Magyar Nép, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-11 / 81. szám

2 oldal MAGYAR «KP 1947. április 11. A hatóságok cselekedetekkel Is támogassák a munkanélküliség kérdésének megoldását Szerdán déiut n négy órakor ér- tekezlet volt a vármegyeháza kis tanácstermében. Az értekezletet a nyíregyházi összmunkás Szakszer­vezet hívta össze, hogy a megjelent vármegyei és városi műszaki taná csosokkal, a páriok képviselőivel a város és megye vezetőivel megtár. gyalják a munkanélküliség újra fel­merülő nehéz problémáját. Az értekezletet Tomasovszky Mi­hály főispán vezette le. Megnyitója és üdvözlése után Gombos Aladár az Összszakszervezetek megyei tit­kára emelkedett szólásra. Felszóla- lásában elmondotta, hogy Nyíregy­házán ismét több, mint 3 200 mun­kanélkülit tartanak nyilván. Mint mondotta, megyei viszonyaiban ez a szám megháromszorozódik és igy a munkanélküliek száma Szabolcs vármegyében meghaladja a tízezer főt. — Ebben a kérdésben nem tá­mogatja a szakszerveze et senki sem. Az állapotok már tűrhetetlenek és gyökeres változásra van szükség — mondta többek között. Beszéde to vábbi részében feltette a kérdést: mi volt az oka annak, hogy Nyír* egyháza vezetősége nem vette fel azt a 37 000 forintot, amelyet még a múlt év decemberében kiutalt az ujjáépitésügyi minisztérium Kérdé sére mintegy válaszképpen kijelen­tette : — Azért, mert nem foglalkozik a város kellőképpen ezzel a kérdéssel. A munkanélküliség kérdése nemcsak a szakszervezetek ügye kell hogy legyen, hanem az egész városé. A városi képviselőtestület nagyon sok szer fogadott el már sok jó és szép javaslatot, de cselekedetéket még sohasem láttunk. Á munkanélküliek­kel szemben nem tudjuk már tovább vállalni a felelősséget. Itt az ideje, hogy az ígérgetések helyett már cselekedjünk is. Mit kell sürgősen felépíteni ? Jeszenszkí István felszólalásában ismertette azokat a munkalehetősé geket, amelyeknek ha csak egyikét is megkezdenék, lényegesen enyhí­tenének a munkanélküliség problé­máján. A villanytelep, a MÁÉK konzerv gyár, a Termény- és Áruraktár, az „Ardita“ konzervgyár, a Felsőtiszai Armentesitő Társulat, a Nyirvizsza- bályozó Társulat, a Sóstófürdő, a Vasalóház, Ravatalozó. Téglagyár, Vágóhid, Gőzfürdő, Vármegyeháza, kórház, zsidókórház, dohánybeváltó, MÁV. pályaudvar, fűtőház, teher­pályaudvar épületeinek helyreállítása, megjavítása mind olyan munkálatok, amikhez legnagyobbrészt anyag van, csak pénz szükséges. Itt vannak a városi és vármegyei utak, hidak és a vasúti felüljáró javításának, illetve megépítésének a lehetősége iß — mondta beszámolójában. Dankó János (MKP) felszólalásá­ban elmondotta, hogy a képviselő- testület a Magyar Kommunista Párt részéről beterjesztett javaslatokat mindig örömmel üdvözölte és elfo­gadta. — A tehetetetlenság miatt azon­ban elcsúsztak egészen lényeges és jelentős kérdések — mondta többek között. Szeretnénk, ha az illetéses hatóságok nemcsak szóbeli támoga tást nyuj anánk a pártoknaR és a szakszervezeteknek, hanem cseleke­detekkel is támogatnánk a munka­nélküliség nehéz problémájának a megoldását Gyenge Károly (MKP) egy javas­lat t terjesztett be, amely szerint a Nyiregyházavidéki Kisva utak háló­zatának kibővítése nagyarányú mun­kaalkalmat tudna nyújtani a mun kanélkülieknek. —- Nincs várospoiitika és nincs