Magyar Nép, 1947. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1947-02-18 / 40. szám

2 oldal MAG YAR HEP 1947. február 18 A tervgazdálkodás a dolgozók életszínvonalát fokozatosan emeli Értékes hozzászólások Nágay Lajos előadásához Szombaton délután 5 órakor nem mindennapi sikerű értelmiségi gyű lést tartott a Magyar Kommunista Párt a Vármegyeháza dísztermében. A drapériákkal, zászlókkal díszített előadói emelvényről Nágay Lajos, a MABl elnöke ismertette nagy­vonalú előadásának keretében a Magyar Kommunista Párt által «kez­deményezett hároméves nemzetgaz­dasági tervet. Az előadáson megjelent Toma- sovszky Mihály. Szabolcsvármegye főispánja, Kováts Ferenc rendőr­őrnagy, a rendőrkapitányság veze­tője, dr. Veress Sándor vármegyei főjegyző és a társadalmi élet min­den számottevő tényezője. Az előadó világos okfejtéssel mu­tatott rá, hogy mit jelent a terv- gazdálkodás, a kaotikus és tisztán üzleti szempontokat kereső rend szertelen tőkés gazdálkodással szem ben. A hároméves gazdasági terv ke­retében az ország ipari, mezőgaz­dasági, kulturális és szociális fel- emelkedése valósul meg. Számada­tokkal bizonyította, hogy a tervgaz­dálkodás a dolgozók életszínvonalát fokozatosan és biztosan "emeli. Az általános érdeklődéssel kisért előadást vita követte. Wellich Győző, a mezőgazdasági középis­kola igazgatója, mint első felszólaló rámutatott arra, hogy mit jelent kül kereskedelmi viszonylatban, ha ide­jében és helyesen ismerjük fel a korszerű követelményekei termelé­sünk terén Svájci üzletemberek tisz­tában vannak a szabolcsmegyei ká posztamag és a szabolcsi paradi­csom kiválóságával, mig mi erről Nyíregyházán alig vagyunk érte sülve. A vetőmagtermeiés további fejtegetésében a vetőmagtermelés szükségességét hansulyozta és a szakoktatás döntő jelentőségét is mertette mezőgazdaságunk további" fejlődésében. S iegelmájer Mihály fütőházi fő­nök felszólalásában ismertette, hogy az árukereskedelem, ipar, valamint a mezőgazdaság fejlesztése csakis a vasút fejlesztése révén érhető el A nyíregyházi vasúti dolgozók az új­jáépítés eddigi során is bebizonyí­tották teremtő akaratukat. Vajda Emil bankigazgató felszó­lalásában alapos közgazdasági ér vekkel mutatott rá arra, hogy a be­ruházás nem kizárólag a fogyasztás rovására történhet, hanem tervszerű gazdálkodás mellett egyenesen az életszínvonal emelését célozza. Pél­dákkal illusztrálta, milyen fonák helyzet áll elő ha nem racionális gazdálkodást folytatunk. Radványi István villanytelepi fő mérnök örömmel üdvözölte a há roméves tervet, amely megítélése szerint tervszerűséget jelent energia- gazdálkodásunkban. Nyíregyházára 500 kilométeres utón hozzuk a sze net és 50 esztendős avult kazánok­ban tüzeljük azt el — mondotta felszólalásában. Porzsolt István, a Leánykálvi neum igazgatója volt a következő felszólaló. Középosztályunk mű­veltsége gyökértelen volt, alsóosztá­lyunk műveltsége hiányzott -— mon­dotta. A hároméves terv kulturális vonatkozásait fejtegette felszólalása további során, majd nagyhatású be­szédét azzal fejezte be: Ha boldo gabb jövendőt akarunk építeni, épít­sünk iskolákat. Kardos Endre dr. városi tiszti orvos egészségügyi vonatkozásban ismertette teendőinket. A hozzászólásokra adott válaszá­ban Nágay Lajos előadó örömét fe­jezte ki afelett, hogy minden hoz­zászóló szakember keveselte a be­ruházásokat, ami meglátása ezerint annyit jelent, hogy a terv jó. A terv ellenségei nem keveslik, nanem so- kalják a beruházás összegét. Egy ilyen nagyszabású és az egész nem- zét