Magyar Nép, 1947. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1947-02-18 / 40. szám
2 oldal MAG YAR HEP 1947. február 18 A tervgazdálkodás a dolgozók életszínvonalát fokozatosan emeli Értékes hozzászólások Nágay Lajos előadásához Szombaton délután 5 órakor nem mindennapi sikerű értelmiségi gyű lést tartott a Magyar Kommunista Párt a Vármegyeháza dísztermében. A drapériákkal, zászlókkal díszített előadói emelvényről Nágay Lajos, a MABl elnöke ismertette nagyvonalú előadásának keretében a Magyar Kommunista Párt által «kezdeményezett hároméves nemzetgazdasági tervet. Az előadáson megjelent Toma- sovszky Mihály. Szabolcsvármegye főispánja, Kováts Ferenc rendőrőrnagy, a rendőrkapitányság vezetője, dr. Veress Sándor vármegyei főjegyző és a társadalmi élet minden számottevő tényezője. Az előadó világos okfejtéssel mutatott rá, hogy mit jelent a terv- gazdálkodás, a kaotikus és tisztán üzleti szempontokat kereső rend szertelen tőkés gazdálkodással szem ben. A hároméves gazdasági terv keretében az ország ipari, mezőgazdasági, kulturális és szociális fel- emelkedése valósul meg. Számadatokkal bizonyította, hogy a tervgazdálkodás a dolgozók életszínvonalát fokozatosan és biztosan "emeli. Az általános érdeklődéssel kisért előadást vita követte. Wellich Győző, a mezőgazdasági középiskola igazgatója, mint első felszólaló rámutatott arra, hogy mit jelent kül kereskedelmi viszonylatban, ha idejében és helyesen ismerjük fel a korszerű követelményekei termelésünk terén Svájci üzletemberek tisztában vannak a szabolcsmegyei ká posztamag és a szabolcsi paradicsom kiválóságával, mig mi erről Nyíregyházán alig vagyunk érte sülve. A vetőmagtermeiés további fejtegetésében a vetőmagtermelés szükségességét hansulyozta és a szakoktatás döntő jelentőségét is mertette mezőgazdaságunk további" fejlődésében. S iegelmájer Mihály fütőházi főnök felszólalásában ismertette, hogy az árukereskedelem, ipar, valamint a mezőgazdaság fejlesztése csakis a vasút fejlesztése révén érhető el A nyíregyházi vasúti dolgozók az újjáépítés eddigi során is bebizonyították teremtő akaratukat. Vajda Emil bankigazgató felszólalásában alapos közgazdasági ér vekkel mutatott rá arra, hogy a beruházás nem kizárólag a fogyasztás rovására történhet, hanem tervszerű gazdálkodás mellett egyenesen az életszínvonal emelését célozza. Példákkal illusztrálta, milyen fonák helyzet áll elő ha nem racionális gazdálkodást folytatunk. Radványi István villanytelepi fő mérnök örömmel üdvözölte a há roméves tervet, amely megítélése szerint tervszerűséget jelent energia- gazdálkodásunkban. Nyíregyházára 500 kilométeres utón hozzuk a sze net és 50 esztendős avult kazánokban tüzeljük azt el — mondotta felszólalásában. Porzsolt István, a Leánykálvi neum igazgatója volt a következő felszólaló. Középosztályunk műveltsége gyökértelen volt, alsóosztályunk műveltsége hiányzott -— mondotta. A hároméves terv kulturális vonatkozásait fejtegette felszólalása további során, majd nagyhatású beszédét azzal fejezte be: Ha boldo gabb jövendőt akarunk építeni, építsünk iskolákat. Kardos Endre dr. városi tiszti orvos egészségügyi vonatkozásban ismertette teendőinket. A hozzászólásokra adott válaszában Nágay Lajos előadó örömét fejezte ki afelett, hogy minden hozzászóló szakember keveselte a beruházásokat, ami meglátása ezerint annyit jelent, hogy a terv jó. A terv ellenségei nem keveslik, nanem so- kalják a beruházás összegét. Egy ilyen nagyszabású és az egész nem- zét felemelését