Magyar Nép, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-31 / 121. szám

2 oldal MAGYAR NÉP 1947. május 31. A drágaság ellen Munkások, kisiparosok, kiskeres­kedők, dolgozó értelmiségiek fele­ségei, ha a piacokat, az üzleteket járják és a kiirt árakat ahhoz a kis keresethez mérik, amit a demo krácia számukra ma biztosítani tud, kénytelenek tudomásul venni, hogy mindaz, amit a dolgozó férjek ke­resnek, csak arra elég, hogy a leg elemibb életszükségleteket elégítsék ki belőle hiányosan. Ha azonban a család az elé a probléma de kerül, hogy a gyermekeknek cipőt, vagy ruhát kell vásárolni; ennek a kér­désnek a megoldása szinte leküzd hetetlen nehézségként tornyosul eléjük. A parasztember bejön a városba, hogy megpróbálja eladni azt a ke veset, amit az elmúlt aszályos esz­tendő erre a célra meghagyott. Utána bemegy az üzletbe, hogy megvá­sárolja a gazdaság és a család szá­mára a legszükségesebb iparcikke két, azt tapasztalja, hogy nem bir annyi mezőgazdasági terméket piacra hozni, amennyi ahhoz elegendő, hogy a legégetőbb ipari szükségleteit meg­vásárolhassa az árukból. Emiatt az állapot miatt mindenki elégedetlen. Az elégedetlenség azon­ban nagyon gyakran helytelen irány­ba kanyarodik A városi ember gyak­ran a falut teszi felelőssé azért, hogy csak olyan drágán tud hozzájutni a kenyérhez és a többi élelmiszerhez. Sok falusi ember a város dolgozói­ban látja azt az ellenséget, aki miatt az iparcikkek ára megfizethetetlenül magas. Pedig a falusi kisgazda, a dől gozó paraszt igazán nem tehet ar ról, hogy mig ő 38 forintot kap a búza mázsájáért, addig a városban ugyanennek a búzának az ára már több mint 76 forint, mert a közbe­ékelődött egykéz (MSZK) azt ilyen mértékben drágítja meg. És mit tehet arról a város dolgozója, pél­dául a textilipari szövőmunkás, vagy textilmérnök, hogy a valamikori bé­kében létezett 130 helyett ma több, mint 1500 a textilnagykereskedők száma Világos, hogy a terménynagykeres­kedők, a textilnagykereskedők egy­aránt keresni akarnak a terményen és a textilen is. Ezt a sokat pedig nyilvánvalóan onnan veszik, ahon­nan tudják: a paraszt és a városi dolgozó zsebéből. Erkölcsileg e között az eljárás között és aközt, mintha valaki em­bertársai zsebéből egy zsúfolt vil lamoson kiemeli a pénztárcát: alig van különbség. A dolgozók érdeke — akár parasztok, akár a városban laknak — egyaránt azt követeli, hogy ezeket a feleslegesen bekap­csolódott kezeket kapcsolják ki az áruforgalomból. A terménykiskeres­kedő, vagy termelő szövetkezet egy­maga is el tudja hozni a faluról a városra a legfontosabb élelmiszere­ket. A textilkiskereskedő is el tud menni a gyárig, hogy olcsóbb vászon jusson a paraszti dolgozóknak. Ennek az állapotnak a fenntar­tása csak a nagykereskedők érdeke, meg a bankoké. A bankok ugyanis pénzzel látják el a nagykereskedel­met, hogy azután az elért nyereség, bői ők maguk is részesedjenek. Ez az állapot erkölcstelen, mert kevesek jólétét milliók szenvedésével fizet­teti meg. A bankok államosítása en­nek a lehetetlen állapotnak vet véget és megnyitja az utat a drágaság leküzdésére. Kocsis Ferenc Elfogták a Fr ledmann-teiepi rahlógyilkosság valódi tettesét A19 éves fegyveres gengszter, Tornai András gyilkolta meg Oester Frigyest A bandita barátja, Lo;onczi Sándor lakásán megtalálták Oester töltőtollát Mester Frigyes meggyilkolásának 1 bűnügyében váratlan és szenzációs nak mondható fordulat történt. A rendőrség egy rendkívül bonyolult és alapos munkával véghezvitt bűn­üggyel állt szemben, ezért történhe­tett meg, hogy a nyomozás során felmerült gyanús körülmények két ártatlan embert a gyilkosság szőr nyü gyanújába keverlek Először Mester Frigyes