vármegyepolitika — jelentette ki többek között Gyenge Károly. Itt van a május és a városnak nin csenek kidolgozott teivei. Nincs kez­deményező erő, amely tervek kidol­gozásával, munkalehetőségek terem­tésével előbbre vinné a-szociális fejlődést. A Magyar Kommunista Párt részéről a legmesszebbmenő kig támogatjuk a szakszervezetek természetes és jogos követeléseit a munkanélküliség kérdésével kapcso latban. Rhédey József (NPP) és a Füg­getlen Kisgazdapárt képviselője szin­tén hozzájárultak a szakszervezetek kezdeményezéséhez. muukauélkflli földmunkások száma is többezerre rng Kahcz Albin a FÉKOSz várme gyei titkára felszólalásában rámu tatott arra, hogy a földmunkások legnagyobb része is munka nélkül van és többezer'fő azoknak a föld munkásoknak a száma, akik mun­kalehetőséget várnak. Ismertette, hogy a vármegyében nagy területek álleak viz alatt és ez a körülmény súlyosan veszélyezteti a megye gaz dasági életét. Szükséges lenne, ha ezen a téren is megkezdenék a munkálatokat. Az értekezlet hosszas vita után megállapodásra jutott abban, hogy egy 12 tagú bizottságot állítanak össze A bizottság felkeresi a fővá­rosban az illetékes minisztériumokat és követelni fogják, hogy a város és a megye problémáinak sürgős megoldására nagyobb mennyiségű állami segélyt utaljanak ki, hogy megindulhasson Nyíregyházán és Szabolcsban a munka. ÉPÍTSÉK újjá A VÁROSI JÉGGYÁRAT A télen még csak megvoltunk va lahogyan jég nélkül, mert hiszen nemcsak életünket és italunkat, de jómagunkat is a megfagyás veszélye fenyegette. A melegedő időjárás, a tavaszi rapok azonban a kánikulai meleg nyár hírével jönnek, éppen ezért ajánlatos lenne gondoskodni jéggyá-unk üzembehelyezéséről Tavaly nyáron szégyenszemre Debrecen városából kellett jeget hozni Nyíregyházára, mert nem volt hozzá megfelelő anyagi erőnk, hogy újjáépítsük a városi jéggyárat. Hzn tesiparunk, valamint vendéglátó üzemeink is csak a múlt évben kezdtek éledezni úgy, hogy meg engedhettük magunknak azt a fény üzést, hogy Debrecenből hozzuk a j -get. Az 1947 es esztendő azonban for dulatot jelent gazdasági életünkben. Ha átmeneti gazdasági nehézségek­kel küzdünk is, gazdasági életünk fellendült. Hentesüzleteink telve van­nak húsárukkal, vendéglátó iparunk megélénkült, kórházunk csaknem teljes apparátussal dolgozik már úgy, hogy nem halaszthatja tovább a város jéggyára újjáépítését. Mint amilyen sür ős és halaszthatatlan volt a közelgő nyárra való tekin­tettel egészségügyi okokból meg­építtetni a ravatalozót, ugyancsak az élők egészsége érdekében nem tűr halasztást a jéggyár újjáépítése sem. Attól eltekintve, hogy a jéggyár újjáépítésével munkásoknak adunk kenyeret, a városnak elsőrendű ér deke a jégellátás zavartalansága Ha nem kapnak henteseink megfelelő mennyiségű jeget, húsáruikat órákon belül a romlás veszélye fenyegeti. Kórházaink lázas betegeire őrjítő kínok várnak a kánikulai forróság­ban, ha nem kaphatnak a kórházak jeget. Megélénkülő vendéglátó iparunk ugyancsak nagy nehézségek elé néz, ha nincs jege. Ha nincs tőkéje a városnak, ak­kor adja ki bérbe az újjáépítésbe befektetett tőkéért a vendéglősöknek és husiparosoknak, akik kész öröm niel építtetik újjá a bérleti összeg fejében. Nem halaszthatjuk tovább a jég­gyár újjáépítését. Városunk lakos Ságénak az érdekei halasztást nem lürően követelik a gyár üzembe helyezését, Munkás-akadémiát állít fel a Kommunista Párt azok­nak a szellemi és fizikai dolgo­zóknak a részére, akik társadalmi ismereteiket akarják kibővíteni- Napról-napra találkozunk olyan jelenséggel, hogy emberek, akik egyébként eléggé müveitek és tá­jékozottak; a politikai és társadalmi kérdésekben teljes tájékozatlansá­got árulnak el. A Magyar Kom­munista Párt ezen az állapoton szeretne segíteni azzal, hogy a munkásakadémia előadássoroza.