Magyar Nép, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-18 / 87. szám

2 oldal MAGYAR NÉP 1947. április 18. Mit kért a nyíregyházi küldöttség a minisztériumokban ? Megindulnak az építkezések Nemzeti kérdés és nemzetköziség Fából vaskarikának nevezhetnénk, az egyik helyi lap cikkét, amely a nemzet és a nemzetköziség kérdé seivel foglalkozik. A nemzeti kérdés és a nemzetköziség kérdése egyike azoknak a kérdéseknek, amelyekben a legtöbb zavar, a legtöbb félreér­tés van. Hogy ez valóban igy van, azt semmi sem bizonyítja jobban, mint az emlitett cikk. Két fajta nemzetköziségről van ebben szó. Az egyik nemzetköziség állítólag káros és a nemzet pusztu lását okozza, a másik az állítólag hasznos, s anélkül élni sem lehet. Nincs egészen pontosan körülírva, hogy melyik a hasznos nemzetközi ság. Annál pontosabban körül van írva, amelyik káros. Ez a cikk sze-1 rint az a nemzetköziség, amelyet a marxisták hirdetnek. Vizsgáljuk meg, hogy a cikk állításai megfelelnek e a tényeknek? A munkáspártok valóban hivei a nemzetek békés együttműködésének. Nekünk az a véleményünk, hogy a magyar parasztot, munkást, értelmi­ségi dolgozót semilyen nemzet pa­rasztja, munkása, értelmiségi dolgo­zója nem fenyegeti. Az a vélemé­nyünk, hogy a magyar dolgozóknak éppen ellenkezőleg, csak emelheti az életszínvonalát, tágíthatja látó­körét az, ha más országok dolgozói­val összejönnek és azok tapasztala­tait kicserélik saját tapasztalataikkal. Egyetlen dolgozónak sem lehet ér- deke az, hogy egy másik dolgozót nemzeti jogaiban sértsen Hogy ez mennyire igy van a gyakorlatban is, arra jellemző az, hogy a marxi ta­nok alapján álló dolgozók országá ban, a Szovjetunióban, nemcsak hogy nem ismerik a nemzetiségi el­nyomás fogalmát, hanem éppen el­lenkezőleg, tizével, húszával támasz tolták fel a már nyelvüket is elfe­lejtett nemzetiségeket. Nemzetiségi egyetemek létesültek olyan vidéke- ken, ahol a tőkésuralom alatt nem­zetiségi népiskolák sem voltak. Hogy mennyire nincsenek ebben az or szägban nemzeti előítéletek, arra jellemző, hogy a többségében orosz lakosságú birodalom élén grúz nem zetiségü az állam legfőbb vezetője. Ezt a fajta nemzetiséget tartja te­hát az illető lap cikkírója gyűlöle­tesnek és a magyar népet pusztu lássál fenyegeti. Igaz, ismerünk másfajta nemzet­köziséget is. A nagytőkések, atom­bombagyárosok, olajmágnások, film­császárok és hasonló pénzarisztok­raták nemzetköziségét. Ez a társa­ság is nemzetközi, mert ennek az érdekei messze túlnyúlnak az egyes országok határain. Céljuk egy van, minél tökéletesebben kizsákmányolni, adófizetőjükké tenni a világ dolgozó embereit. Ezek az emberek azok, akik India népét rabságban tartják. Akik Afrika dolgozóit kizsákmá­nyolják, akik a kínai paraszt és munkás kenyeréből a maguk részére kanyaritanak le egy egy darabot és akik Európa szabad kisnépeit ugyan­csak hasznothajió dolgozó barmokká akarják zülleszteni. Ezek az erők voltak azok, amelyek az ugyancsak magát nemzetiszinü zászlóba cso­magoló, de idegen hadseregek se gitségével a magyar nép nyakára ülő Horthy uralmat megteremtették. Ezek voltak azok, akik a Kisantant országainak tőkéseit a magyar nép elleni szövetségben összehozták És ezek azok, akik ma is azon fára­doznak, hogy a világ egyes népei Mint ismeretes, a hét elején To- masovszky Mihály főispán és Faze­kas János polgármester vezetésével szakszervezeti munkásküldötíség uta­zott Budapestre, hogy a városi köz­munkák és