Magyar Nép, 1947. június (4. évfolyam, 122-145. szám)
1947-06-07 / 126. szám
i oida! MAGYAR NÉP 1947 junius 7. Fogjunk kezet kisgazdák! Lezárult, — mögöttünk van már a demokrácia eddigi történetének legnagyobb válsága. A múlt ' sötét erői megkísérelték, hogy a nép fi- atal szabadságára törjenek, de súlyos kudarc érte őket, a nép amelyről ezeresztendős tapasztalataik alapján azt hitték, hogy könnyen lehet majd rabságba taszítani, megmutatta, hogy szabadságáért tud harcolni és tud győzni is. Sok dolgozó magyarember esik most gondolkodóba az események fölött, amelyek néhány napj» zajlót tak csak le. Sokan szédülve fordít- ják el fejüket a szakadéktól, amibe az országot volt miniszterelnöke csaknem beletaszitotta. Nem sok hijja volt annak, hogy az országot, amely még csak alig menekült meg a Rémetek halálos fenyegetésétől néhány kalandor idegen érdekek já tékszereképpen ismét áruba akarta bocsájtani. Mindez akkor történt, amikor az ország végre határozott léptekkel megindulhatott a felemelkedés felé. Nem olyan régen még, a most megszökött Vargha Béla sokak helyeslésétől kisérten, kijelentette, hogy az ország saját erejéből harminc esz- tendő° alatt sem fogja elérni a béke- szinvonalat. Mi a hároméves tervünk, kel bebizonyítottuk, hogy ez az állítás olyan ember vágyálma volt, aki nem akarta, hogy az or szögöt a demokrácia építse felVargha Béla és a hozzá hasonlók állandósítani akarták az országban a nyomorúságot, hogy azután a nép természetes elégedetlenségének se gitségévei visszaültessék a bata lomba azGkat, akik ezer esztendőn keresztül kizsákmányolták az országot és a népet és akik még ma sem akarják beiátni, hogy ebben az országban lejárt az idejük. Ezért láttak halálos fenyegetést maguk felé a hároméves tervben Érezték, hogy ha ezen keresztül a magyar parasztoknak és munkások nak szebbé, gondtalanabbá válik az élete, akkor nincs többé számukra remény. A dolgozók megtanulják, hogy mennyivel jobb az élet itt, ha maguk vezetik az országot és ak kor kiderül, hogy a volt uralkodó osztály mennyire haszontalan. Az ebbőfa belátásból fakadó kétségbeesésük vitte őket az összeesküvés útjára. Az összeesküvés során kiderült, hogy a magyar parasztság nagy pártjában, a Kisgazdapártban, sikerült az úri bitangoknak egy sereg cinkosukat a párt vezető helyeire ültetni. A miniszterelnök, a párt főtitkára, a nemzetgyűlés elnöke oda- álltak egy olyan mozga’om támogatására, amelynek bevallott végcélja a földreform megsemmisítése volt. A magyar parasztság, mint annyi szór már a történelem folyamán, ismét egy keserves tapasztalattal lett gazdagabb. Ismét rá kellett jönnie, hogy olyanok, akiket magához közelállónak érzett, visszaéltek a bű zalmával: rutul becsapták. Mi ezzel kapcsolatban nem érzünk kárörömet. Éppen ellenkezőleg: mélysége? megrendüléssel ál lünk szemben a magyar parasztság bánatával és szégyenével. Úgy érezzük, hogy épp a bajban kötelességünk bebizonyítani a magyar parasztságnak, hogy ott állunk mel lette és támogatni akarjuk abban a harcában, amit szabadságáért és boldogabb jövőjéért folytat. Most az ország felemelkedéséért, a három Súlyos visszaélések a kisvárdai Gazdasági és Kereskedelmi Hitelintézet RT.