Magyar Nép, 1947. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1947-01-18 / 14. szám
1947. január 18. MAGYAR NBP 3. oldd. Ma mindenütt szakszervezetekben, pártokban, iro dákban, műhelyekben, utcán, villamoson, azon vitatkoznak az emberek, sikerül e megvalósítani a Magyar Kommunista Párt 3 éves gazdasági tervét. Igen, sikerülni fog, mert ez természetes következménye a társadalmi fejlődésnek. Országunkat igenis csak előre elkészített tervek szerint lehet és kell újjáépíteni. Egy felépítendő uj épülethez is először a tervet szokták elkészíteni s aztán kezdenek a munkához. Vagyis a célnak megfelelően fogják már a tervet is elkészíteni így áll ez a törvényszerűség gazdasági életünkben is. Igaz, hogy sokan azt mondják, ez már szocializmus! Nem. Még ez nem szocializmus, de alapja a szocializmusba vezető útnak. Ennek az útnak a megteremtéséhez nekünk is hozzá kell járulni. Kinek, kinek a maga erejéhez mérten, igy az államnak, magánosoknak és munkásoknak. Mi építőipari munkások készen állunk arra, hogy e gazdasági terv építőipari részéi végrehajtsuk. De elvárjuk, hogy városunkban is .terveket készítsenek az illetékesek az itteni épükezésekre, amiket a gazdasági terv keretén belül meg kell valósítani. Ezeket sorrendszerüen kell megállapítani. Először is azokat az építkezéseket kell figyelembevenni, melyek a gazdasági életünket biztosítják, másodszor jöhetnek számításba azok, melyek a kényelmünket biztosítják. Ilyen építkezés gazdasági életünk biztosítására városunkban a Magyar Dohánybeváltó hivatal újjáépítése. Ugyanis tudott dolog, hogy Szabolcs- vármegye egymaga több dohányt termel, mint az ország többi része együttvéve és ebből tekintélyes bevétele van az államnak, ezenkívül €—800 munkást foglalkoztat. Tehát nem közömbös számunkra, hogy a munkáskezek tétlenek- e vagy sem, mert a tétlenség az államnak és az egyénnek is káros. Ezenkívül itt állnak romokban a termény és áruraktár helyiségei, Országos tárházak, ezeket az épületeket is helyre kell hozni. Állítsák helyre, hogy ezek is a közösség érdekeit szolgálják. Időszerű kérdés még a személypályaudvar megépítése városunkban. Nem kívánhatja senki sem az utazóközönségtől, hogy ilyen hideg téli időben, vagy nyári forróságban, hónak, szélnek, esőnek, vagy napnak legyen kitéve a szabad ég alatt. Szükségesnek tartjuk a legrövidebb időn belül egy téglagyár megépítését is Nyíregyházán. Tudvalevő, hogy egész Szabolcsvármegyében csak egy téglagyár van Tiszabercelen. Gazda sági érdekeink megkívánják, hogy több téglagyár is épüljön megyénkben, hogy városunkban, vagy megyénkben vegyék meg a téglát íz elkövetkezendő építésekhez. Szükség van erre azért is, hogy a földhöz jutott parasztság is közel vehetné meg a téglát. Nemcsak városunkban, hanem az egész vármegyében egész községeket kell újjáépíteni, egészséges tágas, világos lakásokkal. Ezenkívül sok-sok megvalósítani való van még városunkban. Ezek között van még a munkáslakások felépítése is. Egy modern kulturház, vásárcsarnok, hütőház, vágóhíd és más egyéb építkezések. Figyelemreméltó a gazdasági tervből az a 3500 km.