építkezések továbbfoly­tatására az illetékes minisztériumok­Első utunk a Szakszervezeti Ta­nács főtitkárához. Kossá Istvánhoz vezetett. Kossá főtitkár megértve elő terjesztett kérésünk nagy jelentősé­gét, azonnal érintkezésbe lépett a belügyminisztériummal, a Gazda­sági Főtanáccsal, az újjáépítési, köz­lekedésügyi és kereskedelmi mi­nisztériumokkal, kérve azok vezetőit, hogy a nyíregyházi munkásküldött- •éget megértéssel és pártfogással fogadják. Kossá főtitkárnál tett látogatásunk után a küldöttség két részre ősz lőtt. Az egyik rész Tomasovszky főispán vezetésével a földmivelés- ügyi és közlekedésügyi miniszté Lakatos államtitkártól azt a felvi­lágosítást kaptuk, hogy póthilel ké­résünkhöz a minisztertanács, illetve a Gazdasági Főtanács hozzájárulása szükséges. Ez kedden fog megtör­ténni és ettől függ a városi építke­zések és közmunkák megindítása is. Felkerestük a Tröszt igazgatósá­gát is. Itt kértük a villanytelep rom­épületeinek újjáépítését és munkás kulturház felépítését. Erre ígéretet is kaptunk. Ebben az ügyben már meg is érkezett a Tröszttől egy bi zoítság, amely haladéktalanul meg­kezdi a tervek kidolgozását. A MÁV. üzletigazgatóság kérte, hogy a nyíregyházi rombadőlt MÁV. állomást nyilvánítsa romépületnek a Fazekas Jáno3 polgármesternél tett látogatásunk után felkerestük Gombos Aladárt is, a Szakszervezeti Tanács megyei titkárát, aki a szak- szervezeti munkásküldöttség buda­pesti útjáról az alábbiakat mondta : — Küldöttségünk munkájának a jelentőségét abban látom, hogy az eredmények, amiket elértünk, nem­csak az újjáépítés érdekét mozdít­ják elő, hanem a fokozódó munka- nélküliség enyhítését is szolgálják. Ez a szempont vezetett bennünket akkor, amikor azt a pártközi érte­kezletet kezdeményeztük, amelynek folyamányakánt a budapesti küldött­ség útnak indult — Most már az a legfontosabb, közé az egyenetlenségnek és a viszálynak a magvait elültessék azért, mert csak igy keletkezhet olyan za­var, amelyb n nyugodtan halász­hatnak. Aki a világ dolgozóinak nemze­tek közötti békés munkáját eluta­sítja, az a nagytőke nemzetek fö­lötti hatalmainak szorítja rneg a ké­től megfelelő összegű póthitelt kér­jenek. Fazekas János polgármester teg­nap reggel érkezett meg. Lapunk munkatársa felkereste hivatalában és a feltett kérdésekre az alábbiakat válaszolta: riumokba ment. A földmivelésügy1 minisztériumban a szabolcsi kon­zervipar létesítéséhez szükséges hi­tel megadását kérték, mig a köz­lekedésügyi minisztériumban a rom- mányilvánitott MÁV. pályaudvar le­bontásának mielőbbi megkezdését kérték. Az én vezetésem alatt álló bizott­ság elsőnek az újjáépítési miniszté­riumot kereste fel Veress Péter mi­niszterre! folytatott megbeszéléseink után Lakatos újjáépítési államtitkárt kerestük fel. Előterjesztettük a vá rosi építkezésekre szükséges hitel­igényünket. város. Ez már megtörtént úgy, hogy a pályaudvar bontási munkálatainak megkezdése már csak szakszerve­zeti vonalon megtett intézkedésektől függ. A városi közmunkákat, amiket abbahagytunk, tovább folytatjuk ad­dig, amíg a fedezetből lelik erre. Remélem — fejezte be nyilatko­zatát Fazekas János palgármester— a Gazdasági Főtanács, illetve a mi­nisztertanács megfelelő póthitelt bo­csát városunk rendelkezésére éa igy rövidesen megkezdhetjük az építke­zési munkálatok fokozottabb keresz­tülvitelét és ezzel az egyre nyugta­lanítóbbá váló munkanélküliség eny hitásét hogy ezek a munkák minél hama­rabb meginduljanak, mert