Magyar Nép, 1947. június (4. évfolyam, 122-145. szám)
1947-06-11 / 129. szám
2 oldal MAGYAR NÉP 1947 junius 11 Miért választ 1850*ben készült törvény alapján a Kereskedelmi és Iparkamara? A nyíregyházi kereskedők sérelme Vasárnap délelőtt az ipartestUlet nagytermében Nyíregyháza kereskedői és iparosai gyűlést tartottak. A gyűlésen megjelentek a debreceni Kereskedelmi és Iparkamara részé, ről dr. Ridó Rezső kamarai főtitkár, dr. Harsányi Imre ügyvezető titkár, dr. Rádai László és dr. Kovács La* jós segédtitkárok. A megjelent ka marai tisstviselők a Kereskedelmi és Iparkamara autonómiájának mű ködöséhez elengedhetetlenül szükséges kereskedelmi és iparkamarai választásokkal kapcsolatosan felme Egy felemelő ünnepségről Dögé községben ünnepélyes ke retek között osztották ki 370 ujgaz dának azt a telekkönyvi kivonatot, amellyel a demokráciáiéi kapott főid most már formai jogszerűséggel is a birtokukba kerül. Az, hogy erre az ünnepségre egyáltalán már most sor kerülhetett, köszönhető a kisvárdai telekkönyvi hivatal áldozatos munkájának, amely fáradságot nem kiméivé, szinte éjt nappalé téve dolgozott azon, hogy Dögé községben a föld körüli bizonytalanság megszűnjék és az uj gazdák teljes erőve! nekiláthassanak annak a munkának, amelynek jó elvégzésétől mindnyájunk kenyere függ. Külön ki kell, hogy emeljük Su lyok István, Kerepesi József, Dr. Inárcsi Papp László, Radó Géza munkáját, akik rendszerint este 11 íg, de néha tovább is dolgozva elérték azt, hogy a kisvárdai telekkönyvi hivatal Szabolcsvármegyében a leg jobban dolgozott. Csak az ilyen szellemben végzett munka kapcsán ér hetjük el, hogy még ebben a hónapban újabb 8, október 1 ig pe dig a járásnak mintegy 40 községében a telekkönyvi munka teljesen befejeződik, helyreáll a jogbiztonság és ezzel a termelés legfontosabb alapja. Azon a bensőséges ünnepen, arait Dögé községben ennek örömére rendeztek, felszólalt Gyenge Károly a Magyar Kommunista Párt megyei titkára, aki végigvitte hallgatóságát azon a nehéz utón, amely a Föld osztó Bizottságok létesítésétől egészen a telekkönyvi kivonalok kiosz fásáig vezetett Ez az ut nehéz volt — mondotta Qyenge Károly — sok akadályt gördítettek elént a parasztság, a dolgozó nép ellenségei. De a munkások és parasztok szívós harcával, a haladó értelmiség áldozatos segítségével sikerült elérnünk ezt a napot. Most már az ujgazda nyugodtan dolgozhat, mert a telekkőnyve- zéssel oz utolsó szeget vertük bele az úri rendszer koporsójába. Most az a feladat áll előttünk, hogy t parasztságot felemeljük, hogy negteremtsük a lehetőségét Magyar trszágon a boldog parasztok gond- alan életének. Amikor az ujgardák hazamentek rről a szép ünnepélyről, mindnyá an a szivükbe vésve vitték azt a leggyőződést, hogy Magyarország alóban a nép országává válik és enki, aki a nép jogai ellen tör, itt Jbbet hatalomra nem kerülhet. Kocsis Ferenc rülő minden kérdésre részletes fel világositást adtak. Mauritz Ottó ipartestületi elnök megnyitása után dr. Radó Rezső főtitkár részletesen ismertette a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter ur 12.470/1947. K. Sz. M. számú rendeletével jóváhagyott választási szabályzatot. Tájékoztatójában rámutatott arra, milyen fontos a Kereskedelmi és Iparkamara és ezzel kapcsolatban a kamarai választásik. Elmondta, hogy a kamara négy osztályban fog meg alakulni és működni, mely osztályokat a kiskereskedők, kisiparosok, gyáriparosok és nagykereskedők al kofják. Kijelentette, hogy ezeknek az osztályoknak a taglétszáma nem egyenlő, mert a kiskereskedői és kisipari osztálynak 28—28, a gyáripari és nagykereskedői osztálynak pedig csak 12 — 12 tagja lesz. Debrecen 40, Nyíregyháza 6 kamarai tagot adhat A kamarai választásoknál