-es keskeny nyom- távú vasút is, amely a terv keretén belül megépítésre vár. Ebből is elBetörők a rendőrgyűrttben Izgalmas hajsza a Selyem utcában Szerdán este Héczey László borbélymester bejelentette a központi ügyeletén, hogy az üzleté* vei szemben lévő Bárány rüha- ház redőnyét két gyanúsan viselkedő fiatalember feszegeti. A központi ügyeletről azonnal hat rendőrt vezényeltek a színhelyre. A rendőrök körülfogták a háztömböt és rajtaütöttek a betö* rőkön. A két ismeretlen alak gyors futásnak eredt a Selyem-uta felé, azonban nem volt menekülés, mert pár lépés után a lesen lévő őrszemekbe ütköztek. Elfogták őket és a rendőrkapitányságra kisérték mindkettőjöket. Kihallgatásuk során kiderült, hogy régi ismerőseik a nyíregyházi rendőrségnek. Egy Ízben ló-, tolvajlásért tartóztatták le őket, de sikerült kisiklaniuk a rendőrség kezéből, Később visszajöttek Nyíregyházára és az ügyészségen érdeklődtek ügyük felől. Gyanús viselkedésük feltűnt az ügyészségen, ezt ők is észrevették, mire gyor- . san kereket oldottak. Most aztán újra a rendőrség kezére kerültek. Az egyik Sípos Sándor okleveles kertészsegéd, Debrecen, Piac-utca 59. sz. alatti lakos, a másik pedig Szabó Sándor derecskéi műszerész. szerész végezte el a lakatok és zárak lefeszitését, kinyitását. Beismerték, hogy Budapesten már több betörést követtek el. Nagymennyiségű férfiruhát, textilneműt, fehérneműt loptak betöréseik során. Ezeket az értékeket még Budapesten értékesítették. A Bárány Ruhaházat — ami csaknem a rendőrség tőszomszédságában van — azért szemelték ki, mert megtudták, hogy aznap egy teherautó rakomány textilnemű érkezett. Ezért zsinegekkel és papirzsákokkal felszerelve indultak el betörésük elkövetésére. Több nyíregyházi betörés terheli lelkiismeretüket. Valószínűnek látszik, hogy a múlt év novemberében ők törtek be a Wirtschafter- féle vaskereskedésbe is, ahonnan egy kerékpárt és a nyitva lévő kézikasszából hatvan forint készpénzt vittek el. Hozzáfogtak a páncélszekrény felnyitásához is, de valamilyen oknál fogva félbehagyták megfúrását. Miért követték el betöréseiket a koraesti órákban? Kihallgatásuknak érdekességeként említjük meg azt, hogy bevallották betörésük időpontjának indokát is. Kiderült, hogy azért választották a betörés időpontjául a koraesti órákat, 6 és 8 óra között, mert akkor forgalmas az utca, nem tűnik fel a járókelőknek, hogy ők a redőnyzárt nyitogatják, mert hiszen sok esetben ezekben az órákban zárnak az üzletek. Azt számításon kívül hagyták, hogy ez a taktikai fogásuk visszafelé is sülhet és vesztüket is ez okozta, mert a járókelők között ők sem vették észre, hogy a rendőrjárőr bekerítette őket. Mi igy gondolkozunk! Kétségbeejtő erőfeszítésed, kedves Mihály barátom, melyet kifejtei a Kisiparosok Országos Szabadszakszervezetének működésével szemben, lassan-lassan meggyőz minden kisiparost, hogy erre a szabadszakszervezetre szükség van. Beszéljünk már egyszer őszintén és magyarul. Te, Mihály Barátom, egy munkáspártnak a titkára vagy. Neked, mint ilyen vezetőnek, munkásságodért fizetés jár. Iparos vagy az igaz, de az iparodat nem folytatod jelenleg, megélsz a párttitkárságból. Ezzel szemben nekünk kisiparosoknak csak az iparunkban elkészített muhkából lehet és van jövedelmünk. Sajnos a munkaalkalom kevés, de ha még volna is munka, egyik-másik iparágban az anyaghiány miatt, a zárolások miatt ott sem tudnak működni iparosaink. Azt állítod Mihály barátom, hogy boldogulni a kisiparosoknak csak a te recepted szerint és csak a pártodon kérésziül lehetséges. Engedd meg, hogy ezt megcáfoljam. Mi kisiparosok tiszteljük és becsüljük a munkáspártokat. Majdnem kivétel nélkül összességünk tagja valamelyik pártnak, arról azonban senki sem tehet, hogy a zöm csak beiratkozott, de a tagkelne egy kevés városunkban, a Rákóczi utcára, Vay Ádám utcáia, Szent István útra, Debreceni útra, sőt a meglévő