Magyar Nép, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-10 / 80. szám

1947. április 10. Sií A G Y AB NIF 3- otaaí. He öli me$, mert muris megtudiiik, hős; te aoltm... Gőrbe^ tükör Szokott-e nyögdécselni a knltnrtanácinok olvassuk a falrengető problémát laptársunk hasábjain és standapé megtaláljuk a választ is városunk eme kérdésére. „Legjobb tudomá­som szerint nem szenvedek be­szédhibában és nem is szoktam nyögdécselni.“ Így a kulturtanács- nők. Nem szenvedélyünk ugyan a polemizálás, de ha már egyszer azt írták, hogy ő vele polemizálni „próbáltunk“ (próbálni sem nagyon szoktunk) ezúttal megtesszük, had legyen a kis kiváncsinak min „cso­dálkozni-“ Alaposság kedvéért a cimben feltett kérdés megoldására anké- tot hívtunk össze, s hogy a tagok „tisztában legyenek“ eléjük tartot- 1uk a „tárgyilagossá* tükrét“, ne­hogy az „ügyek kellő ismerete nélkül esetleg személyi érzelmektől vezettetve elhamar­kodják a döntést.“ A nyögdécselést illetőleg a kö­vetkező vélemények alakultak ki: 1. Azt. hogy „legjobb tuoomása szerint“ szenved-e beszédhibában, avagy sem, csakis ő döntheti el, csakis ő tudhatja, fáj-e avagy sem. 2. Mindenki ott, akkor és úgy „nyögdécsel'' ahogy kedve tartja, fő az, hogy kellő eredménnyel járjon. 3. Hogy a ,,kiszólás'‘ megen­gedhető e, avagy sem „személyé­vel kapcsolatban“ megállapították, hogy már hivatalból is. 4. A cikk elején szereplő kité­tel helytálló, az ankét is olyan javaslatot terjesztett elő, hogy „nyugodjék meg“. Egyéb tárgy nem lévén az „ülést“ bezártuk azzal, hogy nagy akarásnak amugyis nyögés a vége. Da-Vaj Gyermek] átszóteret létesít az MNDSz A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége gyermekjátszótér léte­sítését határozta el. Ebben az ügyben felkeresték Fazekas János polgármestert is, aki ígéretet tett arra, hogy támogatni fogja a nő­szövetség nemes mozgalmát. Társadalmunkat nevelni kell a demokráciára és ezt a nevelést a gyermeknél kell elkezdeni. Ezért határozta el a nőszövetség, hogy ennek a nevelésnek az érdekében létesít játszóteret. Napjainkban ezer bajjal és gonddal küzdünk. Ezektől a gondoktól mentesíteni kell a gyermeket, hogy ne mér­gezze meg a gyermek lelkét ideje­korán a szülők gondja. Reméljük, Nyíregyháza társa­dalma osztatlan lelkesedéssel áll a nőszövetség mozgalma mellé és minden tőle telhető áldozatot meghoz a terv megvalósítása ér­dekében. Igazolvány nélkül letet szállítani a kukoricát A közellátásügyi miniszter leg­utóbbi rendeletében felszabadí­totta a kukorica kötött forgalmát. A rendelet értelmében a kukorica szállításához ezentúl nem szüksé­ges igazolvány. Nem mindennapi események zaj­lottak le a húsvéti ünnepeket követő napon Penészlek határában. Káplár János penészleki lakos, a váci fegy- házból 10 év után nemrég szaba­dult rablógyilkos megtámadta Pár- ványik József nyiracsádi földművest, aki csak lélekjelenlétének köszön­tette, hogy nem esett áldozatul a szadista hajlamú rablógyilkosnak, A rablógyilkossági kísérletnek többhetes előzményei voltak. Pár- ványik József még március végén 800 forinttal a zsebében elindult, hogy a vásárban tehenet vásárol $on. A vásáron találkozott Káplár Jánossal, aki régi ismerőse volt. Káplár azt mondta neki, hogy ne is menjen tovább, mert 800 forintért úgysem kap tehenet. Azt ajánlotta, hogy