Magyar Nép, 1947. március (4. évfolyam, 50-73. szám)

1947-03-15 / 62. szám

1^47. március 15. Szombat IV. évfolyam 62. szóm. Kik állnak az ipartestületi puccs liátterében A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Lapja Kiüt - mm hu! 1848. az európai népek szabadságának éve, nem­zetünk történetének legdi- csöbb korszaka. 1848. márciusában a vi­lág népei hazánk felé for­dították tekintetüket. A zsar­nokok rettegéssel néztek fe­lénk, azok pedig, akik a szabadságért küzdöttek, ben­nünk biztak, mert mi tar­tottuk akkor magasra az emberi haladás lobogóját. Recsegtek, ropogtak, ösz- szeom lássál fenyegettek a hűbéri maradiság épületé­nek korhadt gerendái, s március forradalmi szele vitte tova Nápolyban, Tos canában, Párizsban, Bécs- ben és Budapesten a nép- szabadság fellobbant láng jainak forradalmi füzét. Elhalványult a láng. A népek szabadságtörekvéseit eltiporta a zsarnoki önkény. Petőfi, próféciájához híven, a népek szabadságáért ví­vott küzdelemben lelt hősi halált, de népünk szabad ságratörekvő lelkében tovább élt a negyvennyolcas gon­dolat, s a paraszti kuny­hókban egyre várta a nép a szabadság apostolát, mert Petőfi nem halt meg, Petőfi él... Közel száz esztendőn ke­resztül igyekezett a reakció elfeledtetni, meghamisítani negyvennyolc igaz hagyo­mányát, tanításait, de a ma­gyar március soha nem hal meg. A márciusi ifjak pél­dájához, tanításaihoz újra és újra tanulni járulhat az utókor. Nemzetünk jövője, népünk felemelkedése nem kis mér­tékben függ altól, mennyire érijük meg a nagy napok, a történelem útmutatását. Mire tanít ma bennünket 1848. márciusa? A magyar szabad­ság pirosbetüs ünnepe erőkre egybefonódott a magyar ifjúsággal. Ők voltak az első tömeg, amely az akkori Hatvani­utcán húzódó kis elszánt csoport mögé beállt, ők tették lavinává, a pesti nép hatalmas görgetegévé azt a kis hógolyót, amely a Pil­vaxból indult el. Petőfi és Vasvári sza badságharcos márciusi szel lemét elhalványította a re­akciós iskolarendszer, fa sisztaszellemü ifjúsági moz­galmak guzsbakötötték a magyar fiatalságot és ez a kettős biiincs megnyomorí­totta az ifjúság lelkét, em­bertelenné tette érzéseit, ma­gyartalanná és nemzetelle­nessé gondolkodását. Labancörökség szállt if- jaink zömére, pedig a ma­gyar fiatalsághoz inkább il­lik a kurucörökség, a ha­ladás eszméjéért való ter­mészetes lelkesedés. Vidács, a negyvennyolcas diák, talán ma újra szekun- dát kapna magaviseletből, mint egykor, de intelme ma is méltán szólna a tanuló­ifjúsághoz ; ne engedjenek a ne­velés palástja alá rej­tőző szellemgyilkolás­nak, ne üljenek fel azoknak, akik tudo­mányos képzés ürü­gyével a zsarnoksá­got, az elnyomást, a reakciót szolgálják! Értelmiségünk'figyelő sze­mét vesse 1848. márciusára, A Magyar Távirati Iroda jelenti: Ortutay Gyula vallás, és közoktatásügyi miniszter, Veres Péter építési és köz­munkaügyi miniszter, Mi- hályffy Ernő tájékoztatásügyi miniszter és Dinnyés Lajos honvédelmi miniszter pén­teken délben Tildy Zoltán köztársasági elnök kezébe letette a hivatali esküt. Az eskütételen megjelent Nagy Ferenc miniszterelnök és ezeket mondta: — Tis telette! előterjesz­tést teszek Rácz Jenő pénz- ügyminiszternekw Barlha Al­bert honvédelmi miniszter­nek és Bognár József tá­jékoztatásügyi miniszternek ezen tisztsége alóli felmen­tésére, valamint előterjesz­tést teszek arra, hogy Ke- resztury Dezsőt a vallás- és közoktatásügyi miniszteri te endők ideiglenes ellátása alól felmenteni szívesked­jék. — Előterjesztést teszek to­vábbá arra, hogy Nyárádi Miklóst pénzügyminiszterré, Ortutay Gyulát vallás- és közoktatásügyi miniszterié, Dinnyés Lajost honvédemi miniszterré, Veres Pétert építési és közmunkaügyi mi­niszterré, Mihályffy Ernőt pedig tájékoztatásügyi mi­niszterré kinevezni szíves­kedjék. Tisztelettel kérem továbbá, hogy Rácz Jenő volt pénzügyminisztert a a haladó gondolat győzel­mének napjaira. A szabad­ság diadalmenetének első útja a magyar értelmiség hez vezetett, a leendő orvo­sokhoz, mérnökökhöz és jo gászokhoz. A márciusi ti­zenkét pont közül az első a gondolat szabadságának, a sajtó szabadságának hir­detője