felemelését jelentő tervet nem lehet félkézzel végréhajtani, ezért' meg kell teremtenünk a végrehaj­táshoz szükséges politikai előfeltéte­leket. Erős demokratikus kormány­zatra, nemzeti összefogásra van szükség ahhoz, hogy a terv végre hajtásával a felemelkedés útjára lép jünk. Amikor a póstás kézbesítés helyett megveri a bírót Nem mindennapi eset történt a napokban a Sóstóhegyen Kiss Kál mán sóstóhegyi bíró a már hosz- szabb idő óta előforduló rendel­lenességekért és a rosszul kézbesí­tett levelekért felelősségre vonta a Sóstóhegy póstását, amire Papp János postás haragra lobbant és a nála lévő bottal megtámadta a bírót. Kiss Kálmán szorult helyzetében segítségért kiáltott és a közelben tartózkodók segítségével sikerült csak a dühös postást lecsendesiteni. Kiss Kálmán testi sértésért fel­jelentést tett Papp János ellen. Páratlan érdeklődés kiséri a tömeggyilkos Kállay János népbirősági tárgyalását Anyiregyházi népbiróság dr. Veress tanácsa tegnap délelőtt kezdte meg tárgyalni Káilay János, a dombrádi tízszeres gyilkos bűnügyét. A tár­gyalás iránt rendkívül nagy ér­deklődés nyilvánult'meg. Hatalmas tömeg szorongott a tárgyalóterem ben és izgatott zsibongással várta a tárgyalás megkezdését. Káilay Jánost és bűntársát özv. Szűcs Imrénét három szuronyos fog­házőr kísérte a vádlottak padjára. Káilay János kopaszodó, ragyás- arcu, zacskósszemü ember. Tipikus bűnöző. Érzéketlenül ül a vádlottak padjára, mintha nem terhelné a lelki ismeretét tiz ember meggyilkolása. A tanácselnök ismertette a vád­iratot, amely szerint Káilay János 1944. októberében a hadműveletek idején hét dombrádi lakost, két fogoly orosz katonát, közülük az egyik sebesült volt és egy ismeret­len fiatalembert elfogott és agyonlőtt. Káilay János a vádirat ismertetése után kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. A kivégzetteket parancsra fogta el, de nem ő lőtte agyoD, hanem egy Vékony nevű őrmester. Egyedül Szűcs Lajost végezte ki. Szűcs Lajos rokona volt, az elfogandók listáján szerepelt, ő azonban meg akarta menteni és rej­tekhelyén hagyta. Parancsnoka emiatt kérdőre vonta. Elfogatta vele Szűcsöt és büntetésből vele lövette agyon. A másodrendű vádlott Szűcs Imréné öt azzal vádolta a nép ügyészség, hogy az ő felbujiására lőtte agyon sógorát Káilay. Szücsné kihallgatása során hazu dozik. Az ügyész és a tanácselnök pergő kérdéseire szaporán pislog, akadozottan válaszol. Amikor érzi, hogy lába alól kicsúszik a talaj, térde reszketni kezd. Arca sápadt, töprengő, a terhelt lelkiismeretű emberek tipikus arca. Bűnössége vitathatatlan, mert a keresztkérdések tüzében mindig betanult védekezését ismétli, amiben állandó ellentmondás van és*ezekben az ellentmondások ban gyakran bosszantóan és mo- solyogtatóan elbotlik. Jönnek az özvegyek... Az első és másodrendű vádlott kihallgatása után a tanúkihallga­tásokra került a sor. A népbiró- sági altiszt kiáltásaira egymás után jönnek be az ajtón az özvegyek és tanúvallomásaik során kibon­takozik a dombrádi rémdráma minden részlete. Az első tanú özv. Bojza Fe- rencné. Részletesen elmondja férje tragédiáját. A magyar csendőrség bevonulásakor elfogták férjét és a községházára vitték. Másnap keresésére indult. Útközben talál­kozott egy ismerősével, akitől kér­dezte, hogy mi van férjével. Az ismerős azt válaszolta, menjen jó asszony, talán még ott találja fér­jét a községháza udvarán agyon­lőve. Sírva futott a községházára, amelynek udvarán már csak a friss földhányást találta meg: tiz kivégzett ember tömegsírját, köz­tük