ö majd néhány hét múlva „hajtani fog* három tehenet — itt jegyezzük meg. hogy Káplár „mel­lékesen“ csempészéssel foglalkozott — abból majd választhat és ő még 700 forintért is odaadja a jószágot. Párványik örömmel fogadta az aján­latot. A húsvéti ünnepek után Káplár felkereste Párványikot nyiracsádi lakásán és azt mondta, hogy a há rom tehén Penészleken van, jöjjön vele és lebonyolítják az üzletet. Párványik magáhozvette a 700 forintot és elindult Káplárral. Mezei utakon, majd a földekre letérve ha­ladtak, hogy hamarabb elérjék a célt. Penészlek közelében Párványik észrevette, hogy Káplár nem a köz­Párványik az ütéstől hanyattesett, de nem vesztette el eszméletét. Fel­ugrott és Káplár kezéből kicsavarta a botot. A rablógyilkos kést raga­dott. Párványik könyörögni kezdett ezekkel a szavakkal: „Ne ölj meg, mert úgyis megtudják, hogy te vol. tál!“ Tudják, hogy veled jöttem el- Odaadom a pénzt is és sohasem fogok szólni senkinek, hogy meg­ütöttél. Káplár ezekre a szavakra tétován megállóit. Párványik hátrálni ség felé, hanem az ellenkező irány­ban a szöllők felé vezeti. Hirtelen eszébe ötlött, hogy Káplár már egy­szer megölt egy embert. Gyanat fogott, hogy őt is azért csalta el, hogy megölje és kirabolja. Feltevé­sében nem is csalódott. Amikor Káplár észrevette, hogy Párványik megállt és nem akarja tovább kö­vetni, a nála lévő vasvégü görbe­bottal homlokon ütötte. kezdett, majd hanyatt-homlok futás­nak eredt a község felé. Sikerült eljutnia Penészlekre, ahol a község főutcáján eszméletlenül esett össze. A sok vért vesztett Párványikot szekéren a lakására szállították. A rendőrségen tett feljelentésére Nyir- acsád közelében elfogták a szökés­ben lévő Káplárt, aki kihallgatása során mindent beismert. Letartóz­tatták. Tegnap kisérték át a nyír­egyházi államügyészség fogházába. Miért használ külföldi cigarettapapírt? Miért károsítja a magyar műn- kást. a magyar kiskereskedőt és a köztársaság kincstárát ? Elözön- lötték a várost és az országot be­csempészett francia és osztrák cigarettapapírral, amelyiken kincs- tári adój3gy nincsen, ezeket feke­tén hozzák forgalomba. Zig-Zag, ZegZug, Olleschau, Riz-Abadie. Altesse tömegével ke­rül forgalomba. Magyar gyárt­mányú Diadal, vagy Senátor ci­garettapapír alig kerül forgalomba, pedig a Gazdasági Főtanács el­rendelte, hogy külföldről cigaretta­papirost behozni nem szabad. Miért nem csempésznek be Ro­mániából, vagy Csehszlovákiából cigarettapapírt ? Mert az nem üz­let. Ezekben az országokban a gyárakból nem kerülhet ki egyet­len egy cigarettapapír sem az illető országok adójegye nélkül. Kik csempészik ezeket a cigaretta­papírokat ? Osztrák vonatkísérő személyzet, amely Hegyeshalom­tól Záhonyig kisér egyes vonatokat. Ez a kérdés elsősorban a hely­beli pénzügyigazgatóságot érdekli, továbbá a fináncokat, már csak azért is, mert ezen elmaradt adó­jegyekből ki lehetne fizetni ennek a pénzügyigazgatóságnak nem kislétszámu személyzetének összes személyi és dologi kiadásait. Miért ne támogassuk a magyar ipart, miért nem a magyar államkincs­tárt ? Talán nincsen elegendő nyersanyag a magyar cigaretta­papír gyártásához ? Ezen is lehet segíteni, egy-két fasiszta, vagy fél­fasiszta lapot szüntessenek be. akár tegnapiak ezek, akár hol­napiak. MÜLLER BÉLA Megtámadta az állomásfőnököt