jelentő tervet nem lehet félkézzel végréhajtani, ezért' meg kell teremtenünk a végrehajtáshoz szükséges politikai előfeltételeket. Erős demokratikus kormányzatra, nemzeti összefogásra van szükség ahhoz, hogy a terv végre hajtásával a felemelkedés útjára lép jünk. Amikor a póstás kézbesítés helyett megveri a bírót Nem mindennapi eset történt a napokban a Sóstóhegyen Kiss Kál mán sóstóhegyi bíró a már hosz- szabb idő óta előforduló rendellenességekért és a rosszul kézbesített levelekért felelősségre vonta a Sóstóhegy póstását, amire Papp János postás haragra lobbant és a nála lévő bottal megtámadta a bírót. Kiss Kálmán szorult helyzetében segítségért kiáltott és a közelben tartózkodók segítségével sikerült csak a dühös postást lecsendesiteni. Kiss Kálmán testi sértésért feljelentést tett Papp János ellen. Páratlan érdeklődés kiséri a tömeggyilkos Kállay János népbirősági tárgyalását Anyiregyházi népbiróság dr. Veress tanácsa tegnap délelőtt kezdte meg tárgyalni Káilay János, a dombrádi tízszeres gyilkos bűnügyét. A tárgyalás iránt rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult'meg. Hatalmas tömeg szorongott a tárgyalóterem ben és izgatott zsibongással várta a tárgyalás megkezdését. Káilay Jánost és bűntársát özv. Szűcs Imrénét három szuronyos fogházőr kísérte a vádlottak padjára. Káilay János kopaszodó, ragyás- arcu, zacskósszemü ember. Tipikus bűnöző. Érzéketlenül ül a vádlottak padjára, mintha nem terhelné a lelki ismeretét tiz ember meggyilkolása. A tanácselnök ismertette a vádiratot, amely szerint Káilay János 1944. októberében a hadműveletek idején hét dombrádi lakost, két fogoly orosz katonát, közülük az egyik sebesült volt és egy ismeretlen fiatalembert elfogott és agyonlőtt. Káilay János a vádirat ismertetése után kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. A kivégzetteket parancsra fogta el, de nem ő lőtte agyoD, hanem egy Vékony nevű őrmester. Egyedül Szűcs Lajost végezte ki. Szűcs Lajos rokona volt, az elfogandók listáján szerepelt, ő azonban meg akarta menteni és rejtekhelyén hagyta. Parancsnoka emiatt kérdőre vonta. Elfogatta vele Szűcsöt és büntetésből vele lövette agyon. A másodrendű vádlott Szűcs Imréné öt azzal vádolta a nép ügyészség, hogy az ő felbujiására lőtte agyon sógorát Káilay. Szücsné kihallgatása során hazu dozik. Az ügyész és a tanácselnök pergő kérdéseire szaporán pislog, akadozottan válaszol. Amikor érzi, hogy lába alól kicsúszik a talaj, térde reszketni kezd. Arca sápadt, töprengő, a terhelt lelkiismeretű emberek tipikus arca. Bűnössége vitathatatlan, mert a keresztkérdések tüzében mindig betanult védekezését ismétli, amiben állandó ellentmondás van és*ezekben az ellentmondások ban gyakran bosszantóan és mo- solyogtatóan elbotlik. Jönnek az özvegyek... Az első és másodrendű vádlott kihallgatása után a tanúkihallgatásokra került a sor. A népbiró- sági altiszt kiáltásaira egymás után jönnek be az ajtón az özvegyek és tanúvallomásaik során kibontakozik a dombrádi rémdráma minden részlete. Az első tanú özv. Bojza Fe- rencné. Részletesen elmondja férje tragédiáját. A magyar csendőrség bevonulásakor elfogták férjét és a községházára vitték. Másnap keresésére indult. Útközben találkozott egy ismerősével, akitől kérdezte, hogy mi van férjével. Az ismerős azt válaszolta, menjen jó asszony, talán még ott találja férjét a községháza udvarán agyonlőve. Sírva futott a községházára, amelynek udvarán már csak a friss földhányást találta meg: tiz kivégzett