Magyar Nép, 1947. március (4. évfolyam, 50-73. szám)

1947-03-20 / 65. szám

2 oldal MAGíAS H&r 1947. máicius 20 Az 50 éves villanytelep tudták, hogy önmaguknak, népük- nek, hazájuknak építik újjá a vil­lanytelepet. Lesz e valaha módja a maavar Ennek a hősies munkának a nyo. mán a villanytelep feltámadt. Ma ismét állanak a tetők, a víztorony, az épületek és zugnak a gépek. Az egykor 300 lóerős kis telepből ma 5.000 lóerős nagy erőközpont lett. A jelenlegi helyzet... ... és a jövő Megkérdeztük, hogy vannak e ter­veik a jövőt illetően. Vannak, Első- sorban azt a 6 községet akarják az áramszolgáltatásba bevonni, amely a már kiépített távvezeték mellett fekszik. De be akarják kapcsolni azt a sok bokrot és egyéb települést is, amelyek mellett a távvezeték elvo­nul. így fog villanyvilágításhoz jutni Borbánya és az ONCSÁ telep is. A hároméves terv kapcsán be fog kap­csolódni Nyíregyháza is az orszá­gos energiahálózatba. Ezáital pedig lehetővé válik majd, hogy a falu és a városi háztartás fokozottan juthas son olcsó áramhoz. A dolgozók hazájáért... Végigvittük olvasóinkat az 50 e^rtendős villanytelep küzdelmes múltján, harcos jelenén és biztató jövőjén. A tényékhez nem tettünk hozzá, s nem vettünk el belőlük semmit. Ezek a tények beszédesen bizonyítják egy kis nép munkás­csapatának hősies küzdelmét az éle- tért, a feltámadásért. A nyíregyházi MÁV. állomás volt főnöke a népbirósáfg előtt népnek, hogy visszaadja nekik, amit munkával és lelkesedéssel ál doztak érte? Mi azt hisszük, hogy ennek elérkezik még az ideje. A jövő hónapban megindul az éjjel nappali áramszolgáltatás. A háború alatt kb. 500 km. hosz- szu távvezeték háromnegyed része elpusztult. Ma egy 30 km es szakasz kivételével áll az egész. De azon is fáradhatatlanul dol­gozik, a vülanytelep üzemi bizott­sága, hogy a munkások életviszo nyait megjavítsa. Az idén munkás- öltözőt és munkásfürdőt épitenek, amely lehetővé teszi majd, hogy a nehéz napi munka uíán feiüdülten térhessenek haza a dolgozók. Az üzemi bizottság érdeme az is, hogy igazi testvériség szelleme uralkodik a telep dolgozói között. Kommunis­ták és szociáldemokraták, fizikai és szellemi dolgozók, egymás mellett állnak, dolgoznak és harcolnak a dolgozók Magyarországáért. Innen az íróasztaltól üzenjük a villanytelep dolgozóinak: Szeretnénk mindannyiuknak a kezét megszo ritani, s megmondani nekik, hogy munkájukból és harcukból megta­nultuk, hogy hogyan kell élni, dol­gozni és harcolni hazánk felemelke­déséért. Kocsis Ferenc \ A város szélén áll a villanytelep. Fekete füst omlik a keményéből, bent gépek éneke hallatszik. Két esztendővel ezelőtt itt csak romok és roncsok voltak. Munkások hősi erőfeszítése teremtett a hatálból is­mét életet. Elmentünk, hogy saját szemünkkel győződjünk meg a cso­dáról, ami itt történt. Meghallgattuk a dolgozókat. Elmondották nekünk, hogy milyen volt a kezdet, milyen szép a fejlődés, milyen borzalmasak voltak a németek pusztításai és milyen fáradságos és egyben lelke­sítő az újjáépítés. Leírjuk, amit mondottak. Nem teszünk hozzá és nem veszünk el belőle. Úgy érez­zük, hogy a magyar nép felemel­kedésének, s az ország szebb jövő jének nincs vigasztalóbb bizonyítéka, mint az a munka, amiről ők