két választási körzet és több alkörzet lesz, Nyiregyháza a második számú al körzethez tartozik. Ismertette, hogy Nyiregyháza város két kisiparost, két kiskereskedőt, egy nagyiparost és egy nagykereskedőt választhat be a Kereskedelmi és Iparkamarába Majd részletesen ismertette a válasz- fásokkal kapcsolatosan megalakult választási bizottság és a választási biztosok munkakörét. A kamarai főtitkár tájékoztatója után dr. Harsányi Imre ügyvez.tő titkár tartott előadást. Beszéde ele jén kijelentette hogy ezekben a nehéz időkben foglalkozni kell a kereskedők és iparosok problémáival. Úgy a kereskedelemnek, mint az iparnak n3gy szerepe van az ország helyreállításában és a hároméves államgazdasági terv sikerrejuttatá- sában. Dr. Harsányi Imre előadásában részletesen tárgyalta a kamarai választásokkal kapcsolatos jelölési kérdéseket. Előadása után felszólalt Kádár József divatárukereskedó Dr. Radó Rezső egyik közlésére, — mely szerint Nyíregyházáról a debreceni Kereskedelmi és Iparkamarába csak épületfakereskedők, terménykereskedők és olajütőtulajdonoBok kerülhetnek be — sajnálattal állapította meg felszólalásában, hogy egyetlen épületfakereskedő, terménykereskedő és olajmalmos sem jelent meg a gyűlésen. Kádár József kijelentette, hogy a város kereskedő és iparostársadalma nevében, nem tartja helyesnek, hogy amig Debrecen kereskedőiből és iparosaiból 40 tagot választanak be a kamarai választásokon, addig Nyiregyháza — aminek a kereskedő- és iparostársadalma alig kevesebb a debreceninél — csak 6 kamarai taggal képviselheti érdekeit. Kádár József felszólalását a gyűlés élénken helyeselte Miért választ a kamara 1947-ben az 1850 ben készült törvény szerint? Kádár József felszólalására dr. Harsányi Imre ügyvezető titkár és dr Radó Rezső főtitkár válaszoltak. Mindketten hangsúlyozták a törvény által megállapított rendelkezéseket, kijelentve, hogy a választási törvény már 1850. óta fennáll. Kádár József a főtitkár és az ügy vezető titkár válaszára kijelentette, hogy ma 1947. és nem 1850. van. Módosítsák a választási törvényeket és a választásoknál ne a nagykeres kedők mellé álljanak, hanem a kiskereskedők érdekeit képviseljék, mert ellenkező esetben Nyiregyháza kereskedői és iparosai nem fognak résztvenni a kamarai választásokon. (Élénk helyeslés) Dr. Rádai László és dr. Kovács Lajos kamarai segédtitkárok rövid előadásai után Mauricz Ottó elnök bezárta a gyűlést. Megkezdődött a házasságon kívül született gyermekek utólagos törvényesitése Körülbelül 7000 nyíregyházi lakost érint a törvény 1947 junius 1 én jelent meg a demokratikus Magyar Köztársaság nagyszerű törvénye, smely kimondja, hogy törvénytelen gyermek pedig nincs! A magyar társadalomnak egyik legrutabb fekélyét távolítja el ez a rendelet. Nincs többé törvénytelen gyermek. Nincsenek többé a társadalomnak lenézett, kivetett, piruíóarcu gyermekei. Egyetlen kézmozdulattal törli le ez a iörvény ezrek homlokáról egy saját erkölcseibe fulladt társadalom bélyegét. Eltűnik az anyakönyvi kivonatokból egy rovat, megszűnik a rubri kázott erkölcs és ezentúl csak tör vényes tagjai lesznek a társadalom nak Egy kificamodott erkölcsiségü, álszent, szemforgató társadalom bélyegét nem nyomják már rá egyet len embernek a homlokára sem csupán csak azért, mert két embernek semmiről sem tehető utódja. Mint értesültünk, a rendelet vég rehajtási utasítása már megérkezett a vármegyei és városi árvaszéki hi- vataiokhoz is. A rendelet értelmében kétféleképpen töiténik a házasságon kivül születettek törvényesitése Az egyik mód a birói Ítéletet, a másik pedig atyai elismerő nyilatkozat. Amennyiben egyik módon sem sikerül a gyermeket törvényesíteni, abban az esetben az árvsszéki hivatal köteles képzelt apát