- tot kezdeményez. A munkásakadémia előadásain Nyíregyháza és Szabolcsvármegye legjobb előadói, legkitűnőbb szak­emberei vesznek majd részt. Tár­sadalmi és politikai kérdéseken kívül foglalkozni fogunk a magyar, de különösképpen a szabolcsi mezőgazdaság kérdéséivel, vala­mint városunk iparosításának kér­déseivel is. Magyar Kommunista Párt. Árdrágitási ítélet Törvényszék Nyíregyháza. B. ÍV. 5771/11. 1946. A nyíregyházi törvényszék, illetve felülvizsgálat folytán a debreceni Ítélőtábla Nohomovits Dávid textiikereskedő. nyiregyházi lakos vádloflat ezért, mert Nyíregyházán Í946. október 30. napján a flanel méterjét a felszámítható legmagasabb 12 frt 70 filléres árat meghaladó 18 fo­rintos áron árusította 3 (három) hónapi fogházra mint főbüntetésre, 3 (három) évi hivatalvesztésre és politikai jogainak ugyanilyen tar­tamú felfüggesztésére és 200 (Kettőszáz) forint pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre ítélte, 300 (Háromszáz) forint vagyoni elég­tétel megfizetésére kötelezte, to­vábbá a bűnjelként lefoglalt fla­nel elkobzását és az Ítélet hírlapi közzétételét elrendelte. Nyíregyháza, 1947. április 1. Dr. Füzeséry Jenő sk. tszéki biró Végigfosztották az egész községei A gávai rendőrséget arról értesí­tették, hogy egy ismeretlen tolvaj, banda feltörte és kifosztotta Sze­rencsi Ferenc gávai lakos éléskam­ráját, ahonnan 50 kiló füstöltsza­lonnát, négy füstöltsonkát és mint­egy 20 szál kolbászt eivittek. A be­törők ellopták az udvarra kiterített és mintegy 1300 forint értékű ágy­neműket és ruhaneműket. Ugyanezek a betörők aznap éjjel végigfosztogatták az egész községet. Székely János udvarában lefeszítet­ték a kocsiszín ajtaját, de a ház­őrző kutya ugatásával megriasztotta őket. Major Emma éléskamráját is feltörték, de nem találtak semmit. A zajra figyelmes lett Major Emma, kiszaladt az udvarra és segítségért kiabált, amire a tolvajok kereket ol­dottak. Major Emma elmondta a rendőrségen, hogy a holdfényben felismerte a három tolvajt. A meg­adott személyleirás alapján a rend­őrség erélyes nyomozást indított az egész községet végigfosztogató há­romtagú íolvajbanda kézrekeritésére. — A Nemzeti Parasztpárt ér­telmiségi munkaközössége áprils 14-én, délután fél 6 órai kezdet* tel aktuális politikai kérdésekről előadást tart a Nemzeti Paraszt­párt Vay Ádám-utcai helyiségé­ben. A tagok pontes megjelené­sét kérjük. Vendégeket is szíve­sen látunk. Vezetőség. — Meghosszabbították a gyü- mölcsizosztás idejét. Felhívom a gyümölcsíz osztásban résztvevő kereskédőket, hogy a gyümölcaiz- osztás idejét 1947 április hó 30-ig meghosszabbitom, tehát a keres­kedők a beváltott szelvényekkel május 5 ig kötelesek elszámolni. Fazekas János sk- polgármester. Kitűnő minőségű *érHésBérkai^ot_otosón PappDénesdivatüzletében Luther u. 0.

Next

/
Thumbnails
Contents