társát, Németh Jánost vették őrizetbe, aki nek szerencsétlensége az volt, hogy megtalálták a fegyverét a Vadász­ház W. C. jében. Másik gyanúsítottja a gyilkosság­nak Bondics János egy kelekótya szélhámos, aki kisebb nagyobb lo­pásokból, feketézésekből tartotta fenn magát. Ez a szerencsétlen alak még be is ismerte tettét és le is játszotta a gyilkosságot Később derűit ki, hogy az egész gyilkosság csak a beteges fantáziájában szüle­tett meg. Mester Frigyes meggyilkolásának ügyében tegnap következett be vá ratlan fordulat. Megtalálták az igazi gyilkost és a bűnjelek egy részét is. Az első nyom Lapunk csütörtöki és pénteki számában számoltunk be arról, hogy a nyíregyházi rendőrkapitányság egyik őrszemes rendőre a Bessenyei téren szerdára virradó hajnalban elfogta Tornai Andrást és Losonczi Sándort, a két fiatal „magántiszt viselőt“, a nyíregyházi alvilág leg veszedelmesebb fegyveres gonosz tevői! A 2d éves Losonczi Sándor és a 19 éves Tornai András a leg­modernebb betörőszerszámokkal és fegyverrel felszerelve egész sor bűn­cselekményt ismertek be. ök fosz­tották ki Friedmann Lajos Bessenyei téri rövidáru üzletét és Tornai törte fel a Péterfreund féle ékszerüzletet. Minden valószínűség szerint az utóbbi időkben Nyíregyházán el­követett bűncselekmények nagyré­szét a két veszedelmes fegyveres bandita követte el. Lapunk még a rendőrség közlése előtt kifejezést adott annak a fel­tevésének, hogy a fegyveres betö rőknek közük kell, hogy legyen Mester Frigyes meggyilkolásához Ez a feltevésünk be is igazolódott. A tegnapi nap folyamán olyan adat került a rendőrség birtokába, amely alapján megindult és sikerrel végződött a nyomozás. Lapunk mun­katársának Tornai András édesanyja elmondta, hogy fia Losonczi Sándor nevű barátjával a Kálvin téri egyik borbélyüzletbe jártak, ahol Losonczi az egyik fodrászlánynak „csapta a szelet“. Tegnap a rendőrkapitányság egyik nyomozótiiztje megjelent a Kálvin téri Kurucz féle borbélyüzletben — ami egyébként a meggyilkolt Mester Frigyes irodájával szomszédságban van Itt megtudta, hogy ezév április elsején, a Friedmann-telepi véres dráma napján az üzletben tartózko­dott Losonczi Sándor is és szem­tanúja volt annak, amikor Mester Frigyes a fodrásznak pénzzel tömött aktatáskájából fizetett. legtalálják’az első döntő bizonyítékot Ezen az első nyomon elindulva tegnap házkutatást tartottak Losonczi Sándor lakásán, a katolikus köz­ponti iskola gondnoki lakásában. A házkutatás nem várt és meglepő eredményre vezetett. A házkutatást végző nyomozók megtaláltak egy elrejtett töltőtollat, amiből ki volt vakarva a gyári jelzés. Felhivatták a rendőrségre Mester Frigyes özvegyét és szüleit, akik a Losoncai Sándor lakásán megtalált töltőtollban határozottan felismerték a meggyilkolt Mester Frigyes elra­bolt töltőtollát. Mester Frigyes hozzátartozóinak határozott állítása a rendőrségen óriási izgalmat okozott. Még teg­nap harmadszor is kiszálltak Lo­sonczi lakására és újból házkuta­tást tartottak újabb eredménnyel. Megtalálták a „Magyar Nép“ egyik áprilisi sárnál, ami ben lapunk részletesen fog­lalkozott a Friedmann telepi vér?s drámával. A szenzációs fordulat újabb len­dületet adott a rendőrségnek. Fel­vezették a rendőrség fogdájából Losonczi Sándort és megkezdték kihallgatását. Mint az egyik rendőrtiszt a ki­hallgatás után közölte lapunk munkatársával, két olyan körmön- fontan tagadó brigantival állottak szemben, amilyenekkel ritkán le­het találkozni — Ezek felülmúlják agyafúrtsá­gukkal a sopronkőhidai fegyenc- telepen életfogytiglani büntetésü­ket tölíő öreg bűnözőket is, — mondja — és ezért régi, jól be­vált lélektani „receptet“ vettünk elő. Töredelmes