Magyar Nép, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)
1947-05-17 / 110. szám
2 oldal MAGYAR NÉP 1947. május 17. Védi a nagybankokat Gyetvay János: Ha sikerül a hároméves terv, Hasyarorszcg Európa egyik legldmádubti országa lesz Áz amerikai magyarság csodálattal tekint az óhaza hősies újjáépítő munkájára Soha nem jött naég össze ennyi ember gyülésezni Nyírbátorban — mondták a községháza előtti téren álldogálók, akik Gyetvai János, a newyorki „Magyar Jövő* főszerkesztőjének beszámolójára vártak. — Meghatott és örömmel töltött el az a szeretet és érdeklődés, amivel Szabolcs- és szatmárvármegyei beszámoló körutamon fogadtak ma gyár testvéreim — mondja Gyetvai János lapunk munkatársának. Arra a kérdésünkre, hogy milyen benyomást gyakorolt rá szabolcsvát megyei tartózkodása, kijelentette, hogy nemcsak a gyűlések, hanem az azo kai követő társas és egyéni beszél* getések is kiegészítették azt a ké pet, amit a demokratikus fejlődés útjára lépett Magyaországról szerzet. Pontosan hét órakor, amikor a gyűlés megkezdődött ezres tömegek szállták meg a teret, meg a környező utcákat is. A Nemzeti Bizottság elnökének, Erdei Mihálynak üdvözlő szavai után dr. Gyetvay János azzal kezdi beszédéi, hogy érzése szerint történelmi hivatást teljesít akkor, amikor félmillió amerikai magyar szeretetteljes üdvözletét tolmácsolja. Tudja, hogy sokan a beszámoló helyet két-három zsák dollárt szive sebben fogadnának, de európai körútja után nyugodtan állíthatja, hogy nem dollár kell ide, mert nemzet közi viszonylatban is a forint min den pénz értékével vetekszik. Amerikában sem fonják kolbászbóla” keritést Ezután az amerikai magyarok helyzetéről beszélt. Rámutatott arra, hogy Amerikát megkímélték a háború pusztításai, mert mig nálunk 9 millió lakosból a háború 500.000 halottat követelt, addig Amerika 140 milliónyi lakosából 230 003 áldozata volt a háborúnak. Rámutatott beszédében azokra a mérhetetlen anyagi veszteségekre, amelyeket a háború Magyarország terhére előidézett, Így tehát érthető, hogy Amerikában az átlagos életszínvonal is magas a magyarországi' hoz képest, de tévednek, akik az* hiszik, hogy ott a kerítés hurkakolbászból van fonva és a tetőt oldalszalonnák borítják. Magas az életszínvonal az itthonihoz képest ez bizonyos, de az amerikai dolgozók érzik, hogy „valami szél fuj* Jelenleg 4 millió körül van a munkanélküliek száma és váiság kilátásai fenyegetnek A válság pedig Amerikában szintén óriási méretű szokott lenni. Hol és hogyan élnek az amerikai magyarok New Yorkot Magyarország második fővárosának nevezik az ottaniak 80 000 magyar él ebben a városban Cleveland, a „Kisdebrecen* 45.000 magyar lakossal Nagy cső. portokban élnek még magyarok Detroit, West End negyedében 26 ezren, körülbelül ugyanennyien élnek Chikagóban magyarok. Szivük felével őszintén az uj haza jó pol gárai lettek, de szivük másik fele magyar maradt. Senki úgy nem szereti bölcsőhazáját, mint az amerikás magyar, aki sírva szakadt ki innen. Kossuth, Petőfi álmát vitték magukkal, de hitték mindvégig, hogy lesz még egyszer Magyarországon kenyér, szabadság és föld a népnek. Szemünket Magyarország felé fordítottak Minden magyar arra gondolt, hogy megtakarít vaiammennyi dollárt, ha zajön és itt hajtja örök álomra a fejét De távoltartotta őket a haza- jöveteltöl a gróf; ezerholdas Ma gyarország, távoltartották