kinevezni. Ebben az esetben az anya anyai nagyapjának családi nevét veszi fel a gyermek A városi anyakönyvi hivatalban végzett statisztikai számításaink alap- ián megállapítottuk, hogy évente átlagosan 162 gyermek születik házasságon kivül Nyiregyháza területén. Ha számításba vesszük, hogy Nyíregyházán 1895 óta vezetnek anyakönyvet, akkor megállapíthatjuk, hogy áz eltelt 52 esztendő alatt Nyíregyházán kereken 8424 gyér mek született házasságon kivül, Ebből a számból természetesen le kell vonni egy bizonyos arány számot Sokan születtek ezek közül az Erzsébet közkórházban olyanok, akik szabolcsmegyviek, vagy más vármegyék területéről valók, csak a nyíregyházi anyakönyvi hivatal jegyezte be őket Le kell számítanunk ebből a számból a haivaszületeftek, nemkülönben az azóta eltelt hábo ruk és járványok idején meghaltak, valamint az elköltözöttek számát. Ezzel szemben hozzá kell számítanunk azokat a házasságon kivül születetteket, akik a debreceni, budapesti, vagy más városok klinikáin születtek, nyíregyházi ületősé güek ugyan, de annak a városnak az anyakönyvi hivatala jegyezte be őket, amelyikhez a klinika tartozik. Ha fenti körülményeket figyelembe vesszük, akkor körülbelül 7 000 re tehetjük azoknak a számát, akik a most megjelent törvény értelmében törvényesitésüket kérhetik. Az árvaszéki és anyakönyvi híva- tai vezetőilől nyert értesüléseink szerint nagy a valószínűsége annak, hogy az 1895. óta eltelt időben | házasságon kivül születetteknek csak ■ igen kis hányada fogja kérni lör- vényesilését, akár per, akár pedig apai nyilatkozat utján. Nagyrészük már családos ember, túl van élete javán, nem biztos, hogy anyja él. Egészen más lesz a helyzet a jövőben Ugyanis minden hajídon anyát hivatalból fölszólít az érvaszé- ki hivatal, nemkülönben be dézik az apát is a gyermek elismerésére. Amennyiben az apa nem hajlandó elismerő nyilatkozatot lenni, úgy peres útra terelik az ügyet. ügy számítják, hog ilyen alapon a házasságon kívül születetteknek mintegy 87 százalékát fogják törvényesíteni. A fennmaradó hányadnak képzelt apát neveznek ki. „Budapest szeretettel visszavárja“... és Nyiregyháza is a debreceni Kollégiumi Kórust, karnagyával Csenki Imrével. Fényes sikert vívtak ki maguknak nyíregyházi szereplésükkel, mert méltóak voltak azokhoz a nagy mesterekhez, kiknek müveit előadták. Kodály. Lassus, Gastoldi, a zeneszerzés nagyjai uj utakat járnak be a Kollégiumi Kórussal. Már nemcsak a külföldi és budapesti hangversenydobogón szólalnak meg, már nemcsak egyesek zeneélvezetét elégítik ki, hanem betörnek a faluba, a vidékbe• A kórus lelkes karnagya és tagjai a magyar zenekultúra megmentésére indultak. Visszaadni azt, amit kaptak, visz- szaadni a vidéknek a magyar zenekultúrát, annak a vidéknek amely azt kitermelte. Külföldi szereplésükkel pedig reprezentálni fogják a magyar népet, és ha a külföld a Kollégiumi kóruson keresztül fogja értékelni a magyarságot. akkor az élenjáró nemzetek közé fognak sorolni bennünket. Nagy útra, nagy feladatra válalkozott a nagytehetségü Csenki Imre és a kórus tagjai. Nyíregyházi szereplésük felejthetetlen élmény marad és ezért bízunk abban, hogy a világon mindenhol meg fogják állani helyüket. Mi sok erőt kívánunk Csenki Imrének és a Kollégiumi Kórusnak a magukra vállalt munkához• Nyiregyháza szeretettel visszavárja őket. Határőr volt az ismeretlen hulla Megírtuk hogy a szamosályi ré vészek egy ismeretlen férfi hulláját fogták ki a Szamosból. A román határvadász őrs két katonája a huDá ban felismerte Russzu György 24 éves határőrt Mint a két katona elmondta, Russzu fürdés közben fejest ugrott a folyóba és többet nem merült fel. A nyíregyházi államügyészség eltemetésére megadta a temetési engedélyt.
