Magyar Nép, 1947. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1947-01-31 / 25. szám

2 oldal MAGYAR N£P 1947. január 31. Kik és hogyan gyilkolták meg Kovács Jánost ? A nyíregyházi közönséget még ma is élénken foglalkoztatja az a rej­télyes gyilkosság, amelynek áldozata Kovács János nyíregyházi pénzügyi tisztviselő lett. A különös körűimé nyék közt végrehajtott gyilkosság ügyében folytatott nyomozás teljesen holtpontra jutott. Hiába volt a rendőri apparátus lelkiismeretes munkája, hiába igye­kezett segíteni a nagyközönség is a nyomozó szerveknek, a gyilkosság rejtélye ma is kideritetlen maradt. Páratlan raffinériával és előkészü­lettel dolgozott a gyilkos és még azt sem lehetett megállapítani, hogy a szerencsétlen á'dozatot hol gyil­kolták meg. Az biztos, hogy lakásban ölték meg és az éj leple alatt szállították a pizsamás holttestet a Fürj- utcai árokba. Feltevések a gyilkosságról A nyomozási és boncolási adató- kát összevetve minden esetre meg­állapíthat juk, hogy Kovács Jánost éjszakai álmában fojtották meg. A gyilkosságot feltétlenül két személy­nek kellett elkövetni, mert egy em bér sállal nem képes olyan erőt ki fejteni, hogy az áldozatnak ideje se legyen a védekezésre. Tehát a gyil­kosok — a feltevések szerint — éj­szakai álmában meglepték az áldó zatot és mielőtt még a szerencsétlen észhez tért volna, pillanatok alatt sálhurkot dobtak a nyakába, amely­nek két végét egyszerre húzhatták meg olyan erővel, hogy Kovács Já­nosnak már csak arra volt ideje, hogy kínjában és tehetetlenségében ökölbe szorultak a kezei. Miért ölhették meg Kovács Jánost? A gyilkosság ügyével kapcsolat­ban élénken foglalkoztatja a nyo­mozó hatóságokat az a kérdés is, hogy vájjon mi vezette a gyilkoso kát Kovács János megölésére. Már a nyomozás első perceiben nyilvánvalóvá vált, hogy álcázott rablógyilkosság esete forog fenn. Ugyanis hiába vetkeztették pizsa mára az áldozatot, az ujján otthagy­ták értékes aranygyűrűjét. Nem be­szélve arról, hogy rablótámadás ese tén külsérelmi nyomoknak feltétlenül lenni kellett volna az áldozaton. Nyilvánvaló tehát, hogy itt bosszú műve forog fenn. Kovács Jánost bosszúból ölték meg. Most már csak az a kérdés, hogy kinek áll­hatott érdekében eltenni lábától, akinek — családja véleménye sze­rint '— soha nem voltak ‘ellenségei. A nyomozásnak tehát csak abban az irányban kell mozognia, hogy Kovács János közvetlen környezeté­ben kinek állhatott érdekében meg­gyilkolni az áldozatot? Bizonyosra vesszük, hogy a gyil kosok nem menekülnek meg az igazságszolgáltatás sújtó kezétől. Nincs olyan gyilkosság, — bármi­lyen megfontoltan, felkészülten és alaposan hajtották is azt végre, — hogy ne kerüljün a gyilkosok útjába egy szalmaszál, amin el ne bukja­nak és rendőrkézre kerüljenek. EREDMÉNYES ORSZÁGÚTI RAZZIÁK Január hónap folyamán Nyíregy­házára is ellátogatott az Országos Árfelügyeleti Repülőbizottság. A rendőrséggel karöltve éjszakai ráz ziákat tartottak Nyíregyházán és környékén különböző csoportokban. Céljuk az volt, hogy leleplezzék a sötétség leple alatt kufárkodó mai mosókat és fekete árusokat. Az or száguton haladó szekereket, teher­autókat átvizsgálták és sok vissza­élést lepleztek le. Például letartóz­tattak egy szekeret, amelyen 750 kiló lisztet fuvaroztak, holott