Magyar Nép, 1947. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1947-01-01 / 1. szám

1947. január 1. M A G ¥ A R K2P 3. oldal 30.000 népbirósági ügy van a budapesti népügyészségen Homokóra Hatalmas homokóra mérte az elmúlt esztendő minden másod­percét és ma éjjel tizenkét órakor boszorkányos gyorsasággal fordí­totta meg az Ur a homokórát és a tizenkét órától lehulló porsze­mek már az 1947. esztendő má­sodperceit mérik. Minden lehullott homokszem egy-egy fontos és komoly másod­percét jelenti a teremtő életnek. A lehulló homokszemet és az el­mulasztott kötelességet többé soha nem tudjuk visszagyömöszölni előbbi helyére. Jól vigyázzunk ezekre az elmúlt másodpercekre, mert mint ahogy az előbbi két esztendőben, úgy az elkövetkezendőben is hatalmas feladatok várnak ránk. Egyetlen életlehetőségünket, demokrácián­kat kell újjáépíteni. A felszabadulásnak két. mun­kában eltöltött, kemény esztendje áll a hátunk magett. Még nem jutottunk el az eredményhez. Minden percünk és minden tény­kedésünk C3ak ezt az egyet, az európai ember földi menyországát, a demokráciát célozhatja­Milyen feladatok várnak még erre a demokráciát akaró embe- riségre, nevezetesen a magyar társadalomra ? Elsősorban nagy-nagy kultúra megteremtése, mert a kultúra az alapja a tiszta és becsületes ön­tudatnak. Öntudatos becsület nél­kül pedig nem képzelhető el a közösségi élet, a demokrácia. Ez a nagy feladat megoszlik a társadalom minden korosztályára és osztályára nézve egyaránt. Vegyük először az iskolás gyer­meket. Az iskolás gyermek ina- szakadtáig tanuljon, hogy az el­következendő magyar társadalom­nak szellemi értékeit a legmaga­sabb fokon tudja képviselni. Tisz­telje és szeresse tanárait és tantárgyait, hogy eredményesen tudjon tanulni mindnyájunkért és saját magáért. ' Az asszonyra és az anyára az a feladat vár, hogy a semmivel nem pótolható anyai szeretettel egyengesse az útját a kifejlődő magyar gyermekiéleknek. A munkásférfire, hogy szellemé­nek és izmainak minden erejével dolgozzon és fáradozzon a ma­gyar élet újjáépítésén. A szellemi munkásra ugyanaz a feladat hárul, ami a fizikai mun­kásra : újjáépíteni. A politikai pártokra, hogy támo­gassanak minden olyan megmoz­dulást) ami a szellemnek és az életnek újjászületését szolgálja és csak akkor alkossanak ellenzéket, ha egy másik párt munkájában ennek akadályát látják. Majdnem kimaradtak az agas- tyánlelkü siránkozók, akik az el­múlt idők szépségein nyügölőd- nek. Nekik az a feladatuk, hogy belássák, semmit visszahozni nem lehet. Ha jó világot akarunk, jó világot kell teremtenünk. Nagyon-nagyon vigyázzunk a lehulló homokszemekre, az elfe* cséréit percekre, mert azok meg- másithatatlanu! elmúlnak és az elhenyélt időt lelkiismeretfurdalá- sokkal és kéztördeléssel jóvátenni nem lehet. Dolgozzunk . . . ŐSZ DÉNES A statisztikai adatok szerint a múlt esztendőben 16,104 ebben az évben októberig pedig 12 900, tehát összesen 29,004 bünügy ér­kezett a népügyészséghez. Ebből az elmúlt esztendőben elintéztek 12.687 ügyet, ebben az évben pe dig 18.501 ügyet. (Beleszámítva a múlt esztendőről visszamaradt ügyeket is.) 1945-ben a népügyészség által népbirósági tárgyaláson eltöltött Nyíregyháza közönsége nem is tudja, hogy ezidőszerint itt a vá­rosban hat európahirü művész ténykedik és dolgozik. A felszabadulás két esztendejé­ben az újjáépítési mozgalomnak tevékeny részesei voltak. Önzetle­nül és önkéntesen. A lélek újjá­építésén és demokratikussá for málásán fáradoztak. A nyíregyházi művészek a leg­teljesebb mértékben átérezték hi­vatásukat, megértették az idők hi­vó szavát. A lélek formálása, a lélek újjáépítése nagyrészt a mű­vészre hárul és ennek a hivatás­nak Nyíregyháza művészei teljes mértékben eleget tettek. 