-nél Havi kétezer forintos jövedelem mellett fekelézés és valntarejtegetés A budapesti államügyészség fizetési eszközökkel elkövetett bűncse lekmények osztályának valuiaellen őrző csoportja nemrégiben nyom© zást folytatott a kisvárdai Gazdasági és Kereskedelmi Hitelintézet Rt. ellen A nyomozás nem várt eredmé nyekkel járt és súlyos visszaélésekről rántotta le a leplet. A nyomozás iratait tegnap délelőtt kapta meg a nyíregyházi államügyészség. A nyomozati iratokból megállapítható, hogy a Gazdasági és Kereskedelmi Hitelintézet igazgatója, dr. Rubovszky János kisvárdai gyakorló ügyvéd, reint a Magyar Általános Hitelbank megbízottja, az átvett hatósági cukrot a megállapított 636.75 forintos mázsánkénii ár he Tegnap érkezeit meg Nyíregyháza város polgármesteri hivatalához az újjáépítési és közmunkaügyi minisztérium leirata, A leiratban aminisz téiium felhívja a város vezetőségét, hogy 50 000 forintos keretben ké szitsen junius hónapra költségvetést, lyett 655 forintért adta ki a nagy- kereskedőknek. Dr. Rubovszky gya korló ügyvéd, bankigazgató ur az igy szerzett „jövedelmét“, mintegy 8700 forintot a bank könyveibe nem vezette be. A bank helyiségeiben megtartott házkutatás során az egyik páncélszekrényben több takarékkönyvet találtak. Két takarékkönyv 2 088 dollárról szólt. Dr. Rubovszky kihallgatása során azt állította, hogy a 2,088 dollárról szóló íakarékköny veket 15 000 íorinért vásárolta Fried Béla újpesti lakostól. A bank- igazgató beismerte, hogy a 2.088 dollárt az 1946. évi decemberi zárómérlegbe 2 088 forintként jegyezték hogy az összeget a munkanélküliség enyhítésére kellő időben kiutalhassák. Mint értesültünk, a város vezetősége már meg is kezdte a júniusi közmunkák költségvetésének elkészítését. be a ténylegesen fennálló 24 162 56 forint helyett. Ezzel a cselekményével a 24 162.56 forintos nyereséget, mint társulati adóalapot eltitkolta, A többi takarékkönyvekben dr. Rubovszky egyéb jövedelmeinek megtakarított összegei voltak. Három takarékkönyv 13 050 forint ösz- szegről szólt. Ezek állítólag a bank- igazgatónak a Vulkán Vasgyártól és a banktól kapott havi 600—600 forintos jövedelmeit tartalmazták. Mint dr. Rubovszky mondta, a Vulkán Vasgyártól és a banktól kapott fizetésén kivül még havi 6C0 forint jövedelme van, amit mint gyakorló ügyvéd keres. Nem hagyhatjuk szó nélkül azt a panaszos levelet, amit tegnap kapott szerkesztőségünk. A levél írója felpanaszolja a bujtosi strandfürdő drága belépti diját. Megállapítja, hogy a tikkasztó hőség által fürdőbe kergetett dolgozók még kényszerhelyzetükben sem képesek két forintot fizetni a strandfürdőzésért. De nemcsak a levél írójától, de másoktól is hallottunk már elégedetlen kifakadásokat a bujtosi strandfürdő kétforintos belépti dija miatt. Feltétlen jogos és indokolt a dolgozók panasza. Mindenki a maga rezsijének a kovácsa, nem ránk iariozik, hogy bárkinek is a könyvelésében kotorásszunk és megállapítsuk az általa szabott árak helyességét, vagy helytelenségét. Annyit azonban meg kell jegyeznünk, hogy akkor, amikor a Városi Kádfürdő szenet vásárol, szállittatt, kádakat és gépeket tartat karban, nagyszámú személyzetet tart és 3.40- ért vesztegeti a tisztálkodás lehetőségét, nem tartjuk indokoltnak a természet adományának, a bujtosi iéglagödörnek ilyen drága hasznosítását. Egy másik példát is mondhatunk. A nagykállni strandfürdőnek nincs természetes vize. Gépi erővel kell a vizet a medencébe emelni és kicserélni. Mégis egyforintos beléptidijr.kbal fürödhetnek a tikkadi dolgozók. Kérjük a város és a fürdő