Széchenyi úti 1 vonal , mellé egy másik építése. Figyelmébe ajánljuk a Kisvasút igazgatóságán nak és üzemi bizottságának, hogy ott is foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. Ezenkívül a vízvezetékek megépítése, hidak, utak, csaatornák és dijakat nem fizeti. Tudod mi ennek az oka ? Megmondom neked l A kisiparosok tisztában vannak azzal is, hogy egyik párt sem törődött mindmáig a kisiparosság érdekeivel, de tisztában van azzal is, hogy ezután sem fognak a pártjaink részére kiharcolni sem' mit. A kisgazdapárt a gazdákkal és azok érdekeivel törődik, a munkáspártok pedig a munkások érdekeivel törődnek. Nincs politikai iskolázottságunk, mi nem tudjuk mi az a .szobapolitika“, de arra mégis csak rájöttünk, hogy valahová tartoznunk kell. Vájjon te miért nem tartod helyesnek a kisiparosság pártonkivül tömörülését*? Mi nem politizálni akarunk, hanem pártpolitika mentes szervezetünkben a jövő gazdasági életünk bázisait akarjuk kiépíteni. Igenis szükségünk van szabadszervezetünkre. mert csak egy ilyen szervezeten boldogulhatunk, ami politika mentesen csakis a kisiparosok problémáival foglalkozik majd. Ki kell, hogy jelentsem még neked. Mihály barátom, mi nagyon csodálkozunk azon, hogy a pártok ilyen sokat foglalkoznak velünk, Eddig egyik párt sem törődött veiünk, most egyszerre ilyen fontosak lettünk? Hát igen, tudjuk mi azt, hogy a kisiparosság az országunk egyik fő pillérét késok-sok más megvalósítani való van előttünk. Kérjük az illetékeseket, hogy idejében készítsék el terveiket, mert jön a tavasz, az építőipari munkásság pedig dolgozni akar. Munkájá val akarja bebizonyítani, hogy a Kommunista Párt által ismertetett 3 éves gazdasági tervet még hamarabb akarja megvalósítani. Jeszenszki István ép. m. titkár. pezik, éppen azért gondunk lesz rá, hogy ne omladozzon tovább, hanem egységesen összefogva a mi szabadszervezetünkben harcoljuk ki jogainkat, hogy kötelességeinknek eleget tudjunk tenni. Nem beszélek frázisokban, ebből elegünk van. Tudjuk mi azt, hogy jövőnk ajapjait most fektetjük le, s ezért érdemes küzdeni. Azt is tudjuk, hogy senki segítségére nem számíthatunk, még te is kedves Mihály barátom ellenünk vagy. Mégis megteszünk mindent, hogy a kisiparosokat egy közös érdekkörben egyesítsük, hogy közös erővel harcos szabad szervezetben építhessük ki közös boldogulásunkat. Gutyán Pál Finomlisttosztás Értesítem a város közönségét, hogy a kenyérjegy „I. szelvényére 1947. január“ 30 dkg. finomliszt és a 20 drb. lisztváltójegyre pedig 30 dkg. egységes búzaliszt vásárolható a városban lévő bármelyik füszerkereskedésben. A finomliszt ára kg-ként 1*40 forint, az egységes búzaliszt kilogrammonként 82 fillér Felhívom a kereskedőket, hogy a beváltott szelvényekkel 1947. február 3-ig számoljanak el a közellátási hivatalban. Fazekas János *■ k. polgármester. — EGÉSZSÉGÜGYI ELLENŐRZŐ KÖNYV kapható a Dózsa nyomdavállalatnál ' Nyíregyháza, Vay Ádám utca 5. Nyulbőrt veszek. Id. Papp Dénes Luther-atca ß. sz % Megmotozásuk során zsebükben nyitott zsebkést találtak, ami azt bizonyitotta, hogy esetleges ellenállásra vagy tettenérésre számítottak betörésük közben. Táskájukban valóságos arzenált hordtak. A legkorszerűbb feszitő- vasak, reszelők, fúrók és különböző szerszámok voltak. Kihalgatásukkor konokul tagadtak, később azonban vallani kezdtek, Elmondták, hogy a feszítő- vasakat egy nyíregyházi kovács- műhelyben készítették. A betöréseknél mindig Szabó, mint műA legkorszerűbb betörőszerszámok
