Magyar Nép, 1947. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1947-01-19 / 15. szám

1947. január 19. Vasárnap

IV. évfolyam 15. szám.

A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Lapja

Saját erőnkből meg tudjuk és meg fogjuk / védeni a magyar demokráciát

Tegnap délután két órai kezdettel Budapesten, a Nemzeti Sportcsarnokban a két ■agy munkáspárt hatalmas ősszvezetőségi gyűlést tartott.

A gyűlést Kossá István, az össz-szakszervezetek főtitkára nyitotta meg, majd átadta a szót Rákosi Mátyásnak, a Magyar Kommunista Párt főtitkárának.

Rákosi Mátyás beszédé- ■ek megkezdése előtt viharos, szűnni nem akaró tapssal ünnepelték az összveze- tőségi ülés résztvevői.

Beszédét igy kezdte: Összejöttünk, hogy megtárgyaljuk ast az összeesküvést, amely egész demokráciánkat alá akarta ásni és vissza akart bennünket vetni abba az elnyomatásba és jogtalanságba, amelyből két esztendővel ezelőtt a vörös hadsereg szabadított ki bennünket. (Éljen Sztálin 1) Mindenekelőtt meg kell állapítani ennek az összeesküvésnek a jelentőséget. Erre azért van szükség, mert jóformán még meg sem kezdődött az összeesküvők felgöngyölítése és máris helyenként azt tapasztaljuk, hogy mentőexpediciók szerveződnek. Le akarják kicsinyíteni, el akarják kenni az összeesküvés jelentősé gét. Ezért le kell szögezni, bogy az összeesküvés gazdasági és politikai téren a magyar élet minden ágára kiterjed.

Ezután részletesen ismertette az összeesküvők aknamunkáját. Felsorolta azokat a szervezeteket és intézményeket, amelyekbe befurakodtak az összeesküvők. Fel kell tárni azt a szívós és átgondolt aknamunkát, amivel felszabadulásunknak szinte az első pillanatától kezdve az összeesküvők rendszeresen aláásták a fiatal magyar demokráciát — folytatta beszédét. Hogyan mentették az igazolások folyamán a B- listázáskor, majd a B- lista revíziójánál a régi reakció híveit, hogyan mentettek a népbiróságokban és hogyan dolgoztak mindenütt a régi rend helyreállításán Bennünket különösen az érdekel, mik voltak a terveik a magyarság két legfontosabb oszlopa, a munkásság és a dolgozó parasztság leié.

A munkássággal szemben, mint vérbeli Horthysták, vad gyűlölet vezette őket. Ha

tervük megvalósult volna, akkor visszalökik az öntudatos munkásságot a régi, elnyomott rabszolgaszerepbe. Elveszik a törvény előtti egyenlőséget, a szervezkedés jogát, az üzemi bizottságokat, a fizetett szabadságot és ami még talán ennél is fontosabb, el akarták venni a munkásságtól a jobb jövőbe vetett reménységét is.

Ezután az összeesküvők munkásellenes harcának eszközeit ismertette. Amig mi — mondta — arra hívtuk fel a dolgozókat, hogy feszítsék meg minden erejüket az újjáépítés és hazánk talpra állítása érdekében, addig ők az újjáépítés meglassitásán és el- nzabotálásén törték a feiü- ket. Nem véletlen, hogy az összeesküvők egyik legexponáltabb tagja az újjáépítés minisztere és az sem véletlen, hogy az újjáépítési minisztérium volt az összeesküvők egyik fellegvára. Miközben mi a városok, falvak, iparvidékek ellátatlanjainak élelmezését igyekeztünk biztosítani, ők arra biztatták a falut, hogy ne szolgáltasson be. A dolgozók védték a forintot, ők megakarták fúrni.

Nem vezette őket jobb szándék a parasztság felé sem. Népeilenes terveik központja a földreform megsemmisítése volt. Tervük az volt, hogy 700 000 ujgazdától és földhözjutta- tottól visszaveszik a földet és 300—500 holdas parcellákban kiosztják majd az összeesküvők között. Vissza akarták állítani a 3 millió koldus Magyar- országát,

Rákosi Mátyás beszéde további során emlékeztetett az összeesküvőknek arra a tervére is, hogy a parasztságot ki akarták szorítani a politikai életből. E mellett ügyes demagógiával a régi Horthysta recept szerint akarták szembeállítani egymással a parasztságot és az ipari munkásságot.

Majd igy folytatta beszédét : Az összeesküvők meg akarták akadályozni aü építő munkát. Zavart, rendetlenséget akartak, elégedetlenséget szítottak. A fiatal magyar demokrácia államvédelmi szerveinek közbelépése (éljen.

éljen) és ébersége meghiúsította tervüket.

Itt Rákosi Mátyás elismerő szavakkal emlékezett meg Rajk László belügyminiszterről, akit per- ceken keresztül ünnepeltek a jelenlévők és az uj demokratikus rendőrségről.

Mindannyian el vagyunk szánva, hogy felszámoljuk ezt az összeesküvést. (Úgy van, úgy van l) Az össze esküvés minden résztvevőjét (Halál, halál!) vagy segítőjét egyben azonnal el kell távolítani a közhivatalokból és a közéletből. (Úgy van, úgy van!) Az összeesküvés ténye azt mutatja, hogy a demokrácia nem folytathatja tovább azt az elnéző, megbocsátó politikát. amit kél esztendőn keresztül folytatott és amelynek eredménye az lett, hogy ezt a reakció gyengeségünknek tekintette és felbátorodott tőle. Ezen most változtatni kell és változtatni fogunk.

