megbeszélésük eredményeképpen azzal a kéréssel fordultak a város polgármesteréhez, mint elsőfokú iparhatósághoz, hogy egyes szakmákban augusztus 20 ig a zárórát délután 3 órában állapítsák meg ebédszünet nélkül Indokolatlannak tartjuk a „Nyírség“ fetháborodását, mert csupán orról van szó, hogy a kereskedelmi alkalmazottak (ugyanakkor a főnökök is) kihasználva a nyári lehetőségeket, egészségtelen, zárt foglalkozásuk ellensúlyozására részesülhessenek a nyár és a szabad levegő élvezésében. Meglátásunk szerint a kereskedők és kereskedelmi alkalmazottak elhatározása nem sérti a vevőközönség érdekeit sem. Valótlan a 'Nyírségnek az a megállapítása, hogy a kereskedelmi alkalmazottaknak „szendvicsfájdalmaik“ lettek volna, mert amikor saját kezdeményezésükre kérték a záróra szabályozását, akkor is tudták, hogy nyolcára munkaidő evés nélkül sok és a szendvics árával is, úgy mint azó>a, tisztában lehettek. A „panaszos levelek özönét“ egyébként a szakmaközi titkárság szívesen megtekintené. .. EGRI SÁNDOR szakmaközi titkár Elérkezett az ideje a békés munkában való egyűttmükédésnsk Spaak belga miniszterelnök, az Egyesült Nemzetek első elnöke a szervezet második évfordulója alkalmával beszédet mondott a brüsszeli rádióban, Elérkezett az ideje a békés munkában való együttmüködésnak — mondta Spaak. Kövessük a kijelölt utat, ne veszítsük el bátorságunkat, hogy erőfeszítéseinket tartós béke koronázzaBÁLINT GYÖRGY: Emberi méltósággal Bálint György példamutató életű iró, a demokráciának, a dolgozók ügyének meg nem alkuvó harcosa volt, Horthy népelnyomó uralkodása idején, amikor oly sok Írástudó adta el tollát hitvány judáspénzért a nép ellenségeinek, Bálint György a kevés kiválók közé tartozott. A cenzúra nyűgével, a börtön vészé- lyével és az üldözéssel dacolva példát mutatott arra, miként küzdhet tollával a szabadságért az iró és az újságíró. A népeir.yomó urak nem is tűrték sokáig szellemének világot gyújtó lobogását: halálba küldték, mint annyi sok mást. Tanításának idézése különösen fontos ma, amikor sok elnézést követelnek a múlt bűnösei számára. Bálint György emléke és maradandó értékű írásai intő példa arra, hogy a demokrácia következetes harcosai semmiféle megfélemlítés előtt nem hátrálnak meg és nincs mentééi a megalkuvók számára. Bálint György Írásai a fasizmus elleni harc idején Íródtak, a fasiszta demagógokat lepiezi le bennük, véleménye, kritikája tanulságos és hasznos a mai uj fasiszták elleni küzdelemben is.