a munka­nélküliek nélkülözése követelőén sürget. Munkásfiirdőt, öltözőt ős műhelyt építenek a villanytelepen —- Ma délelőtt érintkezésbe lép­tem azzal a bizottsággal, amely a villanytelepi munkálatok ügyében folytatja a tárgyalásokat és oda­hatottam, hogy a tervezeti munkás­fürdő, öltöző és műhely építését minél előbb kezdjék meg. — Ugyanakkor a MÁV állomás romépületének lebontását is sürget­tem —- amely a jövő hét folyamán megkezdődik — és előreláthatóan zát. Ezzel a kézszoritásssl oda dobja saját népét a nagytőke ki­zsákmányolásának, 8 ezzel a nyo­morúságnak és pusztulásnak teszi ki akkor is, hogyha közben a leg- pufogóbb hazafias frázisokat han­goztatja és a legnagyobb terjedelmű nemzeti zászlókat lengeti is. KOCSIS FERENC 100 munkást foglalkoztat majd Me­gyei viszonylatban jelentős a zá­honyi vasútállomás felépítésének a megkezdése is, ahol földmunka és magasépitkezési munka van kilá­tásban. — Ma kaptam kézhez egyébként Bárányos földmivelésügyi miniszter levelét, amelyben egy felküldött fo­lyamodványunkra azt válaszolja, hogy a konzervipar részére rendéi- kezésre álió 6 milliós kölcsönkeret­ből Szabolcsmegyének — speciális helyzeténél fogva — döntően jelen­tős részt akar juttatni. — Mindehhez azonban további utánjárás és sürgetés szükséges ré­szünkről és éppen ezért arra kérem a hatóságokat és illetékes szerve­ket, hogy a szakszervezeteket ebben a nagy munkában ne csak erkölcsi­leg. hanem tettekkel is a legmesz- szebbmenőkig támogassák. Az áttelepiilés helyett az államügyészség fogházába került Ruzsinszki Jánosné, született Ger- liczki Mária nyíregyházi, Debrő- bokor 27. szám alatti lakos a na­pokban megjelent a rendőrségen és feljelentést tett lopásért és vagyon- rongálásért öccse, Gerliczki Mihály Felsősima 35. szám alatti lakos ellen. Feljelentésében elmondta, hogy ő és Mihály öccse a nyíregyházi árva­szék határozata értelmében gond­nokai Gerliczki András hadifogság­ban lévő testvérük ingatlanainak és ingóságainak. Gerliczki Mihály gond noki megbízatása — az árvaszék határozatai szerint — csak addig terjed, amig Gerliczki Mihály — aki időközben kitelepítésre jelentke­zett — át nem költözik Szlovákiába. Áttelepülő-e után a gondnokság ki­zárólagosan Ruzsinszki Istvánná joga. Razsinszkiné előadta a rendőrsé­gen, hogy öccse, Gerliczki Mihály, amikor megtudta, hogy a kitelepítés megkezdődik, a gondjaira bízott és Gerliczki András tulajdonát képező ingóságok nagyrészét eladta és a pénzt a maga számára használta fel. A feljelentés alapján a rendőrka pitányság bűnügyi osztálya azonnal vizsgálatot indított és másnap Ger­liczki Mihályt letartóztatták. A kite- lepülni szándékozó hűtlen gondno­kot tegnap kisérték át a nyíregyházi államügyészség fogházába. Hirdetmény A hivatal a jelenlegi kezelésében lévő F 0503. fősz. Dodge gyárt­mányú 3 t-ás tehergépkocsi értékesí­tésére nyilvános árlejtést fog tartani 1947- évi április hó 24én d. e. 10 órai kezkeíte! a hivatal helyiségében. A tehergépkocsi jelenleg üzem­képtelen és megtekinthető Sátoralja­újhelyen a vármegyei gőzhenger garázsban (Széchenyi W. Ernőné u.) A gépkocsi kikiáltási ára 10 000 forint. Államáphészeti Hivatal Sátoraljaújhely. Két részre oszlik a küldöttség A közmunkák megindításához a Gazdasági Főtanács hozzájárulása is szükséges Megkezdik a Máv állomás romépületének lebontását Kitűnő minőségű férfi és női kalapot olcsón Parin Dénes riivatnTletéhpn i .»ti.« .. «

Next

/
Thumbnails
Contents