Le kell törni a nép ellenségeinek megnőtt szarvát. Az eddigi módszer nem vált be. Most erélyesebben kell dolgoznunk, hogy a magyar demokrácia megvédésére alapos és tiszta munkát végezzünk és ennek a szellemnek minden téren érvényesülnie kell. Ki kell terjeszteni az üzemi bizottságok jogkörét. (Úgy van, úgy van!)

Majd igy folytatta Rákosi Mátyás:

Végül foglalkozni kell egy kérdéssel, amelyet az összeesküvők vetettek fel. Ez a békekötés és a vörös hadsereg kivonulásának a kérdése. Mi még nem tudjuk, hogyan és mikor vonul ki a vörös hadsereg. Ettől függetlenül fel kell vetnem itt Nagybudapest dolgozóinak képviselői előtt a kérdést: elég

erősnek tartjuk-e a szervezett munkásságot, a dől* gozó parasztságot, a haladó értelmiséget arra, hogy minden belső kísérlettel szemben egyedül is, nemcsak hogy megtudják védeni a demokráciát, de kíméletlenül szét tudnak zúzni minden erre irányuló kísérletet (percekig tartó viharos taps, éljen Rákosi, éljen Rákosi I) Azt hiszem barátaim, — folytatta beszédét — a válasz erre a kérdésre csak egy lehet: Saját erőnkből meg tudjuk

és meg fogjuk védeni a magyar demvkráciát. (Úgy van, úgy van, nagy taps)

Szakasits Árpád a Szociáldemokrata Párt vezére a jelenlevők ütemes „ Munkásegység“ ‘ tüntetése, hosz* szantaríó tapsa és „Éljen Szakasits“ kiáltások közben emelkedett szólásra.

Beszéde elején megállapította, hogy az összeesküvésben fellelhetők a régi úri Magyarország minden rendű és rangú elemei. Ez a pusztulásra ítélt úgynevezett uriosztály, a társadalmi átalakulásnak ez a rothadási terméke, tisztelet és becsület a kivételnek, (Úgy van, úgy van !) nemitudott belenyugodni a megváltoztathatlanba. Bár- gyusága megakadályozta abban, hogy tisztán lássa a történelmi fejlődés törvényeit pökhendisége és úri gőgje pedig vakmerővé tette. Nem tudja, de nem akarja elismerni a nép jogát arra, hogy sorsát önmaga alakitsa ki. Telve a Horthyzmus mételyével, még mindig arról ábrándozik, hogy visszahozhatja erre a földre régi rendjét, a dáridós nagybirtokosok, a zsebelő bankárok, d ö 1 y f ö s főszolgabirák, durva csendőrök világát, azt az úri magyar világot, amelyben munkás és paraszt csak arra való volt, hogy verejtékét ontsa, robotoljon. Igen- Ezt a világot akarták ők visszahozni.

Beszéde további során határvzott eréllyel követelte Szakasits Árpád, hogy fel kell deríteni ennek az összeesküvésnek minden részletét és egész hátterét. Nincs és nem lehet helye semmiféle engedékenységnek és nem mehetünk bele demokráciánk olyan értelmezésbe, hogy végülis a demokráciát a saját eszközeivel öljék meg. Mi. magyar szociáldemokraták Weimar végzetét nem vállaljuk, (Éljen, éljen, hosszantartó nagy taps) Demokráciánkat nem szolgáltathatjuk ki a fasiszta betyároknak, a reakciós gonosztevőknek. Ezen a földön megvetette a lábát a munkás és paraszt és a haladó értelmiség legjavarésze, hogy uj világot építsen a régi helyébe.

Erre szervezkedtek, erre esküdtek össze a föld alatt és a föld felett, mint a megszállottak, öntudat nem zaklatta őket, a magyar nép pusztulása, az ország rombadőlte nem renditette meg őket. Lelkiismeretük, — ha ugyan volt — nem érezte terhét semmiféle felelősségnek, országveszejtő útjukon.

Majd iigy folytatta beszédét: A magyar demokrácia ne legyen könyörületes azokkal szemben, akik elszánt könyörtelenséggel támadták meg a dolgozó nép hazáját. Demokráciát a demokratáknak ! Humanizmust a humanistáknak! Szabadságot a dolgozó és építő nemzetnek! De bitófát a gyilkosoknak! (Úgy vau, úgy váj, hosszantartó nagy taps.) Könyörtelen és kemény munkásöklöt a fasisztáknak, a demokrácia ellenségeinek és kártevőinek.

Szakasits Árpád az összeesküvés körülményeit ismertette ezután és hangoztatta, hogy a munkáspártoknak követelniük kell nemcsak a bűnösök megbüntetését, hanem biztosítékokat kell teremteniük az összeesküvések megismétlődésével szemben. Követelte, hogy a közhivatalokból távolítsák el azokat, akik az összeesküvés támogatásával gyanúba keveredtek.

Majd kitért a Kisgazda- párt és a munkáspártok viszonyára és megállapította, hogy a Kisgazda Párt tér mészetellenes választási győzelme megváltoztatta és megrontotta a demokrácia tartalmát. A Kisgazda Pártba behúzódtak a régi úri bitangok, szolgabirók, föld- birtokosok és csendőrtisz- tek. A Kisgazda Párt tisztítsa meg magát az oda nem való elemektől.

Nagyhatású beszédét igy fejezte be Szakasits Árpád: Amit eddig tettünk, biztosíték arra, hogy a jövőben jól dolgozunk népünkért, országunkért. Voltaire-reí mondom: Tiporjátok el a gyalázatost és hozzáteszem: bármilyen köntöst ölt is magára — és teremtsetek, építsetek, harcoljatok. Magatoknak és ne másoknak építsetek országot és hazát. Barátság !

A gyűlés végén határozati javaslatot fogadtak el.

AR A: 4Q FILLER