a ta­núsítvány csak 56 kilóról szólt. A repülőbizottság megállapítása szerint valóságos bűnszövetkezet alakult ki azáltal, hogy egyes ma! mokban a molnár elkönyvelte a sza­bályszerű tanúsítványt, de ötször, hatszor többet őrölt annál. Megállapította a vizsgálat azt is, hogy osztrák vasutasok, akik az orosz szabadságos vonatokat kisé­rik, a szolgálatukat csempészmun kára használják fel. Állandóan szál­lították a zsiri, olajat, szalonnát, lisztet minden engedély és ellenőr­zés nélkül Ausztriába. A nyíregyházi ellenőrzés során a repülőbizottság megállapította, hogy vakmerő mó­don a vonat nyilt pályán állt meg és a vasutasok ott kezdték meg a csempész áruk felvételét. Ezúttal azonban rajtavesztettek és úgy az osztrák vasutasokat, mint a többi feketézőt az ügyészségnek adták át. Félholtra vertek egy tettenért betérőt A nyíregyházi államügyészség­hez tegnap kisérték át Hornyák Sándor és Kiss Pál Sándor isme* rétién lakhelyű egyéneket, akik Mátészalkán nagyarányú betörést követtek el. Hornyák Sándor kihallgatása során elmondotta, hogy csavargó életmódot folytat, állandó lakhellyel nem rendelkezik. Nyircsaholy ha­tárában találkozott Kiss Pál Sán­dorral. akit — vallomása szerint — azelőtt nem ismert. Beszédbe el­egyedtek és mint „sorstársak“ Két év után súlyos visszaéléseket lepleztek le Bfidszentmihályoo 90 sértett ­Különös és érdekes ügy aktái ke­rültek ma a nyíregyházi államügyész­séghez. A hatalmas aktacsomó első darabja 90 büdszentmihályi és kör­nyéki, valamint budapesti lakosok feljelentését tartalmazza 22 büd­szentmihályi és környékbeli keres kedő ellen. A feljelentés szerint még 1945. évben Büdszentmihály akkori köz­ségi vezetőinek utasítására sót ad­tak ki a büdszentmihályi és kör­nyékbeli kereskedőknek szétosztásra azzal az utasítással, hogy szemé­lyenként egy fél kiló sót adjanak ki, amiért 7 kiló szemes tengerit szedjenek be. A só kiosztása meg is kezdődött, de több helyen zava­rok keletkeztek. A kereskedők előre beszedték a tengerit és amikor a gazdák a sóért mentek azt nem kapták meg, mert a só közben el­fogyott. 22 vádlott A kilencven sértett feljelentésére 22 gyanúsítottat hallgattak ki, akik vallomásaikkal egyre zavarosabbá tették a különös ügyet. Mintegy két évig folyt a vizsgálat, de eddig eredménytelenül. A gyanúsítottak za­varos vallomásaikkal egymásra há­rították a felelősséget és magukat igyekeztek menteni. Később kide­rült, hogy egyeseknek azért nem jutott só, mert egyes kereskedők fél kiló helyett egy kiló sót osztottak ki „jó ismerőseiknek“, mások pedig a sót és a tengerit a maguk céljaira használták fel. A nyíregyházi államügyészség most újból vizsgálatot indít, hogy fényt deritsen a homályos ügyre. Valószínű, hogy a vizsgálat lefoly­tatása után tömeges őrizetbevételek lesznek. megbarátkoztak és együtt indultak tovább „vándorolni“. Gyalog Mátészalkára mentek, ahol bementek egy házba, haza­téri hadifoglyoknak adták ki ma­gukat és enni kértek. Még aznap több házba betértek, mindenütt megvendégelték őket. Mátészalka határában felfedezték, hogy az egyik ház udvari ablaka nyitva van, de a ház nagyon elhagyott­nak látszik Bemásztak a nyitott ablakon, nagymennyiségű ruha­neműt gyömöszöltek egy zsákba és menekülésre készen álltak, amikor megjelentek a