ember tömegsírját, köztük volt a férje is. Özv. Zámbó Gáborné négy gyermek anyja. Elmondja, hogy a magyar katonák bevonulásakor katonák kíséretében megjelent házuk előtt Káilay János, ö férjével a kapuban állt. Káilay azt kér* dezte a lóhátról férjétől: ön ki ? „Zámbó Gábor vagyok“ -— mondta a férjem — Jöjjön ide 1 A törvény nevében letartóztatom — hangzott Kallay válasza. Zámbó Gáborné az eset után elvesztette a fejét, könyörögve kérte a katonákat : Maguk hivatalos emberek, tudják hogy hova kell fordulnom férjem kiszabadításáért. A katonák azt válaszolták neki: Nézze anyám, menjen csak haza, holnap reggel majd kihallgatják a férjét és haza1 engedik. Zámbó Gáborné másnap reggel 14 éves kislányával pirított kenyeret küldött a községházára férjének. A kislány röviddel távozása után zokogva, magánkívül futott vissza édesanyjához. Hiába vitte a pirított kenyeret, édesapját már csak holtan látta viszont tiz társával együtt. Nincs már nejünk édesapánk — mondta jajongva anyjának. Már el is ésták édesapámat Özv. Hajnal Pálné háromgyermekes anyát nemzetőrsihederek puskatussal verték ki az ágyból. Azt kérdezték tőle, hol van a férje ő megmondta, hogy a Tisza- partra ment dolgozni. A nemzetőrök Kállayval el is mentek Hajnal Pálért. Másnap reggel nyug- talankodni kezdett Hajnal Pálné. Hallott a letartóztatásokról, ezért elküldte a községházára 13 éves kislányét, érdeklődje meg nincs-e ott az apja. Szomorú, megrendítő válasszal jött vissza a kislány. Sírva borult anyja ölébe: Édesanyám, már el is ásták édesapámat Ezután özv. Hovanyecz Bélánét és özv. Czap Lászlónét hallgatták ki. Mindketten azt vallották, hogy férjüket Káilay János fogta eí. Az özvegyek szomorú, fekete serege egyöntetűen azt vallotta, hogy a községházán dolgozó falubeliektől hallották, miszerint az áldozatokat Káilay János végezte ki. Minden tanú vallomása után izgalmas szembesítésre került sor. Káilay János makacsul tagadott. Minden esetben beismerte, hogy valóban ő tartóztatta ie parancsrs az áldozatokat, de nem ő végezte ki őket. Lapzártunkkor a népbiróság tárgyalása még tartott. Március végén tömegesen indulnak haza a hadifoglyok A had ifogolyáf vevő állomás Debrecenben minden előkészületet megtett, hogy a hazainduió magyar hadifoglyokat kellő felkészültséggel fogadja. A legutóbbi hadifogolyszáüitmány február 12 én érkezett Debrecenbe. Valamennyien partizánok voltak, akik tévedésből kerültek hadifogságba. Kivételes bánásmódban volt részük, szabadon közlekedhettek, nem laktak fogolytáborban A hadifoglyok elmondták, hogy Focsaniban nagyobb csoport levente várakozik, mert rövidesen útnak indulnak hazafelé. Szerte a Szovjetunióban az a hir, hogy március második felében megindulnak a hadifogolyszállitmányok hazafelé és hat hónapon belül valamennyi magyar hadifogoly hazaérkezik.'A hazatért hadifoglyok elbeszélése szerint a bánásmód a leghumánusabb és legmegértőbb a vonatkísérők ré széről Az élelmezés kifogástalan volt, zsírt, vajat, margarint, hús és főzelékkonzerveket hoztak magukkal. ' A vonatot kisérő szovjet tiszt saját pénzén italt és élelmet vásárolt és azt is kiosztotta a magyar hadifoglyok között A hadifoglyok fogadására a hadifogolyátvevő állomásnak Záhonyban, Nyirábrányban, Biharkeresztesen és Lökösházán külön fogadócsoportjai vannak. ■ néh^insi IrósJ6s- Mindenről, mindenkiről távollévő Írásáról lelkiismeretes őszinte váMM Un lluHUlIy iSyjJSy 'asztac* B*®hiday János európai hirü írásszakértő grafológus Uj ucca 4 |J|»y g y |y[| |jy
