Magyar Nép, 1947. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1947-02-12 / 35. szám
2 oldal MAGYAR Níi1 1947. febmái 12 Nem hagyhatjuk szó nélkül a rendőrség fokozott mértékű ellenőrzését a járdák tisz!ánta,r fására. Ilyen szokatlan és rend ellenes telünk már régen volt éppen ezért helyénvalónak tart juk a rendőrség szigorát, ami vei a járdákat elhanyagoló házi gazdákat, lakókat, vagy kereskedőket bünteti. Ha nem lenne ez az ellenőrzés, már nagyon sok szerencsétlenséget okozott volna az, emberi tunyaság és nemtörődömség, Amikor a szigorú rendőri ellenőrzés nyomán megindult a magánlakások és üzlethelyiségek előtti járdaszakaszok szorgos tisztogatása, azt kell tapasztalnunk, hogy városunk csucskö- zülete, maga Nyíregyháza város semmit nem törődik a hatáskörébe tartozó járdák letakart- tásával. Az utcasarkok átjáróit, a közterek járdáit mindenütt arasznyi vastagságú jégréteg fedi. Kedden este a Szabadságtéri járdán például — nem is hinnénk el, ha nem a szemünkkel láttuk volna — négykézláb ment végig egy szerencsétlen járókelő. Úgy tudjuk, hogy a mérnöki hivatalra tartozik ennek az ellenőrzése és elvégeztetése, de meg kell jegyeznük, hogy súlyos felelősség terheli a várost, a járdák elhanyagolása miatt. Vájjon ki vállalja a felelősséget azért, ha ezeken az útszakaszokon nyomorékká zúzza magát egy szerencsétlen járókelő, aki jogosan követeli egész életre munkaképtelensége szomorú járadékát ? De nemcsak a városnál tapasztaljuk ezt a felelőtlenséget, hanem egyes egyházaknál is. A nyíregyházi törvényszék és Kossuth- tér közötti útszakaszon két hét óta lehetetlen közlekedni életveszély nélkül. Az itt történt szerencsétlenségekért vájjon ki vállalja a felelősséget ? Talán bizony az egyházfi, akinek a harangozástól még arra sincs ideje, hogy legalább felhomokozza a síkos járdát, ha már egyszer rangján alulinak torta a járda jegének telvágását ? Ajánlatosnak tartanók tehát, ha a rendőrség ezekre az útszakaszokra is kiterjesztené figyelmét és a közösséggel szemben elkövetett mulasztásokért ezeknek a közü leteknek is nyakába sózná a büntetésül kiszabott . 100 pengő-forintokat. Mit jelent a hároméves terv az ország számára? Lapunk hasábjain több ízben ad tunk helyet a 3 éves gazdasági tervvel kapcsolatos véleményeknek. Vezető államférfiak nyilatkozatai, s a pártállástól függetlenül megnyilvánuló általános érdeklődés szükségessé teszik, hogy röviden ismertessük a terv lényegét, Ma már vitán felül áll, hogy a megvalósítás egy párt kezdeményezéséből az egész nemzet ügyévé lett. A 3 éves állam gazdasági terv uj fejezet kezdetét jelenti a magyar demokrácia történetében. A hároméves terv a magyar ipar újjáépítésének terve A magyar munkásság hősies erőfeszítése révén ma már ipari teljesítményünk eiérte a békebeli 60 százalékát. A 3 éves terv az eddigi újjáépítési eredményekre támaszkodva azt tűrte ki célul, hogy ipari termelésünk 1950. augusztus 1 ig 26.5 %-al túlhaladja az 1938 — 39-es békeszinvonaiat. Ezen belül nehézipari lermelésünk emelése révén mezőgazdaságunkat is magasabb színvonalra emeljük, s megszilár ditjuk a földreform eredményeit. A terv legfőbb láncszeme energetikai bázisunk nagymértékű kiszélesítése, amely alapja minden további előre haladásnak. A 3 éves terv orszá- gunkat Délkelet-Európa legerősebb, legjelentékenyebb ipari országává teszi. A hároméves terv a mezőgazdaság talpraáliitásának, a dolgozó parasztság felemelt sének a terve Másféimiliiárd