háziak. Zsákmányukat eldobva igyekeztek „meglógni“, Hornyákot azonban elfogták, félholtra verték és átad­ták a rendőrségnek. Néhány héttel később a meg­adott személyleirás alapján sike­rült a megszökött Kis Pál Sándort is elfogni. Valószínű, hogy a be­törésen kívül több bűncselekmény is terheli lelkiismeretüket. Bünlajst- romuk összeállítása után rövide­sen főtárgyalást tűznek ki a két veszedelmes tolvaj ügyében. A földmunkás szakszervezet l-én, szombaton délután 3 órakor tartja havi nagygyűlését. Ezen a gyűlésen a végleges vezetőséget is megválaszják. Felhívja a titkár­ság Nyíregyháza és a környéke paraszti lakosait, hogy szombaton délután 3 órakor a Szakszervezet székházában, Deák Ferenc-u. 7. szám alatt okvetlenül jelenjenek meg. Parasztasszonyokat is szíve­sen várunk. Megyei titkár. „Itt a piros, hol a piros?“ Silley István nagykállói lakos az ottani vásáron eladta a lovát 1.500 forintért Orosz Mihály gazdának. Az üzlet megkötése után Silley megkérte a ló uj gazdáját, hogy adja kölcsön a lovát egy nyíregy­házi útra. Mivel régebbről ismer­ték egymást, Orosz Mihály bele­egyezett a dologba és Silley el­indult Nyíregyházára- Útközben megállt egy vendéglő előtt, ahol „itt a piros, hol a piros“ elneve­zésű játékot folytatott egy szélhá­mos társaság. Silley egy darabig csendesen figyelte a szerencse forgását, aztán maga is beállt a játékosok közé. Nagy összeget vesztett, ezért nem jött már Nyíregyházára, hanem Téglás felé fordította a lovat és ott újra el akarta adni. Szeren­csétlenségére Orosz Mihály is Tég­láson járt és rájött a csalásra. Feljelentésére Silley Istvánt letar­tóztatták. Február elsején ünnepel Nyíregyháza Február 1 én, a Magyar Köztár­saság kikiáltásának első évfordulóján Nyíregyháza pártjai, társadalmi egye­sületei, iskolái, nagyszabású emlék- ünnepélyt rendeznek a református gyülekezeti házban. Az ünnepig fél 11 órakor kezdődik. A szombati ünnepség részletes műsorát már közöltük lapunkban. Az együttesen megtartott emlék­ünnepélyen kívül a pártok és társa­dalmi egyesületek, valamint közli - letek külön külön is háziünnepsége- ket rendeznek. u» «MH iMfc. ui IC a twmmna Mindenki legyen ott a szakszervezeti bálon Február elsején, szombaton este 8 órai kezdettel a Korona nagyter­mében tartják nagyszabásúnak ígér­kező báljukat a szakszervezeti dol­gozók. A bál előkészületeiből ítélve bizonyosra vesszük, hogy az idei farsang legjobban sikerült bálja lesz az összszakszervezetek műsoros tánc­estélye. SlOMItiS Értesítem a város közönségét, hogy a kenyérjegy január havi 2-es, a csecsemő lisztpótjegy ja­nuár havi 2-es és az önellátók részére rendszeresített általános közellátási szelvényiv 1 számú szelvényére 25 dkg mosószappan vásárolható a városban lévő bár­melyik füszerkereskedőnél. Az osztás a szaharinosztáshoz hasonlóan történik, vagyis az igény- jogosultak a megnevezett szelvé­nyeket, valamint 1 kg-ként 5 72 forintot az általuk választott ke­reskedőnek átadják. A kereskedő az átvett szelvényekről, valamint az összegről nyugtát ad és ami­kor a szappan megérkezik Nyir- egyhházára, akkor azt nyugta el­lenében az érdekelteknek kiosztja. A szappan megérkezését hirdet­mény utján fogom a város lakos­ságával közölni. Fazekas János s. k. polgármester.

Next

/
Thumbnails
Contents