beszá­molnak. A kezdet Kicsiny volt az első villanytelep. Most 50 esztendeje helyezték üzem be. Az energiamennyiség, amit ter­melt, 300 lóerőnek felelt meg. Az áram, amit adott egy-fázisu váltó­áram volt. Áramszolgáltatással csak Nyíregyháza rendelkezett, Szaboics- vármegye többi községe messze esett a civilizációtól. A vármegye életét a petróleum világítás és a parasztok tömeges kivándorlása jel­lemezte. Megindul a fejlődés... Megindul a fejlődés. A cél; minél több község bekapcsolása az elek­tromos hálózatba, 1911-ben Nagy- kálló, mint első község bekapcsoló­dik a villanytelephez, utána a fejlő­dés mind rohamosabb ütemet vesz. 1925-ben Déi-szabolcs, 1927-ben Észak Szabolcs több községe kap áramot. A háborús pusztítások 1944. októberében átvonul a front Nyíregyházán. A németek kétszer tar­tották kézben a várost, s ez volt a vülanytelep szerencsétlensége is. A német csapatok kivonulása után a dolgozók a villanytelepet teljes ép «égben adták át a bevonuló szovjet csapatok parancsnokságának, A má sodik alkalommal azonban a német csapatoknak volt idejük a rombolá­sokat végrehajtani. „SS.“ csapatok szállták meg a villanytelepet A dol­gozókat fegyverrel kényszeritették a telep elhagyására, utána pedig az épületeket és gépeket tervszerűen felrobbantották. Romboló munkájuk után az egész villanytelep füstölgő romhalmazzá lett. Mindenki, aki a tetőnélküli épü leteket, a roncstömeggé vált gépe­ket látta, feladta a reményt, hogy ez a villanyteíep ezekkel a gépekkel dolgozhat-e valaha. A munkások azonban nem vesztették el a bátor ságukat. Úgyszólván puszta kézzel kezdtek hozzá a még üszkös romok eltakarításához. Késő ősz volt már, ólmos hideg eső verte a hősies munkát végző dolgozókat, nem volt tető, amely megvédelmezze őket Az üvegezésnélküli ablakon keresztül süvített az északi szél, de ők nem álltak meg egy percre sem a mun­kában. Lehullt a hó, beállta tél, de ők tovább dolgoztak. És nem volt, aki fizesse őket. 6 hónapig teljesen ingyen végezték munkájukat, hosszú hónapokon át értéktelen papírral fi­zették őket. Nem csüggedtek el, Abonyi Gyula MÁV. felügyelő hosszú évekig a nyíregyházi állomás főnöke volt. Innen került Debre- . cenbe, ahol a nyilas időkben is ál­lomásfőnök volt. A népügyészség vádiratot adott ki e'iene háborús és népeiíenes bűn tett miatt. Azzal vádolják, hogy a háború alatt állandóan izgatott a szövetségesek ellen és uszított a németek melletti végsőkig való ki­tartására. Abonyi mint állomásfőnök durván és gorombán bánt alanta­saival és különösen a' munkásság­gal. Még a szabadságidejüket is megvonta A közeli napokban kerüi népbiróság elé. Nem hagyhatjuk szó nélkül a „Bristol"-szálló elhanyagolt­ságát. A hajdan forgalmas és j látogatott szálló ma üresen, lé- züllöttén áll, üvegtelen, megva­kult ablakai sötéten bámulnak a Bessenyertérre. Valamikor, nem is olyan régen. Nyíregyháza élénkforgalmu gaz­dasági életében számottevő he­lyet foglalt el ez a szálló. A háborús rongálások következté­ben hasznavehetetlenné vált, a háborút követő idők lanyha kereskedelmi és gazdasági élete, üzleitelensége és forgalomnél­külisége pedig nem volt alkal­mas arra, hogy újra helyre­állítsák. Ma azonban, a stabil forint meg­teremtése után, az