beismerő vallomások lett, majd magáhoztéritése után vallani kezdett. Beismerte, hogy körülbelül két­szer látta Mestert és azt gondolta róla, hogy mint jól kereső fuva­rozási vállalkozónak sok pénze van. Amikor Losonci közölte vele, mit látott a Kálvin-téri borbély­üzletben, elhatározta, hogy mivel a húsvéti ünnepekre úgy sincs pénze, ki fogja fosztani Mester Frigvest. Eihatérozásét tett követte. Ápri­lis elsején a Hősök temetője kö­zelében várta a hazafelé igyekvő Mester Frigyest, akit egy általa ismeretlen férfi kisért a temető sarkáig. Tornai elmondta, meg­várta amíg a férfi elbúcsúzik Mestertől és ekkor megszólította. Azonnal pénzt kért tőle. Mester szabadkozni kezdett és a lapunk hasábjairól már olyan jól ismert szóváltás játszódott le közöttük. Met gyilkolása előtt rabolták ki Mester Frigyest Tornai András vallomásából ki­tűnt, hogy Mester Frigyest nem a meggyilkolása után rabolta ki, mert a szerencsétlen ember már az első, erélyes felszólításra min­den értéket átadott neki. Tornai átvette Mester aktatáskáját, óráját, levéltárcáját és pénztárcáját. Ép­pen távozni akart — mint mondta beismerő vallomáséban — amikor észrevette, hogy Mester Frigyes szeme megvillan, látszott rajta, hogy felismerte támabóját. Tornai ekkor elhatározta, hogy megöli Mester Frigyest, nehogy feljelentse a rendőrségen. Elővette a nála lévő csőre töltött 7 65' ős From­mer pisztolyt és a tárban lévő két golyó egyikét Mester tarkójába lőtte, majd a fütőház felé elmene­kült. Tette elkövetése után Tornai a Friedmann telep közelében bujt meg. majd a Vasgyár utcán jött be a városba. Az aktatáskából kivette a körülbelül 170 forintnyi pénzt, az irattárcából — amelyben mint mondta, több családi ok­mányt látott, köztük Mester fele­ségénének egyik Bécsben kiállí­tott okmányát is — kivette a töltő­tollat. Az iratokat elégette az Ér­patak pariján, a táskát és a levél­tárcát pedig beledobta a patakba. A gyilkos beismerő vallomása után rendőrbizotlság szállott ki az Ér patakhoz, hogy az eltüntetett bűnjeleket felkutassa. Debrecenbe is nyomozók utaztak, hogy meg szerezzék Mester Frigyes ott el­adott óráját. A rendőri nyomozás még folyik, amiről még részlete­sen beszámolunk. Losonczi Sándor a „könnyebbik“ bűnöző először tagadta, hogy neki töltőtolla van. A kihallgatásban döntő pillanat: a kihallgatást végző rendőrtiszt benyúlt az asztala fiók­jába és magasra emelte a Lo­sonczi lakásán talált töltőtollat. — Ismered ezt fiam ? Losonczi elfehéredik, erőtlenül hátradől a székén és percekig nem tud szó­hoz jutni, majd cigarettát kér. Reszkető kézzel teszi a szájába és vallani kezd. Elmondja, hogy a töltőtollat Tornai Andrástól kapta április 2 án. Tornai a lelkére kötötte, | hogy a töltőtollból vakarja ki a 1 gyári jelzést és ne mutassa egy darabig senki előtt sem, mert az a Mester Frigyesé volt. Ugyanekkor átadta neki Tor­nai a Mestertől elrabolt őrét is, amit ő Debrecenben ér­tékesített 140 forintért, majd a pénzt megfelezték Losonczi kihallgatása után Tor­nai Andrásra került a sor. Először ő is mindent tagadott, de a töltő­toll láttán — ugyanúgy mint ba­rátja — e'fehéreijjett és rosszul fi népbiróság visszautasította dr. Gallay Rezső ujraíelvéteii kérelmét Ismeretes, hogy a nyíregyházi nép- bíróság háborús és népellenes bűn- cselekmények sorozatáért 15 évi fegyházra ítélte dr. Gallay Rezső tanfelügyelőt. Dr. Gallay ügye fel­lebbezés folyján a NOT elé került ahol a 15 évi fegyházbüntetését 4 évi fegyházra szállították le. Dr. Gallay Rezső ezt a büntetést is súlyosnak találta és ujrafelvételi kérelmet nyújtott be a nyíregyházi népbiré Sághoz, amit vizsgálat nél­kül visszautasítottak.

Next

/
Thumbnails
Contents