volt a férje is. Özv. Zámbó Gáborné négy gyermek anyja. Elmondja, hogy a magyar katonák bevonulásakor katonák kíséretében megjelent há­zuk előtt Káilay János, ö férjével a kapuban állt. Káilay azt kér* dezte a lóhátról férjétől: ön ki ? „Zámbó Gábor vagyok“ -— mondta a férjem — Jöjjön ide 1 A törvény nevében letartóztatom — hangzott Kallay válasza. Zámbó Gáborné az eset után elvesztette a fejét, könyörögve kérte a katonákat : Maguk hivatalos emberek, tudják hogy hova kell fordulnom férjem kiszabadításáért. A katonák azt válaszolták neki: Nézze anyám, menjen csak haza, holnap reggel majd kihallgatják a férjét és haza1 engedik. Zámbó Gáborné másnap reggel 14 éves kislányával pirított kenye­ret küldött a községházára férjé­nek. A kislány röviddel távozása után zokogva, magánkívül futott vissza édesanyjához. Hiába vitte a pirított kenyeret, édesapját már csak holtan látta viszont tiz társá­val együtt. Nincs már nejünk édesapánk — mondta jajongva anyjának. Már el is ésták édesapámat Özv. Hajnal Pálné háromgyer­mekes anyát nemzetőrsihederek puskatussal verték ki az ágyból. Azt kérdezték tőle, hol van a férje ő megmondta, hogy a Tisza- partra ment dolgozni. A nemzet­őrök Kállayval el is mentek Haj­nal Pálért. Másnap reggel nyug- talankodni kezdett Hajnal Pálné. Hallott a letartóztatásokról, ezért elküldte a községházára 13 éves kislányét, érdeklődje meg nincs-e ott az apja. Szomorú, megrendítő válasszal jött vissza a kislány. Sírva borult anyja ölébe: Édes­anyám, már el is ásták édesapá­mat Ezután özv. Hovanyecz Bélánét és özv. Czap Lászlónét hallgatták ki. Mindketten azt vallották, hogy férjüket Káilay János fogta eí. Az özvegyek szomorú, fekete se­rege egyöntetűen azt vallotta, hogy a községházán dolgozó falubeli­ektől hallották, miszerint az áldo­zatokat Káilay János végezte ki. Minden tanú vallomása után iz­galmas szembesítésre került sor. Káilay János makacsul tagadott. Minden esetben beismerte, hogy valóban ő tartóztatta ie parancsrs az áldozatokat, de nem ő végezte ki őket. Lapzártunkkor a népbiróság tár­gyalása még tartott. Március végén tömegesen indulnak haza a hadifoglyok A had ifogolyáf vevő állomás Deb­recenben minden előkészületet meg­tett, hogy a hazainduió magyar hadifoglyokat kellő felkészültséggel fogadja. A legutóbbi hadifogolyszáüitmány február 12 én érkezett Debrecenbe. Valamennyien partizánok voltak, akik tévedésből kerültek hadifogságba. Kivételes bánásmódban volt részük, szabadon közlekedhettek, nem lak­tak fogolytáborban A hadifoglyok elmondták, hogy Focsaniban nagyobb csoport levente várakozik, mert rövidesen útnak indulnak hazafelé. Szerte a Szovjet­unióban az a hir, hogy március második felében megindulnak a hadifogolyszállitmányok hazafelé és hat hónapon belül valamennyi ma­gyar hadifogoly hazaérkezik.'A ha­zatért hadifoglyok elbeszélése sze­rint a bánásmód a leghumánusabb és legmegértőbb a vonatkísérők ré széről Az élelmezés kifogástalan volt, zsírt, vajat, margarint, hús és főzelékkonzerveket hoztak magukkal. ' A vonatot kisérő szovjet tiszt sa­ját pénzén italt és élelmet vásá­rolt és azt is kiosztotta a magyar hadifoglyok között A hadifoglyok fogadására a hadi­fogolyátvevő állomásnak Záhonyban, Nyirábrányban, Biharkeresztesen és Lökösházán külön fogadócsoportjai vannak. ■ néh^insi IrósJ6s- Mindenről, mindenkiről távollévő Írásáról lelkiismeretes őszinte vá­MM Un lluHUlIy iSyjJSy 'asztac* B*®hiday János európai hirü írásszakértő grafológus Uj ucca 4 |J|»y g y |y[| |jy

Next

/
Thumbnails
Contents