volt. Élen jártak száz év előtt a haladás utján a magyar értelmiségiek. Az osztrák udvar eiikettszerü hajbóko lása, hivatali és rangimádata léptek az emberi öntudat helyére. Vesse el a múlthoz méltatlan lakájszellemet a nemzetéért, magyar népéért dolgczó mai magyar értel­miség és hivatásához mél­tóan vigye előre az emberi haladás ügyét. Újra szabad a ma­gyar. Host, száz év után most érkeztünk pénzügyminisztérium ideig­lenes vezetésével megbízni szíveskedjék, amíg a pénz­ügyi tárca teljes betöltésére sor kerül, Nagy Ferenc miniszter, elnök élőterjesztésére Tildy Zoltán köztársasági elnök a Tegnap érkezett vissza a népjóléti minisztérium küldöttsége, amely a ta­vasszal meginduló magyar hadifogolyszállitások ügyé­ben tárgyalt az illetékes szovjat és román hatosé­Pénteken délben a Föld­munkások és Kisbirtoko­sok Országos Szövetségé­nek népes küldöttsége je­lenti meg Kossá István, Csiszár Ferenc és Szabó János vezetésével Nagy Ferenc miniszterelnöknél, hogy a parasztság kíván* sásairól és nehéz helyze­téről tájékoztassák a mi­niszterelnököt és segítsé­gét kérjék. Csiszár Ferenc és Szabó János memorandumot ad el csak oda, hogy be­fejezzük azt, amit 1848. márciusa meg­kezdett. Megszületett az, amiről Petőfi ál­modott : a Magyar Köztársaság. A föld a paraszté, a dol­gozó nép többé nem elnyo- moíf, jogtalan rab saját hazájában. Nem szabad azonban elfeledni, hogy a demokratikus átalakulás fel­tételeit nem belső szabad­ságharc, hanem a fasizmust megsemmisítő Vörös Had­sereg hozta el számunkra. Szabadságát azonban egy nép sem kaphatja ingyen. Hogy megtarthassuk, felépít­hessük, ma nem kevésbbé meg kell küzdeni érte, mint Petőfi idején. A demokrácia ellenségei, akik a népsza­badság kivívásával föld jeibet, hatalmukat vesztették, összeesküvést szőnek a köz­társaság ellen és jogfolyto­nosságra hivatkozva újra bilincsekbe akarják verni a magyar népet. távozó minisztereket felmen­tette és az uj minisztereket kinevezte. Jékely László mi­niszter ezután felolvasta az eskümintát és az újonnan kinevezett miniszterek egy­más után letették a hivatali gokkal. Megállapodtak ab­ban, hogy Focsaniban magyar hadifogolykiren­deltséget állítanak fel, amelynek széleskörű bele szólása lesz hadifoglyok ügyeibe. tak át a miniszterelnöknek. Utaltak arra, hogy jelenleg 108.000 munkanélküli föld­munkás van és ezért sür­getik a közmunkák meg indítását* Nagy Ferenc miniszter- elnök nagy megértéssel fogadta a földmunkások kérését. Amilyen mérték­ben megnyílik a lehetőség és amilyen mértékben erősödik a demokrácia, olyan mértékben kívánom erősiteni — mondotta — 1848. márciusa arra is tanít, nem szabad megen­gednünk azt, hogy a győze­lem mámora elaltassa a de­mokrácia éberségét. Az el­lenség vereséget szenvedett, de nem semmisült meg, s uj háborúról, hatalomról ál­modozik. „Hol az ellen, kérdezed ? Ne kérdezd. Mindenütt van, ahová tekintessz, S legnagyobb és legve­szélyesebb az, Ki mint testvér simul kebleinkhez (Petőfi, 1848.) Nagy nemzeti ünnepünk­höz, nemzeti nagyjaink ta­nításához hivek úgy lehe­tünk, hogy ébren őrködünk a nép szabadsága felett, s ha mi is azt tesszük, amit népünk érdeke ma követel tőlünk, hogy ez az ország valóban szabad magyarok boldog hazája legyen. VAJDA MARTON esküt. Ezután Tildy Zoltán köz- társasági elnök az esküt tett minisztereket Nagy Ferenc miniszterelnök és Jékely László miniszter társaságá­ban kihallgatáson fogadta. A román államférfiak biztosították a küldöttséget, hogy a román kormány mindent megtesz a magyar hadifoglyok gyors haza­szállítása és egészségügyi ellátása érdekében. (MTI) a szegény és eddig elha* gyott, elnyomott paraszt­ságot. Örömmel állok ren­delkezésére a dolgozó pa­rasztságnak és a memo* randumban felhozott konk­rét panaszokat teljes erőm­mel orvosolni kívánom. A magam személyében is, de a kormány részéről is támogatom a kívánságo­kat, hogy azok a legrövi­debb időn belül teljesül­jenek. Az új miniszterek letették az esküt Visszaérkezett a bizottság, amely a magyar hadifoglyok hazaszállításáról tárgyalt FEKOSz. küldöttség Nagy Ferenc miniszterelnöknél ARA: 40 FILLÉR

Next

/
Thumbnails
Contents