békepengő beruházásból 500 millió jut közvetlenül a falunak. A mezőgazdaság géppel és eszközzel való ellátására, a falvak villamosítására, tenyészállat behoza falra, falusi lakások, iskolák és óvodák építésére Irányozza elő a terv az összeget. De az egymilliárd pengő egyéb beruházása is szol gáija a falu érdekeit. Virágzó mező- gazdaságot, jómódú parasztságot — tűzte ki célul a MKP. III. kongresszusa. A 3 éves terv valóra váltja ezt a jelszót és a népi demo krácián belül lerakja a pzrasztde- mokrácia gazdasági alapjait. A hároméves terv a dolgozók életszínvonala felemelésének a terve Az infláció alatt a munkásság életszínvonala a békebelinek 15—35 százaléka között váltakozott. A sta bilizácíóvat ez lényegesen emelkedett, de még mindig hallatlanul ala csony. A terv szerint az első év végén az életszínvonal megközelíti, 1950. augusztus 1-ig 9 százalékkal meghaladja a békénivót A terv gondoskodik róla, hogy a termelés emelkedésével párhuzamosan emel kedjék a dolgozók életszínvonala is. A terv megszünteti a munkanélküliséget,, s felszámolja a háború és a fasiszta dulás legsúlyosabb örök ségét: a dolgozó néptömegek elviselhetetlen nyomorát. A hároméves terv a kulturális és szociális felemelkedés terve A gazdag békeidők 1936 -1939 ig összesen-2 011.000 pengőjével szem ben a terv 34 millió pengő beruházást irányoz elő az egyetemek és tudomány céljaira. Az utolsó 3 békeév 1.206000 pengőjével, szemben a terv 70 millió pengőt fordít kórházaink újjáépítésére- — 5000 uj iskolaterem mellett lakásépítésre, óvodák, napközi otthonok, csecsemő. A hároméves terv otthonok, tanoncotthonok és tanonc iskolák építésére és felszerelésére, kulturális és szociális jellegű beruházásokra, összesen 387 250.(00 békepengőt fordít Láthatjuk, a kultúra és népegészségügy nem mostoha gyermeke a magyar demokráciának és ha eddig keveset tudott áldozni rá, annak kényszerű oka az ország szegénysége. a népi demokrácia megsziiarditésánek terve A dolgozók életszínvonalának felemelése önmagában is kiüti a nyo mórra, a néotcmegek elégedetlensé gére spekuláló reakció kezéből az egyik legerősebb fegyvert Mig eddig a gazdisági élet jelentékeny te-. Elve, vagy halva ásta el gyermekét egy leányanya ? Egy fiatal leányanya állott tegnap a nyíregyházi törvényszék büntető tanácsa előtt. A vád szerint szégyelte újszülött gyermekéi és a kertben el ásta. A büntetőtanács főtárgyalásán ismertették a nyomozás adatait, mely szerint Bojér Erzsébet tiborszállési lakos újszülött gyermekét még azon a napon, amikor megszületett, pokrócdarabokba csomagolva elásta. Az eset után a szomszédok suttogni kezdtek, hogy a leányanya eltüntette gyermekét. Megindult a rendőri nyomozás Bojér Erzsébet a keresztkérdések súlya alatt be ismerte, hogy gyermekét elásta, azon ban azzal védekezett, hogy a cse csemő halva született és csak a szégyenét akarta takargatni azzal, hogy a gyermeket eltüntette a házból. A törvényszéki orvos p megállapítása szerint a csecsemőhulía az exhumálásnál már teljesen oszlásnak indult, így megállapítani nem lehetett, hogy a gyermek élve, vagy halva került-e a földbe. A nyíregyházi törvényszék Bojér Erzsébetet bizonyiiékok hiányában ' az ellene emelt vád alól felmen tette. rülete a harácsoló nagytőke szabad vadászterülete volt, addig a 3 éves terv megszünteti a profitérdek korlátlan érvényesülését, s ezzel korlá tok közé szorítja a nagytőke gazdasági hatalmát. A terv lisztes hasznot biztosit a tőkés termelőknek, sőt a kisemberek magántulajdonát megvédi és megerősíti a harácsoló nagytőkével és a spekulánsokkal szemben Alapos tanulmányozás mindinkább meggyőzi az olvasót arról, hogy a 3 éves terv a nemzet újjászületésének, hazánk felvirágoztatásának a terve. A kisgazdapárti pénzügyminiszter a terv megismerése után a következő kijelentést tette: „ Minden magyar embernek hálával és elismeréssel kell fordulnia a Magyar Kommunista Párt és Qerő Ernő felé.