1947 ben sem fognak tétlenkedni. Hogy' sorrendbe vegyük a művé­szeket, a legöregebb a világhírűek közül Barzó András. Megjárta már Európa csaknem minden nagy kiállítási helyiségét, hirt és dicsőséget szerezve a magyar képzőművész Géniusznak. Az el­múlt háborús hat esztendő lelki­leg eléggé megviselte és munkás­ságát körülbelül egyesztendős stag­nálás szakította meg, de reméljük, hogy az 1947. esztendőben újra azzal az erővel markolja meg az ecsetet, amilyen erővel hódított és szerepelt az európai kiállítá­sokon. B oross Géza ugyanakkor, amikor a pedagógiai munka vértizzasztó nehézségeivel küzd, délutánjait és apró szabadságait szorgos művészi munkával tölti el. Városunk egyik legerősebb festő egyénisége. A felszabadulás óta törés nélkül al­kotja szebbnél-szebb müveit- Saj­nálatos, hogy sem őt, sem Barzót nem láthattuk a nyíregyházi mű­vészek legutóbbi felvonulásán. Boross Géza egyébként — tudo­másunk szerint — nagyszabású önálló kiállításra készül Buda­pesten. B erki Nándor szobrászművész a közelmúltban bebizonyította a város egész közönsége előtt, hogy a legnagyobb művészi feladatok elvégzésére képes. Szünet nélkül munkálkodik. Jelenleg az „Apai örömök“ cimü szobrát és egy nagyméretű síremléket mintáz. D iószeghy Balázs az Állami Tanítóképző Intézet nagynevű tanára, Igen messzemenő külföldi kapcsolatokat vett fel és az 1947*es esztendőben még kimerítőbben szándékozik foglalkozni a nyomor­ral vert magyar paraszttársada­lommal. piedler Ferenc a Svájcban tar- * tózkodó Szőnyi István főiskolai tanárt helyettesíti az akadémián. Számos kiállításon vesz részt Budapesten és 1947-re egy na­gyobb kollekcióval szándékozik a magyar kulturközönség elé lépni. napok száma 801, ebben az év. évben 1548, összesen 2.349 nap. A budapesti népügyészség fog­házába ez év október 31-ig 7.396 letartóztatott került és közülük büntetése kitöltése után 307 sza­badult. A fenti statisztikai adatok sze­rint tehát közel 30 000 népbirósági ügy van a budapesti népügyész­ségen. rr /~\sz Dénes a nyíregyházi „Mü- ^ vészeli hetek“-kel ajándékozta meg a közelmúltban Nyíregyháza kulturközönségét. Ugyanakkor la­punk értesült arról, hogy a Fővá­rosi Képtár ..Fiatal magyar mes- terek" cimü kiállításán öt munká­jával aratott nagy sikert. 1947-re Nyíregyháza és vidékének életéből szándékozik nagyobb méretű figu­rális kompozícióit megfesteni. N em szabad megfeledkeznünk a legfiatalabbról, Balogh József­ről, aki Budapestről származott ide és a nyíregyházi művészeti élet egyik leglelkesebb szervezője és propagálója. A következő esz­tendőben is kimerítően szándé­kozik foglalkozni a kulturális szen­zációk megszervezésével. A művészek dolgoznak. Nyír­egyházán és Szabolcsvármegyén múlik, hogy munkájuk megkapja az érdemes anyagi és erkölcsi támogatást. Megalakult Budapesten a Kis­iparosok Országos Szabadszerve­zete, a KOSz, ahol résztvettek a kormány képviseletében az ország politikai életének vezetői is. Az országos intézőbizottság leg­utóbb megtartott ülésén megtár­gyalták azokat a tennivalókat, amelyeket a rossz helyzetben lévő kisiparosság érdekében múlhatat­lanul szükségesnek tartanak. Az intézőbizottsági ülésen 72 vidéki város és falu képviselője is meg­jelent, akik helyenként igen szen­vedélyes hangon követelték, hogy a kormányzat törődjön többet a végveszély szélén álló magyar kis­iparosság sorsával, Súlyosan kifogásolták az Anyag