és sorra verte az utasokat Palotás Gyula MÁV segédtiszt, az orosi vasútállomás vezetője feljelen­tést tett Baranyi Ferenc orosi lakos ellen. Baranyi kedden az esti órákban megjelent az állomás várótermében Ittas állapotban volt, mindenkibe belekötött, majd öklével sorra be törte a váróterem ablakait Palotás Gyula az üvegcsörömpölésre be sietett a váróterembe és igyekezett ártalmatlanná tenni a részeg Baranyit, aki őt is megtámadta. Dulakodás közben úgy a vaskályhához vágta, hogy Palotás eszméletét vesztette. Palotás felesége férje segítségére akart sietni, amire Baranyi egy fel­ragadott vaslapáttal kergette ki a váróteremből, majd egy halom cse­réppel tért vissza és sorra megse­besítette a váróteremben levőket, akik sikoltozva, kiabálva menekül­tek előle. A dühöngd Baranyit az időközben helyszínre siető rendőr- járőr tette ártalmatlanná. Baranyi Ferenc ellen súlyos testi- sértésért és hatósági közeg elleni erőszakért eljárás indul. Otthont Nyíregyháza munkásifjuságának I Az ifjúság kérdéséről sok szó és Írás esett már úgy országos, mint városi viszonylatban. Minden de­mokratikusan gondolkodó, hazáját valóban szerető ember nézete meg­egyezik abban, hogy nemzetünk jövőjét alapozzuk meg, ha az ifjú­ság ügyét szavak mellett tettekkel is felkaroljuk. Mint országos viszonylatban, úgy Nyíregyházán is megalakult a Tanonc- és Ifjumunkásotthont Építő Moz galom azzal a célkitűzéssel, hogy otthont teremtsen az ifjúmunkások­nak. Olyan otthont, ahol a gazda­sági biztonságérzés mellett az ön. tudatos emberréfejlődés és az ön­képzés széles lehetősége is nyitva áll a munkásifjuságunk előtt. Az ifjumnnkásság a mozgalom céljaira vásárt rendez s erre a vá­sárra az össztársadalom áldozatkész sége, őszinte segíteni akarása szál­lítja az árut, amelynek mindegyikén fel fogják tüntetni az ajándékozó nevét, vagy cégét. A vásár jöve­delmét ifjumunkásotthonok létesí­tésére fordítják. Tanárokból és ifjú­munkásokból álló bizottság fogja felkeresni Nyíregyháza társadalmát is, hogy adjon ki-ki tehetsége sze­rint amit tud. Bármilyen hasz­nálati cikket, árut köszönettel fo gadank a munkásifjuság nevében, akik arra kérik Nyíregyháza pol­gárait, hogy két kézzel, egész szív­vel adjanak, amint az ügy érdeme azt megkívánja. Tildy Zoltán köztársasági elnök, aki a mozgalom élén áll, a magyar társadalomhoz intézett felhívását a következőkkel fejezte be: „A munkásifjuság jövőjének ügye mellett állok én is mindenkor és mindenben és tudom azt, hogy az iskolákban és üzemekben tanuló ifjúság a boldogabb és elégedettebb Magyarország megbecsült munkása lesz.“ Tanonc- és Ifjumunkásotthont Építő Mozgalom Szerv. Biz. — Munkaalkalom nők részére. A nő legszebb hivatását a család­ban találja meg. Ma nagy gond a család ruházkodását megoldani. Ezen akar segíteni a „Szabadmű­velődési Felügyelőség" az április 21-én kezdődő szabó-varró tanfo­lyama, Az a nő, aki a haladás hive, nem maradhat távol e tan­folyamtól. Jglentkezhetnek a dol­gozó nők, a haladó értelmiségi nők is, mert a tanfolyam a dél­utáni órákban lesz. Jelentkezni lehet a vármegyeházán, a „Sza­badművelődési Felügyelőség hi­vatalában. (Földszint 32 sz. szoba) Küzdelem a rablógyilkossal Kitnnö minőségű térti és póí kalapot oicsőn Papp Dénes divatfizietében Luther u. ö.

Next

/
Thumbnails
Contents