újjáépítés kellős közepén, a hároméves államgazdasági terv küszöbén, amikor újra megpezsdül a vá­ros forgalma, ajánlatos lenne a szálló rendbehozását meg­kezdeni. A tavaszi és nyári idény kereskedelmi élete egyre több üzletembert, utazót vonz városunkba. Vasúti közlekedé­sünk megjavulása, az autóbusz­forgalom megindulása még in­kább indokolttá teszi a „Bristol“ szálló helyreállítását és üzembe- helyezését. Amennyiben a jelenlegi tulajdo­nos nem rendelkezik kellő tőke­erővel a szálloda üzembehelye­zéséhez, ajánlatosnak tartanók, ha maga Nyíregyháza város venné házi kezelésbe, mert amellett, hogy ez a szálló teher­mentesítené a jelenleg meglévő egyetlen szállodánkat, üzembe­helyezése esetén számottevő összeggel járulna hozzá idővel városunk háztartásánnak bevé­teleihez. Betörés Stark Dezső kisvárdai kereskedő raktárát az éj folyamán ismeretlen tettesek feltörték és 55 kiló csemege­paprikát elloptak. Az ellopott paprika félkilós csomagokban volt. A be­törők zsákokba rakva vitték el a „zsákmányt.“ A kár meghaladja a 800 forintot. Félholtra verték a község hírhedt verekedőjét Rózsa Endre csenged földműves feljelentést tett a rendőrségen súlyos testisértésért Barna István uríai ven­déglős és társai ellen. A feljelentés szerint Rózsát minden ok nélkül félholtra verték és kidobták a ven­déglőből. A megindított vizsgálat megál­lapította, hogy Rózsát nem minden ok nélkül verték meg. A nyomozati adaiok szerint Rózsa Endre vásárból jövet betért az urai vendéglőbe Már erősen ittas állapotban volt és hitei­be iiz liter bort kért Barna István vendéglőstől. Barna megtagadta a kiszolgálást, amire Rózsa megfenye gette a vendéglőst, h gy megöli. Rózsa Endre hírhedt verekedő híré­ben állott Még fiatal korában vere kedés közben megölte Bódi István szamosangyalosi gazdát, amiért öt évi börtönre Ítélték. A vendéglős ismerve Rózsát, segít­ségül hívta fiát és négy vendégét, majd a fenyegetőző gazdát kidobták az utcára. Rózsa egy fadoronggal lért vissza és nekitámadt Barnának, de elvették tőle a dorongot, újból kidobták és az utcán félhoitra verték. A póruijárt verekedőt súlyos sérü lésekkel szállították kórházba. — Leány nap a Madiszban Folyó hó 20 án, csőtörtökön dél­után 5 órai kezdettel leánynap keretén belül a Madisz székház­ban (Zrínyi Ilona-utca 13. sz.) dr, Dobayné. Soós Lili ianárnő,, Leá­nyok a 48 as mozgalomban“ cím­mel előadást tart. Kérjük a nyír­egyházi leányokat és a leányok szüleit, hogy minél nagyobb szám­ban jelenjenek meg. „Zrínyi Ilona“ leánycsoport vezetősége. „Akaratlanul is kicsúszott a száján“ Letartóztattak egy nyilast A csengeri rendőrség őrizetbe vette Jákób Géza 25 éves c:engeri földművest, aki Csenger főutcáján többek előtt igy köszöntötte ismerő­seit: „Kitartás! Éjen Szálasi!“ Jákób Géza kihallgatása során beismerte, hogy a kijelentést való­ban megtette. Elmondta, hogy most tért haza Nyugatról. Szálasi kato­ezt is nája voít és annyira beieyeríék a köszöntést, hogy „akaratlanul kicsúszott a száján.“ Jákób Géza népbiróság elé kerül. — EGÉSZSÉGÜGYI ELLEN­ŐRZŐ KÖNYV kapható a Dózsa nyomdavállalatnál Nyíregyháza, Vay Ádám utca 5. Molinó sár°avaszon 1 m. 5.60 írt Ä Papp Dénes lexliinzletében Luther u-8-

Next

/
Thumbnails
Contents