és Árhivatal nagytőkések ér­dekeit védő politikáját és követel­ték, hogy az anyagelosztásból a kisiparosságot fokozottabban ré­szesítsék. Az ülésen követelték a szociális biztosítás kiterjesztését a kisiparosságra, munkaalkalmak megteremtését és a hitelellátást. Az ülés foglalkozott még a szer­vezés kérdéseivel és kifogás tár­gyává tették, hogy egyes pártok ki akarják parancsolni tagjaikat a szabad szervezetből. Ezért, külö­nösen vidéken, óriási nehézségbe ütközik a kisiparosság megszerve­zése. Az intézőbizottsági ülés egy­hangúlag elitélte azoknak a pár­toknak a tevékenységét, amelyek az iparosság egységét pártpoliti­kai önzésből meg akarják bontani. Az iparosság gazdasági érdekeit kizárólag a Kisiparosok Országos Szabadszervezet védheti meg és Egy névtelen adakozó Bármennyire is elfásult az em­beriség, mégis akadnak nemesen érző szivek, akik kellő megérzés­sel viseltetnek embertársaik iránt. Egy, magát megnevezni nem akaró nyíregyházi kereskedő 1.000 forin­tot adóit a hadisegélyesek kará­csonyi ajándékára. Sajnos, igen szórványos jelenség ez, mert hi­szen Nyíregyházán nem egy ke­reskedő van, aki minden megeről­tetés nélkül adhatna ennyit, vagy még többet is. Azoknak a megse­gítéséről van szó, akik legdrágább kincsüket, szeretteiket vesztették el, akik kenyérkereső hiányában a legnagyobb nyomorral küzdenek. Felkérem Nyíregyháza társadal­mát, szívlelje meg a jó példát és igyekezzen mindenki adományaival elesett embertársainak a segítsé­gére sietni. Fazekas János polgármester Milyen lesz a nyíregyházi szinészbál ? Az idei farsang legsikerültebb báljának ígérkezik az a műsoros táncestély, melyet Beleznay István, a debreceni Csokonai Színház igazgatója rendez február hó el­sején. A bál keretei, mind külsőségek­ben, mind programúiban, a főváros művészbálját varázsolja elénk. Az estélyre Nyíregyházára érke­zik a debreceni színtársulat teljes női és férfigárdája. Velük együtt vesz részt a bálon a debreceni katonazenekar, amely a tánchoz szolgáltatja a zenét. A szinész rendezőgárda gazdag, szórakoztat© műsorral kedveskedik a bál kö­zönségének, amely feledhetetlen élményt fog jelenteni. Az estély műsorára még visszatérünk. nem azok a pártok, amelyek tag­jaik számát akarják a kisiparo­sokkal szaporítani. A szabadszervezet politikai párt­állásra való tekintet nélkül minden kisiparos érdekvédelmi tömörülése és mint ilyen, pártpolitikai szem­pontokat számításba nem vehet. Pártpolitikával nem foglalkozhat, mert nem pártokat szolgál, hanem az iparosságot; még azokat ,is, akik egy pártnak sem tagjai. Ép­pen ezért a leghatározottabban vissza kell utasítani a pártok be­avatkozását a szabadszervezeti ügyekbe és az iparosság saját ér­dekében tagadja meg a pártjai utasítását, amely megtiltja a sza­bad szervezeti tagság vállalását. Ezen a téren a nyíregyházi kis­iparosságnak is hasonló módon kell állást foglalnia, mert nem ál­dozhatja fel gazdasági érdekeit, amelyeket a szabadszervézetben találhat meg annak, hogy a párt­ja megtiltja a szabad szervezet­ben való részvételt. Ha vannak olyan ipartestületi vezetők, akik ezt akadályozzák, akik pártpoli­tikát űznek, azokat félre kell állí­tani 1 A kisiparosnak olyan hely­zetbe kell kerülnie, amely terv­szerűen ellátja megrendelésekkel, nyersanyaggal, hitellel és minden olyan eszközzel, amely egészsé­ges életet biztosit számára. A nyíregyházi kisiparosok is forduljanak a Kisiparosok Orszá­gos Szabadszervezetéhez. (D) Kisiparosok az igazságos anyagelosztasért Nyíregyházi művészek tervei az ujesztendőben

Next

/
Thumbnails
Contents