őket a csendőrszuronyok. Amikor kitört a háború, valamennnyien aggódva gon dőltünk bőlcsőhazánkra és sirtunk örömünkben, amikor meghallottuk, hogy a vörös hadsereg bevonult a felszabadult Debrecenbe. Úgy éreztük, mintha Kossuth kelt volna újra életre, úgy éreztük megszületett az az ország, amelyről Kossuth álmodott. Az amerikai magyarok között is voltak azonban olyanok, akik nem örültek a magyar nép felszabadulá sának. Ezek a gyászmagyarok igye keztek a rágalmak özönét szórni a demokratikus Magyarországra. De a magyarok többsége csodálattal te kint a magyar nép hősies erőfeszi tése elé, őszinte csodálattal töltötte el a fö'dreform, az újjáépítés sikere, a forint sikere, amely Európa legjobb pénzévé lett és amely a ma* gyár nép élniakarásának és összefo' gésának a bizonyítéka. Ugyanilyen lelkesedéssel tekintenek az amerikai magyarok, de a nem magyar amerikaiak is az uj csoda, a károméves terv felé, ame" lyet, ha sikerrel megvalósítanak — és ezt kívánom önöknek magyar testvéreim — megszűnik a munka- nélküliség és a nyomor, Magyarország Európe legjobbmódu országai közé tartozik majd. Arra kérem Önöket, szilárdítsák meg a magyar nép uj hazáját, demokráciáját, szabadságát, mert Magyarországon volt már egy honfoglalás és amit a magyar nép most csinált, az felér egy uj honfoglalással — fejezte be nagyhatású beszédét dr. Gyetvai János. Matinét rendez a Magyar Szovjet Művelődési Társaság A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság vasárnap, 18-án délelőtt fél 11 órakor a Zrínyi Ilona-u. 11 szám alatti székházában matinét rendez. Á matiné egyik előadója dr. Bihari József tanár, a debreceni Magyar-Szovjet Művelődés Társaság titkára lesz, aki a szovjet irodalomról tart előadást. Az előadás teljesen ingyenes. Mindenkit szeretettel hiv és vár a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság vezetősége. A honvédzenekar ma esti hangversenye Megírtuk, hogy a debreceni 4. honvéd kerület katonai zenekara a „Siess Adj! Segíts I“ mozgalom javára hangversenyt rendez Nyíregyházán. A hangverseny érdekessége, hogy mindenki kérheti majd kedvene zenedarabját, nyitányokat, egyvelegeket, keringőket, opera- és operettrészleteket, magyarnótákat, jazzszámokat, filmzenét stb., ha ezirányu kérelmüket már előzőleg beterjesztették. A hangversenyen Áginé Bocskay Ibolya énekmüvésznő is szerepel. A debreceni 4. honvédzenekar hangversenye ma este 8 órakor lesz az evangélikus iskola dísztermében. Belépődíjak; 1, 2, 3 és 4 írt. Korbács, bikacsök és puskatns Kátai Imre a népbiróság előtt A nyíregyházi népbiróság tegnap tárgyalta Kátai Imre 41 éves prügyi lakos népellenes bűnügyét. A vádirat szerint Kátai a 101—38 számú írókból, újságírókból, ügyvédekből és mérnökökből alakult munkásszázad parancsnoka volt, A hatalmával visszaélve többször 1 súlyosan bántalmazta alárendeltjeit. Ennek a kegyetlen bánásmódnak a következménye volt az is, hogy a 214 főnyi munkásszázadból csak 40 ember maradt életben. Az orosz hadműveleti területen Kátai az egyébként is teljesen legyöngült munkaszolgálaiosokkal, akik képtelenek voltak már fizikai munkát végezni — iöbbmázsás terheket cipeltetett és ha nem bírták, korbáccsal, bikacsökkel, puskatussal, vagy ami éppen a keze ügyébe akadt, össze-vissza verte őket. A tegnapi főtárgyaláson súlyos tanúvallomások hangzottak el Kátai Imre ellen. A népbiróság