vezetőségét, azonnal revidiáija a bujtosi fördőárakat. Igazságtalan, jogtalan elbánásnak, a dolgozók szorult helyzete kihasználásának kell minősítenünk a kétforintos fürdődijat. Szálliísák le haladéktalanul a bujtosi strandfürdő indokolatlanul magas dijait, mert a városnak fizetett bérösszeg senkit sem jogosít arra, hogy a befektetéssel arányban nem álló hasznot akarjon biztosítani megának. Nem lehet kihasználni a fürdő kedvező fekvését sem A sóstói strand távoli mivolta a Bujjosra kényszeríti a dolgozókat. Éppen ezért tegyük lehetővé, hogy a dolgozók vasárnapi pihenője és üdülése ne okozzon anyagi gondot. Nyiregjháza is riszt vesz a magyar városok újjáépítési kiállításán Mint a Magyar Nép elsőizben beszámolt róla, augusztus és szeptember hónapokban a Magyar Városok Országos Szövetsége rendezésében nagyarányú újjáépítési kiállítást rendeznek a városok. A kiállítás célja az, hogy minden város szemléltetően mutassa be az újjáépítésben elért eredményeit, és azt a fejlődési fokot, amit kellő támogatás esetén elérhetne a jövőben. Nyíregyháza is nagy lendülettel kapcsolódott bele a kiállítás megrendezésébe. Balogh József szobrászművész, a nyíregyházi kiállítási részleg főrendezője lelkes, fáradhatatlan munkával ké sziti elő a kiáilitás minden rész 1 étét. Az újjáépítési kiállítást augusztusban Nyíregyházán, szeptemberben pedig Budapesten rendezik meg. Mint Balogh Józsefiéi értesültünk, a munkálatok olyan ütemben és az iparosság olyan lelkesedésével folynak, hogy ez már nem kiálliíásrendezés, hanem kiállítási mozgalom. Nyíregyháza iparostársadaima megérezte, hogy mit jelent jövője szempontjából éves tervért folytatott harcában a parasztság a városok dolgozóit, — a gyárak munkásait éppúgy, mint a haladó értelmiséget — maga mellett fogja találni. Ahhoz azonban, hogy ez a harc eredményes legyen, hogy kilábaljunk a nyomorúságból, szükséges, hogy parasztságunk is megszabaduljon mindazoktól, akik előrehaladásának kerékkötői. Az összeesküvők cinkosait és rokonszenvezőit a paraszt ság itt Szabolcsban is ki kell, hogy ez a kiáilitás. A kiállítás sikeres megrendezése a nyíregyházi kis iparosok és kereskedők erejét, fejiődőképességét fogja dokumen télni. Eddig a fényképészek, asztalosok és könyvkötők kapcsolódtak bele a kiállítás rendezésébe. A fényképészek magukra vállalták a kiállítás hatalmas képanyagának elkészítését. A könyvkötők dekorációs könyvkötőmunkákat készítenek, az asztalosok pedig a ki állítási részleg álványozési és ke- retezési munkáit végzik el. A többi iparágban is általános érdeklődés nyilvánul meg a kiállítás iránt. Még mindig folyik a különböző szakcsoportok beszer vezése, ugyanis az alapos rendezés érdekében fokozatosan vonják be a munkákba az egyes szak mákat. Reméljük, rövidesen minden iparág bevonására sor kerül és velük együtt a kiskereskedelem mozgósítására is. Az eddig tapasztalt lendületes munka és nagy lelkesedés Nyíregyháza város újjáépítési kiáilitá sának sikerét már jóelőre biztosítja vágja magából mint egy gennyes fekélyt Ha ez megtörténik, ha a nép el lenségei nern élhetnek vissza többé a parasztság becsületes nevével, megnyílik az ut a munkások és parasztok termékeny együttműködése és ezzel a virágzó mezőgazdaság és boldog parasztság Magyarországa felé Gyenge Károly a Magyar Kommunista Párt megyei titkára. ÖTVENEZER FORINTOT kap Nyíregyháza a júniusi közmunkákra