“ VAJDA MÁRTON Szavak és tettek (Szerény adalékok a Kisgazda Párt tisztogatási akciójához) Segítségére akarunk lenni a Kisgazda Pártnak a tisztogatás végrehajtásában s ezért rajzoljuk meg ezt az arcképet Vida Györgyről. Vida György a felszabadulás előtt gazdasági ispán volt s természetesen egyik feladata a gazdasági cselédek nyuzása volt. A felszabadulás után azonban látta, hogy ezt a mesterséget tovább, az eddigi sikerre! már nem folytathatja s ezért elhatározta, hogy a politika göröngyös pályájára lép. Azt hihetnénk persze, hogy égy ilyen Vida György, aki hűséges hive volt a Horthy rendszernek, felsza. badulás után igyekszik majd jóvá tenni azokat a hibákat, amiket a múltban elkövetelt. Ehelyett Vida György ur kiszagolta, hol lettet a múlt reakciós politikáját a leg nagyobb sikerrel tovább folytatni és ezért belépett a Parasztszővelségbe A Parasztszövetség azóta már nagyobbrészt letartóztatott vezetői persze Vida György urban rögtön felismerték a rokonlelket és ezért a Nyíregyházán tartott paraszf szövet sági vezetőtanfolyamra küldték, hogy utána a Paraszlszövetség megyei szervezőjévé tegyék. Ezután tehát Vida megkezdhette a demokrácia .erősítését.* Járásról járásra, faluról-falura járt és bátran uszított a demokrácia, a beszolgál tatás, az oroszok és az ég tudja- hogy még mi ellen. Közben egy kis üzemzavar keletkezett, ugyanis kipattant az összeesküvés. A helyzet kinos völí, a Parasztszövetség vezetőit letartóztatták, de ez Vida György urat nem zavarta Nyugodtan folytatta megkezdett munkáját s igy pl. Tisza- rádon január 11 én társával, Kiss Józseffel, népgyölést tartottak, ahol többek között kijelentették, hogy a vörös zászló a siberek zászlója, minden kommunista, minden szociál demokrata siber, minden baloldalt parasztpárfit fel keli akasztani, de hosy valamit dicsérjen is, hát di csérte a nemzeti szocializmust. Ennyit szeretnénk mondani Vida György úrról és közölni, hogy fenti kijelentéseit jegyzőkönyvileg meg örökítenék, de tudomásunk szerint ennek ellenére még ma is a Kisgazda Párt tagja és a Parasztszövet ség funkcionáriusa. Nem ártana, ha a szép szavakat az ilyen Vida Györgyök esetében néha tettek is követnék a Kisgazda Párt vezetői részéről. TASKÓ ISTVÁN Vasúti tolvajlás i _ • A nyíregyházi pályaudvaron szolgálatot teljesítő egyik vasutas ellenőrzése közben egy ismeretien fiatalemberre felt figyelmes, aki a!r egyik felnyitott vagonból ugróit ki, hátán egy nagy csomaggal. Megállásra szólította fel, azonban a gyanús ismeretlen megszökött. A későbbi vizsgálat megállapította, hogy a feltört vagonból az Ikárt Rt. tulajdonát képező ládából 15 pár cipőt lopott el 3z ismeretlen fiatalember. I« rg tj *4 rja rp 'Írás jós. Mindenről, mindenkiről, távollévő Írásáról lelkiismeretes őszinte vá- ff f*f® I Á M||f| Idilli ÍJ , JUH W IltlIliU *aSZ* 8C^ Bónhiday János európai hirü írásszakértő grafológus Uj ucca 4 ^ ^ i* íj 1 i fi ^511S ö ' f wi szám. — Fogad délelőtt 9 órától délután 5 ó r á-i g. ** * 9"*"