elfogadta a népügyész indítványát, hogy terjesszék ki a népelienes bűntettel vádolt Kátai Imre vádiratát háborús bűntettre-is, ezért a tárgyalást elnapolta. a Kisgazdapárt országos főtitkára. Ez annál csodálatosabb, mert hiszen tudomásunk szerint a Kisgazdapárt a parasztság pártjának szereti magát feltüntetni. De vájjon el lehet-e képzelni nagyobb érdekellentétet, mint ami a verejtékesen dolgozó parasztság miiliós tömegei és a bár sonyfoteiekben ülő néhány nagybankár között fennáll? Ki ne emlékezne a parasztság köréből arra az időre, amikor a bankok évente tízezrével árverezték el azoknak a kisgazdáknak a földjét, akiket a világgazdasági válság és a bankok kamatuzsorája tettek kenyér- felenné. Akik ezeket az időket megélték és megértették, azok tudják, hogy a bankok szorgalmasan dolgoztak abban az irányban, hogy a parasztság magántulajdonát megszüntessék. Hogyan érthető ilyen előzmények után, hogy a Kisgazda- párt vezetői a parasztság nevében a magántulajdon szentsége alapján védelmezik a parasztnyuzó bankárokat. A magántulajdon elvével úgy látszik különben is baj van a Kisgazda- párt egyes vezető köreiben. Oda álltak megvédelmezni a malmosok magántulajdonát, most megvédelmezik a bankárok magántulajdonát is. A malmosok által meglopott parasztok, a bankok által kiuzsorázott gazdálkodók magántulajdonát azonban nem védik hasonló lelkesedéssel. Legalább is nem sokat beszélnek róla. Parasztságunk most ezernyi seb tői vérzik. Nincs elegendő tőkéje. Nincs elegendő igavonó jószága, gépe, vetőmagja. Egészségtelen házakban, beteg gyermekek tömege pusztul el. Ebből a nyomorúságból, reménytelenségből szükséges ki emelni a parasztságot. Rendelkezésre kell bocsássuk az állatokat, vetőmagot, ruhát, cipőt, hogy jól végez hesse el ezt a nemzetfenntartó munkát, ami a feladata. Mindehhez azonban tervszerű gaz dálkodásra van szükség és arra, hagy a nemzet hatalmas erőfeszi tései ne egy maroknyi nagytőkés zsebeit tömjék meg, hanem azoknak a számára jelentsenek életszínvonal emelkedést, akiknek a munkája lehetővé teszi azt, hogy itt több búza, több tej, több gép és több ruha legyen. Aki a magántulajdon védelmének jelszava alatt a nagy tőkések és gyárosok szabadahrácso lási lehetőségeit akarja megvédett mezni, nem tesz mást, minthogy Magyarország dolgozó paraszti és munkás millióinak a szájából veszi ki a falatot azért, hogy kevesek annál jobban meghízhassanak. Az országos főtitkár azzal, hogy ezt a szerepet vállalta, nemcsak azt bizonyította be, hogy a szavakon tulmenőleg nem áll az ország újjá építésének terve mellett, hanem azt is, hogy ha a parasztok és bankárok között választani kell, gondolkodás nélkül odaáll a gyárosok és bankárok mellé. Nem tudjuk, hogy az országos főtitkár szavai a Kisgazdapárt végleges állásfoglalását jeUntike? Hisszük, hogy a Kisgazdapárt sokszázezres paraszti tömegei, akiknek érdekei azonosak a többi dolgozók nak az érdekeivel, ezt az állásfoglalást a kisemberek érdekeinek védelme irányában fogják megváloz tatni. Bizonyos azonban, hogy el érkezett a félreérthetetlen állásfog lalások ideje a Kisgazdapárt vezetői és tömegei számára is. A barát ságos arc politikáját egyrészt a nagy tőke, másrészt a dolgozó parasztság felé, nem lehet tovább folytatni. Nyütan meg kel! végre mondani, kiknek a pártja a Kisgazdapárt. A nagytőkéseké e, vagy a kisgazdáké ? Kocsis Ferenc
